Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-03 / 211. szám
...hogy élmény legyen Szentlőrincen élni Hogy ezzel mennyire sikerül előbbre lépni, ettől is függ a másik: a közterületek rendezése, ami már el is kezdődött a főútvonal szélesítésével; ennek része a csapadékelvezetés rendezése és az út menti parkosítás. összességében szerényebb a program, s mivel még nem látni bele a következő öt év lehetőségeibe, úgy gondolták, hogy olyan feladatokra kell most vállalkozni, amiket szükség esetén abba is lehet hagyni. Viszont, ha elkezdenek egy önálló beruházást, azt nagyon gyorsan be is kell fejezni, mert egy árváltozás nehéz helyzetbe hozhatja a tanácsi gazdálkodást. * Az új ciklus újdonsága: megbarátkozni az új gazdálkodási rendszerrel. Eddig ugyanis „könnyű" volt: megkapták a központi költségvetésből a részesedést és külön a fejlesztési alapot. Az előbbiből a nagyközséget kellett működtetni, az utóbbiból lehetett beruházni úgy, hogy el is köl- tődjék a pénz. A jövőbeni gazdálkodási alapot egyben kapja meg a tanács és a saját józan belátására bizatik: milyen arányban osztja meg a két feladatcsoport között. „Amit eddig költségvetésként kaptunk - mondja Győrvári Márk —. az különösen az utóbbi években az intézmények ún. szinten tartását szolgálta, s nem a működés színvonalának a növelését. Valójában azonban a szinten tartás is csak névleges volt, a szint ezért már a színvonal alatt van. Ezért úgy gondoljuk, hogy az eddigiekhez képest legalább tiz százalékkal kell növelnünk majd a költségvetési részt, ami viszont nagyon átgondolt fejlesztési politikát követel meg tőlünk." Hársfai István Cseri László felvételei Bizalom öt évre A szentlőrinci nagyközségi közös tanács tisztségviselőit a választáson megerősítették a tisztségükben: a lakosság bizalmat szavazott nekik a következő öt évre. A változás annyi, hogy a korábbi 56 helyett most 35 tanácstag van, az eddigi kettő helyett csak egy tanácselnök-helyettest választottak, viszont a végrehajtó bizottság csaknem változatlan összetételben munkálkodik tovább. Mindez talán azt jelenti, hogy Szentlőrincen és két társközségében — Csonkamind- szenten és Kacsótán — elégedettek voltak az eddigi ténykedéssel? Bizonyára. Hiszen Szentlőrinc évek óta Baranya egyik legegyenletesebben fejlődő nagyközsége, ahol - a közeli nagyváros „árnyékában" - egyre erőteljesebbek a városias vonások, amit az átutazó igen szemléletesen akkor tapasztalhat, amikor a nagyközség központját elhagyva Tarcsapuszta felé veszi az útját. * Győrvári Márk, a fiatal tanácselnök annak idején jó örökséget vett át dr. Hortobágyi Ferenctől, akit Szentlőrinc- szerte ma is mindenki Feri bácsiként tisztel. Emlékszem, egy alkalommal büszkén tette fel a kérdést az akkori elnök; mutatnék neki még egy nagyközséget, ahol minden utca aszfaltozott, mert Szentlőrincen így van. Nem tudtam mutatni. Aztán pár évvel később már az ifjú tanácselnök röstellked- ve mondta: sajnos vannak kiépítetlen utcái Szentlőrincnek, de magyarázta — ez csak azért van, mert nagyon megszaladt a családiház-építés. A minap, amikor a választás utáni tervekről beszélgettünk, Győrvári Márk mintegy /mellékesen jegyezte meg, hogy minden utca le van aszfaltozva, majd - elődjéhez hasonlóan - ő is büszkén kérdezte: mutatnék-e még egy nagyközséget, ahol minden utcában ott a víz, így minden ház részére adott a lehetőség a vezetékes víz bevezetésére. A kérdés részemről - most is - válaszolatlan maradt. * A két tanácsi ciklus fordulóján a társközségekkel együtt 7200 lakos „gazdája" a tanács, közülük 6800-an Szentlőrincen élnek. Annak idején, amikor a rendezési tervvel összhangban munkaprogramot dolgoztak ki 1985-ig, a nagyközség lakosszámát 8500 főben határozták meg azzal, hogy ennél tovább nem lehet, de nem is szabad menni. A magyarázat ésszerű: egy kisebb lélekszámú település nem tud olyan ellátó hálózatot eltartani, hogy válogatni is lehessen, hogy megfelelő színvonalat lehessen biztosítani, hogy fejlesztési feladatokra külső beruházókat is meg lehessen nyerni, hogy a magánerő is megmozduljon . . . Most úgy vélik, hogy az újabb 120 panellakásba szeptember végén esedékes beköltözés azzal jár, hogy Szentlőrinc lakossága 7000 fő fölé duzzad és ez összhangban van az eredeti elgondolással. Az említett program első öt éve most jár le. A számadás, amivel a jelölőgyűléseken a választópolgárok elé lehetett állni, igen pozitív volt. Az intenzív lakásépítés mellett erőteljes intézményfejlesztés ment végbe azzal a céllal, hogy ezekkel már ne kelljen foglalkozni. Bővítették az óvodát, az iskolát, kisebb rendelőintézettel felérő egészségügyi de- centrumot hoztak létre, megszületett az öregek napközi otthona és hosszú távra rendezték a vízellátást az 1982-es katasztrofális vízhelyzet után, „Amikor még terv volt ez a feszített programunk - mondja most a tanácselnök -, kicsit álomnak tűnt, hogy meg tudjuk-e valósítani. Megvalósítottuk ..." És azért van még olyan is, hogy éppen az áthelyezés szakaszában van a vásártér: az új a régi 6-os út mentén a kacsótai oldalon van, mert - úgymond — tűrhetetlen volt már, hogy minden hónapban a panelházak tövébe kössék ki az eladó marhákat. Takarmánybolt lett a régi, nem kevés nagyzolás- sal vásárcsarnoknak mondott szín, s a lakótelep közelében már az utolsó simításokat végzik az új piaccsarnokon. Szükséges ez? Nagyon! Megjelent ugyanis az igény a termelői zöldség és gyümölcs iránt. Korábban az őstermelőnek nem volt érdemes kiállni a portékájával (nem is nagyon állt!), de most már piacra mennek az emberek, főleg az új lakónegyed lakói. Nos, a jelölőgyűléseken volt ugyan egyfajta türelmetlenség, mert ez, meg az még hiányzik, de a szent- lőrinciek végeredményben méltányolták azt, hogy a lakóhely ekkorát lépett előre, s amikor bizalmat adtak a tisztségviselőknek újabb öt évre, voltaképpen ennek a méltánylásnak adtak kifejezést. * Türelmetlenség . . . Érezte mindenki azt a feszültséget, amely a program eredményei és a fennálló hiányosságok között van. Most ezekre veti a tekintetét a tanács és így summázzák a feladatokat: el kell érni, hogy az embereknek élmény legyen itt lakni. Vagyis, határozottabban kell ezután a község arcának a formálása felé fordulni. Ennek azonban mégis egy kevéssé látható tényező az alapja. Szentlőrincen olyan magas a talajvízszint, hogy a kutakból - ahol még van - szinte kicsordul a víz, emiatt aztán a szennyvízszikkasztók sem szikkasztanak. Nagyot kell lépni a szennyvízcsatornázással. Az említett türelmetlenség egyik fő mozgatója éppen ez volt. S oly annyira létérdeknek számít ez ma Szentlőrincen, hogy a lakosság pénzzel és munkával akar közreműködni.: Hangos keprejtuény VIT-ről VIT-re öthetes „Hangos képrejtvény" sorozatunk utolsó fordulójára kerül ma sor. A rejtvényt közösen hirdette meg a Dunántúli Napló, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója és a KISZ Baranya Megyei Bizottsága. A képrejtvény a világifjúsági találkozókkal kapcsolatos. A Pécsi Rádió ma_reggel elhangzó műsorában öt zene- illetve szövegrészlet közül három kapcsolódik a Dunántúli Napló mai számában megjelenő három képhez. A három kép valamilyen módon egy-egy VIT-hez kötődik. Az önök feladata, hogy a három, betűvel jelölt fotóhoz párosítsák a három megfelelő hangbejátszást. Az öt hangfelvételt számokkal jelöljük. A képek betűihez a rádióban elhangzott felvételek sorszámát kell párosítani. Ezeket a párokat kell beküldeni a KISZ Baranya Megyei Bizottságára (Pécs, Rét u. 4.). Kérjük, hogy a megfejtéseket kedd éjfélig szíveskedjenek postára adni. A borítékra írják rá: „VIT-ről VIT-re, Hangos képrejtvény". A helyes megfejtők között minden héten öt darab százforintos könyvvásárlási utalványt sorsol ki a KISZ Baranya Megyei Bizottsága.
