Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-21 / 260. szám

A pártkongresszus határozatainak megvalósításáért Magas szinten megfelelni Komló centrális szerepkörének Beszélgetés Somssich Lászlónéval, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkárával Alkotó műszakiak Dr* Schäffer Béla munka közben Erb János felvétele Új termékekhez vezető kísérletek a tejiparban Baranya egyik legszebb vi­déke Komló és vonzáskörzete — mondotta Somssich Lászlá­né, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkára. — Vonzó természeti környezetet cd a Mecsek előterének ta­goltsága, a Mecsek keleti ré­szének tájvédelmi körzete a Zengővei. Kiemelkedő a terü­let föld alatti gazdagsága, hi­szen itt a kőszéntől az építési anyagokig sokféle nyersanyag található. Az emberek is sok­félék: magyarok, németek, székelyek, összességében 77 ezer ember él 55 településen — ebből Komlón 32 ezren. E vidék politikai gazdája a Városi Pártbizottság. Beszélge­tésünk központjában a párt­munka áll. Az a kérdéskör, melyek a XIII. .pártkongresszus határozataiból adódó legfon­tosabb helyi feladatokat érinti. — Településkoncepciónkat il­letően az a meghatározó, hogy Komló fölvállalta a térség köz- igazgatási központjának sze­repét. Ebből fakad a követke­ző feladat is, hogy eleget tud­junk tenni az elvárásoknak. Azaz, nemcsak a városi, de a térségi igényeket is elégítsük ki. A feltételek ehhez részben biztosítottak. A komlói és a pécsváradi szakmunkásképző intézet az alapvető követelmé­nyeknek megfelel. A gimnázi­um azonban a növekvő igé­nyeket különösen a korszerű oktatás terén jelenlegi formá­jában nehezen tudja kielégí­teni. A kórház-rendelőintézeti egység színvonalasabb munká­jához is szükséges a tervezett rekonstrukció. Közművelődési hálózatunk — a színház-, hang- . versenyterem, kultúrotthonaink — a közvetlen városi ellátás mellett növekvő szerepet vál­lal a körzet művelődésében is. A Komlónak szánt centrális szerepkör azonban nem jelenti azt, hogy községeink fejleszté­séről megfeledkeznénk. Ami­kor négy nagyközségünk Sásd, Pécsvárad, Mágocs és Mázaszászvár - önállósodását segítjük, mindent megteszünk a kisközségek népességmegtar­tó erejének fokozása érdeké­ben is. — A következő ötéves terv­időszak elképzelései napjaink­ban formálódnak. Tudjuk, hogy vágyaink és a realitás között eléggé nagy a távolság, pénz­eszközeinkből a legszüksége­sebbre futja. Melyek a térség legfontosabb feladatai? Gondoskodnunk kell a léte­sítmények, intézmények rendel­tetésszerű működtetéséről, az elkezdett beruházások mi­előbbi befejezéséről. És ezek után határozhatjuk meg a he­tedik ötéves terv új célkitűzé­seit. Feltétlenül napirenden kell maradnia az alapellátás javí­tásának. Sok olyan kis telepü­lésünk van, ahová még ma sem jut el mindennap a ke­nyér, a tej, nem is szólva a húsról, vagy a legszüksége sebb műszaki cikkekről. Lénye­gi kérdés az egészséges ivó­víz. A következő ötéves terv­időszakban a rendelkezésünk­re álló pénzösszeg jelentős részét kell a vízellátás rende­zésére fordítani. Nyugtalanító gond számos helyen az általá­nos 'iskolák állapota, sőt az óvodáknál, bölcsődéknél sem túl rózsás a helyzet. Nagy fi­gyelmet kell fordítani arra is, hogy Komló rendelkezzen o középfokú központtól elvárha­tó kereskedelmi és szolgáltató egységekkel és magas színvo­nalú, az igényeket kielégítő árukészlettel.- A térség gazdasági életét illetően hogyan fogalmazha­tunk: az ipar, avagy a mező­gazdaság a „húzó” ágazat?