Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-25 / 232. szám
Kenguru, Mecsek, T-~7 Űj magyar légikikötő .; W//, , Ferihegy-2 forgalomra kész Indítás november 1-én — Ferihegy—1 a külföldieké lesz Haf híd a repülőkhöz — Csomag nem FűnheF el Ferihegy—2 november 1-én indít és fogad először MALÉV- gépet. Az összes külföldi légitársaság légikikötője továbbra is Ferihegy—1 marad. Augusztus utolsó napjaiban már minden kész a Vecsés és Ecser között felépített hipermodern épületben — most folyik a műszaki átadási-átvételi eljárás — és akár üzembe is helyezhetnék. Amiért nem teszik: megvárják a téli menetrendre történő átállást. Indulás - első emelet Az új légikikötő elég távolinak tűnik a régitől, valójában 3 kilométerre van tőle. Az elegáns V-alakú épület gyors megismerésében Koncz András, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság beruházó mérnöke volt segítségünkre. A hatalmas csarnokba lépve rögtön szembetaláljuk magunkat a csomagkezelő pultsorral, ahol vámkezelés is folyik. Itt történik az útevélkezelés is. A V-alakú várócsarnokból nvolc üvegfalú indítóbox nyílik, az előttük levő zárt külső folyosóról lehet a hat utas- hídhoz jutni. Számunkra ez az igazi attrakció, hiszen ilyent csak a nagy nyugati légiqikö- tőkben láttunk. A repülőgép orral áll az épülethez, az ún. safegate-berendezés biztosítja, hogy a gép és a híd ajtaja pontosan találkozzék. A hat híd persze nem elegendő, lesz gép, amely ezután is ún. épülettávoli „állóhelyen” — tehát az épület előtti hatalmas térségben - foaad és tesz le utasokat. Beszálltunk tehát, a gép pedig elindul a kifutópályához vezető, innen már eléggé rövid útra. Érkezés - földszint Visszaútban a gép a fent leírt módon áll az utashídhoz. Az utas innen azonnal az épületbe juthat, a hídról levezető lépcsőn a földszintre, ahol az útlevélkezelés után kisvártatva megkapja csomagjait. Azoknak is csak annyit kell targon- cázniok, míg az emeletről jövő szállítószalag alsó végétől 20—25 méternyire a négy cso- magkiadó-szalag valamelyikéhez szállítják. Hogy melyikhez, azt ugyanolyan lapozásos rendszerű utostájékoztatótábla tudatja, mint amilyen az induló—érkező gépekről tudósít. Következik itt is a vámkezelés a megszokott piros-zöld folyosós rendszer szerint, s máris ismét a Magyar Népköz- társaságban vagyunk. Az érkezési csarnokbóT az épülethez vezető alsó útra jutunk — autóbuszhoz, taxihoz, parkolóhoz (itt 500-nál több gépkocsinak van hely). A teraszon Ferihegy—1-en egy hosszú, keskeny teraszon szoronganak az érkezőt váró, indulót búcsúztató rokonok, barátok. Náluk többet a Ferihegy—2-n várakozók sem láthatnak, viszont a terasz a maga tágasságával, és a két teraszpresszóval önmagában is látványosság. A várakozás ideje alatt bőven van lehetőség ismerkedni a légikikötő mozgalmas életével. Az új légikikötő megközelítően 2,5 milliárd forintba került, négy osztrák cég építette gazdasági társulás formájában. A munka 1983 szeptemberében kezdődött, s a Beton- útépítő Vállalat helyben gyártott betonján kívül minden anyag Ausztriából jött. Ferihegy—2 évente 2 millió utast fogadhat és indíthat, ugyanannyit, mint a pár évvel ezelőtti korszerűsítést követően Ferihegy—1. Adósok vagyunk még egy információval. Ez pedig a biztonság. A csomagkezelésnél nyolc olyan hely van, ahol minden egyes csomagot megröntgenezhetnek, bizonyos járatok utasait ezekhez irányítják. Nálunk