Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-21 / 260. szám

Miből tanulnak olvasni a baranyai gyerekek ?

A televízió, korábban pedig a rádió is foglalkozott Lovász Gabriella olvasástanítási módszerének, illetve elsős olvasókönyvének sikerével, hatékonyságával. Nem szeretnénk tankönyvvitába bonyolódni, viszont kiváncsiak vagyunk rá. vajon Baranyában milyen módszerekkel tanítják meg olvasni a gyerekeket. Szakfelügyelőket, a most nyugdíjba vonuló Gábriel Józsefnél, továbbá Varró Máriát, valamint a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet illetékesét, Sántha Attilánál kérdeztük meg. A kép Baranyában a következő:

Négy olvasástanítási módszer közül választhatnak itt is a tanítók, igazgatók, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, szakfelügyelők és tanítók körében ismertette tavaly Lovász Gabriella az általa kidolgozott intenzív, kombinált módszert, amit végül is öt iskola választott Baranya megyében. Vasas I. iskolájában, a mohácsi Brodarics téri, a siklósi Hajdú Imre utcai, Komlón az Április 4. utcai és a baksai iskolában összesen 165 elsőst tanítanak ezzel a módszerrel. Az érdekelt tanítók idén továbbképzésen vettek részt.

Nagy érdeklődés kíséri Zsolnai József nyelvi, irodalmi kommunikációs tankönyvét, amely kézikönyvvel, útmutatókkal jelenik meg. Ezzel a módszerrel tanítanak évek óta a Nevelési Központ iskoláiban újabban a Jókai téren és a két gyakorlóiskolában, továbbá Siklós, Mohács, Szigetvár egy-egy iskolájában és a dob- szai Nevelési Központban. Jövőre újabb 12 iskolában vezetik be Zsolnai József módszerét.

Végül megemlítjük a több éve használatban lévő két tankönyvet; legtöbben, Pécsett a tanítók 90 százaléka Romanko- vfcs András analitikus-szintetikus módszerével tanítanak, és ugyancsak alkalmazzák Ligeti Róbert és Kutiné Sahin-Tóth Katalin globális olvasástanítási metódusait.

Pécsett és Baranyában tehát valamennyi lebetőséget kipróbálták, és a pedagógusok választhatnak ezek közül.

G. O.

Az „isteni Garbo"! A jelző és a név évtizedek óta összeforrt, pedig az istennő — minden idők egyik legszebb és legnépszerűbb filmcsillaga — 44 esztendővel ezelőtt visszavonult, a nyilvánosság teljes kizárásával éli életét, gyakran azt sem tudni, hol. Azóta szinte évente felbukkan róla egy- egy kép vagy rövid hírecske. A képeken rendszerint sötét szemüveg, és homlokba húzott kalap látható - az sem biztos, hogy az „istenit" rejtik, a hírecske pedig legtöbbször egy újságíró sikertelen próbálkozásáról szól, aki már megint nem tudta megközelíteni a vágyott interjúalanyt.

A mai fiatalok csak hírből ismerik vagy még úgy sem, hiszen 1941 óta nem filmezik. És filmjei közül csak nagyon elvétve bukkan fel valamelyik egy filmmúzeumban vagy tévéadásban.

Greta Lovisa Gustafsson stockholmi kislány 1920-ban megnézte a neves rendező, Mauritz Stiller egyik filmjét, és elhatározta, hogy meggyőzi őt színészi tehetségéről. Stiller azzal rázta le, hogy majd jöjjön akkor, amikor már több élet8. HÉTVÉGE

Sárváry Katalin iparművész kiállítása

„Nem a ruha teszi az embert" — szól a közmondás, a hétköznapok gyakorlata viszont mintha nem tartana igényt erre a mély bölcsességre. Az emberi kultúra történetében mindig fontos szerepet játszott a divat, az öltözködés, a test díszítése. A viselet mint jel az emberek egymás közti érintkezésének fontos eszköze. A ruha sok • mindent elárul viselőjéről és egyes korok divatja a korról, amelyben megszületett. A 60-as évektől, amikor megtörtént a tömegek lázadása, a häute couture diktatúrája végképp összeomlott, furcsa paradoxon alakult ki a divatban: az egyéniség zászlaja alatt tömegdivat született, amelybe válogatós nélkül bújhat öreg és fiatal, férfi és nő — ez volt a farmernadrág. De nem ez az egyetlen paradoxon. A nonkon- formizmus jegyében kialakult a raffináltan konformista divat, egészen a gyárilag kilyukasztott, befoltozott, cafrangosra szabott ruhaneműk abszurd eleganciájáig.

Tagadhatatlan, hogy a tömegesedés mellett más tendencia is érvényesül: a divat- irányzatok egymás mellett élése és a szélsőségekkel szembeni tolerancia. Az egyes csoportokon belül a megkötöttségek változatlanok.-így a különféle rétegek öltözékének nyelve bárki számára megfejthetővé válik, s a választás lehetősége is korlátozott. (Világos, hogy

komoly következményekkel járna, ha egy bírónő a tárgyaláson punk öltözetben, világoszöldre festett hajjal jelenne meg.) Ám a korlátozott lehetőségekkel is meg kell tanulnunk élni, mert enélkül a divat egyenruhává válik, mint azok a rózsaszín-világoskék kötényruhák, amelyekben az idei nyáron minden második lány szaladgált.

Sárváry Katalin ruhái mások, mint ezek a divatos tucatáruk. A Kisgalériában díszletszerűen kifeszített textiliák megkapóan harmonikus látványt nyújtanak azoknak is, akik nem szeretik az ilyenfajta viseletét. Az oldalsó, kisebb teremben levő fekete-fehér-vörös együttes lenyűgöző, szinte drámoi hatást kelt. Variációk ezek egyetlen témára. Szabásuk nagyon egyszerű, alapformáik a népviseleteket idézik. Ezek a darabok elmennek addig a határig, ameddig egy kiszabott és ösz- szevarrott textília még ruhának nevezhető. Nem ügyelnek a test formáira, vagy arra, hogy viselőjüket „ideális nővé" formálják. Itt a színek, formák, faktúrák egymáshoz való viszonya a fontos. Gyakran társit olyan anyagokat (pl. csíkos vásznat nyomott virágmintás selyemmel), amelyeket tudatunkban nehéz összekapcsolni, hiszen érzéki hatásuk különböző és eltérő asszociációkat keltenek bennünk. Ebben a divatot követi Sárváry Katalin: a disszonancia, a különféle stílusok gátlástalan keverése a divatkreátorok eszköztárába tartozik.

Máskor egyszerűen hagyja érvényesülni az anyag természetét a lágy esésű tiszta selyemnél, vagy azoknál a csíkos ruháknál, amelyeknél mintha a csíkokhoz igazodna a szabás. Ezek a holmik nem valami alkatot feltételeznek, hanem személyiséget, aki kitölti ezeket a monumentális drapériákat nem a szó fizikai, hanem átvitt értelmében. Ezekkel a ruhákkal azonosulnia kell annak, aki felveszi őket, hiszen rájuk nem terjed ki a konvenciók védelme. Nem ismerősek, ahogy egy divatos holmi ismerős, nem domborítják ki viselőjük alkatát és nem rejtik el a személyiségét. Ezeket vállalni és viselni kell tudni, különben szánalmas lepedőkké válnak.

Némelyik erős színkontrasztjaival, nagy léptékeivel szinte plakátszerűen hívja fel magára a figyelmet: nehéz elképzelni ezeket a mozgó alakon, s ebben a kiállítás sem segít.

így is érzékeljük azonban, hogy Sárváry Katalin körüljárja, a maga módján értelmezi a ruha fogalmát, és saját kérdésére érvényes, hiteles választ ad. Azoknak pedig, akiktől idegen ez a gondolkodás, példát mutat a lehetőségek sokféleségére.

Kovács Orsolya

A nyolcvanéves Greta Garbo

tapasztalata lesz. A 15 éves lány rengeteget járt színházba, moziba, és közben egy fodrászüzletben kente a habot a férfiak arcára. Aztán a Bergström áruházban csomagolt két évig. Felfedezték szépségét, és hamarosan fotómodellként kalapokat mutatott be az áruház katalógusában.

Barátnőjével addig járkált a filmgyárba, amíg 1921-ben kapott egy picurka szerepet. Ezt több követte, és Greta közben elvégezte a színiakadémiát. Aztán 1923-ban Stiller — aki úgy látszik, nem felejtette el az erőszakos kislányt — érdeklődött a növendék felől Gustav Molendernél, az akadémia igazgatójánál. Fogadta a lányt a lakásán, és meghallgatta. És nem sokkal később jött a Gösta Berling filmváltozata, igazi nagy szereppel. Greta Lovisa Gustafssonból Greta Garbo lett. Stiller tanította, formálta, és a közismerten homoszexuális férfit elbűvölte a lány szépsége és ártatlansága. 1925-ben együtt mentek az USA-ba. A fogadtatás mindkettőjüknek csalódást okozott. Stillert arrogáns, ösz- szeférhetetlen, nehéz embernek tartották, Garbóról pedig megállapították, hogy „skandináv

típus, hanyagul öltözött, tapasztalatlan". Végre 1926-ban elkészült a színésznő első hollywoodi filmje, The Torrent volt a címe, és 1928-ban már négy filmet forgatott. Ő lett az egyik legnagyobb amerikai sztár, de Európában talán még népszerűbb volt, mint odakint.

