Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-14 / 253. szám

Dr. Nagy Ibolya (balról) vizsgálat közben Lauer Györgyi felvétele A konferenciák hasznossága Nemzetközi összefogás a trombózis ellen A thromboembóliás megbete­gedések igen gyakoriak, kuta­tásával sok helyütt foglalkoz­nak az egész világon. A trom­bózis tulajdonképpen fokoza­tosan kialakuló érelzáródás, a lelassult véráramlás, az elvál­tozott érfal, a vér összetételé­nek a megváltása következté­ben. A trombózisból infarktus, embólia is kialakulhat. A POTE 1. számú belklinikája, a PAB haemostasis munkabizottságá­val közösen tartja a kapcsola­tot az erfurti Orvosi Akadémia véralvadási munkabizottságá­val. A tudományos kapcsolat keretében együttműködnek a trombózisos megbetegedések és az érbetegségek kutatásában. Orvosaik kölcsönösen vesznek részt rövidebb, hosszabb tanul­mányutakon, évenként tartanak munkacsoport megbeszéléseket. A tizenegyediket idén májusban rendezték meg, az erfurti hae­mostasis és trombózis konferen­ciával párhuzamosan. Erfurtban Vogel és Markwardt professzo­rok Pécsett dr. Nagy Ibolya docens a találkozók főszervezői. A közös kutatási területekről, eredményekről kérdeztük meg dr. Nagy Ibolyát: — Közös kutatási területünk például az antitrombin III. vizs­gálata. Ahhoz, hogy ne alakul­jon ki a szervezetben trombó­zis, egyéb tényezők mellett mindenképpen szükséges egy fehérje a vérben, amelyik gá­tolja a véralvadást. Ezt a fe­hérjét antitrombin 111-nők hív­ják. Ha csökken ennek a mennyisége, megnő a trombó­zisveszély. A veleszületett anti­trombin III hiánya, csökkenése szakirodalmi ritkaság. Az egész világon körülbelül száz csa­ládról számoltok be. Nálunk pedig, Baranyából tíz család­nál találtunk ilyen eltérést. Ez fiatal korban, 15—16 éveseknél nyilvánult meg. Öröklődő be­tegség. Egyes típusai a cigány lakosság körében gyakoribbak, ennek okait nem ismerjük pon­tosan. A veleszületett antitrom- binhiányok laboratóriumi vizs­gálati módszereinek a kidolgo­zásában segítettük egymást. Ezenkívül az NDK-ban előállí­tottak egy nagyon jó trombus- oldó gyógyszert, amit mi is al­kalmaztunk. — Az erturti konferenciák tapasztalataiból születtek gya­korlati eredmények? Az érben keletkező rög fel­oldásához (fibrinolizis), az ér­falban lévő aktivátorok is szük­ségesek. Az egyik konferencián a fibrinolizis állt az előadások központjában, és így hívták fel a mi figyelmünket is a trombó­zisnak arra a fajtájára, amikor az erek betegsége miatt nem oldódik fel a rög. Sok betegün­kön néztük meg ezután a fib- rinolízist és gyakran találkoz­tunk ezzel az eltéréssel, ezen gyógyszeres kezeléssel valamit tudunk segíteni. Általában igen hasznosak ezek a konferenciák. ön tagja egy Becsben működő munkacsoportnak. Mi­vel foglalkozik ez a munkacso­port? — Az IGCI haematológiával foglalkozó nemzetközi munka- csoport. Több intézetet fognak össze amelyekben egyformán kezelik a betegeket. Kolléga­nőm, dr. Losonczy Hajna is tagja a munkacsoportnak. Kü­lönböző nyirokcsomóbetegségek kezelésével, kutatásával foglal­kozunk. Mivel a részt vevő inté­zetekben azonos terápiát alkal­maznak, rövid idő alatt „talál­kozunk" nagy beteglétszámmal és így a kezelés eredményessé­gét is jobban meg tudjuk ítél­ni. — Tisztázottak a trombózis kialakulásának az okai? — Keletkezésében számos té­nyező szerepel. Az oly gyakran emlegetett túl kényelmes élet­mód, a túltápláltság, egyes gyógyszerek mellékhatása, a stressz, a dohányzás. Hogy me­lyik lenne az adott esetekben a direkt kiváltó ok, nehezen mondható meg. —- Mennyiben gyógyítható a trombózis? — A gyógyítás eredményessé­ge attól is függ, hogy milyen trombózisról van szó. Egészen csak az esetek egyharmadában múlik el. A hagyományos vér- alvadásgátló-kezelések mellett vannak kisebb előrelépések, és így egyensúlyban lehet tartani a betegeket. — Hogyan alakul a nyirok- csomóbetegségek kutatása és gyógyítása? — Az utóbbi években sokkal többet tudunk ezekről a be­tegségekről, kezelhetővé váltak. Javultak a fölismerési lehetősé­gek, a szövettani diagnózistól függ a kezelés módja. Mind a trombózisos mind az egyéb vérképzőszervi betegségben szenvedő betegek rendszeres el­lenőrzésre szorulnak, ezt szak- rendelésünkön végezzük. Egy országos kutatási programon belül klinikánk a krónikus lim- fóid leukaemiákkal foglalkozik részletesebben. — Szeptember végén dr. Nagy Ibolya és dr. Losonczy Hajna Isztambulba utazik, egy tudományos konferenciára . . . — A Duna-szimpózium ne­gyedik tanácskozását tartják ott. A harmadikat egyébként Budapesten rendezték meg. Minden részt vevő nemzetnek több képviselője van a szim­póziumon. A fibrinolizissel és a veleszületett antitrombinhiány- nyal kapcsolatban tartunk elő­adásokat. B. A. Egy egyedből számtalan szaporítóanyag Visszaszaporítás szövettenyésztéssel Üj biotechnikai eljárások az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézetben A borsó egy gombostünyi darabkájából újranevelik az egész növényt. A növény haj­táscsúcsáról, vagy az embrió­tengelyről metszenek le egy darabkát, amelyet táptalajba — üvegcsébe helyeznek. Ez a táptalaj, amelyet a bicsérdi laboratóriumban állítanak elő, tartalmaz minden olyan hor­mont, vegyületet, amely a nö­vény fejlődéséhez a természet­ben rendelkezésre áll, szüksé­ges. Rendkívül steril körülmé­nyek között végzik ezt a szapo­rítást, amelynek során két- három hét múlva, ha a nö­vény gyökeret hoz, steril ta­lajban nevelik tovább. A bor­sóval eddig különösen sok gondjuk volt a gyökereztetés során, ám a laboratórium munkatársai a közelmúltban vettek részt egy biotechnikai tanácskozáson, ahol megis­merkedtek Maróti professzor új módszerével, amit éppen most próbálnak ki. Az iregszemcsei Takarmány- termesztési Kutató Intézet munkatársai igyekeznek min­denütt ott lenni, ahol a bio­technika módszerének új le­hetőségeivel, útjaival találkoz­hatnak. Az intézet iregszem­csei és bicsérdi loboratóriu­maiban mindössze néhány éve alkalmazzák a szövettenyésztés módszerét, amely a fehérjét és olajai tartalmazó növények nemesítésében rangot szerzett intézetnek új utakat, fontos állomást jelent. A cél: minél rövidebb idő alatt a mezőgazdaság számá­ra a legjobb fajtákat kí­nálni. Am a nemesítés folya­mata, aprólékos, hosszadalmas munka. Mire az egyed kivá­lasztásától eljutnak az új faj­tákig, eltelik kilenc év is. A la­boratóriumokban ezt az időt tudják felezni. A kiválasztott egyedből, kevés anyag fel­használásával megsokszoroz­zák a szaporításra alkalmas clapanyagc t. Beleszólhatnak a kereszte­zés menetébe — napraforgó tenyészkertjeikben és Bicsér- den, Iregszemcsén most huszonötezer keresztezést vé­gezlek, ám már az első év­ben a laboratóriumokban el­lenőrizhetik az eredményét, és a következő tenyészidöszakban kivihetik a szántóföldre. S a keresztezés minőségét folyama­tosan figyelemmel kísérik. A Szentlőrinci Állami Gaz­dasággal közösen kidolgozott szövettenyésztési eljárás segít­ségével jó minőségű, vírussze­gény ve'őgumót nyújtanak a termelőknek. A napra­forgó, szója és borsó ne­mesítésében szeretnék a kö­vetkező években megvalósítani évenkénti több generáció biztosítása érdekében a bicsér­di telepen az üvegházakat építik át, és megfelelő klírtTa- berendezésekkel látják el. Állandóan figyelemmel kísé­rik a magvak belső tartalmát, az olaj és fehérje minőségét. Svéd és magyar gyártmányú berendezéseiken három perc alatt elvégeznek egy-egy vizs­gálatot. A számítógép pillana­tokon belül megadja a mag biológiai jellemzőit, fehérjetar­talmát, illetve összetételét. A most induló repce-prog­ramban alkalmazkodni tudnak a piaci igényekhez is. Az el­múlt tíz-tizenöt évben az volt a cél, hogy minél kisebb le­gyen a repce erukasav tartal­ma — ez adja a repceolaj kel­lemetlen mellékillatát, sikerült is 10 százalék alá, illetve 0-ra csökkenteni. Most újra olyan magvakat vár a piac, ame­lyek természetes módon tartal­mazzák az erukosavat. Ireg- szémcsén úgy döntöttek, nyújtják mind a kettőt, hiszen van biológiai tartalékuk. Az intézet fejlesztésének irá­nya kettős: a köztermesztésben lévő fajták biológiák alap­jainak biztosítása, a fenn­tartó tevékenység, s mindehhez a széles körű hazai és külföldi partnerkapcsolatok révén a genetikai bázis bővítése. Ez utóbbira szép példa az ame­rikai Northrup King céggel a több éves kutatási együttműkö­dés a napraforgó- és a szója- nemesítésben: az anyai és anal vonalakat Iregszemcsén állít­ják elő, cmi azt eredményezi. hogy a szaporító anyag töre­dékét kell behozni. Az NK- 254-es napraforgó alapanya­gaiból most először vetőmagot, valószínűleg rövidesen a köz­termesztésben elterjedt le­het. Tervezik, hogy a kö­zeljövőben tízéves együtt­működési szerződést írnak alá az USA-beli céggel, a további közös fejlesztésekre. Aminek távlatait mutatja a mai gyakorlat: hat hektáron há­romszáz hektár területre nap­raforgóból tudnak vetőmagot előállítani. A franciaországi Maisadur cég pedig képviseleti szerző­dést írt alá, az iregszemcsei napraforgóhibridek forgalma­zására Franciaországon kívül Spanyolországban, Portugáliá­ban, Olaszországban és Ar­gentínában. Az iregi borsófaj­ták elterjesztését az angliai Nickerson cég vállalta Angliá­ban, Franciaországban és az NSZK-ban egyaránt. Idehaza pedig az iregszem­csei kutatóintézet továbbra is a fehérjét és olajat adó nö­vények kutatási centruma akar lenni. Mindenekelőtt az ered­ményes munka személyi és mű­szaki bázisát kívánják meg­teremteni. Várják a fiatal szakemberek jelentkezését. Hi­szen kutatási programjukban az új biotechnikai eljárások alkalmazásán és fejlesztésén kívül fontos feladat az általuk nemesített növényekre fajta­specifikus agrotechnológiai el­járások kidolgozása. Gáldonyi Magdolna A steril tenyésztöszoba Bícsérden Fotó: Cseri László Tudományos közlemények. Megjelent a JPTE Tanárképző Kar Tudományos Közleményei sorozatban az idei első szám. Tizennégy, különböző témá­val foglalkozó tanulmányt tartalmaz a kötet, amelyet Hajzer Lajos szerkesztett. Csak néhányat kiragadva a gazdag címválasztékból: He- tesi István Turgenyev Andrej Koloszov című elbeszélését elemzi, Somos Róbert, az origenészi antropológia fi­lozófiai előfeltevéseit taglal­ja, Golobics Pál, a nemzet­közi szakosítás színvonala mérésének néhány kérdését vonultatja föl tanulmányá­ban, Rumpler Nyina Csingiz Ajtmatov prózáját mutatja be orosz nyelven, a hatvanas évek magyarországi kritikái­nak tükrében. Pécsi tapasztalatcsere. A szovjet magyar egészségügyi együttműködés keretében há­romhetes magyarországi ta­nulmányútra érkezett egy há­romtagú szovjet küldöttség. A küldöttséget Eduard Raz- gauskasz, a litván egészség- ügyi minisztérium főbelgyó­gyásza vezette. A litván Kar­diológiai Intézet és a moszk- viai Preventiv Kardiológiai Intézet egy-egy munkatárs­nője a küldöttség másik két tagja. A POTE Társadalom­orvostani Intézetében tanul­mányozták az egészségügyi szűrővizsgálati rendszereket, a szív- és érrendszeri beteg­ségek megelőzésének lehető­ségeit. A küldöttség megte­kintette a pécsi komplex szű­rőállomást is. Hamburgi kongresszus. Az NSZK-beli Igazságügyi Orvo­sok Társasága szeptember elején rendezett Hamburgban kongresszust. A kongresszu­son Pécsről dr. Harsány! László egyetemi tanár, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója, rektorhelyettes vett részt. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola oktatóinak tudomá­nyos és művészeti tevékeny­ségét áttekintő bibliográfia jelent meg, amely az elmúlt év anyagait tartalmazza. Tan­székenként, azon belül szer­zői betűrendben közli a bibli­ográfia összeállítója, Firginé Nagy Erzsébet, az 1984-es év anyagait. A visszakeresést névmutató könnyíti meg. Ko­rábban olyan bibliográfia je­lent meg, amely tizenöt évet fogott át. (A Kaposvári Ta­nítóképző Főiskola publiká­ciós és művészeti tevékeny­sége 1969—1983.). Ezentúl évente adnak majd ki bibli­ográfiákat. Ezekben az éves füzetekben a publikációkon kívül az előadásokat, pályá­zatokat is szerepeltetik. Nemzetközi kongresszus Budapesten. A Magyar Pharmacológiai Társaság ne­gyedik kongresszusát tartotta augusztus végén Budapesten, a SOTE Központi Épületében. A hatszáznál több résztvevő­ből háromszázötvenen érkez­tek külföldről, szocialista és kapitalista országokból. A háromnapos kongresszus fő témakörei az idegbetegségek gyógyítására alkalmas gyógy szerek, a szív- és érrendszeri betegségekre ható gyógysze­rek és az öregkori betegsé­gekben használatos gyógy­szerek hatásainak a megvi­tatása volt. Értékelték töb­bek között két újabb, sikeres magyar gyógyszer, a Cavin- ton és a Jumex előnyeit, mellékhatásait, klinikai ta­pasztalatait. A kongresszuson dr. Varga Ferenc egyetemi tanár, a POTE Gyógyszertani Intézetének az igazgatója, rektorhelyettes is részt vett. HÉTVÉGE 7. jfjjjf ■ tudományos élet hírei J

Next

/
Thumbnails
Contents