Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-12 / 251. szám

6 Dunántúli napló 1985. szeptember 12., csütörtök Miénk a lakóhely! A Zrínyi utca új házai elé szilvafákat ültettek Városgazdagító siklósiak Parkosítás, villamosítás, építkezés társadalmi munkában A siklósi családi házakban lakók közül kevesen- gondolnak arra, hogy társadalmi munkát végeznek akkor, amikor házuk elé az előkertbe, útszegélyre virágát, fát, bokrot ültetnek. Csupán városukat, közvetlen környezetüket kívánják szebbé tenni. Azonban e tevékenysé­gükkel jelentősen gazdagítják a várost. Az eszmei érték fel­becsülhetetlen, a kulturált lakó­hely visszahatását az emberre nem lehet pénzben kifejezni. Ez évben több mint egymillió forint értékű virágot, cserjét ül­tetett el a lakosság Siklós te­rületén. A Siklósi Városgazdálkodási Vállalat kertészetének vezetője egyben a városkertész is. Ö ad tanácsot ahhoz, hogy hová mi­lyen facsemetét, díszcserjét, bokrot ültessenek. A tanács idén a városkertész ajánlata clapján körülbelül háromszáz- ezer forint értékben biztosított a fásításhoz, parkosításhoz „anyagot". Bárki igényelhet ül- tetnivalót, de aztán a gondo­zás már az ő feladata lesz. A tudatos társadalmi mun­kában végzett városszépítést a Hajdú Imre utca példázza. A kétszázöt lakásos lakótelep parkosítását az itt élők szerve­zetten végzik. Két éve új jelenség tapasz­talható a város fásításában: a gyümölcsfaültetés. A Zrínyi ut­ca már azóta szilvafákkal sze­gélyezett, s egyre több a meggy-, szilva-, körtefa a Béke és a Kanizsai Dorottya utcában is. A facsemetét a tanács adja. A gyümölcsfa termése pedig mindenkié, de főleg a gyereke­ké. A fák permezetése nem gond: a szőlőből maradt per­medé kerül rájuk. És Siklóson nincs olyan utca, ahol ne lakna szőlősgazda. A siklósi szőlőhegyen már majdnem minden pincében van villany. Kell ez a munkához (gépek működtetése) és kell a pihenéshez is (televízió, hűtő, bojler). Azért, hogy a szőlőhegy félezer pincéjében árcm legyen, összefogtak a tulajdonosok: vil­lamosítási társulást alakítottak. A villamosítási munka értékének közel tíz százalékát társadalmi munkában végezték el a szőlős­gazdák. Az év végétől új székháza lesz a Hazafias Népfront váro­si bizottságának. Az épület fe­leannyiba kerül, mint az értéke: az ötmillióból a HNF Országos Tanácsa adott két és felet, a többi társadalmi munka ered­ménye. Fábos Pál, a HNF vá­rosi bizottságának titkára a munka fő szervezője: a régi székházat elbontották, a helyén épült az új. A titkáron kívül a legtöbbet a Lánc. és Kovácsolt­vasipari Szövetkezet, a Honvéd­ség, a Szék és Kárpitosipari Vállalat, a helyi kisiparosok, a HNF-aktívák, a szakmunkáskép­ző iskola tanulói dolgoztak az építkezésen. A társadalmi összefogás leg­nagyobb ereje az, hogy meg­valósulhat a jelenben az is, ami például tanácsi erőből egyéb­ként csak a távolabbi jövőben realizálódna. így készült el ta­valy a Hajdú Imre utca családi házas részén a szennyvízveze­ték. A tervek szerint a lakos­ság és a tanács együttműködé­sével Siklóson a szennyvízveze­ték-építés felgyorsulhat. L. Cs. K. Szépen gondozott park a Hajdú Imre utcában Läufer László felvételei A szerkesztőség postájából 0 Válaszol az illetékes Kijavítják a hibát A Dunántúli Napló 1985. szeptember 5-i számában „Szennyvíztelep fölött élünk" címmel megjelent írásra az alábbiakat válaszolom: A Keszüi út 77- 79—81. sz. épületben a gyakori dugulások megszüntetésére korábban gé­pi csatornatisztítást alkalmaz­tunk, melyek során több olyan tárgyat találtunk, amelyek a rendeltetés ellenes használato'. bizonyították. Miután az említett hiba to­vábbra sem szűnt meg, félte rás nélküli csatornavizsgálattal a hiba-helyeket megállapítot­tuk, illetve behatároltuk. Te­kintettel arra, hogy szövetke zetünk mélyépítő kapacitások­kal nem rendelkezik, így szük­ségessé vált egy külső kivite­lező bevonása. Az említett hiba kapcsán a KDJÁL is megkeresett bennün­ket. Ügy intézkedtem, hogy a kijavítást legkésőbb 1985. szeptember 15-ig elvégezzék. A felelősség egyértelmű tisz­tázása érdekében szükséges­nek tartom megjegyezni, hogy az említett épületet műszaki­lag az UNIBER vette át, s azt követően került át a szövetke­zet használatába. A műszaki hiányosságokból eredő kellemetlenségekért ez­úton kérek tagjainktól elné­zést. Dr. Székelyhidi Gyula, „KERTVÁROS" Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke Szóvá teszem Látványosság a várfalnál A Landler utca és az Esze Tamás utca sarkán, a Barba- kán tövében, a várfal mellett hosszú hónapok óta, talán egy évnél is több ideje éktelenke­dik egy nagy rakás törmelék­halmaz. A nyár folyamán hazai és külföldi turisták százai fény­képezték le a Barbakánnal együtt ezt a várost csúfító sze­métrakást. Néhány teherautó fuvarral már rég el lehetett volna szállítani és ugyanúgy parkírozni, mint a várfal Land­ler utcai részét. Az illetékesek­nek nem bántja a szemét a szemét?! Szemes Jánosné Pécs Szerkesztői üzenet Ozv. Dr. Szabó Endrénél kérjük, hogy szíveskedjék meg­írni pontos lakcímét, mert anél­kül nem tudunk panaszával foglalkozni. Pécsi, Ivov-kertvárosi olvasóink hívták fel a figyelmünket, az 508-as Szakmunkásképző Intézet mel­lett lévő elhanyagolt területre: az itteni elhagyott barakk a nyáron egyszer már kigyulladt, azóta is úgy maradt. Mellette mély gödrök és további rendetlenség... Läufer László felvétele------------------------------------------------------------------- » -----------------------------------------------------------------­Hírlap nincs? Miért nem Jo a kétforintos? — Hát mivel fizessek? Dol­lárral? — próbál keservesen humorizálni a sápadt, feldúlt fiatalember. — Egyszerűen nem akarta elfogadni a kétforinto­sokat. Azt mondta, ne kocsiz­zon, akinek nincs pénze. Tud­tommal a kétforintos még min­dig érvényben lévő magyar fi­zetőeszköz. Lassan kiderül: mi is történt? Szeptember 4-én délután fél ötkor Pécsett, az újmecsekaljai benzinkútnál, hogy Ragács György 27 éves (Pécs-Vasas II., Porcsin u. 25.) a 193 forintnyi benzinszámláját egy százassal, egy húszassal, három ötössel és — urambocsá, hallatlan — HARMINC DARAB kétforintos­sal próbálta kiegyenlíteni. Ettől háborodott fel a benzinkutas. Miért? Talán azért, ami nekem is szöget ütött a fejembe. Mire lehet gondolni, ha valaki egy marék kétforintossal hozakodik elő? Telefonfülkéket is feltör­hetett értük éppenséggel. A magyar forint méltóságát védel­mező, megalázott fiatalember azonnal érzékeli a gyanakvást: — Jó helyre jöttem? Nyílt pillantása elöl röstell- kedve tér ki a rosszhiszeműség. Lám még én is. Akkor a ben­zinkutas miért ne? Bajlódnia kell azzal a pénzzel, cipelni az amúgy is súlyos táskában, roll- nizni, ha estig nem sikerül el­sóznia, a végén meg még őt okolhatják, hogy nem figyelt föl. Annyi mindent hall az em­ber. — Mi a foglalkozása? — próbálom bántó rákérdezés he­lyett óvatosan kideríteni, hon­nan származnak a kettesek. — Fazekas vagyok. — Kint volt a pécsi vásáron? — Most vasárnap Csongrá- don árultunk. Erős, megbízható, becsülete.; kézfogással búcsúzik a fazekas, aki a vásáron nem utasítja vissza a kétforintosokat akkor sem, ha néha — mint most is bajlódnia kell vele. Csakhát az ember — különösen ha benzin­kutas, vagy újságíró (?) — rög­tön rosszra gondol . .. Rezes Zsuzsa---------------------- * ----------------------­S zóhoz sem tudtam jutni, amikor az elárusítónő kikapta a kezemből a lapokat. Történt mindez augusztus 18-án, Lvov-Kertvárosban, a málomi újságárus pavilonnál, cmikor a megszokott lapjaimat kértem amelyet kb. 2 éve mindig itt vásárolom meg, és megkértem tegyék részemre félre. Többek között a Magyar Hírlap is a vásárolt lapok közt van. Az említett napon az el- árusítónő azzal fogad, hogy Magyar Hírlap nincs. S mivel már a múlt vasárnap sem volt, megkérdeztem: „Hogy lehet, hogy nincs, hisz évek óta itt vásárolok." Hirtelen nagyon ideges lett és azt mondta: menjek a postára reklamálni. De asszonyom, ez nem az én dolgom, hanem az öné." — feleltem. Erre kikapja a ke­zemből a lapokat és a lottó- szelvényeket, amelyeket már odaadott és minősíthetetlen hangon elkezdett velem kia­bálni. Én csak álltam és nézte, közben azt gondoltam: Így is le lehet szoktatni az embere­ket az újságolvasásról. Gál Béláné Pécs, Fazekas M. u. 2. Közrend Pecsuaradon Pécsvárad és a területéhez tartozó községek közrend és j közbiztonság helyzetét tár­gyalta és vitatta meg a napok­ban a pécsváradi tanács. Ja­vult a kmb-s rendőrök hely­zete, mivel az elmúlt időszak­ban létszámuk három fő lett és mindhármuknak Pécsvára- don biztosítottak lakást. Saj­nos azonban egyik rendőr la­kásán nincs telefon és így sür­gős esetekben a rendőrök ne­hezen érhetők el. Munkájukat a területen 53 önkéntes rend­őr segíti. Kedvező változás tapasztal­ható, kevesebb a garázdaság, a verekedés, ugyanakkor a tu­lajdon elleni elkövetésekben mind a bűncselekmények, mina pedig a szabálysértések terü­letén emelkedés tapasztalható. A bűncselekmények vizsgálatá­nál még mindig igen sok eset­ben megállapítható a megelő­zés hiánya, és a hanyagság úgy a magánszemélyeknél, mint a vállalatoknál. A közlekedési helyzet érté­kelésénél is megállapították, hogy a rendszeres ellenőrzés és helyszíni bírságolás ered­ményeképpen javulás tapasz­talható, de igen sok esetben az ittas járművezetés az elő­idézője a közlekedési balese­teknek. A megelőzés érdeké­ben a rendőrség több esetben tartott tájékoztató előadáso­kat, úgy a vállalatoknak mint a lakosságnak. A tanácsülés felhívta a figyelmet a meg­előzés és a rendszeres ellen­őrzés fontosságára, továbbá a tulajdonos elleni szabálysérté­sek még szigorúbb elbírálásá­ra. Sántha László Pécsvá rád Jogi tanácsadó Kiss Tamást a munkáltatója szabadságra akarja küldeni. Kérdése: mennyivel előbb köte­les a munkáltató a szabadságra küldésről értesíteni? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendeletében elő­írtak szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató hatá­rozza meg. A szabadság kiadásának időpontját — a kollektív szer­ződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a ki­adás előtt egy hónappal kell közölni. A kiadás időpontját a munkáltató csak a dolgozóval történő megállapodás vagy rendkívüli ok miatt változtat­hatja meg. A szabadság kiadása idő­pontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni, és kívánságait a lehetőségekhez képest figye­lembe kell venni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésér.e adható ki, azonban ilyen esetben is egy­befüggően kell biztosítani tíz munkanap szabadságot. H. F.-né az iránt érdeklődik, hogy milyen esetekben van le­hetőség a lakbér elengedésére, illetőleg mérséklésére? A lakásügyi jogszabályok­ban előírtak szerint a bérlő a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését követelheti arra az időre, amíg a) a bérbeadó a karban­tartási, felújítási, pótlási, cse­rekötelezettségét felszólítás el­lenére sem teljesíti, s emiatt a lakás vagy annak egy része harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható: b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű haszná­latában más módon akadá­lyozza vagy jelentősebb mér­tékben korlátozza. A bérlő a lakbérről szóló kü­lön jogszabályban megállapí­tott mértékű bérmérséklést kérhet, ha a lakás műszaki ál­lapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egész­ségre ártalmas, nedves stb.) Abban az esetben, ha a bérbeadó a lakbér elengedé­sére, illetőleg mérséklésére irányuló igényt nyolc napon belül nem ismeri el, a bérlő további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha ezt elmulasztja, jogát a kereset indításáig eltelt időre nem ér­vényesítheti. A bíróság jogerős határozatáig a korábbi lakbért kell megfizetni. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy a felek írásban megállapodjanak, hogy a bér­lő a bérbeadót terhelő kötele­zettségeket a lakbér elengedé­se vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magá­ra vállalja. Nagy Gáborné pécsi olvasónk kérdezi, hogy a szülő nőt meny­nyi szülési szabadság illeti meg? A 4/1985. (I. 17.) MT. sz. ren­delet 1. §-a szerint 1985. évi szeptember hó 1. napját kö­vetően a terhes, illetőleg szü­lő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Tájékoztatásul elmondjuk azt is, hogy a szülési szabadság megszűnik, ha a gyermek hal­va születik, vagy a szülési sza­badság ideje alatt meghal, a halál napját követő nyolcadik napon; ha pedig az újszülöt­tet állami gondozásba adják, az azt követő napon. A szülési szabadság azonban ezekben az esetekben sem lehet hat hétnél kevesebb.

Next

/
Thumbnails
Contents