- Térségünkben főleg az ob­jektív körülmények miatt úgy alakult, hogy a ,,húzó iparág” szerepét a mezőgazdaság tölti be, pedig itt mostoha, nehéz körülmények között dolgoznak. Miért mondom ezt? A szén­bányák közismerten gondok­kal küzd. A liászprogram von­tatottan halad, s nyilvánvaló, hogy az egyéb problémákkal is viaskodó vállalat ma már nem lehet városunk és a térség egyetlen mecénása. A Mélyfú­ró Vállalat, az Aknamélyítő sorsa alapvetően a szénbá­nyászat helyzetétől függ. Vi­szonylag nehéz helyzetben van a Pannonlit Kőbánya Vál- lalat^ termelése visszafogott. De betonipari üzemeink i§ ne­héz évzárás előtt állnak. Vi­szonylag jobb a helyzet a MOM Komlói Gyáránál, amely közvetett exporttermelésben is részt vesz és amelyről az a hír járja, hogy a következő öt év­ben szép fejlődés előtt áll. A gyárvezetés úgy döntött, hogy teljes „melegüzemi tevékeny­ségüket" városunkba koncent­rálja. Ennek keretében épült a színesfém öntöde. Igen jól prosperál a MEZŐGÉP Mágo- csi Gyára. Könnyűipari üze­meinkre büszkék lehetünk, a Carbon Vállalat országos hír­névre tett szert mind gazdálko­dási eredményei, mind minő­ségi termékei alapján. — ló volt hallani: 1984-ben e térségben veszteségesen gaz­dálkodó termelőszövetkezet nem volt. — Az idei év eddigi eredmé­nyei is biztatóak. Nagy való­színűséggel várható, hogy a gazdaságok teljesítik tervei­ket, várt terméseredményeiket részben elérik, részben megkö­zelítik. A szövetkezetek közül Sásd, Mágocs, Egyházaskozár, Gödre —, de a többiek is — éppen mostoha természeti adottságaik miatt bátran vál­lalkoznak a jobbra-többre. Kockáztatnak, de fejlesztenek. Nem azt nézik már, hogy mit miért nem, hanem azt, hogy mit hogyan lehet jobban, oko­sabban értékteremtőén meg­oldani. Még az évek hosszú sora óta stagnáló magyarszé­ki termelőszövetkezet is - ter­mészetesen új vezetéssel - „csodát tud művelni" a maga portóján sombereki segítség­gel.- Mik a leglontosabb teen­dők a pártélet területén? — Pártbizottságunk 1984. ja­nuár 13-tól végzi újszerű fel­adatát a járások megszűnését követően és az eltelt időszak alatt igyekeztünk megtalálni feladataink ellátásának leg­megfelelőbb formáit. Legfonto­sabb célkitűzéseink egyikének tartjuk, hogy a térségenként és csaknem alapszervezeten­ként változó színvonalú párt­munkát intenzív segítéssel egy­ségesen magasabb szintűvé tegyük. Emellett a pártmunka mozgalmi jellegét erősítsük, miközben a pártterületek irá­nyító, segítő és ellenőrző tevé­kenységének javítására gon­dot fordítanak. A pártmunka feladatai között ma az első helyen a gazdasági munka se­gítését, az új kezdeményezé­sek felkarolását, az értékte­remtő munka becsületének erősítését tartjuk. A bonyolul­tabb társadalmi folyamatok, a megnövekedett és egyben megváltozott feladatok az ideológiai nevelő munka foko­zását követelik. Terveink kö­zött van, hogy a pártfórumo­kon gyakrabban szerepeljenek a napi teendőkhöz jobban kapcsolódó ideológiai témák. Gyakorlati tapasztalataink azt bizonyítják, hogy pártunk esz­mei egysége szilárd, de a leg­fontosabb határozatok helyes és egységes értelmezése sok és gyakran ismétlődő feladatot jelent pártszervezetek vezető­ségeinek. Meggyőződésem, hogy egyes kérdések helyte­len felfogása az ismeretek hi­ányából táplálkozik, és ez a tény még jobban aláhúzza az ideológiai munka fontosságát. A párt vezető szerepének erősítésében jelentős szerepe van azoknak a kommunisták­nak, akik az állami, gazdasá­gi, társadalmi és kulturális életben vezető funkciókat töl­tenek be, és mindazoknak, akik magatartásukkal példa­mutató munkavégzésükkel az adott munkahelyeken élenjár­nak, a húzó erőt adják. Sze­retnénk, ha minél több kom­munista vállalná e munkát. Legyen gazdasági vezető, vagy párt-tisztségviselő, vagy