Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-29 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 237. szám 1985. augusztus 29., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Népművelőből tanácselnök (3. oldal) Pillantás a lengyel mezőgazdaságra (5. old.) Évadnyitó társulati ülés volt a Pécsi Nemzeti Színházban (Tudósítás az 5. oldalon) Több energiát, nagyobb biztonságot a bányákban! Ma ér véget Pécsett a MEE bányabiztonsággal foglalkozó XXXII. vándorgyűlése Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A mohácsi Kisfaludy Gimnázium táncegyüttese országos rendezvényeken is nagy sikerrel szere­pel. Läufer László felvétele Az amatőr művészeti mozgalom Baranyában A z amatőr művészeti mozgalom történetében megtalál­hatók a nagyobb fellendülések és a kisebb visszaesé­sek, de mégis megtartotta fontosságát az öntevékeny­ség, a közösségteremtés, a hagyományok továbbadása, a mű­vészeti élmény teremtése és a művészeti nevelés, alkotóké­pesség kibontakoztatása terén. Az amatőr művészeti mozga- iom helyzete Baranyában hasonló is az ország többi megyé­jében élő mozgalomhoz, de külön sajátosságokat is visel ma­gán. A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap egyik napirendi pontjaként tűzte ki az amatör művészeti mozgalom megyei tapasztalatainak, helyzetének a megvita­tását, elemzését. A terület felelőse, az előterjesztés készítője Fischer János, a megyei tanács művelődési osztályának a ve­zetője. „Fejlesztés közösen, össze­fogva": jó okkal hangsúlyozta dr. Bognár Sándor ipari minisz­terhelyettes az együttműködés jelentőségét azon a konferen­cián, amely — mint tegnapi lapunkban már hirt adtunk ró­la — a bányabeli villamossá­gi berendezések biztonságáról kedd délután nyílt meg a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán. Az élet minden területén lehet profitálni a közös érdekeket fi­gyelembe vevő összefogásból — a bányákban ez parancso­ló szükségesség. A két évvel ezelőtti, Márkushegyen bekövet­kezett, 38 bányász életét kö­vetelő tragikus szerencsétlen­ség figyelmeztet rá, hogy bányáink biztonságát, gépesí­tettségét — mint a konferen­cia csaknem minden előadója utalt rá — az eddiginél sok­kal komolyabban kell venni. Miért éppen a villamos be­rendezések biztonságtechniká­ját, technológiai, fejlesztési problémáit tűzte napirendre a pécsi tanácskozáson a Magyar Elektrotechnikai, illetőleg a Bá­nyászati és Kohászati Egyesü­let? Azért, mert a ma már egyre általánosabbá váló mély- műveléses bányászatban a sű­rítettlevegős energiaátvitel kö­re leszűkült, s a legkülönbö­zőbb gépeket, berendezéseket ma már szinte kizárólag villa­mos árammal működtetik. Vi­szonylag nagy kiterjedésű bá­nyamedencékben egyre kon­centráltabban történik a villa­mos energia szétosztása, fel- használása, e nagy egységek azonban technológiailag is szét­válnak — szellőztetés, vízki­emelés, szállítás, termelés —; egymás mellett léteznek külön­böző feszültségszintű hálózatok, s a külszíni és a föld alatti há­lózat is elkülönül. Mindezek a körülmények legalább is a kö­delegációk A 35. magyar bányásznapi ünnepségek alkalmából külföl­di testvér bányászdelegációk érkeznek a Mecseki Szénbá­nyákhoz, hogy együtt vehesse­nek részt magyar kollégáik e jeles eseménysorozatán. Kedden a lengyelországi Zabrzse-ből már megérkezett a háromfős bányászdelegáció. Tegnap a délutáni órákban a csehszlovákiai Ostrawából né­gyen, valamint még egy len­gyelországi küldöttség Miecho- wiczéből, szintén négyen. A szovjetunióbeli Csernovográd- ból ma várják a háromtagú bányászdelegációt. Program­juk során valamennyien részt vesznek a megyei, vállalati és üzemi rendezvényeken, talál­kozókon csakúgy, mint a szom­baton tartandó központi ün­nepségen a Pécsi Nemzeti Színházban és a csertetői meg­emlékezésen. Szombaton érke­vetkező három nehéz kérdés megválaszolását követelik meg — együttesen — az energeti­kai, elektronikai, illetve bányá­szati szakemberektől: 1. Milyen berendezésekkel, hogyan növel­hető bányászaink biztonsága? 2. Hogyan lehet a folyamatos ellátást biztosítani, reálisan fel­készülve — lásd Márkushegy — a szerencsére ritka áramkima­radások eseteire is? 3. Milyen berendezéseket, gyártmányo­kat, technológiát kíván az op­timális és rangsorolt fejlesztés? A konferencián az ország legkiválóbb elméleti és gya­korlati műszaki szakemberei vá­laszoltak, illetve válaszolnak ezekre a kérdésekre, az ener­giaszolgáltatók és a felhaszná­lók oldaláról egyaránt. Dr. Ben- des Tibor a Villamos Művek Tröszt részéről adta meg az említett, mindössze két másod­perces áramkimaradás „diag­nózisát", és rámutatott az ilyen esetek hipotetikus lejátszásá­nak hasznára: Nácsa Antal, a Bányászati Technológiai Társu­lás részéről — egyebek közt — a megfelelő berendezések, kap­csolók, automatikák (például a gyors visszakapcsolok) fontos­ságára utalt. A konkrét bara­nyai tapasztalatokat Gebhardt Ferenc, a MÉV energetikai fő­nöke, valamint Mérai lóisel, a Mecseki Szénbányák főosztály­vezetője ismertették. A csatlakozó kiállításon ma­gyar, lengyel és NSZK-beli cé­gek is ajánlottak új technikát — a francia Oldham cég (Ar­ras) például egy olyan komp­lex bányalégvizsgáló berende­zést, amely hordozható és zseb- bányalégmérőket, robbanásve­szélymérőket egyaránt tartal­maz, s táv-, illetve számitógé­pes vezérlésű. Pécsett zik a Mecseki Szénbányákkal kapcsolatot tartó szovjet kato­nai alakulat parancsnokainak delegációja is. A hivatalos programok kö­zött a vendég bányászok meg­ismerkednek Baranya megye nevezetességeivel, városaival, illetve Pécs történelmi múltjá­val és jelenével. E programok szervezésében, lebonyolításá­ban — mint egy-egy nap házi­gazdái —, csaknem valamennyi üzem részt vállalt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat ugyancsak ma fogad­ja az itt dolgozó lengyel bá­nyászok vállalatának — KOMO- BEX — háromtagú delegáció­ját. Ök is, mint a többiek, részt vesznek az V-ös üzemben ren­dezendő ünnepségen túl, a városunkban lebonyolítandó bányásznapi rendezvénysorozat eseményein. Németh Károly látogatása a munkásőrség országos parancsnokságán Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szerdán a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságára látogatott. Kí­séretében volt Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. A vendége­ket Borbély Sándor, a munkás őrség országos parancsnoka fogadta. A párt főtitkárhelyettese először a munkásőrség köz­ponti ellátó parancsnokságát kereste fel, ahol Szabó Attila mérnök-ezredes tájékoztatta a testület anyagi, technikai ellá­tásáról. Németh Károly meg­tekintette a parancsnokság objektumait és elbeszélgetett a szolgálatban lévő munkás- őrökkel. A program az országos pa­rancsnokságon folytatódott, itt Borbély Sándor tájékoztatta a párt főtitkárhelyettesét a mun­kásőrség tevékenységéről. Pál Lénárd megtekintette az ELTEés azMKKE rekonstrukcióját Pál Lénárd, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rekonstrukciójának hely­zetéről tájékozódott az építke­zések helyszínein. Kíséretében volt Radics Katalin, az MSZMP tKB osztályvezetője, Pusztai Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottságának tit­kára, Drecin József, művelő­dési minisztériumi államtitkár. A központi bizottság titkára programja első állomásaként az ELTE lágymányosi építkezé­sét kereste fel, ezt követően