Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-12 / 251. szám

1985. szeptember 12., csütörtök Dunántúli napló 5 Ülést tartott a TESZÖV Vagyonvédelem a baranyai ■ | ff ■■ ■ | ■ _ | i_ Jobb a helyzet az országosnál Az utóbbi időben a közvéleményt alakitó tömegtájékoztatási eszközök gyakran foglalkoznak a szövetkezetekben előforduló visszaélésekkel, olyan beállításban, mintha a termelőszövetkezeti vagyonvédelem általában nem lenne megfelelő. Ez alapján ki­alakulóban van egy olyan kép, mintha a termelőszövetkezetekben nagyobb szabású lenne a közös vagyon elleni bűnözés, mint az állami vállalatoknál. A tisztánlátás, az objektív megítélhetőség végett, a Bara­nya Megyei tsz Szövetség a közelmúltban megvizsgálta a társadalmitulajdon védelem helyzetét a tagszövetkezetek­ben. A felmérésről készült elő- terejsztést vitatta meg tegnapi ülésén a TESZÖV elnöksége. A vizsgálat és a vita sommázata- ként az elnökség megállapítot­ta: a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzete a megye termelőszövetkezeteiben ösz- szehasonlítva az országos, il­letve a megye állami tulajdoni szektorában tapasztalható hely zettel, nem mondható rossz­nak. Dr. Filipsz László, a TÖT jog­tanácsosa, a vitában felszólal­va kijelentette: a tsz-ek va­gyonvédelmi helyzete országo­san is pozitívabb, mint az a kép, ami a közfelfogásban él. Az olyan jellegű cselekmények, amikor az üzleti kockázatválla­lás jogsértésbe csap át, Bara­nyára nem jellemzőek. A szö­vetkezeti érdekképviselet a io- gos önvédelem miatt tűzi idő­ről időre napirendre a vagyon­védelem kérdését. Az úgynevezett gazdasági bűnözés, mint például a nve- reséq törvénytelen eszközökkel történő növelése, a zárszáma­dási mérleg meghamisítása, vagy az állami támogatások jogtalan igénybevétele, ezek a bűncselekménvek Baranya me­gyére nem jellemzőek, -— álla­pította mea az elnökség. Az utóbbi években megyénkben ilyen esetek miatt büntetőeljá­rásra nem került sor. Utólag az ellenőrzés persze találhat hi­bát és ilyenkor a büntetés sem marad el, de ennek fő oka, — mutattak rá a felszólalók — az, hogy a zárszámadási utasítá­sok minden évben késnek. Jó­val a leltározás utón kapják kézhez azokat, általában az év utolsó napjain, de 1983-ban például január 15-én a leltá­rozások befejezése után kapták meg azt az utasítást, hogy kel­lett volna leltározniuk. Mindez nem jelenti azt, mintha a termelőszövetkezetek­ben minden rendben lenne a vagyonvédelem terén. Még mindig gyakori a tsz-ek sérel­mére elkövetett betörés, de fő­ként lopás. Leggyakoribb, hogy leszerelik a mezőgazdasági gé­pekről a kerekeket és egyéb tartozékokat. A lábon álló ku­koricából személygépkocsival, fogattal lopják a termést, a te­lepekről, a legelőről az állato­kat. Egyik leqfőbb gond, ame­lyen mielőbb változtatni kell, hogy az őrzéssel megbízott sze­mélyek 80 százaléka idős, be­teg, rokkant. Vagyis alkalmat­lanok a feladatuk ellátására. Újkeletű gond az állatkihe­lyezésekkel kapcsolatos bűnö­zés fellépése, hisz ezt a for­mát ebben az ötéves tervben kezdeményezte a kormányzat. A tsz-ek által szerződéses hiz­lalásra, továbbtartásra kihe­lyezett állatokat a magánsze­mélyek sok esetben eladják. Gyakran még a takarmányon is túladnak, s a termelőszövetke­zet nem tudja rajtuk behajta­ni a követelését. Ilyen esetek­ben legjobb előre informálód­ni, s ebben a rendőrség mesz- szemenő segítséget nyújt. Egy­szerűbb az eset, ha az elkö­vető tsz-tag, mert házon belül a szövetkezeti önkormányzat könnyebben rendet tart. Ha szövetkezeti vezető követ el bűncselekményt, jobb ha a konkrét eset azonnal nyilvá­nosságra kerül, mert ez nem adhat okot az egész szövetke­zeti mozgalmat befeketítő ál­talánosításokra — állapította meg a TESZOV-elnöksége. Rné Megfelelni a korszerű kö vetelményeknek Építőgépész szeminárium Pécsett Kétnapos építőgépész szemi­nárium kezdődött tegnap dél­előtt Pécsett, az ÉM Szálló dísztermében. Az idén 16. al­kalommal megrendezett tanács­kozáson mintegy kétszáz válla­lati vezető, építőipari szakem­ber vesz részt. A szerdai meg­nyitón jelen volt dr. Dányí Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára és dr. Föld­vári János, Baranya Megye Ta­nácsának általános elnökhe­lyettese. A szakmai összejövetel részt­vevőit Misebi Róbert, a Bara­nya Megyei ÁÉV vezérigazga­tója köszöntötte, majd Petrovai László építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes tar­tott bevezető előadást. Mint hangsúlyozta, az építésgépesí­tés a vállalatok fontos tenni­valója a jövőben. Ezt a felada­tot a nyereségközpontú gazdál­kodást szolgáló komplex tevé­kenységrendszerbe illesztve kell végrehajtaniuk. A megoldást sürgeti az a tény is, hogy az elmúlt öt évben mintegy 35— 38 000 ember hagyta ott oz építőipart. Petrovai László a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a mi­nisztérium a következő terv­időszakban elsősorban a köz­ponti támogatást nem igénylő megoldásokat támogatja. Se­gítik a nemzetközi piacon is helytálló kezdeményezéseket, ösztönzik a használatban lévő építőipari gépek típusainak ésszerű csökkentését. Az állam a jövőben csak olyan gépek vásárlását támo­gatja, amelyek segítik az épí­tőipari berendezések jobb ki­használását és széles körben is használhatók. Fontos feladata az* építőipar gépesítésének, hogy tovább növelje az ágazat hatékonyságát, feleljen meg a korszerű követelményeknek. Az építőipari vállalatok tevé­kenységében a következő évek­ben lényeges szerephez jut a vállalkozási készség. Ezért a minisztérium továbbra is támo­gatja a már kialakult kölcsön­zési rendszert, ösztönzik a vál­lalatokat, hogy használják ki jobban belső tartalékaikat, mű­ködtessék gépeiket, berendezé­seiket nagyobb hatékonysággal Amint azt a miniszterhelyet­tes és az utána felszólaló dr. Temesvári Jenő csoportvezető főmérnök kiemelte, a szűkös be­ruházási keret egyik legjobb bővítési formája a lízingszer­ződés. Ez a bérleti forma lehe­tővé teszi, a meglévő gép­park jobb kihasználását és a tartalékok mozgósítását, kor­szerű, új berendezések alkal­mazását. F. D. Újabb segítség a rászorulóknak Pótkeret segélyekre, új gondozó női állások a megyében Negyvenhatmillió forint. Egy évben ennyi pénzt fordít Baranya az alacsony jöve­delemből élő idős emberek támogatására. Bár ez az ösz- szeg évről évre emelkedik, és első hallásra nagyon jelen­tősnek tűnik, mégsem elég. Ezt mutatta a tavasszal vég­zett országos felmérés bara­nyai része, amely során az alacsony nyugdíjból, illetve az egyedül élő koros embe­rek életkörülményeit vizsgál­ták, valamint azok a jelzé­sek, amelyek a városi, köz­ségi tanácsoktól érkeztek, a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportjához A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban újabb összeget, 1 millió 400 ezer forintot sza­vazott meg szociális segé­lyekre. Ezt a pénzt részben rendszeres, — havonkénti — részben esetenkénti támoga­tásra használhatják fel a te­lepülések tanácsai. A legna­gyobb részt — 500 ezer fo­rintot — Pécs kapta. A tavaszi felmérés nyomán 208 nyugdíjemelési kérelmet terjesztettek fel a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság­hoz. Közülük 53-an kaptak emelést, 155-en pedig — egyszeri anyagi támogatás­ként — 1000—2000 forintot. Ugyancsak a közelmúlt eseménnyé, hogy havi 1000 forintról 1500 forintra emel­ték a társadalmi szociális gondozónők tiszteletdiját. Ez oz intézkedés elsősorban a kisebb településeken lakó idősek ellátásában segít, ahol az intézményesített gon­dozásra nincs lehetőség. A mostani tiszteletdíj pedig va­lamivel vonzóbb a humán te­vékenységet