aktíva egy-egy társadalmi szervezet­ben, mozgalomban, fokozódó tevékenysége, aktív részvétele a közélet sokszínű területén elősegítheti a demokratizáló­dás folyamatát. Kozma Ferenc Míg nem jártam tejüzem­ben, úgy képzeltem: . húszmil­lió köcsögben alszik a tej, szorgos kezek szedik le előbb c tejszínt, majd a tejfölt, ami­ből aztán még szorgosabb ke­zek köpülik a vajat, ahogy Munkácsy képén, s ahogy még nagyanyám is készítette a va­jat. A művelet után jóízűt hörpintenek az íróból, ahogy tettük mi is gyerekek, ónnak idején. Csak módjával mosolyog meg ezért dr. Schäffer Béla, aztán megkínál a „fitt”-ből: az ananászíz fölött megérzik egy picit az a régi író is. El­mondja, aztán később a Tej- gazdasági Kísérleti Intézet gé­pein be is mutatja: ma a tejet centrifugálják, választják le róla a tejszínt, s gyúrják, darálják, míg vaj nem lesz belőle; hagyományos', olyan, amiről Karinthy azt írta, hogy fagyott állapotban kenyeret kennek rá. Az író meg úgy készül, hogy ultrafinom szűrőn bocsátják át a tejet: minden zsírszemcse, minden fehérje­molekula fennakad rajta, s teljesen steril folyadékot nyer­nek, mert a szűrőn még az er­jesztőbaktériumok sem jutnak át, csak az ásványi anyagok, nahát ebből a folyadékból ké­szül a „fitt”. — Finom, csak édes — mondom a kóstoló után, — Szerintem is, de a ma­gyar szabvány szerint ennyi cukrot minimum kell bele ten­ni. Ennyi nélkül nálunk nem üdítő az üdítő ital — mondja dr. Schäffer Béla. — Mi ebben a találmány? — Hát a szűrés, meg a benne levő stabilizáló szer. — Tartósítószer? Nem érez­ni az izét... — Igen, mert nem tartósító­szer, hanem stabilizáló, csupa állati és növényi eredetű anyagból készül, így tejből is. Noha az író steril, azért adunk hozzá ebből a természetes ve- gyületekből álló stabilizálóból, mert a technológiai folyamat egészét sterillé tenni nagyon költséges volna. Korábban ezeket az anyagokat Nyugatról hoztuk be, most Kaposvárott gyártjuk az itt kifejlesztett el­járás szerint. Ez volt az egyik ok, hogy dr. Schäffer Bélát ajánlották az alkotó műszakiakat bemutató sorozatunkba: a stabilizáló szer kikísérletezése, a gyártási technológia kifejlesztése nagy­ban az ő nevéhez fűződik. A másik ok pedig a krémvajak kikísérletezése. Újabb meglei- petés: a vaj, ugye köpüléssel készült régen, melynek folya­mán az apró zsírcseppecské­ket egyesítették, s így válasz­tották el a víztől.., i— Kétféle szerkezetű vajat lehet előállítani. A klasszikus köpült vaj a víz a zsírban szer­kezetű, a másik pedig a zsír a vízben, ez tulajdonképpen a tejszínszerkezet — mondja dr. Schäffer Béla. — Megvalósí­tani is a köpüléssel. ellentétes módon lehet: a tejszínben le­vő zsírrészecskéket nemhogy egyesíteni kell hozzá, hanem még jobban elaprózni. — Ezt hogyan lehet? — Száz—háromszáz bar nyomással préseljük át egy résen. Ez a homogénezési fo­lyamat adja meg a vajkrém mondott szerkezetét: lesz ken­hető, s jobban emészthető. így kerül kapcsolatba a Márgaréta-vaj és az elektro- paramágneses rezonancia - spektroszkóp, a kísérletek ugyanis a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemmel közösen történtek. Klasszikus módon, azaz állatkísérletekkel kezdő­dött minden, méghozzá patká­nyokon vizsgálták, hogyan szí­vódik fel a homogenizált vaj. Kiderült, s ami későbbi vizs­gálatokon egyértelműen bebi­zonyosodott, hogy kiválóan, A reszorbciós (felszívódási) vizsgálatok szerint, ha a zsír­szemcsék átmérője fél mikron alá csökken, akkor a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők is hasznosítani tud­ják a vajat. Az egészségesek­nek tehát energiaszegény a Margaréta-vaj, betegeknek pedig roborálószer. Minden új termékhez veze­tő kísérletben az vezeti dr. Schäffer Bélát és kollégáit, hogy a természetes anyagot, a tejet, s annak származékait úgy alakítsák át, hogy új, ked­vező tulajdonságokat szerez­zen, de eközben ne kelljen hózzáadni semmiféle vegyi, szintetikus anyagot. Melléke­sen, ha a vaj hideg, akkor is kenhető, nem úgy, mint Ka- rinthynál. Aki mindezeket kitalálta, az egy tősgyökeres pécsi fiatal­ember, bár már enyhén kopa­szodik. A „tudósosan" kócos haj ebből takar valamit, de fiatalnak inkább vidám kedé­lye teszi. A pécsi Széchenyi Gimnáziumból jelentkezik a szegedi József Attila Tudo­mányegyetemre, ott lesz fizi­ka—kémia szakos tanár. Pon­tosabban olyan szakon végez, kutatni akar nem tanítani. Az egyetemen marad, a biofizikai intézetben, de pár év múltán úgy találja, az alapkutatások­hoz más típusú ember kell, nem olyan, mint ő. Ö szeret hasznosítható, kézzelfogható, „kenyérrekenhető" eredmé­nyekhez jutni, ezért 1971-ben visszajön Baranyába, s azóta is itt dolgozik a Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi kutató­bázisán. — Szüleim teljesen rám bíz­ták már gyerekkoromban is a tanulás kérdését, ök fodrá­szok, nem szóltak bele, hogy mit tanuljak, arra is csak ki­csit biztattak, hogy tanuljak tovább, mert látták, hogy sze­retnék amúgy is. Ebben segí­tettek. Itt megtaláltam a szá­mításom, mert valóban sike­rült olyan eredményeket elér­ni, melynek gyorsan lett kéz­zelfogható eredménye — mondja. De ehhez az elméleti tudás már kevés: az iparban konkrét anyagok vannak, konkrét gé­pek, s kézzelfoghatónak kell lennie a terméknek is: szak­mérnökit végez. A gépekhez is kell értenie, bár a szigo­rúan vett gépészeti dolgokat a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola szakemberei oldják meg. Neki csak azt kell tud­nia, milyen célra, milyen jelle­gű gép kell. „Csak". Az ered­mény: szolgálati szabadalmak. — 5 megbecsülésben? — Jól érzem magam, elis­merik a munkámat. A kutató- intézet viszonylag jól felsze­relt, s jó szakemberek dolgoz­nak itt: találmányainkra gyá­rak alapultak: Kaposvárott és Sopronban. A tejüzemek sor­ban állnak rá azokra a tech­nológiákra, melyek kellenek az úi termékekhez. Kísérleti számításokat igé­nyelnek, mondja: a doktori disszertációjához valókat a pécs—budapesti gyorson vé­gezte, mert minden idő fel­használható. Aztán nemrég egy nyugati útjáról számító­gépet hozott magának, most már a kutatóban is van egy, printerrel, floppyval, segíti a munkát. Utazás közben másra jut mór idő, nem manuális számításokra. — Meg még mikor? — Tapétázás, fúrás-faragás közben. Egy nagyobb, de régi lakásba költöztünk, mindent én csináltam, lassan már el is készül. Annyira azért nem megbecsült a munkám anya­gilag, hogy megbízzak szak­embert. készítse el „kulcsra­készen", amire szükségem van. Meg szívesen is csiná­lom, szeretek barkácsolni, ta­lán _mert annak is gyorsan lát­ni az eredményét. Gondolkod­ni meg lehet falfúrás közben is, tapétázás közben is. Sok minden készíthető tejből — ezt már évezredek óta tud­juk. Sőt készíteni sem kellett sokáig, csak hagyni,, hogy a tej megaludjon. Véletlen volt, hogy melyik tájon milyen volt a mikroflóra, mit ettek a tehe­nek, mint ahogy véletlen volt, hogy a pásztorok egy barlang­ban felejtsék a túrójukat, ami aztán sajttá érlelődött. A véletlenek a századfordu­lón kezdtek kiküszöbölődni a tejiparból — s mára már c-ak annyi maradt belőlük: talán egy kicsit véletlen, hogy a hat­vanas évek elején egy pécsi fiatalember nagyon szerette a kémiát. Bodó László HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents