Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-03 / 211. szám

Országosan is megoldatlan A Dunántúli Napló jú­lius 20-i számában meg­jelent egy cikk a zárt csa­padékcsatornák Helyzeté­ről. Nagyon jelentősnek tartom ennek felvetését, mivel agy országos és me­gyei szinten egyaránt megoldatlan kérdésről van szó. A megoldatlanság lé­nyege országos szinten abban van, hogy anyagi­lag másként bírálják el a csapadékvizet akkor, Ha a szennyvízzel együtt vezetik el és másként, ha külön. Az ország legnagyobb ré­szén a nagyobb települé­sek csapadékvizeit ún, egyesített rendszerrel ve­zetik el, aminek az a lé­nyege, hogy közös elve­zető csőbe gyűlik össze a lakások és az üzemek szennyvize, valamint az utcákra hulló csapadék­víz. Ezeket az egyesített rendszerű csatornákat a víz- és csatornamű válla­latok üzemeltetik jelentős állami dotációval. Azokon a helyeken vi­szont, ahol nem egy elve­zető rendszerbe kerül a szennyvíz és a csapadék­víz (általában dombvidéki városokban), ott a csapa­dékvíz elvezetés a taná­csok feladata, és nem jár utána állami támogatás. Ennek a felemás helyzet­nek az eredménye az lett, hogy miközben tovább épülnek az ilyen városok­ban a csapadékvíz elve­zető rendszerek, sok-sok millió forintért (erre van keret), ezek fenntartásával senki sem foglalkozik rendszeresen (erre nincs keret), és szinte kizárólag kárelhárítási jelleggel tör­ténik csak beavatkozás. Ennek káros következmé­nnyé nem egyedül az, hogy a karbantartás hiánya miatt jelentős állami va­gyon megy veszendőbe, hanem az is, hogy az egyáltalán nem vagy rosszul működő elvezető rendszerek jelentős útbur­kolati, épület- és közmű­károk indítékai lehetnek, mint ahogy a pécsi pince­problémáról is bebizonyo­sodott a káros csapadék­víz beszivárgással való szoros összefüggés. A megyei és a Pécs vá­rosi helyzet röviden a kö­vetkező. Baranya megyé­ben 70—80 km, Pécs váro­sában 100—120 km csapa­dékcsatorna van. Pontos szám azért nincs, mert még egységes nyilvántar­tás sincs róla. Értéke egy- milliárd forintra becsülhe­tő. Egyszeri jókarba he­lyezésük a hozzávaló gé­pekkel együtt 50-60 mil­lió forintba kerülne, 'majd ezt követően évi 20—30 millió forintból a rendsze­res fenntartásokat el tud­ná végezni a Pécsi és a Komlói Vízmű Vállalat. További érdekessége a helyzetnek, hogy a csapa­dékvíz-elvezető csatornák a tanács hatósági jogkö­rébe tartoznak. A Vízügyi Törvény ugyan előírja, hogy a vízműveket ren­deltetésszerű állapotban kell tartani, és ezt ha szükséges, hatósági esz­közökkel ki kell kénysze­ríteni, a tanács saját ma­gával ezt mégsem teheti meg. A lelkiismeret is nyu­godt lehet, hiszen ami or­szágosan sincs rendezve, az miért pont helyileg le­gyen rendben? — A. H. — 4. HÉTVÉGE Építik a villamos felsővezetéket a Bükkösd és Abaliget közti szakaszon Fotó: Cseri László Közlekedésünk közeljövője Villamosított vasútvonalak további 400 kilométeren — Alagút vagy híd a Dunán? — Autópálya Kecskemétig — Troli Miskolcon — Igyekeznünk kell közösen gondolkozni, vagy népszerűb­ben: törjük együttesen a fe­jünket a következő évek, évti­zedek teendőin, — szólította, vagy inkább kérte fel hallgató­it a közlekedési miniszter a Mérnöktovábbképző Intézetben tartott előadása során. A téma nagyon is közérdekű: a magyar közlekedés jelene és közeljövő­je, a hatodik és a hetedik öt­éves tervidőszakban. A tervkoncepció — mindvégig erről lesz szó, hiszen a hetedik ötéves tervet, így a közlekedés ötéves programját sem fogad­ták még el — a várakozásnak megfelelően kiemelt szerepet szán a vasútnak. Első a vasút A vasút összteljesítményét 5 —10, személyszállítási kapaci­tását 2—3 százalékkal kell emelni. Ehhez természetesen hozzátartozik, hogy a vasút kor­szerűsítését folytatni kell —, ha nem is olyan ütemben, mint amilyenről a korábbi, távlati tervekben volt szó. öt év alatt 1300 kilométer pálya-rekonst­rukciónak kell elkészülnie, ami — bár önmagában tiszteletre­méltó szám - mindössze a fe­le annak, amennyire szükség volna. Többre csak akkor telik, ha jelentősen javulnak gazda­sági viszonyaink. Mégis lesznek új vonalak is, a tervek szerint 80—90 kilomé­ter hosszúságban. További 40 kilométeren épül meg a má­sodik sínpár. Ami viszont igen jelentős: 350—400 kilométeren készül el a vasútvonalak villa­mosítása. Bár a magyar vasutak bizton­ságára eddig sem volt sok pa­nasz, a következő két évben to­vábbi vonalakon szerelnek fel biztosító-berendezéseket, és automatizálják Budapest—Fe­rencváros és a miskolci rende­zőpályaudvar forgalmát. Korszerűbb mozdonyok repí­tik majd a személy-, és vontat­ják a tehervonatokat. 1990-ig negyven V—63 és negyvenöt V—46 sorszámú, nagy teljesít­ményű villanymozdonyt állíta­nak forgalomba. Ehhez járul még 60 villamos motorvonat, ha a működés-képességi próbán beválik. S hogy a kocsipark se maradjon le, még jobban — 20 olyan korszerű személyszállító kocsit vásárol a MÁV, amely alkalmas nemzetközi forgalom­ra. Helye volna többnek is, de a rendelkezésre álló összeg­ből elsősorban a selejtezésre nagyon is megérett kocsikat kell pótolni. A tehervagonoknál sem jobb a helyzet: 1500—2000 darabot állítanak forgalomba, de ez csak a szintentartáshoz elegendő. Utak és trolik Egyformán érdekli a hazai autósokat és a külföldről hoz­zánk jövő (vagy jönni akaró) turistákat az autópálya­program. Pontosabban az, hogy mennyit hajtunk végre a koráb­bi elképzelésekből. Nagysza­bású autópálya-építésre nem számíthatunk a következő öt évben sem, de megindul a for­galom az M1-es újabb szaka­szán, az M5-ÖS építői pedig el­jutnak Kecskemétig. Egyelőre — fél-autópályaként épül meg ez a szakasz. Gyorsul az országúti közle­kedés azzal is, hogy befejezik a vidéki városokat elkerülő utak építését és megkezdik ugyanezt Budapest körül. Az MO jelet viselő út megépülé­sével —, amely majd a későb­biek folyamán körgyűrű lesz a főváros körül, új Duna-híddal, vagy a folyam alatt átvezető alagúttal — könnyebb lesz el­jutni az Alföldről a Dunántúl­ra, vagy fordítva. Egyértelműen a tömegközle­kedés élvez elsőbbséget az egyénivel szemben. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne fejlődne a személygépkocsi­állomány, s ezen belül a sze­mélyi tulajdonban lévő kocsik száma ne emelkednék tovább. Előreláthatólag 1,8 millió ma­gyar rendszámú személygépko­csi fut majd a hetedik ötéves terv végén a hazai utakon, ami egynegyedével több a jelenle­ginél. Sok tanácsi út szorulna fel­újításra és korszerűsítésre — a következő öt esztendőben azon­ban csak kis részükre kerülhet sor. Hacsak — a helyi erőforrá­sokat nem sikerül jobban moz­gósítani. Fejlődik viszont a nagyváro­sok trolibuszhálózata. Több já­rat lesz Debrecenben és Szege­den, s be kívánják vezetni ezt, a levegőt legkevésbé