Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-21 / 260. szám
A pártkongresszus határozatainak megvalósításáért Magas szinten megfelelni Komló centrális szerepkörének Beszélgetés Somssich Lászlónéval, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkárával Alkotó műszakiak Dr* Schäffer Béla munka közben Erb János felvétele Új termékekhez vezető kísérletek a tejiparban Baranya egyik legszebb vidéke Komló és vonzáskörzete — mondotta Somssich Lászláné, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkára. — Vonzó természeti környezetet cd a Mecsek előterének tagoltsága, a Mecsek keleti részének tájvédelmi körzete a Zengővei. Kiemelkedő a terület föld alatti gazdagsága, hiszen itt a kőszéntől az építési anyagokig sokféle nyersanyag található. Az emberek is sokfélék: magyarok, németek, székelyek, összességében 77 ezer ember él 55 településen — ebből Komlón 32 ezren. E vidék politikai gazdája a Városi Pártbizottság. Beszélgetésünk központjában a pártmunka áll. Az a kérdéskör, melyek a XIII. .pártkongresszus határozataiból adódó legfontosabb helyi feladatokat érinti. — Településkoncepciónkat illetően az a meghatározó, hogy Komló fölvállalta a térség köz- igazgatási központjának szerepét. Ebből fakad a következő feladat is, hogy eleget tudjunk tenni az elvárásoknak. Azaz, nemcsak a városi, de a térségi igényeket is elégítsük ki. A feltételek ehhez részben biztosítottak. A komlói és a pécsváradi szakmunkásképző intézet az alapvető követelményeknek megfelel. A gimnázium azonban a növekvő igényeket különösen a korszerű oktatás terén jelenlegi formájában nehezen tudja kielégíteni. A kórház-rendelőintézeti egység színvonalasabb munkájához is szükséges a tervezett rekonstrukció. Közművelődési hálózatunk — a színház-, hang- . versenyterem, kultúrotthonaink — a közvetlen városi ellátás mellett növekvő szerepet vállal a körzet művelődésében is. A Komlónak szánt centrális szerepkör azonban nem jelenti azt, hogy községeink fejlesztéséről megfeledkeznénk. Amikor négy nagyközségünk Sásd, Pécsvárad, Mágocs és Mázaszászvár - önállósodását segítjük, mindent megteszünk a kisközségek népességmegtartó erejének fokozása érdekében is. — A következő ötéves tervidőszak elképzelései napjainkban formálódnak. Tudjuk, hogy vágyaink és a realitás között eléggé nagy a távolság, pénzeszközeinkből a legszükségesebbre futja. Melyek a térség legfontosabb feladatai? Gondoskodnunk kell a létesítmények, intézmények rendeltetésszerű működtetéséről, az elkezdett beruházások mielőbbi befejezéséről. És ezek után határozhatjuk meg a hetedik ötéves terv új célkitűzéseit. Feltétlenül napirenden kell maradnia az alapellátás javításának. Sok olyan kis településünk van, ahová még ma sem jut el mindennap a kenyér, a tej, nem is szólva a húsról, vagy a legszüksége sebb műszaki cikkekről. Lényegi kérdés az egészséges ivóvíz. A következő ötéves tervidőszakban a rendelkezésünkre álló pénzösszeg jelentős részét kell a vízellátás rendezésére fordítani. Nyugtalanító gond számos helyen az általános 'iskolák állapota, sőt az óvodáknál, bölcsődéknél sem túl rózsás a helyzet. Nagy figyelmet kell fordítani arra is, hogy Komló rendelkezzen o középfokú központtól elvárható kereskedelmi és szolgáltató egységekkel és magas színvonalú, az igényeket kielégítő árukészlettel.- A térség gazdasági életét illetően hogyan fogalmazhatunk: az ipar, avagy a mezőgazdaság a „húzó” ágazat?- Térségünkben főleg az objektív körülmények miatt úgy alakult, hogy a ,,húzó iparág” szerepét a mezőgazdaság tölti be, pedig itt mostoha, nehéz körülmények között dolgoznak. Miért mondom ezt? A szénbányák közismerten gondokkal küzd. A liászprogram vontatottan halad, s nyilvánvaló, hogy az egyéb problémákkal is viaskodó vállalat ma már nem lehet városunk és a térség egyetlen mecénása. A Mélyfúró Vállalat, az Aknamélyítő sorsa alapvetően a szénbányászat helyzetétől függ. Viszonylag nehéz helyzetben van a Pannonlit Kőbánya Vál- lalat^ termelése visszafogott. De betonipari üzemeink i§ nehéz évzárás előtt állnak. Viszonylag jobb a helyzet a MOM Komlói Gyáránál, amely közvetett exporttermelésben is részt vesz és amelyről az a hír járja, hogy a következő öt évben szép fejlődés előtt áll. A gyárvezetés úgy döntött, hogy teljes „melegüzemi tevékenységüket" városunkba koncentrálja. Ennek keretében épült a színesfém öntöde. Igen jól prosperál a MEZŐGÉP Mágo- csi Gyára. Könnyűipari üzemeinkre büszkék lehetünk, a Carbon Vállalat országos hírnévre tett szert mind gazdálkodási eredményei, mind minőségi termékei alapján. — ló volt hallani: 1984-ben e térségben veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezet nem volt. — Az idei év eddigi eredményei is biztatóak. Nagy valószínűséggel várható, hogy a gazdaságok teljesítik terveiket, várt terméseredményeiket részben elérik, részben megközelítik. A szövetkezetek közül Sásd, Mágocs, Egyházaskozár, Gödre —, de a többiek is — éppen mostoha természeti adottságaik miatt bátran vállalkoznak a jobbra-többre. Kockáztatnak, de fejlesztenek. Nem azt nézik már, hogy mit miért nem, hanem azt, hogy mit hogyan lehet jobban, okosabban értékteremtőén megoldani. Még az évek hosszú sora óta stagnáló magyarszéki termelőszövetkezet is - természetesen új vezetéssel - „csodát tud művelni" a maga portóján sombereki segítséggel.- Mik a leglontosabb teendők a pártélet területén? — Pártbizottságunk 1984. január 13-tól végzi újszerű feladatát a járások megszűnését követően és az eltelt időszak alatt igyekeztünk megtalálni feladataink ellátásának legmegfelelőbb formáit. Legfontosabb célkitűzéseink egyikének tartjuk, hogy a térségenként és csaknem alapszervezetenként változó színvonalú pártmunkát intenzív segítéssel egységesen magasabb szintűvé tegyük. Emellett a pártmunka mozgalmi jellegét erősítsük, miközben a pártterületek irányító, segítő és ellenőrző tevékenységének javítására gondot fordítanak. A pártmunka feladatai között ma az első helyen a gazdasági munka segítését, az új kezdeményezések felkarolását, az értékteremtő munka becsületének erősítését tartjuk. A bonyolultabb társadalmi folyamatok, a megnövekedett és egyben megváltozott feladatok az ideológiai nevelő munka fokozását követelik. Terveink között van, hogy a pártfórumokon gyakrabban szerepeljenek a napi teendőkhöz jobban kapcsolódó ideológiai témák. Gyakorlati tapasztalataink azt bizonyítják, hogy pártunk eszmei egysége szilárd, de a legfontosabb határozatok helyes és egységes értelmezése sok és gyakran ismétlődő feladatot jelent pártszervezetek vezetőségeinek. Meggyőződésem, hogy egyes kérdések helytelen felfogása az ismeretek hiányából táplálkozik, és ez a tény még jobban aláhúzza az ideológiai munka fontosságát. A párt vezető szerepének erősítésében jelentős szerepe van azoknak a kommunistáknak, akik az állami, gazdasági, társadalmi és kulturális életben vezető funkciókat töltenek be, és mindazoknak, akik magatartásukkal példamutató munkavégzésükkel az adott munkahelyeken élenjárnak, a húzó erőt adják. Szeretnénk, ha minél több kommunista vállalná e munkát. Legyen gazdasági vezető, vagy párt-tisztségviselő, vagy aktíva egy-egy társadalmi szervezetben, mozgalomban, fokozódó tevékenysége, aktív részvétele a közélet sokszínű területén elősegítheti a demokratizálódás folyamatát. Kozma Ferenc Míg nem jártam tejüzemben, úgy képzeltem: . húszmillió köcsögben alszik a tej, szorgos kezek szedik le előbb c tejszínt, majd a tejfölt, amiből aztán még szorgosabb kezek köpülik a vajat, ahogy Munkácsy képén, s ahogy még nagyanyám is készítette a vajat. A művelet után jóízűt hörpintenek az íróból, ahogy tettük mi is gyerekek, ónnak idején. Csak módjával mosolyog meg ezért dr. Schäffer Béla, aztán megkínál a „fitt”-ből: az ananászíz fölött megérzik egy picit az a régi író is. Elmondja, aztán később a Tej- gazdasági Kísérleti Intézet gépein be is mutatja: ma a tejet centrifugálják, választják le róla a tejszínt, s gyúrják, darálják, míg vaj nem lesz belőle; hagyományos', olyan, amiről Karinthy azt írta, hogy fagyott állapotban kenyeret kennek rá. Az író meg úgy készül, hogy ultrafinom szűrőn bocsátják át a tejet: minden zsírszemcse, minden fehérjemolekula fennakad rajta, s teljesen steril folyadékot nyernek, mert a szűrőn még az erjesztőbaktériumok sem jutnak át, csak az ásványi anyagok, nahát ebből a folyadékból készül a „fitt”. — Finom, csak édes — mondom a kóstoló után, — Szerintem is, de a magyar szabvány szerint ennyi cukrot minimum kell bele tenni. Ennyi nélkül nálunk nem üdítő az üdítő ital — mondja dr. Schäffer Béla. — Mi ebben a találmány? — Hát a szűrés, meg a benne levő stabilizáló szer. — Tartósítószer? Nem érezni az izét... — Igen, mert nem tartósítószer, hanem stabilizáló, csupa állati és növényi eredetű anyagból készül, így tejből is. Noha az író steril, azért adunk hozzá ebből a természetes ve- gyületekből álló stabilizálóból, mert a technológiai folyamat egészét sterillé tenni nagyon költséges volna. Korábban ezeket az anyagokat Nyugatról hoztuk be, most Kaposvárott gyártjuk az itt kifejlesztett eljárás szerint. Ez volt az egyik ok, hogy dr. Schäffer Bélát ajánlották az alkotó műszakiakat bemutató sorozatunkba: a stabilizáló szer kikísérletezése, a gyártási technológia kifejlesztése nagyban az ő nevéhez fűződik. A másik ok pedig a krémvajak kikísérletezése. Újabb meglei- petés: a vaj, ugye köpüléssel készült régen, melynek folyamán az apró zsírcseppecskéket egyesítették, s így választották el a víztől.., i— Kétféle szerkezetű vajat lehet előállítani. A klasszikus köpült vaj a víz a zsírban szerkezetű, a másik pedig a zsír a vízben, ez tulajdonképpen a tejszínszerkezet — mondja dr. Schäffer Béla. — Megvalósítani is a köpüléssel. ellentétes módon lehet: a tejszínben levő zsírrészecskéket nemhogy egyesíteni kell hozzá, hanem még jobban elaprózni. — Ezt hogyan lehet? — Száz—háromszáz bar nyomással préseljük át egy résen. Ez a homogénezési folyamat adja meg a vajkrém mondott szerkezetét: lesz kenhető, s jobban emészthető. így kerül kapcsolatba a Márgaréta-vaj és az elektro- paramágneses rezonancia - spektroszkóp, a kísérletek ugyanis a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen történtek. Klasszikus módon, azaz állatkísérletekkel kezdődött minden, méghozzá patkányokon vizsgálták, hogyan szívódik fel a homogenizált vaj. Kiderült, s ami későbbi vizsgálatokon egyértelműen bebizonyosodott, hogy kiválóan, A reszorbciós (felszívódási) vizsgálatok szerint, ha a zsírszemcsék átmérője fél mikron alá csökken, akkor a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők is hasznosítani tudják a vajat. Az egészségeseknek tehát energiaszegény a Margaréta-vaj, betegeknek pedig roborálószer. Minden új termékhez vezető kísérletben az vezeti dr. Schäffer Bélát és kollégáit, hogy a természetes anyagot, a tejet, s annak származékait úgy alakítsák át, hogy új, kedvező tulajdonságokat szerezzen, de eközben ne kelljen hózzáadni semmiféle vegyi, szintetikus anyagot. Mellékesen, ha a vaj hideg, akkor is kenhető, nem úgy, mint Ka- rinthynál. Aki mindezeket kitalálta, az egy tősgyökeres pécsi fiatalember, bár már enyhén kopaszodik. A „tudósosan" kócos haj ebből takar valamit, de fiatalnak inkább vidám kedélye teszi. A pécsi Széchenyi Gimnáziumból jelentkezik a szegedi József Attila Tudományegyetemre, ott lesz fizika—kémia szakos tanár. Pontosabban olyan szakon végez, kutatni akar nem tanítani. Az egyetemen marad, a biofizikai intézetben, de pár év múltán úgy találja, az alapkutatásokhoz más típusú ember kell, nem olyan, mint ő. Ö szeret hasznosítható, kézzelfogható, „kenyérrekenhető" eredményekhez jutni, ezért 1971-ben visszajön Baranyába, s azóta is itt dolgozik a Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi kutatóbázisán. — Szüleim teljesen rám bízták már gyerekkoromban is a tanulás kérdését, ök fodrászok, nem szóltak bele, hogy mit tanuljak, arra is csak kicsit biztattak, hogy tanuljak tovább, mert látták, hogy szeretnék amúgy is. Ebben segítettek. Itt megtaláltam a számításom, mert valóban sikerült olyan eredményeket elérni, melynek gyorsan lett kézzelfogható eredménye — mondja. De ehhez az elméleti tudás már kevés: az iparban konkrét anyagok vannak, konkrét gépek, s kézzelfoghatónak kell lennie a terméknek is: szakmérnökit végez. A gépekhez is kell értenie, bár a szigorúan vett gépészeti dolgokat a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakemberei oldják meg. Neki csak azt kell tudnia, milyen célra, milyen jellegű gép kell. „Csak". Az eredmény: szolgálati szabadalmak. — 5 megbecsülésben? — Jól érzem magam, elismerik a munkámat. A kutató- intézet viszonylag jól felszerelt, s jó szakemberek dolgoznak itt: találmányainkra gyárak alapultak: Kaposvárott és Sopronban. A tejüzemek sorban állnak rá azokra a technológiákra, melyek kellenek az úi termékekhez. Kísérleti számításokat igényelnek, mondja: a doktori disszertációjához valókat a pécs—budapesti gyorson végezte, mert minden idő felhasználható. Aztán nemrég egy nyugati útjáról számítógépet hozott magának, most már a kutatóban is van egy, printerrel, floppyval, segíti a munkát. Utazás közben másra jut mór idő, nem manuális számításokra. — Meg még mikor? — Tapétázás, fúrás-faragás közben. Egy nagyobb, de régi lakásba költöztünk, mindent én csináltam, lassan már el is készül. Annyira azért nem megbecsült a munkám anyagilag, hogy megbízzak szakembert. készítse el „kulcsrakészen", amire szükségem van. Meg szívesen is csinálom, szeretek barkácsolni, talán _mert annak is gyorsan látni az eredményét. Gondolkodni meg lehet falfúrás közben is, tapétázás közben is. Sok minden készíthető tejből — ezt már évezredek óta tudjuk. Sőt készíteni sem kellett sokáig, csak hagyni,, hogy a tej megaludjon. Véletlen volt, hogy melyik tájon milyen volt a mikroflóra, mit ettek a tehenek, mint ahogy véletlen volt, hogy a pásztorok egy barlangban felejtsék a túrójukat, ami aztán sajttá érlelődött. A véletlenek a századfordulón kezdtek kiküszöbölődni a tejiparból — s mára már c-ak annyi maradt belőlük: talán egy kicsit véletlen, hogy a hatvanas évek elején egy pécsi fiatalember nagyon szerette a kémiát. Bodó László HÉTVÉGE 3.