különben kötött rendszerű utas- és csomagmotozás van, azaz nem fordulhat elő, hogy valaki beadja a csomagját, s az utána eltűnik. Hársfai István A Ferihegyi reptér várócsarnoka 270 taxi Pécsett Taxisok a pécsi Széchenyi téren T ényleg nem rossz a helyzet taxifronton! Hívhatom telefonon a Kengurut, a Baranyát, a Mecseket, a T—7-et, a Kék-fehér kockást, a Pécsit és természetesen a Volánt, összesen 270 taxi vár utasra. Lássuk sorban I A Kengurunak - hallottuk a diszpécserközpontjukban Dallas Lászlónétól - vezérelve: 10 percen belül a hívás helyére érjenek. Ha pedig nincs szabad kocsi, „áttekerek a Baranyához, kisegítenek bennünket”. — Miért a Baranyához? — A Kenguru — véleményünk szerint — magas szinten dolgozik, jól szolgáltat. A Baranya közelíti ezt meg leginkább. A Kengurunak egyébként 50 kocsija van, persze nem fut mind egyszerre. A Baranya taxinál 22 autó dolgozik, egy- egy alkalommal kötelezően hét kocsinak kell az utcán lennie, ennél azonban többen dolgoznak. Mégpedig - a legtöbb taxiscéghez hasonlóan - éjjel-nappal hívhatók. Kárpáti lózsel, a diszpécserük szerint az átlagos, hívásszám 140—150 naponta, de hétvégeken felszökik ennek duplájára is. A Mecseknek ennél több kocsija van: 56 taxis dolgozik a cégnél, négy csoportba osztva, mégpedig úgy, hogy kettő mindig szabad. Arra vigyáznak, hogy éjszaka 2—3 kocsinál kevesebb ne legyen az utcákon, ám ha a rendelések úgy kívánják, több Mecsek- emblémás taxi hajt az utasokkal. (A Baranya és a Mecsek „egy tőről” fakadt: korábban' Unió néven futottak, ám azóta — homlokegyenest cáfolva korábbi cégnevüket — szétváltak.) A T-7 nevében a szám - ahogy diszpécserük mondja - „minden áldott nap” dolgoznak. (Amit egyébként nyugodtan tekinthetünk természetesnek a taxik esetében.) Harminc kocsival dolgoznak, egy- egy nap átlag csaknem két - százszor kell a telefonközpontjukban a megcsörrenő készüléket felemelni. Ök sincsenek teljesen magukra hagyva: ha kell, a Pécsi taxihoz fordulnak segítségért. Ha már a Pécsi-nél tartunk: itt mindössze 8 kocsi van, s ők azok, akik éjszaka nem adnak szolgálatot. A magyarázat: általában nyugdíjasok a gépkocsivezetőik, ám a kis létszámot jól ellensúlyozza, hogy törzsvendégeik vannak, elsősorban a kórházak portáiról hívják fuvarba a Pécsi taxit. A rekorder a Kék-fehér kockás: nekik van a legtöbb kocsijuk, nem véletlenül dolgozik a diszpécserközpontjukban egy olyan asszony - Szűcs Istvánná aki harminc éve fogadja a rendeléseket (persze korábban más cégnél), s akit minden pécsi taxis lantinak szólít. Ö mondja: — Általában 20—22 kocsink fut az utcákon, a délutáni órákban, amikor két műszak átfedi egymást, ennél jóval több. Éjszaka is sokan mennek kék-fehér kockással, 15- 20 kocsink dolgozik. — A legerősebb nap? — A péntek: 500-600 hívást veszünk. Van olyan is, amikor egészen hirtelen szökik fel a forgalom, például zivatar, szeles idő esetén, de fizetésnapokon is megérezzük, hogy az emberek gazdagabbnak tudják magukat. Végül a Volán. Tollas Jánostól, az idegenforgalmi és taxifőnökség vezetőjétől hallottuk, hogy fejlesztésre - a gépkocsik beszerzésének nehézsége miatt — nem gondolhatnak, a szinten tartás a cél, azaz: marad a negyven taxi, ebből hét -Dacia, a többi Lada. A negyven kocsin két műszákban 77 ember dolgozik, bejutni közéjük nagyon nehéz, csak vállalati dolgozót vesznek fel. S olcsóbban futnak, mint a „maszekok": az ő