vállalók számá­ra, mint az eddigi volt. Nemcsak a társadalmi gondozónői munka elismeré­sében, hanem a hivatásos gondozásban is előrelépett c megye e hónapban. Ezt az Egészségügyi Minisztéri jm rendelkezése tette lehetővé amely értelmében 37 új, hi­vatásos gondozónői állást létesítettek Baranyában. A 37-ből 10-et Pécsett fejlesz­tettek. Komlón pedig két új gondozónő lépett munkába. Egy-egy személlyel bővült a szigetvári és a mohácsi gon­dozónői hálózat, s többek között Erzsébeten, Sellyén, Lippón, Harkányban, Pécsvá- radon, Vajszlón, Felsőszeet- mártonban, Kétújfalun, Sze­derkényben, Dobszón és Nagypeterden is, újonnan ki­nevezett gondozónő állt mun­kába. A hivatásos hóz;gondo- zó családtagot pótló tevé­kenységet lát el, vagyis a be­vásárlástól kezdve a takarí­tásig sok mindent elvégez az idős segítségre szoiuló em­ber körül. T. É. Kiállítás a Nevelési Központban Az árnyképek, könyvművészeti alkotások a kiállításon Lauer Györgyi felvétele Kínai iparművészet Elsőként Pécsett Eredeti népzene fogadja a látogatót azon a kínai ipai- művészetet bemutató kiállítá­son, amely tegnap óta látható az Apáczai Csere János Ne­velési Központ művelődési há­zában. Díszes lampionok, te­kercsképek, kagylóberakások között ér el az ember a kiállí­tótérbe, ahol e távoli ország, e többezer éves ősi kultúra megannyi üzenetével találkoz­hatunk. Mitikus alakokat személyesí­tenek meg a kínai opera szí­nes maszkjai, ugyancsak a színházművészet világából va­lók az eredeti árnyjátékfigu­rák. Találkozunk a kínai -finom- kerámia és porcelánművészet alkotásaival, vázákkal és buddhafigurákkal — egy 3- 6000 éves múltra- visszatekintő művészeti ág ma készült da­rabjaival. Lakkfaragások meg­annyi változatát csodálhatjuk meg, aztán a lehelletfinomsá- gú elefántcsontfaragásokat, vagy a lakkozott tálak, doboz­kák egy-egy példányát. A kiállításmegnyitón a szá­mos érdeklődő mellett ott vol­tak Baranya megye és Pécs város párt- és állami szervei­nek képviselői. A látogatókat és a kínai vendégeket - akik közül mindenki beszéli nyel­vünket — Szilágyi János, a Ne­velési Központ igazgatója kö­szöntötte. Bejelentette, hogy jövőre meginduló gimnáziu­mukban fakultatív lehetőség lesz a kínai nyelv tanulmányo­zására. An Li, a Kínai Népköz- társaság budapesti nagykö­vetségének első titkára szép magyarsággal elmondott meg­nyitójában méltatta az alkal­mat, amellyel hosszú évek után Magyarországon elsőként Pé­csett nyílik ilyen kiállítás. Le­hetőség a két nép kölcsönös megértéséhez, megismeréséhez. Megnyitó szavai után Csen Csi Lin, a KNK budapesti nagykö­vetségének ügyvivő vezetője vágta át a kiállítóterembe ve­zető kettős szalagot. Naponta 13-19 óra között látható a most megnyílt kiállí­tás. Egyúttal Kína művészetét, tájait bemutató videofilmeket is sugároznak. Mindehhez ere­deti népzene adja az aláfes­tést. Gállos Orsolya A Baranya Megyei Építőipa­ri Szervezetek Gazdasági Tár­sasága tegnap, a Pécsi ÉP- SZÖV-nél megtartott igazga­tótanácsi ülésén eldöntötték, hogy a BÉV gesztorsága alatt anyagbeszerzési társulást hoz­nak létre, ugyanakkor 22. tag- szervezetként a társaság új tagja lett a Siklósi ÉPSZÖV. * Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke szerdán a KB- székházában fogadta Paolo Emilio Tavianit, az Olasz Sze­nátus külügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökét, aki a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének meghí­vására tartózkodik hazánkban. A találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, különös te­kintettel az európai biztonság megszilárdításának, a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti együttműködés fej­lesztésének ' tennivalóira. Átte­kintették a magyar—olasz kapcsolatok különböző terüle­teit és ezek továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt meghívására szeptem­ber 8. és 11. között látogatást tett hazánkban a Francia Kommunista Párt küldöttsége Gaston Plissonnier, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezetésével. A de­legáció tagja volt Raymond Jeanne, a párt Központi Bizott­ságának tagja. A küldöttséget fogadta Né­meth Károly, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt főtitkárhe­lyettese. A delegációval megbe­széléseket folytatott Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.