szennye­ző, zajtalan tömegközlekedési eszközt Miskolcon is. Budapes­ten pedig tovább épül a met­ró, az északi—déli vonal eléri az újpesti városközpontot, mi­közben előkészítik a Dél-Budát Rákospalotával összekötő, újabb vonal építését. Vízen és a földben öt év alatt 15—20 százalék­kal — tehát igen jelentősen — növekednie kell a belvízi hajó­zás teljesítőképességének. Eh­hez korszerűsítik a folyami ha­jóállományt. A tengereket járó magyar hajóknál csak a je­lenlegi szint tartása a cél. Mindehhez az előző (a mosta­ni) ötéves tervidőszakénál több mint kétszerte nagyobb összeg­re van szükség. Nem kis összegbe kerül az sem, hogy tovább folytatódik a Ferihegyi repülőtér korszerűsí­tése a következő években, most a régi le- és felszállópálya, a forgalmi előtér és a gurulóutak felújítása következik. Bővül a csővezetékhálózat is, mintegy 450 kilométerrel. Bár, mint mondottuk, egye­lőre csak tervkoncepcióról van szó, nem pedig a közlekedés ötéves tervéről, (ennek elfoga­dására is az országgyűlés lesz majd hivatott), már a felsorol­takból is kiviláglik: kevesebb beruházásra nyílik lehetősé­günk, mint amennyit megvaló­sítani szerettünk volna. De még így is kétségtelen az előreha­ladás, a fejlődés. Várkonyi Endre Elmozdult holtpontjáról a szigetvári kórházépítés 229 ágyas új szárny A határidő 1987. május 31. A MEDICOR már szállítaná a berendezést B3T! ü A forró napon a délközeii órában úgy dolgozik o Hő­technikai Vállalat kéményépítő brigádja, mintha nem is érez­nék a rekkenő hőséget. Szi­getváron, a kórház most épülő új szárnya mellett a kazánház kéményét építik. Nem egyha­mar vonulnak el innen, hiszen a most még csak 3-4 méter magas kéményt 51 méterig kell felhúzniuk. A hőtechniká­sok szorgoskodásának látvá­nya azt bizonyítja: a kórház- építés az átmeneti holtpontról végre előbbre jutott. A szigetvári új kórház má­sodik ütemének építése 1983- ban kezdődött. Az eredeti szerződés szerint az épület ki­vitelezésével a Baranya Me­gyei Állami Építőipari Vállala­tot bízták meg. Az építést meg is kezdték, és az IMS-szerkezet tartóvázának felállítását 1984- ben befejezték. A BÉV külön­böző problémái miatt került sor arra, hogy a Somogy Me­gyei Állami Építőipari Vállalat­tal kötöttek megállapodást, generál kivitelezőként ők foly­tatják a munkát. Sajnos, ezt követően a Somogy megyei vállalatnál vezetési problémák miatt leváltásokra, átszervezé­sekre került sor, így a sziget­vári munka leállt. Fél évig nem történt semmi. Miután a Somogy megyeiektől — a saját problémáik miatt - nem várhatták, hogy a holt­pontról rövidesen előrelépés történhet belátható időn belül, ezért idén tavasszal a Bara­nya Megyei Tanács egészség- ügyi osztálya egy koordinációs tárgyaláson ismét megállapo­dást kötött a BÉV-vel, mely szerint vállalják az építkezés befejezését, mégpedig a szer­ződés szerinti határidőben. Azóta elkészült a külső fal, most szerelik be az ajtókat, ablakokat, és ezekben a na­pokban kezdik a válaszfalak felhúzását. Az épület elkészí­tésének határideje 1986. de­cember. Az orvostechnikai sze­relés utána kezdődik. A kór­ház átadásának tervezett ha­tárideje 1987. május 31. Az építkezés előrehaladtával a MEDICOR rövidesen elkez­dené szállítani a berendezés egyes darabjait. Egyelőre gond, hogy a nagy értékű gé­peket hol tárolják. Pedig fon­tos, hogy azok a berendezé­sek, amelyek különleges ala­pozást, hozzákapcsolódó elszí­vó- és lefolyórendszert igé­nyelnek, már az építés ideje alatt itt legyenek. A szigetvári kórház új szár­nya 229 ágyas lesz. Ott kap helyet a sebészet, belgyógyá­szat, szülészet-nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat. Mind­ez 350 millió forintba kerül, ebből 120 millió forint az or­vostechnológiai berendezés. Azt, hogy a szigetvári kór­ház új épülete jövőre elké­szüljön, rendkívül sürgető. A régi kórházban ugyanis, ahol csak 100 ágy van, rendkívül zsúfoltan, korszerűtlen körül­mények között (például vizes falak) folyik jelenleg a gyógyí­tás. A terv az, hogy a kiköl­tözés után az épületet teljesen felújítják, és rehabilitációs központot rendeznek be, ami­re ugyancsak rendkívül nagy szüksége van a megyének. S. Zs. Szóvá tesszük Bem utcai esőcsatornák A pécsi lakosoknak nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy milyen agyonrozsdásodott, lyukasak a Bem utca keleti ház­sorának ereszcsatornái. Egy-egy kiadósabb eső idején a kes­keny, s mindig zsúfolt járdán esernyős emberek kerülgetik egymást, és a háztetők lyukas ereszcsatornáiból vastag su­gárban ömlő zuhatagokat. Olyan régóta tart ez az álla­pot, hogy hovatovább már hoz­zátartozik a történelmi belváros képéhez, bár annak aligha elő­nyös, ódonon romantikus szín­foltja. A lyukas ereszcsatornák­ból zuhogó víz folyamatosan rongálja a Bem utcai házak vakolatát, elcsúfítva ezzel az utcaképet, a száraz, napfényes időben is. Évekkel ezelőtt több ízben is — eredménytelenül — már szóvátettük, s két hónapja, amikor legutóbb tollhegyre tűz­tük az ereszcsatornák ügyét, bátorkodtunk olyan javaslatot is tenni, hogy a városi tanács kötelezze a háztulajdonosokat az ereszcsatornák kijavíttatásá­ra. Két hónap múltán most megnéztük, járt-e valamilyen eredménnyel javaslatunk? Látható eredmény egyelőre nincs — erről a legközelebbi záporkor bárki meggyőződhet: az ereszcsatornák épp olyan lyukasak, — ha nem lyukasab­bak, — mint hetekkel ezelőtt voltak. A városi tanács azonban — könnyen meglehet, hogy ja­vaslatunktól függetlenül — uta sította a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatot, hogy a gondozásá­ban álló Bem utcai házak ereszcsatornáit cserélje ki. Németh Józseftől, a II. szá­mú házkezelőség fenntartási csoportvezetőjétől kapott tájé­koztatás szerint ez a munka nem szerepelt az idei tervük­ben, de még ebben az évben elvégzik. A csatornafelújításban érintett utcaszakasz a kenyér­bolttól a Volán-irodáig ter­jed. De mi lesz az ettől észa­kabb eső útszakasszal, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Széchenyi téri — Bem utcai II. számú klinikai tömbjével? A városi tanács a következő öt­éves tervciklusra programot ké­szített a belvárosi rekonstrukció folytatására, s ebben a Kossuth Lajos utca és a Sallai utca mellett a Bem utca keleti ol­dalán lévő épületek felújítása is szerepel, valamint a Kossuth téri tanácsi hivatal épületének és a Széchenyi téri Irgalmasok templomának a felújítása is, — beleértve a házak tetőszerkeze­tét ereszcsatornástul. A felújí­tási program még cseppfolyós állapotú, mert bizonytalan egyelőre, hogy a költségvetés­ből mennyi juthat erre a cél­ra. A városi tanács a felújítási programot viszont már egyez­tette mind az egyházzal, mind a Pécsi Orvostudományi Egye­temmel. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents