Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-03 / 211. szám

Vinni kéne a fiatalokat, lássanak mást is a világból!

Ha nem a pécsváradi állomásra kerül, mi lett volna Búzás József sorsa? — Ezt maga sem tudja. Talán folytatódik az egyhónapos-féléves munkahelyek sorozata, a kallódás. De- hát odakerült, oda, ahol Kovács György volt az á.llomás- főnök; ,,aki embert csinált belőlem . .

Hogyan?- Tudom, azért van a főnök, hogy parancsoljon. De Gyuri bácsi parancsa is kérés volt, amit teljesíteni nagyobb kötelesség, mint a rideg szót. Sokat köszönhetek neki, kenyeret adott nekem és a családomnak, s ha most is ilyen főnököm lett volna, talán soha nem hagyom ott a vasutat.

Búzás József július végén munkahelyet változtatott, 10 év után otthagyva a vasutat, s a véméndi termelőszövetkezetbe ment állatgondozónak. A MÁV-nál szerzett tudására ott már nem lesz szüksége.- Tanulni kellene, a gimnáziumot elvégezni - mondja, ölünk az alkonyi tornác lépcsőin. Annát, a feleségét a nyolcadik osztály elvégzésére biztatjuk, kötelessége is immár, hiszen férje szervezi újra az esti iskolát a véméndi cigányok között. Őt meg arra, hogy inkább szakmát tanuljon, mint gimnáziumot, ha megtetszik neki, akkor akár az állat- tenyésztést.

Korábban, hogy jövünk a másik utca végéről, Orsós, Mihály utolsó előtti házától, arról beszélünk; a cigányságnak saját értelmiségére van szükség, meggyorsítani a nyomorúságból való kiemelkedést. Mihály bácsi most szomorú, elhagyni készül Véméndet, a vasút a bátai őrházat szánta neki szolgálati lakásul. A májusi özönvíz elvitte az udvarát, el a kerítését, alámosta a házát - nem lakhatatlanná, de lakásnak méltatlanná. Biztosítása nem volt, kölcsönt nem ad az OTP. ,,Mire adjon, lel kéne mutatni harminc százalék anyagot vagy készpénzt. Még ha el is hinnék, hogy van, hazudni kényszerüljek?" - panaszolja Orsós Mihály. Segítségre vár május ótc, segélyre, felesége hánytorgatja, ki más

Ki volt a modell?

kap, ők miért nem. Az udvar meg, mintha tegnap lett volna az az özönvíz, nem három hónapja.

Figyelem Búzás Józsefet, ahogy beszél öreg barátjával: ,,Rakjatok rendet, amit lehet, csináljátok meg, hiszen aki idejön, az azt mondja, minek adjunk, amikor azt sem becsülik meg, ami van. Én is szólok a tanácson, utánanézek az OTP-nél. Van öt nagy fiad, te csak mond nekik mit, aztán csinálják. Nem neked kell rendbe tenni itt mindent, dolgozol te eleget a vasúton, de a gyerekeid segíthetnek."

Búzás József joggal szólhat a tanácson, merthogy idén tanácstag lett. Igaz, Orsós Mihály nem az ő körzetéhez tartozik, de szólnia kell, mert cigányok mind _a ketten, s ezt egyikük sem szégyenli.

Szóval, hogy jövünk Orsós Mihály házától, a cigányértelmiség szükségességéről beszélünk, arról, aki belülről mutat példát, ad segítséget. Mert segítség is sokféle van: kényelmessé, követelődzővé, semmittevővé alakító, kocsmára költhető pénzsegély, olyan, ami valóban jó helyre megy, de legalább, ha nem nagyobb szükség van az olyan segélyre, ami emberi tartást, önbecsülést, igényt ad.

Szükség van olyan értelmiségiekre a cigányságnak, mint Búzás József. Tiltakozik, hogy lehetne ő értelmiségi, amikor még gimnáziumja sincs, nemhogy diplomája.

Hogyne lenne az! — töprengek már az írógép mellett: cigányklubot szervezett ez a fiatalember, igaz, ugyan unalmát űzni keresett programot, de cigányklub lett belőle, hogyne lenne értelmiségi, ha tanulmányt ír a cigánytelep felszámolásáról; hogyne lenne az, ha aktív, közéleti ember, magát mindig új feladatok, elé állító.

S így tekintély.

Tanulni kellene...

„A 19 családot a vajda irányította. A legszebb, legerősebb cigány tértit választották vajdának. Ö mindig tiszta ruhában járt. Olyan erős volt a vajda, hogy egymaga kiemelte nemegyszer a sárba ragadt szekeret. Hatalma igen nagy volt az emberek lelett. A lopások miatt a rendőr is neki szólt először. Ha valami lopásról tudomást szerzett összegyűjtötte az embereket a háza elején lévő kereszt előtt. Meg kellett esküdniük a keresztre, hogy nem követtek el semmit. Aki vétkes volt, nem mert a kereszt elé állni. Így derült lény a tolvaj személyére. A tolvajt a vajda elverhette, sőt, ha nagyon nagy volt a bűne, el is zavarhatta a telepről. A bűnös család kénytelen volt elvándorolni."

WfMmm

Vajda már nincs, a gyerekek már azt sem tudják, hogy miféle ember a vajda. A közösségből a száműzés már nem büntetés, a közösséget szétszórta a telepfelszámolás, a munkahelykeresés. És különben is: Búzás József ugyan jó kiállású, fiatalember, de nem valószínű, hogy a legszebb, s főképpen nem a legerősebb cigányember. Hatalma sincs igen nagy, mint tanácstag — de azt hiszem, a véméndi cigányság értelmiségije ő.

— Küzdelem az emberi életért, ez volt a jeligéje a pályázatomnak. A cigányklub is pályázaton nyert ötvenezer forintot, akkor vettük a színes tv-t is. De mindig valami új kell, hogy meg lehessen fogni az embereket, most a flipper a menő, de az csak a kocsmában van. A kultúrházba, a klubba sem mehetünk mindig, ha esküvő van, akkor én leadom a kulcsot, még csak ne is gyanúsíthasson senki bennünket, hogy miattunk tűnt el egy tányér. Vinni kéne a fiatalokat, lássanak mást is a világból, necsak, hogy útkarbantartó lehet Pécsen, debát egyre nehezebb támogatáshoz jutni . . .

Gyorsforrasztóval fába égetett képek: ő készítette, még a katonaságnál. Egy történet a képeken, vadászról, feleségről, szeretőről. A kaszárnyadivat- képek sugallhatták, de egy indából, egy levélből, a mezítelen vadászfeleség szeméből más is sugárzik a képekről: amit csak Búzás József égethetett beléjük.

— Ki volt a modell? — kérdem.

— Az egy másik, hosszú történet — mondja Búzás József, s felesége tekintetét kutatja.

Mintha tegnap lett volna az özönvíz ...

Bodó László

a-rrrmcBomaaBB

Baranya egyik legszebb része a Máré-völgye. Nagy előszeretettel keresik fel a patak menti réteket, táborokat az ország legkülönbözőbb helyeiről a felnőttek és gyerekek egyaránt. Képünkön: a tiszakécskei úttörők játszadoznak a híd alatt. Fotó: Erb János

U| utakon

Pécsi találmány karrierje -határainkon túl

Kockázat nélkül gyógyítható a nyelőcsőszűkület

Azt hiszem meglepődnénk, ha valaki pontosan összeszámolná, mennyi hazai találmány, mennyi magyar koponyából kipattanó ötlet valósul meg - határainkon túl! Az alábbiakban ilyen ötletről fesz szó, ami tulajdonképpen- ahogy mondani szokás - pofonegyszerű, csak valakinek ki kellett találni.

*

Nem túl gyakori betegség a nyelőcsőszűkület. Ez a tény azonban nem érdekli azt, aki ebben szenved, hanem csak egy az óhaja: gyógyítsák meg. Pécsett a Megyei Kórház belgyógyászati osztályán olyan új eszközzel és módszerrel segítenek az ilyen betegeken, amit az országban egyedül itt alkalmaznak, sőt a találmány innét indult el — mondhatni

— világhódító útjára.

Az új módszer kiötlője, dr. Solt Jenő, a Megyei Kórház belgyógyászati osztályának adjunktusa. Miről van szó? A nyelőcsövön képződő szűkületek keletkezésének különböző okai lehetnek, így például ha a nyelőcső és gyomor közötti záróizom nem működik jól, és a gyomorsav a nyelőcsőbe juthat. Ez, amennyiben tartósan fennáll, nyelőcsőgyulladást, ennek következményeként nyelőcsőszűkületet okoz. A nyelőcsőn végzett bármilyen operációs beavatkozás szintén előidézhet hasonló elváltozást. Ha az operációs varrat nem tökéletes, köny- nyen gyulladás lép fel, ami szűkületet eredményezhet. A nyelőcsőszűkületben szenvedő betegeknél nyelési panaszok, hányás jelentkezik, ami a táplálkozást esetenként lehetetlenné teszi. Az ilyen betegek igen rövid idő alatt 20—25 kilót is lefogyhatnak.

