Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-21 / 228. szám
1985. augusztus 21., szerda Dunántúli napló 5 Egy vizsgálat tapasztalatai Mi kerül a gyerekek tányérjába? Tíz megye köztük Baranya — és a főváros iskolai konyhái vizsgáztak a szakemberek előtt az elmúlt tanév végén. Az időzítés nyilván nem volt véletlen és talán az sem, hogy közülük jó néhány kapott gyenge, elégséges vagy éppen elégtelen bizonyítványt. A nyári hónapok bőven kínáltak lehetőséget, hogy ki-ki értékelje a tapasztalatokat, és ahol szükséges, ősztől változtassanak a korábbi gyakorlaton. Kiskereskedelmi áron Az országos vizsgálat adatai szerint az 1980—81-es tanév 44,7 százalékos ellátási aránya az elmúlt tanév végére 57 százalékra nőtt. Baranya nem tartozik sem a legjobban ellátott — a Zala (79 százalék) és Tolna (72 százalék) —, sem a legelmaradottabb megyék közé, ez utóbbi Komárom megye 45 százalékkal. Egy másik jellemző szám a vendéglátó szakvállalatok által étkeztetett gyermekek részaránya. Ez országosan 49 százalékról 63 százalékra emelkedett, megyénkben pedig 17-ről 39 százalékra. Ez azért fontos, mert a vendéglátó vállalatok rendszerint a nagykereskedelemtől vagy közvetlenül a termelőktől szerzik be a szükséges anyagokat. Az iskolai konyhák ezzel szemben többnyire a kiskereskedelemtől vásárolnak. A kiskereskedelmi árrést figyelembe véve a norma oly mértékben összeszűkül, hogy az havonta 2 3 nap teljes nyersanyagértéket tesz ki. Magyarán: ennyivel kevesebb juthat a gyermekek tányérjába. Felnőttek a diákétteremben A Fogyasztók Megyei Tanácsának kérdőíveit 61 községi, 11 városi és 28 pécsi szülői munkaközösség töltötte ki. A számok az általános iskolák 55 százalékáról adnak információt, így tulajdonképpen az egész megyére jellemzőnek tekinthetők. Baranyában 36 555 tanulóból 20 988 veszi igénybe a szervezett étkeztetés valamilyen formáját. Eszerint a szervezett diákétkeztetésben résztvevők aránya Baranyában 57,4 százalék, valamivel jobb az országos átlagnál. Az ellátást tekintve kiemelkedően kedvező a helyzet Komlón. A szülői munkaközösségek azonban úgy vélik, hogy itt is fel kell figyelni a felnőtt étkezők magas arányára. Akárcsak Pécsett, a Köztársaság téri iskolában, ahol a felméréskor 70 felnőtt ebédelt, ugyanakkor a 8. osztályosok közül többet elutasítottak arra való hivatkozással, hogy nincs elég kapacitás. A Bólyi Általános Iskolában, ahol 90 felnőtt étkezett rendszeresen, sok alsó tagozatos nem kapott menzát. A Szigetvári 1. számú Általános Iskolában 106 felnőtt és 66 gimnazista szerepelt a névsoron. „A személyi állomány zöme nem rendelkezik szakképesítéssel — állapítja meg a vizsgálat. Csak a nagyobb főzősem rendelkezik megfelelő számú és űrméretű hűtőszekrénynyel. Ami van, az is többnyire elavult, öreg jószág; olyan, amelyikről pattog a festék, az ajtaja nem záródik rendesen, vagy éppen másnaponként felmondja a szolgálatot. Hiányoznak a munkát segítő kisgépek, berendezések és a mérlegek. Pedig nyilvánvaló, hogy ez utóbbiak nélkül nem lehet pontosan nyilvántartani az árukészletet, adagolni a nyersanyagot. konyháknál (Szigetvár, Pécs, Siklós, Mohács, Harkány) van szakképzett, felelős szakács. Az élelmezésvezetők többsége ugyancsak nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel. A községekben többnyire a hosszú gyakorlati idővel rendelkező főzőnők vezetik a konyhát. Az ételek háziasak, ízletesek, azonban gyakran nem felelnek meg a gyermekek élettani szükségleteinek." Az iskolai főzőkonyhák gyatra felszereltsége szükségessé teszi, hogy mindenki mindennel foglalkozzék. Baranyában egy konyhai dolgozó átlag 40 adag ételt főz. Előfordulnak azonban ettől eltérő arányok is. Korármislenyben például hárman 350 adagot készítenek. Ennek ellentéte Harkány, ahol 5 konyhai dolgozó főz naponta ugyanennyi ételt. Laza bizonylatolás A legsúlyosabb gond, hogy az iskolai konyhák rosszul vannak felszerelve. Szinte egyik A nyersanyagok minőségi és mennyiségi átvétele a legtöbb iskolai konyhán nem szabályosan történik. Sokan egyfajta „bizalmi kérdésként" fogják fel a dolgot. Főleg akkor, ha például a hentes saját kocsiján szállítja a hús- és töltelékárut. Elterjedt a gyakorlat, hogy a napi bevásárlásokat csak egy füzetbe vezetik, az áruval a bizonylat nem mozog és csak kéthetente, havonta számláznak. Mindeddig senkinek sem tűnt fel, hogy ez a módszer visszaélésre ad lehetőséget, korlátozza az ellenőrzést, lehetővé teszi a fogyaszthatósági határidők túllépését. Hasonlóan az előzőhöz, szinte teljesen ellenőrizhetetlen a norma szerinti anyagfelhasználás. Általános gyakorlat, hogy az élelmezésvezető és a szakács közösen vételeznek nyersanyagot a raktárból. Ezt azonban csak egy papírdarabra írják fel és a piszkozaton gyakran a mennyiség sem szerepel. Az anyagkivételezési íveket rendszerint utólag, sokszor csak napok múlva töltik ki. A megmaradt anyagokról nem vezetnek feljegyzést, azok későbbi felhasználását nem bizonylatolják. „Megtakarított” nyersanyagok A felhasználós ily módon teljesen ellenőrizhetetlenné vált. Az iskolai konyhákon a szabályok betartását nem kellő szigorral kérik számon, a belső ellenőrzés felszínes és rendszfer- telen. Az országos vizsgálat jegyzőkönyve szerint a saját kezelésű koyhák ellenőrzésének hiányosságait valamennyi megyei kereskedelmi felügyelőség kifogásolta. Ez egyébként érthető is, hiszen a gyerekek kiszolgáltatott helyzete és egészségük védelme az ilyen irányú tevékenységre vonatkozó szabályok maximális betartását követelik. Tény, hogy az ellenőrök néhány kirívó esettel is találkoztak. A harkányi napközi otthon konyháján egy háztartási hűtő- szekrényből előkerült az előző napi anyagkivetésben szereplő, de fel nem használt gyulai kolbász és csabai felvágott, valamint az aznapi ’uzsonnából „megmaradt" három szál kenőmájas. A siklósi Köztársaság téri iskola konyháján egy egész füstölt sonkát találtak. Az élelmezésvezető kezdetben azt bizonygatta, hogy még nem számlázták le az árut. Később azonban kiderült, hogy a közel hatkilós sonkát már hét nappal korábban fel kellett volna használni az ebédhez. Alig mérhető ehhez az a hat fej, jól becsomagolt saláta — bár primőrként még jó ára' volt -, amit Pécsett, a Jókai téri iskolában felejtettek el a tanulók asztalára tenni. Nyilván nem véletlen, de nem derült ki, hogy ki volt a „feledékeny" konyhai dolgozó. Figyelemre méltó eredményeket hoztak a próbamérések is. A Pécsváradi Általános Iskola konyhájában az aznapi anyaq- kivetésben 11 kiló mák, 10 kiló porcukor és 18 kiló sertéshús szerepelt. Ezzel szemben a visz- szamérlegeléskor mákból és cukorból 9 —9 kilót, húsból pedig csak 10 kilót találtak. De érdemes egy pillantást vetni arra is, mi mindennek nem volt „gazdája" az iskolai konyhákban. Raktárakból, hűtőkből előkerült 36 kiló gyökér, két és fél kiló sertéscomb, 55 deka sertésmáj, 15 csomag zöldhagyma, egy üveg almabefőtt, fél kiló paprikás téli szalámi és 25 deka vadászfelvágott. A tények és a számok önmagukért beszélnek. Az iskolákban rövidesen újra megszólaló csengő, a konyhákban ismét megkezdődik a munka. De vajon lehet-e ott folytatni, ahol a tanév végén abbahagyták? Ferenci Demeter Alkotmány napi ifjúsági műsorok Pécsett Lovasbemutató, játszóház, bűvészkedés A Balokányligetben nagy sikert aratott a gyermekek lovasbemutatója Sokféle programot szerveztek a pécsi művelődési házak az ünnepnapra, ám a látogatók száma ehhez képest igen kevés volt. A szervezők a tavalyi szép sikereket említették, de akkor nem háromnapos volt az ünnep . . . Akik viszont délutáni sétára indultak, Pécs minden részén találtak szórakozást. A Balo- kány ligeti lljúsági Parkban délelőtt a gyerekek horgászversenye volt, a nyertesek Müller Tamás, Krapecz József és Csordás Miklós, valamennyien általános iskolások. A délutáni eseményeket az IH SE mecsek- szentkuti lovasiskolájának növendékei nyitották, Péter József irányításával mutatták be ügyes, bátor lovasszámaikat. Fülöp Gyula bűvész után Csizmadia Sándor műsora következett. A Szélkiáltó együttest hiába várták, az utolsó órákban lemondta a fellépést. Délután amatőr együttesek mutatkoztak be, a Donor, az SK, az Ideiglenes Állapot és a Minaret Légió. Este ifjúsági bált rendeztek, amelyen fellépett az Arma jazzbalett is. A belvárosban a lókai téren a DO-ZSO települt ki: délután öt órakor a Bütykös együttes zenélt, és idesietett Fülöp Gyula bűvész, mutatványaival. A Lvov-Kertvárosban, az Apó- czai Központ agórója a játékoké, a zenekaroké volt egész délután. A Bütykös együttes kezdte délután 3-kor a programot, miközben játszóházakban tanulták a játékkészítést a gyerekek, addig a szülők válogathattak a Népművészeti Szövetkezet és egy játékkészítő mester termékei között. Még a területi népfrontbizottság is boltocskát nyitott, a Tüzér úti szociális otthonban sült óriás perecet árusítottak — a bevétel az idős lakóké. Többek között műsort adtak a Tini Roll, az SK együttes, valamint N. Szabó Sándor és Unger Pálma színművészek. Este 7-től fél 10-ig Ráüss Károly vezette a discot, A Vidámpark vendégsereggel emlékezhetett a huszonöt éves évfordulóra, a legkedveltebb játékaik tegnap is a dodzsemek és az Elvarázsolt kastély voltak. 4 órakor a szabadtéri színpadon a Konzum Áruház tartott divatbemutatót, és itt is fel tudott lépni Fülöp Gyula bűvész. A látogatók nem vették zokon, hogy lezárt a hüllőház, hiszen várják a ter- rárium nyitását, ami csütörtökön lesz a Munkácsy Mihály utcában. G. M. Részlet a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kiállításáról fi növénytermesztés kiemelkedő eredményei A növénytermesztés súlyához méltóan mutatkozik be a 70. OMÉK-on. A kiállítás 25- ös pavilonja tekintélyt parancsol a hozzáértőnek. Itt válik világossá, miért szerzett nemzetközi megítélésben is magas rangot mezőgazdaságunk, s az is, hogy miért játszanak ebben főszerepet a termelési rendszerek. A rendezők kilenc téma köré csoportosították a kiállítás rrlondanivalóját: biológiai alapok, gabona-, cukorrépa-, burgonya-, olajnövény-, rostnövény-, dohány-, fehérjeabrak- és tömegtakar- mány-termesztés. Itt láthatók a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazható energia-, anyag- és költségtakarékos eljárások, a termékek teljes körű hasznosításának új módszerei, a melléktermékek és az eddig veszendőbe ment növényi maradványok értékes termékekké történő átalakításának eljárásai. A pavilon kiállítása jól szemlélteti egy-egy növénynek a hazai élelmiszer- és ipari nyersanyag-ellátásban és az exportban betöltött szerepét, ismerteti az exportlehetőségeket és az import kiváltásokat is. A kiállításon megtekinthetők azoknak a gazdaságoknak a termékei, teljesítményei, amelyek díjazásban, elismerésben részesültek. Az idei bemutatón a rendezők szigorú feltételt szabtak: a részt vevő üzemek csak világszínvonalú termékekkel szerepelhetnek. A növénytermesztési pályázók 429 rekordot neveztek be, ami abszolút rekord az OMÉK történetében. Nem egy kiugróan jó év, hanem három év átlagával lehetett pályázni. A tíz nagydíjból kettő Baranyába került. Búzatermesztési nagydíjat nyert a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, burgonya- termesztési nagydíjat a Szentlőrinci Állami Gazdaság. Teljesítménydíjat is csak tízet adtak ki, Baranyából a.Bólyi MK és a Szajki Béke Tsz hozta el ezt a szép trófeát. A BMK kukoricára, borsóra, Szajk búzára, kukoricára, Somberek búzára, Rózsafa kukoricára kapott aranyérmet. Ezek a díjak hektáronként 8 tonna feletti búza- és 10 tonna feletti kukoricaterményt takarnak, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számít. Mint ahogy az OMÉK sem csak országos vásár többé, hjsz 27 ország — 198 külföldi cég — vesz részt, úgy a növénytermesztési bemutató is messze túlnövi a 25-ös pavilon kereteit. A legújabb kutatási eredményeket az A-pavi- lon, ,,"A holnap mezőgazdasága" kiállításán ismerhetik meg a látogatók s itt képet kaphatnak arról is, milyen lesz az ezredforduló mezőgazdasága. Érdekes anyaggal jelentkeznek itt a hollandok. Bemutatják a talaj nélküli kultúrákkal végzett kutatásaikat, amelyek a víz és tápanyag viszonyával kapcsolatosak. A talaj nélküli kultúrák Hollandiában még kétezer előtt a növényházi zöldség- és virágtermelés* 70 százalékát fogja kitenni. Néhány példát mutatnak be a biotechnológiából is: hogy lehet a növények genetikai manipulációjával új szerves anyagokat, aromákat és pesz- ticideket előállítani. A növény- védelemben a számítógép- és a távmegfigyelés kerül előtérbe. Repülőgépek és műholdak segítségével figyelik meg a növénybetegségek elterjedését, számítják ki a várható terméshozamot stb. Figyelemre méltók e téren a magyar MERIKLON GT. eredményei is. Eljárásukkal egyebek között régi magyar burgonyafajtákat hoztak vissza a feledésből, az újra vírusmentes Gülbabát és Somogyi kiflit, az OMÉK vetőmagboltjában árusítják. Merisztéma szaporítással előállított burgonyát mutat be az OMÉK „A"- pavilonjában a Szentlőrinci Állami Gazdaság is. Sok új információt ad hazánk és a külföldi országok növénytermesztési kooperációiról s a trendekről a ,,D’’-pavilonban látható nemzetközi együttműködési bemutató. A magyar növényfajtajegyzék 60 USA- beli növényt számlál, többségük köztük világszínvonalú Pioneer-híbridek megtekinthetőek az OMÉK-en. Ez évtől már 27 NSZK-beli és 15 francia cégnek termesztünk különféle vetőmagot. A KITE gazdaságai a japán Toyoo Tomi- ta közreműködésével modernizálják a hazai rizstermesztést. —Rné—