a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem felújításá­nak munkálatait tekintette meg. Pál Lénárd látogatása végén a iMűvelődési Minisz­térium és az egyetem vezetői­vel értékelte a látottakat, esz­mecserét folytatott az oktatás tartalmi kérdéseiről is. Az előterjesztésből és a kér­désekre adott válaszokból is kiderült, hogy az elmúlt évek­ben valamelyest csökkent a megye amatőr művészeti moz­galmának a tömegbázisa. Egyes műfajok, így a színját­szás vagy a bábozás háttérébe szorultak. Több színjátszócso­port megszűnt vagy egyes al­kalmakra szűkült a működésük. A Pécsi Amatőr Színpad 1981- es megszűnésének hiányát a két évvel ezelőtt megalakult Egyetemi Színpad hivatott be­tölteni. Színvonalasan tevé­kenykedik a Pécsi Nyitott Szín­pad is. Az ének-zenei mozga­lomban is tapasztalható az együttesek számának a csökke­nése vagy a stagnálása, de a meglévők igen magas színvo­nalú produkciókat nyújtanak. Országosan is jelentős a me­gye felnőtt öntevékeny nemzeti­ségi kórus- és zenekari moz­galma. Növekedett a német nemzetiségi fúvószenekarok és népdalkörök száma. Mohácson két kiemelkedő délszláv zene­kar működik. A kórusok mun­káját a megyében már hagyo­mányos rangos énekkari ren­dezvények, fesztiválok is segítik. Hozzájárulnak a fejlődéshez a gyakori külföldi vendégszerep­lések is — ugyanez mondható például a néptáncmozgalomra is — hiszen a külföldi turnék húzóerőt jelentenek az együt­tesek életében, szakmai tudás­bővülést eredményeznek. Gon­dot jelent a népi hangszeres együttesek utánpótlása. Az amatőr könnyűzenei együtte­seknél az intézményi fenntartás hiányzik. A tavalyi év óta bizto­sított viszont a könnyűzenei együttesek szakfelügyelete, fo­lyamatos a pop- és rock-együt­tesek képzése is. Kiegyensúlyo­zott a néptáncmozgalom fejlő­dése, hazánkban és külföldön is jól ismert baranyai együtte­sekkel büszkélkedhetünk. Az utánpótlás bővítéséhez nyújtott segítséget a Sikondán szerve­zett nyári általános iskolai néptáncos szaktábor és a JPM szervezte néptánciskola gyer­mekeknek. Az MMK és a Me­gyei Pedagógiai Intézet gyer­mekjáték, gyermektánc-tanfo- lyama pedagógusok számára talán enyhít a meglévő szak­ember hiányon. A nem előadóművészeti ágakban egyre népszerűbbé válik a díszítőművészet. A cso­portok, szakkörök száma évről évre emelkedik és a különféle pályázatokon több baranyai siker született, csakúgy, mint a fafaragás kategóriájában. A népi fazekasság kevésbé nép­szerű, nincs megoldva a faze­kasutánpótlás. Baranyában több helyen jelentős kísérlete­ző vagy már eredményeket fel­mutató amatőr képzőművészeti műhelymunka folyik, mint pél­dául az Apáczai Nevelési Köz­pont vizuális műhelyében vagy a komlói Művészeti Műhelyben. Egyre többen foglalkoznak amatőr filmezéssel, fotózással, diaporámázással és újabban videózással. Az amatőr művé­szeti csoportok állandó szerep­lői a kulturális nagyrendezvé­nyeknek (például: Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál, siklósi fúvószenekari fesztivál) és gyakran részesülnek kiemelke­dő szakmai elismerésekben. Je­lentős a szerepük a megye kul­turális igényeinek a kielégíté­sében. A falvak egy részében pedig az amatőr művészettel való találkozás jelenti az élő művészettel való kapcsolattar­tást. A végrehajtó bizottsági ülé­sen az előterjesztéshez számos kérdést tettek föl a résztvevők. A vitához dr. Cseh Sándor, Ha- rasztiné Deutsch Erzsébet, Krasznai Antal, dr. Diófási La­jos, dr. Gábor János, Kormos Sándor, Takács Gyula, Hor­váth Lajos szóltak hozzá. Varga J. Testvéri bányász­P. L (Folytatás a 2. oldalon) A bevonuló újoncok az eligazítást hallgatják. (Tudósítás az 5. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents