Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-21 / 260. szám
Búcsú a megszokott gyártmányoktól Harmincéves a mecseki uránércbányászat EPGEP-remenyek Új termékek: sablonszállító kocsi, önjáró daru A második szériát gyártják a téglafalak elöregyártásához hasz nálatos függőleges zsaluzásé elemsablonokból az ÉPGÉP gyáregységében Fotó: Tóth László Az ÉPGÉP pécsi gyára módosította idei tervét. Árbevételének 230 millió helyett 216 millió forintot irányoztak elő. A várható nyereség 21 millióról 10 millióra csökkent. Nincs tehát könnyű helyzetben a pécsi gyár, valamint a mohácsi gyáregység 350 dolgozója. Az idei elért árbevétel szeptember elején még csak 75 millió forint. Megfeszített munkára van szükség, hogy a módosított terv az év végére megvd- lósuljon. Reménnyel kecsegtet, hogy fél évi szünet után ismét komolyabb megrendelést kapott a pécsi gyár: Csehszlovákiába csősablonokat, házgyári gépi berendezéseket, Kanadába sablonszállító kocsikat, szállítanak majd. Az exporttétel értéke több mint 30 millió forint. Ha sikerül az üzlet az NSZK-beli Liebher céggel, akkor 52 milliós árbevételt könyvelhet el a pécsi ÉPGÉP. A nyugatnémet megrendelő önjáró darut igényelt, amelynek a Tátra alvázra szerelt változatát az ÉPGÉP belföldön kínálhatja. Megkezdődött az adaptálás. Készül már a cső- sablon, az önjáró daru, valamint a sablonszállító kocsi prototípusa. A többi termék esetében a gyártási előkészületek folynak. A tíz vállalati gazdasági munkaközösség kapacitása ismét le van kötve. A hidraulikai, az elektromos és a végszerelésben besegít az ÉPGÉP veszprémi, nagykanizsai és a budapesti tórsgyára. A Kohászati és Gyárépítő Vállalat tá- piószelei gyáregysége a speciális hegesztési technológiát biztosítja. A bedolgozók között található a Mezőgép szigetvári gyára, valamint több tucat Pécs környéki kisiparos. Az ÉPGÉP pécsi gyára 1981 - tői napjainkra végleg megvált a hagyományos típustermékeitől. Ma már nem vagy alig vásárolják a betonsilót, a mixerkocsit, a betonpumpát, a gőz- fejlesztőt, a konténert. Tavaly 700 gázkazánt adtak el Csehszlovákiában. Idén ebből csak 30 darabra érkezett igény. Ebben az esztendőben nagy gondot okozott, hogy a nyugatnémet és NDK-beli partnerek csaknem 60 millió forint értékű mixerkocsidob és cement- tároló-siló vásárlását mondták le. A nyugatnémet Elba cég 1983 óta nem vett át 38 silót, amelynek értéke 5 millió forint. Minőségi kifogásról ebben az esetben sincs szó. — Természetessé vált, hogy nem tudunk egyenletesen termelni — mondja Kerényi János igazgató. — Év végén jön a csúcs, miközben az anyagot, a szerszámot és a bért zökkenőmentesen igyekszünk biztosítani. — Többen önállósulásra gondoltak. Ilyen helyzetben szó sem lehet róla — vélekedik Várnai Bálint főkönyvelő. — A műszaki, technológiai adottságunk, a szakmai felkészültségünk megvan ehhez, de a még törlesztendő 120 milliós beruházással kapcsolatos tétel visszafizetésével egyedül nem boldogulnánk. 1989-ig évente legalább húszmillió forintot törlesztünk. Az évi 18—20 milliós nyereségünket ez el is vinné. A vezérigazgatóság nemrég termelésirányítási főmérnököt küldött ki Pécsre a kapcsolatok hatékonyabbá tétele végett. A nyereség- és árbevételi terv még egyszer nem módosulhat. Csuti J. A Liebher cég szabadalma alapján gyártott önjáró daru alvázának gyártásközi ellenőrzése Mikolay István Harminc éve hozták létre a Mecseki Ércbányászati Vállalat jogelődjét, a Bauxitbánya Vállalatot, amely később Pécsi Uránércbánya Vállalattá alakult át. Az első lépésekről és az azóta megtett útról beszélgetek a mecseki uránbányászat maroknyi alapító tagjai közül kettővel. Ök jelenleg is a MÉV dolgozói. Mikolay István, a IV. Bányaüzem vezető geológusa még a honvédségnél ismerkedett meg a geológiával, s leszerelése után jelentkezett a Magyar Állami Földtani Intézetnél, ahol geológus szakVádereket képeztek. 1954-ben került kötelező szakmai gyakorlatra Komlóra, a Mélyfúró üzembe, onnan vezényelték át még az év április 24-én, huszonöt évesen a MASZOBAL II. expedícióhoz. — Dokumentáló-szelvényező geológustechnikusként kezdtem, és nagyon izgalmasnak találtam a feladatot. Akkor a szovjet szakemberek mellett csak az árokásók és a tolmácsok voltak magyarok. Hárman kerültünk ide technikusok, és én ragadtam meg itt közülük egyedül. Amikor elmentek a szovjetek, ránk hárult a munka továbbvitele. Szerencsére mind több jól képzett mérnök jött hozzánk. Együtt, a gyakorlati munka során tanultuk ezt az új bányászati ágat. Amikor megindult az elsődleges kutatómunka mellett a termelés is, az I. üzemnél kineveztek vezető geológusnak. A külszíni kutatás alapján kijelölt területeken bányabeli kutatásokkal kellett biztosítanunk a termeléshez szükséges ércvagyont, és földtani szempontból irányítottuk a bányaműveleteket. A mecseki uránérc nem adja magát könnyen. A kőzetlencséken belül gyakran csak néhány centiméteres, de van, hogy több tízméteres kiterjedésű halmazokat alkot, ezen belül is szélsőségesen változó minőségű koncentrációt mutat az uránérc. Nekünk kell kijelölnünk azt a térséget, ahol az ércmorfológiai elemek gyakorisága, tömege már ellensúlyozza a mélybányászat jelentős költségeit. A mi kutatómunkánk olyan, mint egy fantomkép ösz- szeállítása. Előre csak nagyjából lehet behatárolni, hogy Kénén az alapítók közül hol van az érc. Ezt a feltételezést kell az állandó mérésekkel egyre inkább pontosíta- nunk. Ha ugyan nem derül ki egy bizonyos idő és munka utón, hogy tévúton járunk. Ez p tévedés valószínűsége jelenti ma is számomra a munka izgalmát, ugyanakkor feltételezéseink valóra válása adja az igazi sikerélményt. Kővágószőlős déli határában 1953 júliusában mutattak ki először a környezeti átlagostól eltérő sugárzási értéket, és 1954-ben találtak először olyan ércet, amely mór rétegszerűen kifejlődött érctest volt. Aztán az 1955-ös ércvagyonszámítást és az első ipari kiértékelést követően már három ipari feltárásra alkalmas területet jelölték ki Dél-Szőlősön, Bakonyán és Tótváron, azaz az I., a II. és a III. bányaüzem területét. Ezekben 57-ben, illetve 1959-ben megindult a rendszeres termelés. Az I. üzem termelését 350 méter mélységben fejeztük be, és nyitottuk meg a IV. üzemet. Ablakából látszik a legújabb, az V-ös bányaüzem aknatornyának teteje a domb- hajlat fölött. A vállalat nem is álmodhatott volna szebb és értékesebb ajándékot a 30. születésnapjára. Heller Alajos bányamérnök, a vállalati központ tervezési csoportvezetője, egy mecsek- szabolcsi bányászdinasztia sarjaként 1946 nyarán a Béke- aknán kezdte takarítógyerekként.- Amikor 1949-ben meghirdették, hogy tanuljanak a tehetséges munkásfiatalok, jelentkeztem. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre vettek fel az ének—matematika tanári szakra. Szerencsémre, volt, aki ezt ellenezte, és így a Budapesti Műszaki Főiskola bányamérnöki szakán kezdhettem meg a tanulmányaimat. A kitüntetéses bányamérnöki oklevelemet már a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen vettem át 1953-ban. Először a várpalotai Ferenc Bányaüzembe vezényelték, onnan a Csékúti Szénbánya Vállalat Jolán-aknájára küldték vezetőnek, majd 1954-ben Le- ningrádba aspirantúrára. 1955 elején hazajött, itthon folytatta tanulmányait, hiszen disz- szertációjának témája a mecseki szénbányászathoz kötőHeller Alajos dött. A Komlói Sréntröszt mázai üzemének vezetője lett, majd néhány hónap múlva a MASZOBAL II. kutató expedícióhoz helyezték át. — Én voltam ott az első bányamérnök. A 11-es bányaüzem építését az irányításommal kezdtük meg, és amikor a kutatócsoport vállalattá szerveződött, kineveztek a II. üzem műszaki vezetőjévé. Nehéz, izgalmas és szép volt a kezdeti időszak, és a dinamikus fejlődés. Amikor idejöttem, itt alig volt szakképzett bányász. Ez a fajta bányászkodós új volt még a szeneseknek is. Nekünk mindent meg kellett ismernünk és tanulnunk, hogy a csapatostul érkező új embereket betaníthassuk. Hamar vonzó lett az uránbánya, mert mindig jobban fizettünk, mint a szénbányában. Akkor még válogathattunk. Válogatnunk is kellett. A fizikai erő volt az egyik legfontosabb követelmény. Az alapvető technikaváltás 1957-ben kezdődött. A kézi rakodást, fúrást, szállítást kezdték felváltani a gépek. Akkor kaptuk az első akkumulátoros mozdonyt és a pneumatikus fúrótámokat. Az igazi áttörést az hozta, amikor megszűnt az urán misztifikálása. Kezdetben közvetlenül áruérctermelési kötelezettségük volt. A szelektív jö- vesztésnél külön-külön k-allett lerobbantani, kiszállítani, és közvetlenül vagonba rakni az I., II. és III. osztályú ércet, illetőleg a meddőt. Ezen az osztályozó belépése könnyített. Az Ércdúsító üzem megépítésével már szétválasztották az ércet a meddőtől, a iá ércet a szegény érctől. Az ÉDÜ nyitott szabad utat a korszerű bányaművelési technológiának és tette lehetővé a tömegtermelést. Ma már mindinkább tért hódít a kézi vezérlésű, félautomatikus bányaművelés, és az önjáró, guruló technika. Ma talán a legnagyobb gondot az emberek átállása jelenti. hogy elfogadják a megszokott technika helyett a sokkal korszerűbb, újat, egészségesebbet, és meg is barátkozzanak vele. • A mecseki uránérc felfedezését és kitermelését nemcsak a MÉV fejlődése jelenti az eltelt harminc évben. Az urán, és az azt kitermelők megváltoztatták Pécs és Baranya arculatát, új energiahordozóval és iparággal gyarapították hazánkat. Murányi László Hízik a sertés, nő a tejhozam Mit nyújt az Agrokomplex hálózat? Takarmánytápok, szaktanácsadás, átlagon felüli hozamok Mezőgazdaságunk fejlődését kézzelfogható adatok jelzik. Például évről évre nő az egy tehénre jutó tejtermelés. A hazai átlagot 700 literrel meghaladó, azaz ötezer fölötti tejhozamot mutat másfél száz gazdaság átlaga. Mind az Agrokomplex partnerei. Az állattenyésztés elért eredményeiért sokat tett az Agrokomplex—Central-Soya takarmányozástechnológiai együttműködés is. Az Agárdi Mező- gazdasági Kombinát tizenegy éve az enyingi és a sárszent- mihályi állami gazdaságok részvételével hozta létre az Agrokomplex közös vállalkozást a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlesztésére. A szervezet behálózza az országot a hat, több éve működő kirendeltségével, és az ez év tavaszán létrehozott budapestivel. — A Central-Soya takarmányozási programjával dolgozunk, azaz az optimális keverék, a lehető leggazdaságosabb táp előállítására törekszünk — mondja Kuti Ernő, az Agrokomplex Baranya—Tolna- Somogy megyei kirendeltségének vezetője. Az országban évente hétmillió tonna takarmányt kevernek, ennek egyötödét az Agrokomplex receptje szerint. Számítógép adja meg a helyes arányokat kukoricából, búzából, szójából, napraforgóból, hallisztből az állat fajtája, kora, neme függvényében, s szabályozza az úgynevezett komplett premix három és fél százalékot kitevő vitamin—ásványi anyag—mikroelemek—amino- savak—gyógyszerek mennyiségét. A keverésnek nagyüzemi- lég kell történnie, mivel a három és fél százalék sok összetevőből áll, s tonnákhoz kell kilókat adagolni. Az amerikai Central-Soya szakmai bázisa Hollandiában van. Az Agrokomplex kirendeltségein és központjában dolgozó szaktanácsadók mái mind megismerkedtek tanulmányútjaik során az ottani farmok, keverőüzemek, kutatóintézetek tevékenységével. Rajtuk kívül évente húsz fő a partnergazdaságokból is élvezheti egy hétig a Central-Soya „vendéglátását". A Central-Soya kényes a hírnevére. Specialistái eljönnek, kiválasztanak egyet az Agrokomplex 360 partnergazdasága közül, s megnézik, hogyan használják ki azt a lehetőséget, melyet a Central- Soya garantál: jobb és drágább takarmánykeverék létezik, de optimálisabb nem. Tapasztalataikat részletes jelentésben összegzik, s mindenkinek közös érdeke, hogy az észrevételezett hiányosságok megszűnjenek. Mit kap az Agrokomplex a Central-Soyától? Először is az optimális takarmányozási programot. Ennek az a lényege, hogy mindenből csak a szükségeset, és ne többet tegyenek a keverékbe. Az IBM számítógépek több mint 300 receptet adnak. Figyelembe véve az áralakulásokat, évente kétszer—háromszor módosítják a zichyújfalui központban a re- ceptúrót. S új receptet készítenek — a partner kívánságára — a bevizsgált eltérő alapanyag nyomán. A Central-Soya ezenkívül szaktanácsaival segíti elő a takarmány minél hatékonyabb felhasználását, a legújabb kutatási eredményeket rendelkezésre bocsátja. így jutott az Agrokomplex ahhoz a világszabadalomhoz, mely a napraforgóra alapozva a fehérjetartalom százszázalékos felhasználását eredményezi. A kísérleti etetés már Magyarországon is beindult, például Pakson és Szedresen. Aztán a Central-Soya módszert is ad: évente négyszer amerikaiak, angolok tartanak utánképzést a magyarországi szaktanácsadóknak. A szakmai továbbképzésen túl, piackutatási, partneri kapcsolatteremtési ismereteket is nyújtanak. Az Agrokomplex által készített táppal szarvasmarhát, sertést, broilert, libát, kacsát, nyu- lat, birkát, sőt állatkerti agan- csos vadakat etetnek. A partnergazdaságok a háztájira is kiterjesztik a tápforgalmat, összességében több mint 50 millió állat optimális takarmányozásáról gondoskodik az Agrokomplex. A takarmányozási program mellett az Agrokomplex kifejlesztésében már 17 éve folyik az iparszerű sertéstartás és 13 éve a tejtermelő teleprendszerek terjesztése. A partnergazdaságok hatékony tevékenységét különböző szolgáltatásokkal segítik- elő: állategészségügyi laboratóriumot működtetnek, fejőgépszervizt tartanak fenn. Az állandó kapcsolatot a gazdaságokkal a kirendeltségi szaktanácsadók biztosítják. A rendszeres partnerlátogoLások eredményeként igencsak jól informáltak az Agrokomplex-ki- rendeltségek dolgozói. Az elképzelések szerint ezt úgy kívánják hasznosítani, hogy a partneri hálózat úgynevezett melléküzemági lehetőségeit is segítenek kiaknázni. Baranya—Tolna-Somogy megyében 56 Agrokomplexes partnergazdaság van. L. Cs. K. HÉTVÉGE 5.