kilométerenkénti 8 forintjukkal szemben a Volán-taxisok 5,40- et kérnek. így nem véletlen, hogy egy-egy hónapban átlag 32-35 000 hívásuk van. M. A. Hatvan helyett egy perc Újdonságok a nukleáris diagnosztikában Mióta Hevesy György Nobel- díjas kutató a negyvenes években kidolgozta azt az eljárást, amelynek segítségével a radioaktív izotópokat nyomjelzőként lehet felhasználni, az izotópok fokozatosan bevonultak az orvostudományba. A módszer, az izotóp-diagnosztika egyre jobban elterjed. Ma Magyarországon több mint harminc olyan izotóplaboratórium van, ahol úgynevezett in vivo eljárással vizsgálják a betegeket (vagyis a beteg szervezetébe minimális mennyiségű izotóppreparátumot juttatnak). In vitro laboratóriumok viszont (ahol a beteg testváladékával vérével, vizeletével - hozzák ösz- sze a radioaktív anyagot) nemcsak egyetemeken, megyei kórházakban, hanem városi kórházakban is működnek. Pécsett, a POTE 400 ágyas klinikáján, az in vivo laborban gyógyítás nem folyik, diagnosztikai célra azonban egész Baranya megye rendelkezésére áll. Széles profilú szakma a miénk — mondja dr. Nemessá- nyi Zoltán adjunktus, a laboratórium vezetője — minden betegségcsoportban tudunk valamilyen módon hasznos információt szolgáltatni. Mégpedig olyan ismereteket, amiket más módon vagy csak úgynevezett invaziv beavatkozással kaphatnak meg a klinikusok. Az izotópos vizsgálat nem terheli a beteget: ezt harminc év tapasztalatai alapján mondhatjuk. A radioaktív anyag mennyisége úgy aránylik a káros határhoz, mint például az étel ízesítésére használt só, mondjuk, tíz kiló sóhoz. Az izotópos vizsgálat szűrővizsgálati módszerként is alkalmazható. Tegnap fejeződött be Sopronban az izotópdiagnosztikával foglalkozó orvosok konferenciája, ahol a pécsi egyetem több orvosa is tartott előadást. .. — A cél az volt, hogy az elmúlt három év alatt felgyűlt tudományos anyagot ismertessük: mi például az új diagnosztikai módszereinket és kutatási eredményeinket, amelyeknek egy része például a Mecseki Ércbánya Vállalattal közösen végzett munkából született. —■ Miről tanácskoztak Sopronban? — Lényegében három kérdéscsoport állt a középpontban: a nukleáris kardiopulmo- nológia, vagyis a szív- és tüdőbetegek diagnosztikája, az in vitro módszerek és a számítás- technikai eljárások az izotópdiagnosztikában. A napirend ily módon tükrözte a nemzetközi helyzetet is, mert szerte a Gammakamerával végzett májdiagnosztikai vizsgálat a POTE központi radioizotóp-laboratóriumá- ban világon, az érdeklődés homlokterében állnak a szív és tüdő betegségei, mindenütt erősen szorgalmazzák az in vitro eljárásokat, a számítástechnika pedig e szakmában is jelentős szerepet játszik. — Gyorsan fejlődő szakma az izotópdiagnosztika? — Igen, annak ellenére, hogy a diagnosztikában olyan csodálatos új módszerek vannak, mint például az ultrahang, a komputertomográfia vagy a nukleáris mágneses rezonancia. Az elmúlt tíz évben Magyarországon két jelentős technikai újdonság jelentette a fejlődést. Az egyik: a gammakamera, amely a radioaktivitás megoszlását a szervezetben mintegy fényképszerűén tudja bemutatni. A másik az, hogy a kamera adatait számitógépre lehet vinni, a megfelelő program alapján gyorsabb és pontosabb a baj megállapítása. Azelőtt például egy májvizsgálat hatvan percig tartott most egy percig. A POTE laboratóriumában mindkét készüléket használjuk. G. T. vasárnapi 3