A szűkületeket eddig különböző keresztmetszetű szondákkal tágították, illetve tágítják még ma is. E módszernek azonban hátránya, hogy a szűkületbe történő behatolás könnyen átlyukaszthatja a nyelőcsövet. Ez sebészi beavatkozást tesz szükségessé, a nyelőcső operálása pedig rendkívül bonyolult.

A Pécsi Megyei Kórház belgyógyászatán kifejlesztett új eszköz célja, hogy lehetőleg műtét nélkül, viszonylag kis veszéllyel végezhessék el a szűkült szakasz tágítását. Hogy milyen az új eszköz és módszer, azt Solt Jenő mondja el:- Még 1979-ben történt. Volt egy beteg, akinél nyelőcső daganatot távolítottak el. Három hónappal a műtét után jelentkezett nálunk csonttá soványodva és azzal a panasszal, nem tud nyelni. Amikor megvizsgáltuk, kiderült, olyan nagymértékű szűkülete van, amelyen folyadék se nagyon tud átjutni. Gyors beavatkozásra volt szükség. Nekem már régebb óta motoszkált a fejemben valami. Ismert dr. Horváth László, a POTE Radiológiai Klinika adjunktusa által alkalmazott érszűkületet gyógyító módszer, hogy vékony szálon egy úgynevezett ballonkatétert juttat be az érbe. A kritikus, beszűkült érszakaszhoz érve, ^2bb^Hratéterbe^o|yadlékot^

pumpálnak, amely megtölti a katéteren levő kis ballont. (Keresztmetszete megegyezik az adott érpálya keresztmetszetével.) Ez a nagy nyomóssal feltöltött ballon a lerakodott, szűkületet okozó anyagokat az érfalhoz préseli, és így tulajdonképpen elhárul az akadály a véráramlás út- jából.

— Arra gondoltam, miért ne lehetne hasonló módon segíteni a nyelőcsőszűkületen? Mivel ennél a betegünknél oly mértékű volt az elzáródás, hogy már az is nagy eredményt jelentett,, ha csak akkorára tágul, mint egy érkeresztmetszet, kölcsön kértem ilyen érkatétert. Az eredmény egyértelműen biztató volt. Erre fogtam magam és írtam levelet annak a dán cégnek, amelyik ezeket az érkatétereket gyártja. Megírtam, hogy nekem nincs pénzem ehhez, csupán az ötletemet tudom felajánlani. Leírtam hogyan képzeltem el, mit hogyan kellene módosítani, nagyobb kereszt- metszettel úgy elkészíteni, hogy a nyelőcsőnél is alkalmazni lehessen. Fél év múlva kaptam meg a választ, és vele együtt az első ilyen műszert.

— A sikeres kipróbálások után ezt leírtam. Ez a közlemény megjelent az Orvosi Hetilapban, majd ezt követően német és angol nyelvű szaklapokban. Egy évvel később meglepődve olvastam egy angol nyelvű szaklapban, hogy egy svéd orvos úgy ír erről, mint náluk a világon először alkalmazott szenzációs újdonságról. Kiderült, ez az orvos járt a dán cégnél, megmutatták neki, ő azonban megvásárolta és ki is próbálta — sikerrel.

— Az új ballonkatétert eddig 30 betegnél alkalmaztuk. A legtöbb betegnél a panaszoló tartósan megszűntek. A nyelőcső átfúródásá- .nak a veszélye ennél a módszernél sokkal kisebb, mint az eddig alkalmazottaknál. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy a fenti módszer elsősorban jóindulatú szűkületek kezelésére alkalmas. (A nyelőcső daganatok gyógyíthatósága, elsősorban a korai, megfelelő műtéttől függ.)

Az elmúlt években a dán cégen kívül több, ballonkatéter gyártásával foglalkozó nyugat-európai és amerikai cég bővítette profilját ezzel a nyelőcsőtágító eszközzel, Már sorozatban gyártják, és a legnagyobb endoszkópos szaklapokban, mint újdonságot reklámozzák. Egy műszer ára 100 dollár. A szemfüles svéd orvost a világ különböző intézeteibe hívják meg, hogy betanítsa az új eszköz használatát,. Dr. Solt Jenő senkitől egy fillért nem kapott Énem is várt!). Sze-.. rencse, hogy a cég később küldött pár darabot ajándékba. Igaz, a vámhivataltól meglehetősen hosszú idő múlva kapta meg dr. Solt Jenő, miután mindenféle nyilatkozatot kitöltött arról, hogy nem saját hasznára kívánja fordítani.

Sarok Zsuzsa