Stiller, aki hazament, 1928- ban Stockholmban elhunyt. Halálos ágyán Garbo legfrissebb fényképét szorította a kezében. Néhány hónappal később levélben kérdezték meg a színésznőt, szeretne-e emlékül valamit Stiller holmijából. Garbo azt a tölgyfaszéket kérte, amelyen akkor üldögélt, amikor a rendező lakásának halijában először várta, hogy meghallgassa.

Kikkel játszott együtt Garbo leghíresebb filmjeiben? A többi között Ramon Novarróval a Mata Hariban, John Gilberttel a Krisztina királynőben, Fred-i rich March-csal az Anna Ka- reninában, Robert Taylorral A kaméliás hölgyben, Charles Boyer-val a Walewska grófnőben, Melvyn Douglasszal A kétarcú asszonyban, amely az utolsó filmje volt.

Sok-sok évvel később William Stevensson, a kanadai

A fiatal Garbo

hírszerzés volt vezetője önéletrajzában hosszasan foglalkozott Garbónak a háború alatti szolgálataival. Szerinte a filmsztár hazájában tagja volt a náciellenes mozgalomnak, és neki köszönhető, hogy Nils Bohr dán fizikust sikerült kiszöktetni a megszálló nácik kezéből. Az ügyben Garbo is nyilatkozott: közreműködését

az akkori idők természetes kötelességének minősítette.

1954-ben „mint a film felejthetetlen jelensége", Oscar-dí- jat kapott.

Néha — mint 1980-ban — felröppen egy hír, hogy újra a kamerák elé áll. De úgy látszik, az is hírlapi kacsa volt. A szeptember 1,8-án 80 éves Greta Garbo 44 év után még mindig legenda.

E. M.

„Nemcsak az írás művészet, hanem az olvasás is”

Száz éve született Benedek Marcell

„Szép a világ — de igazában csak akkor, ha van, aki a szépségét észrevegye és utánozni próbálja. Ebben az értelemben a világ szépségét az ember v teremtette meg. S úgy érzem, érdemes volt egy élet munkáját szánni arra, hogy ezt az utánzó teremtést megismerjem és megértsem ..Így vallott túl a nyolcvanon, testi nyavalyákkal bajlódva, a világ színeiben már csak lelki szemekkel gyönyörködve élete értelméről Benedek Marcell, századunk sajátos arcélű és ars poetica-jú írója, esztétá- i ja, irodalomtörténésze.

Apja Erdély, Kisbacon szülötte, legendás író, újságíró, a magyar gyermekirodalom megteremtője, Benedek E^ek. Benedek Marcellra édesap- i jón, Benedek Eleken kívül egyetemi tanára, Riedl Frigyes és a francia jóbarát, Romain Rolland író volt különös hatással.

Diákkorának nagy irodalmi élményét a romantikusok jelentik. 1904-ben E. Rostand Princesse Lo/'nfo/ne-jének fordításával tűnik fel, amelyet Napkeleti királykisasszony címen Budapesten és Kolozsvárott sikerrel adnak elő. A budapesti egyetem első éves magyar szakos hallgatója, amikor az avantgarde színházról ismereteket szerezve i Lukács Györggyel, Bánóczi Józseffel és Hevesi Sándorral megalapítja a Thália Társaságot, amely a maga idejében forradalmi célt tűz maga elé: a magyar színház művészi és szociális megreformálását. így teremtették meg az első olyan színházat, amely rendszeresítette a munkáselőadásokat. Ekkor ismerkedett meg egyébként Európával, az egyetemi évek nyári hónapjaiban Párizzsal, a német és holland városokkal, Európa jelentősebb színházaival és múzeumaival. A Thália Társaság históriáját 1918-ban Vulkán c. regényében meg is örökítette.

Riedl és Benedek Elek „lelke nyoma" érződik Benedek Marcell első irodalom- történeti munkáján: A nép- költészet hatása a XIX. század nagy magyar epikusaira című doktori értekezésén és élete utolsó művén, az Arany- köteten.

Benedek Marcell tanári diplomájának megszerzése után tanári állást tölt be, közben ismerkedik a színházzal, kritikákat ír, egy évig a ' párizsi Sorbonne irodalmi előadásainak hallgatója,

' 1919-ben a Tanárképző Intézet tanára és egyetemi előadó. A középiskolai taI

nárság radikális mozgalmaiban való részvétele miatt a Tanácsköztársaság megszűnte után megfosztják állásától. Ettől kezdve irodalmi működésből tartja fönn magát mint szépíró, tudománynépszerűsítő és fordító. Rendszeresen tart irodalmi előadásokat különböző egyesületekben, a Rádióban és szakszervezetekben. Egy ideig lektor a Dante könyvkiadónál és az Új Idők irodalmi intézetében. Az utóbbinak később igazgatója lesz.

A német megszállás elől családi otthonában, Kisbaconban keres menedéket. Ekkor hívja meg a kolozsvári Bolyai Egyetem, ahol 1945- től 1947-ig az esztétika és irodalmi kritika tanára. Életének erdélyi szakasza lelkes és tartalmas munkával telik: a Magyar Színház dramaturgja és-vendégrendezője, a Kamara Színház vezetője, a Világosság című napilap szerkesztő bizottságának tagja és cikkírója, számos színházi darab fordítója és színre vivője. 1947-ben tér visz- sza Budapestre, ahol 1962-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára.

Benedek Marcell életműve, irodalomtörténeti és esztétikai munkássága a szépirodalom és a tudomány határ- területén mozog. Szépirodalmi munkássága erősen szubjektív jellegű. Regényhőseiben gyakran ismer az olvasó magára az íróra, ezek a hősök ugyanis nagy eszmékért, gyakran az emberiség ügyéért harcoló humanisták, akiknek viszont minden szép törekvése eleve kudarcra van ítélve „csigahéj" életük miatt. A realitásérzék hiánya, a magány és a szép utáni; vágyakozás legfőbb jellemzőjük. Ilyen az 1920-ban írott Pokoljáró Tar Lőrinc című regénye, amelyben felvillannak a századelő szociáli'. problémái: a hősnek, a modern radikális humanistának buknia kell. De az 1933-ban megjelent Tégy, amit akarsz idealista-humanista hősének különleges társadalmat teremtő szándéka is kudarcba fullad. A bálvány című regényben az író arról vall, hogy a modern polgári társadalomban az egyén szerepe eleve csak tragikus lehet.

Benedek Marcellt műfajf gazdagság jellemzi. A drámán, regényeken és kisregényeken kívül 1923-tól napilapokban elbeszéléseket is tett közzé. A naplójegyzet- szerű önvallomásokat, a fantasztikus, álom- vagy meseszerű elbeszéléseket az Először életemben című, 1957- ben kiadott gyűjteményes elbeszéléskötet tartalmazza.

Irodalomtörténeti felfogásának tudományos alapja Taine miliőelmélete volt. Felfogása szerint az irodalom- történet művészet, az irodalomtörténész feladata pedig, hogy közönségével meg- kedveltesse az irodalmat. Nézeteinek összefoglalása a Bevezetés az olvasás művészetébe című könyvében olvasható. Legfőbb tétele — Benedek Marcell egész életének vezérmotívuma -, hogy nemcsak az írás művészet, hanem az olvasás is. A műnek hatnia kell, a műélvezéshez pedig belső látásra, belső hallásra van szükség. Az olvasónak a műbefogadáshoz szükséges sok más hasznos jótanács és ismeret közlésén túl a következőket üzeni: „Akármilyen irodalmi iránnyal, jelszóval állunk szemben: iparkodjunk az író álláspontjára helyezkedni, felfogni azt, ami szép és örök benne, ami minden irányt és jelszót túlél. Az író csak legyen fanatikusa ct maga irányának: az olvasó az örök szépnek fanatikusa legyen."

Benedek Marcell gazdag életművéből kiemelkedő jelentőségű az irodalmi műfajok elemzésével és a művek esztétikai értékelésével foglalkozó Irodalomesztétika című tanulmánykötet, a versről, a regényről és a drámáról 'írott „kis könyv", A modern irodalom 1800-1920, A modern magyar irodalom, A magyar irodalom története, Az Ady breviárium, az 1963- ban megjelent Könyv és színház című irodalomtörténeti tanulmánykötet, a Zoláról, Shakespeare-ről, Romain Rollandról írott népszerűsítő írás és a világirodalombóí magyarra fordított kötetek. Benedek Marcell irodalmi cikkeit, kritikáit századunk legjelentősebb folyóiratai közölték. Lexikonok, szótárak és gyűjteményes kötetek őrzik keze nyomát.

Benedek Marcell álma a művelt, tájékozott, a szép iránt fogékony, azt befogadni képes magyar olvasóközönség megteremtése. Szeptember 22-én lenne 100 éves Végső üzenetével tisztelgünk emlékének; „...mindig szép az az élet, amelyre lelkiisme- retlurdalás nélkül lehet visz- szagondolni".

Dr. Horváth Veronika

Ruhák a Pécsi Kisgalériában

Az élő legenda