* Kritika Nagy fönntartásokkal fogad­ható csak el az összehasonlí­tás, mégis óhatatlan, hogy egymás mellé ne állíttassék néha a rádió és a televízió, melyik, mivel és hogyan fog­lalkozik jobban, melyiknek élőbb, elevenebb a kapcsola­ta a változó, rqindennapi való­sággal, vagy akár a művésze­tekkel. Évek óta hallani, hogy a rádió gyorsabb, mozgéko­nyabb, bátrabb, értő kezekben egyszál magnetofon csodát csinál, nagyobb a tér, az adás­idő, a lassúbb mozgású televí­ziónak viszont a hatása na­gyobb, a látvány, ugye. Csak­hogy mára egyre több a tele­víziós stúdióbeszélgetés, a vita, a kerekasztal: megannyi rádiós műfaj — képen. S a kü­lönbség mégsem csökken. El­gondolom például, hogyha tíz év múlva valamely kutató a mostani „mai irodalom" állá­sáról a tévé, illetve a rádió archívuma alapján akarna ké­pet kapni, mire is jutna. Ha­mar a rádióhoz pártolna, alig­hanem. Nem, ez nem jelenti azt, hogy a tévében ne lenne jelen az irodalom, az élő iro­dalom. Csak szórtan és kevés­sé van jelen. Aki csak a tele­vízió alapján akar és tud tá­jékozódni pl. arról, hogy mit érdemes, friss, mai irodalmat olvasnia, milyen folyóiratokat érdemes megvásárolnia, az gyanúm szerint éppoly tanács­talan marad, mint televízió nélkül. Aki pedig „úgyis tud­ja", az figyel kíváncsian, hogy létezik-e valamilyen profil, tendencia a tévé irodalmi mű­soraiban, hogy a szórványos információkból összeáll-e hosz- szabb távon valamiféle kép. Alig. összefügg ez, persze, sok mindennel, az irodalom presztizscsökkenésétől az oly könnyen és kényelmesen ráfo­gott „érthetedenségig” stb. Mindamallett nem .felejthető, hogy a társadalmi, felépítmény ezer más szelete is előállhat, mondván, vele is keveset fog­lalkozik a televízió. S nyilván jogosan állna elő, csakhogy „minden" egyszerűen nem fér a képernyőre, mégha kétségte­len is, hogy ennél több rá ké­ne férjen. Másból is, mai iro­dalomból is. Nagy felelősség és nagy kockázat, persze, egykorú jelenségeket, friss mű­veket, áramlatokat, akár kriti­kával, „odaengedni” a nagy nyilvánosság elé s nyilván egy­szerűbb várni, míg művek és alkotók irodalomtörténetté ko­rosodnak, csakhogy a kockázat — nem is kérdés — megéri, nem kis dolog szinte észrevét­lenül részesévé tenni a nézőt mindannak, ami körülötte iro­dalomban történik, egyszerűen mert - tetszik, nem tetszik — ezekből a művekből lesz a jö­vő irodalomtörténete, ezek a művek alkotják majd a jövő irodalom, tankönyveit. Azonkí­vül sosem csak irodalomról van szó, hanem olyan szellemi, kul­turális, politikai jelenségekről, melyek a társadalomból nőnek ki, s melyeknek — minden presztízsezökkenés ellenére — aligha van jobb „illusztrációs terepe", mint a mai irodalom, irodalmi élet. S nem baj talán — hogy most már kibökje —, hogy mindezt jegyzetíró a múlt heti, a Kritika című lapról szóló film kapcsán mondja el, épp olyankor egyébként, mikor dicsérni illenék a televíziót, hogy lám, foglalkozik a mai irodalom, illetve itt a kritika műhelyeivel, -a folyóiratokkal s ezek kapcsán fontos tenden­ciákkal. Csakhogy több kéne, több ilyen tipusú műsor, akár szólóban, akár valamiféle so­rozat keretében. Parti Nagy Lajos ! < ' 1 w J * A / JT» 5ggj ' 'S ^TiWKvÖVV' jX? -> 1 * 5 Ooo3wo(fi$0< ^ Sjffl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents