Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-21 / 228. szám

e Dunántúlt napló 1985. augusztus 21., szerda Megszűnnek a sorbaállások Folyamatosan javul az ellátás A tüzelőellátásról nyilatkozik a belkereskedelmi államtitkár A rekkenő kánikula ellenére o lakosság nagy része már a téli, jól fűtött szobákért aggó­dik, igyekszik beszerezni a szük­séges tüzelőt — s ez bizony nem megy zökkenők nélkül. In­dokolt-e az aggodalom, s vár- hatá-e javulás a tüzelőellátós- ban még kellő idővel a fűtési szezon előtt? A lakosságot jog­gal foglalkoztató kérdésekre Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár vála­szolt az MTI munkatársának. — Mi az oka annak, hogy hosszú évek kiegyensúlyozott tü- zelőellátása után az elmúlt tél óta, s még a jelenlegi kániku­lában is sorban állnak az em­berek tüzelőért? — Az okok sokrétűek. A ha­zai bányászat múlt évi ismert gondjai a vállalattól elmara­dó szállításai miatt a belke­reskedelem kevesebb szenet és brikettet kapott a tervezettnél, s a várható fogyasztásra vo- nakozó előrejelzések is alacso­nyabbak voltak annál, mint ami ténylegesen bekövetkezett, így az idei induló készletek is jóval kisebbek voltak a szüksé­gesnél. Ezt követően az év eleji rendkívüli hideg tovább fokozta a problémákat, s a bá­nyászat erőfeszítései, valamint a növekvő importszállítások el­lenére sem tudták az I. ne­gyedévben maradéktalanul ki­elégíteni a lakosság igényeit. A tüzelőanyagok iránti keres­let továbbra sem csökkent: az év első felében összesen 13 százalékkal nagyobb volt a for­galom, mint 1984 azonos idő­szakában. A szén azonban még így sem volt elegendő, mert a bányák a vállaltnál ke­vesebbet szállítottak, az össze­tétel sem felel meg az igények­nek, s a lakosság a múlt évi ellátási problémák megismétlő­désétől tartva biztonságra tö­rekedett, a szokásosnál többet vásárolt. így alakult ki az or­szág egyes területein még a nyári időszakban is sorban állás a Tüzép-telepeken. — Mi történt annak érdeké­ben, hogy a sorban állások mi­előbb megszűnjenek, s ne is­métlődjék meg a múlt évben kialakult helyzet? — Az irányító szervek a biz­tonságos ellátás érdekében mór az év eleje óta számos in­tézkedést tettek. A legfonto­sabbal kezdve: a népgazda­sági tervben foglalt beszerzé­sekhez képest a kormány hatá­rozata alapján lényegesen több importot biztosít a külkereske­delem; az idén a tavalyinál kö­zel 1 millió tonnával több, jó minőségű szenet és brikettet vásárolunk külföldről. Ennek jelentős hányada már az or­szágban van, s a teljes meny- nyiség is megérkezik a fő fű­tési időszak előtt. A belkeres­kedelem telepein így az év fo­lyamán közel 16 százalékkal több szenet és brikettet hoznak forgalomba, mint tavaly. — Bár a többlet fűtőanyag kizárólag importforrásokból származik, az Ipari Miniszté­rium kötelezettséget vállalt, hoqy a belföldi szállítási elma­radást —- elsősorban a borso­di bányákét — más bányák többletszállításokkal kiegyenlí­tik. — A szénbányászat a terve­zettnél több lignit szállítását ajánlotta fel a belkereskede­lemnek, ez a szénfajta azon­ban alacsony fűtőértéke miatt kevéssé keresett, nem pótolja a jobb minőségű tüzelőanya­gokat. Viszont a belkereskede­lem jelenleg csaknem 50 szá­zalékos árengedménnyel kínál­ja. — Az ismertetett intézkedé­sek alapján milyenek a kilátá­sok a sorban állások megszű­nésére? — A belkereskedelem szén­ből és brikettből az év máso­dik felében több mint 24 szá­zalékkal nagyobb mennyiséget hozhat forgalomba, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tüzelőkínálat ilyen mérvű nö­vekedése elegendő lesz a lakosság ellátására. Intézked­tünk arról is, hogy a szállítás, a telepek ellátása zavartalan legyen. Mindezek eredménye­képpen azt várjuk, hogy oldód­janak az ellátási feszültségek, s megszűnjenek a sorban állá­sok. — Említette, hogy az idén lényegesen több importszén és brikett érkezik, mint az elmúlt esztendőben. A vásárlókat az is foglalkoztatja, milyen minő­ségű lesz ez a tüzelőanyag, s milyen áron tudják majd meg­vásárolni. — Az importszenek lényege­sen magasabb fűtőértékűek, mint a hazaiak. Míg a borsodi bányából származó berentei mosott kocka darabos szén — amely a hazai szénszállítások több mint felét teszi ki — fűtő­értéke 3300 kalória, addig az importált fekete szenek fűtő­értéke 6000—6600 kalória. Ter­mészetesen a fogyasztói ár a minőséggel arányos, az import­szenek mázsánként 130—140 forintba kerülnek. A magasabb fűtőértékű szénből azonban vi­szonylag kisebb mennyiség szükséges a megfelelő hőmér­séklet biztosításához. — Sok gondot okoz az idén a SZOT-utalványok beváltása. Milyen választ tudunk adni azoknak, akiknek mindezideig nem sikerült az utalvánnyal tü­zelőhöz jutniuk? — A SZOT az idén az el­múlt évinél 12 százalékkal több, összesen 1 millió 232 ezer tüzelőutalványt bocsátott ki, mintegy 1,3 milliárd forint ér­tékben. A kialakult iüzelőgon- dok miatt az utalványok iránt is lényegesen nagyobb az ér­deklődés, mint korábban, ezért a kereskedelem pótutalványo­kat is kibocsátott. Az utalvá­nyok jelentős részének beváltá­si határideje június 30-a volt, az ellátási gondok miatt azon­ban a belkereskedelem szep­tember 30-ig meghosszabbítot­ta ezt a határidőt. Joggal vetődik lel a kér­dés, miért szervezett a belke­reskedelem az idén is áren­gedményes tüzelőértékesitési akciót, amikor nincs elegendő tüzelő? — Az engedményes akcióra számított a lakosság. Különö­sen fontos ez az alacsonyabb jövedelműek számára, hiszen az akció révén jelentős összegeket takaríthatnak meg. — Az engedményes akció­ban a belkereskedelem ebben az esztendőben 650 ezer tonna szenet ás brikettet értékesített, ez 34 százalékkal kevesebb, min tavaly. Az engedményes akció keretében értékesített gyengébb minőségű szénféle­ségekből idén sem volt hiány, amit az is alátámaszt, hogy az akció keretében értékesíthető árualap egy kisebb része meg­maradt. — Az idei árengedményes tüzelőakció a szokásosnál ké­sőbb kezdődött és később, jú­lius 31-én fejeződött be. A lakosság így is csaknem száz­millió forintot takaríthatott meg. — Mi várható akkor, ha az idén is nagy hideg lesz? Fel- készült-e erre a kereskedelem? — A kormányzat kiemelt fi­gyelmet fordít arra, hogy a lakosság időben hozzájusson a téli tüzelőhöz. Az elmondottak­ból is kitűnik, hogy a tüzelő­anyag-ellátás folyamatosan ja­vulni fog. A tavalyinál csak­nem 16 százalékkal több szén es brikett lehetővé teszi a lakosság igényeinek maradék­talan kielégítését, s biztonsá­gos készletet jelent a kereske­delemnek is. A termelés és az import biztosítását, illetőleg növelését célzó munka termé­szetesen folytatódik, és nem­csak ebben az évben, hanem a jövő év elejére is folyamatos ellátást tesz lehetővé. A Bel­kereskedelmi Minisztérium az intézkedésektől azt várja, hogy a lakosság iüzelőellátása ismét kiegyensúlyozottá válik. Az amerikai TWA-gép két eltérítője a pilótafülkében (Fotó: TIME—KS) A terrorizmus hullámai Gyilkos sakkjátszma Nehéz kinyitni az újságot, megnézni egy-egy tv-híradót anélkül, hogy ne találkoznánk valamilyen terrorista cselek­mény, bombatámadás vagy géprablás hírével. A jelenség nem új, gondoljunk csak a Vö­rös Brigádok akcióira, Aldo Moro elrablására és meggyil­kolására, vagy a nyugatnémet Baader-Meinhof csoport tet­teire. Túlzás nélkül megkoc­káztatható tehát a kijelentés, hogy manapság a nemzetközi politika szinte elmaradhatatlan, mindennapos kísérőjelenségévé vált az, amit úgy nevezünk: terrorizmus. Géprablások) túszdrámák Az idei nyár, a mögöttünk álló hetek különösen bővelked­tek szörnyítő eseményekben. Idézzünk fel hirtelenjében csu­pán kettőt, annak érzékelte­tésére, hogy mennyire összefo­nódott a vak erőszak, a válo­gatás nélküli öldöklés a világ különböző válsággócaival. Em­lékezetes például az az indiai terrorhullám, amellyel egyes szikh szélsőségesek az új-delhi kormányzat ellen fellépve azt igyekeztek bizonyítani, hogy erejük a Pandzsábban beveze­tett rendkívüli állapot, a kato­nai ellenőrzés dacára töretlen: képesek összehangolt akciókra. Csakhogy a célpontok jelen esetben nem kormányhivatalok, vagy laktanyák voltak, hanem nyüzsgő forgalmú pályaudva­rok, közlekedési csomópontok. A robbanószerkezeteket leg­többször kis tranzisztoros rádió­ba rejtve helyezték el, s amikor a gyanútlan megtaláló bekap­csolta, bekövetkezett a detoná­ció. A másik, vitán felül világ- politikai léptékű eseménysor júniusban az amerikai l'WA lé­gitársaság Athénból Rómába tartó járatának elrablása volt. A Boeing-727 több tucatnyi tú­szának elhúzódó kálváriája jól mutatta, milyen kibogozhatat­lan problémaköteggé gubanco­Horgászat A horgászvizek halasításá- nak van egy elméleti, ideális üteme, mely szerint havonta kellene a horgászvizeinket te­lepíteni, így egész évben egyenletes fogást lehetne biz­tosítani. Ezt a gondolatot a horgászok többször felvetik, ezért érdemes ennek a kivi­telezését több oldalról meg­világítani. A hal is egy biológiai lény, melynek megvan a fejlődési, .növekedési üteme. A ponty harmadik év végére éri el a piaci súlyt, a méretes, 30 ern­es hosszúságot. Tavasszal és nyár elején tehát méretes hal még nincs. Lehet ugyan ab­ban az esetben, ha valami ok miatt ősszel a termelő gaz­daság nem értékesíti a halat, csak tavasszal, vagy nyáron adja el. Ilyen esetben azon­lódott össze a terrorizmus és a diplomácia: az időnként önma­gában is áttekinthetetlen liba­noni krízis, a tágabb közel- keleti helyzet (hiszen a gépel­térítők követelése síita foglyok izraeli börtönökből való szaba­don bocsátása volt) és a kato­nai fenyegetés, hogy csak az amerikai flottamozdulatokra és a sűrűn beígért megtorló intéz­kedésekre utaljunk. Aligha feledhető az Air India Jumbo-gépének tragédiája: az ír partok közelében robbanás végzett a repülő összes, 329 főnyi utasával. A többhetes ke. resés után robottengeralattjá­rók segítségével felszínre hozott „fekete dobozok" szinte biztos­sá teszik, hogy merénylet tör­tént. A véres akció után alig néhány nappal bomba robbant a frankfurti repülőtéren, Tokió­ban, s a nyomozás szálai Ka­nadába és az USA-ba is elve­zettek. Változatlan célok Aligha lehet tehát tagadni: napjainkban ismét a nemzet­közi terrorizmus felfelé ívelő ágában járunk, sőt, az elmúlt hónapokban a szakértők új je­lenségekre is kénytelenek vol­tak felfigyelni. Kiterjedt egy­részt a terrorista akciók ható­köre, -ma már a legtöbben „euró-terrorizmusról" beszélnek. Franciaországban vagy Bel­giumban éppúgy előfordulnak támadások, mint a hagyomá­nyos helyszínnek számító Olasz­országban vagy az NSZK-ban. Másrészt egyre sűrűbben ke­rülnek a célpontok közé ameri­kai vagy NATO-létesítmények, irodák, raktárak vagy üzem­anyagvezetékek. Végül újdon­ság az is, hogy a „felszabadító sejtek”, „harcoló kommandók", s más hangzatos nevű csopor­tok nemcsak a kormányzati, ban a tó egyévi termése ki­esik, a pontyok túlnőnek, már rosszabbul értékesítik a takar­mányt, tehát a továbbtartás nem gazdaságos, még abban az esetben sem, ha a hal ára az őszi árnál jóval magasabb. További akadály még az is, hogy a nyári nagy melegben, amikor sok helyen vízhiány is van, a tavak biztonságosan nem halászhatok le. Csak nagy vízi halászattal több kor- osztályos, vagy ritkább képe­sítésű állományból lehet sze­lektálással a nyár végére be­növő pontyot leválogatni és értékesíteni, horgászvízbe ki­helyezni. Ez a halászat is csak hűvös időjárás mellett végez­hető, ugyanis a halat úgyne­vezett ráetetéssel lehet etető­helyeken megfogni. Takar­mánnyal jóllakott halat vi­vagy a katonai gárdára csap­nak le, hanem elkövetnek me­rényleteket olyan gazdasági vezetők ellen is, akik csak köz­vetve vannak kapcsolatban a fegyvergyártási és -kiviteli te­vékenységgel. Alapvető céljaik persze nem változtak. Nem kisebb szemé­lyiség, mint Alberto Moravia, a világhírű olasz író nyilatkozta nemrég az Itália-szerte meg­élénkült erőszakcselekmények kapcsán: „A gyilkosság páni­kot, politikai zűrzavart szül. Ép­pen ez a terroristák célja. Rez- zenetlenül folytatnak egy sakk­játszmát, ahol a gyalogok — áldozatok." Mások inkább a különbségeket hangsúlyozzák az új terrorhullám értékelése­kor. „Ha azonosítani akarjuk a nyolcvanas évek brigádtagjait, ez csaknem lehetetlen, csupán gyér ismereteink vannak róluk. Jelentősen megfiatalodtak a soraik, kevesebb a politizálás, több a szélsőség" — vázolta a helyzetet például a L'Espresso című hetilap. Megint mások ki­emelik az ideológiai eltérése­ket is: a politikai felkészültség: a munkásosztályhoz fűződő kapcsolatok hiányát, s mind­emellett az egyre szerteága­zóbb nemzetközi kötelékrend­szert, amely az akciók terve­zésében és kivitelezésében is nyomon követhető, s amely ala­posan , megnehezíti a bűnüldö­zők dolgát. Felelősség (nem) vállalók Hogy a hatóságok feladata milyen bonyolult, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy leg­többször (hacsak nem világo­san motivált cselekményről van szó) még annak megállapítása is gondot okoz, hogy egyálta­lán ki a felelős az adott ak­cióért. Többnyire bombarobban­tásoknál fordul elő ilyen hely­szó,it igen veszélyes még ősz­szel hideg vízben is szállítani. Ha a fenti tényezők mellett mégis a nyári telepítés mel­lett döntenek a horgászveze­tők, vállalni kell a halpusztu­lással járó kockázatot, de a legnagyobb gond, hogy a piaci kereslet miatt a hal ára kétszerese is lehet az őszi ár­nak, ami a területi jegy órát is befolyásolja. Augusztus végén, ha az idő hűvösre fordul, mégis érde­mes az igen látogatott vize­ken, az éves telepítés 10-20 százaléknyi mennyiségben — a jobb fogás érdekében - pontyot kihelyezni. Jó fogási eredményt bizto­sított a Pécsi- és orfűi tábán végzett őszi pisztrángtelepí­tés. Változatos horgászatával jó szórakozást nyújt. Ott, ahol zet: a rendőrség sokszor kény. telen-kelletlen arra vár, hogy a háttérben maradó tettesek ma­guk forduljanak legalább egy újsághoz, vagy juttassanak el üzenetet valamelyik hírügynök­séghez, amelyben jelzik: ki és miért követte el a merényletet. Néha persze az ilyen „fele­lősségvállalás" — az idézőjel indokolt, hisz voltaképp éppen annak nem vállalásáról van szó — sem jelent különösebb segítséget. Az említett frankfur­ti repülőtéri robbanás ügyében, például nem kevesebb, mint harminc (!) telefonáló vagy le­vélíró jelentkezett. Hol van hát a megoldás? Mit tehetnek o gyakran sötét­ben tapogatódzó bűnüldözők? Egyáltalán meg lehet-e akadá­lyozni a terrorizmust? Nos, a hozzáértők a legutóbbi gép­rablások és túsz-szedések idő­szakában jónéhány célkitűzést megfogalmaztak, amelyek való­színűleg hozzájárulhatnak a ke­gyetlen merényletek esélyének csökkentéséhez. Néhány javas­lat: szigorúbb rendet a bizton­ságosnak nem bizonyuló repü­lőtereken; fokozni az ellenőrzést és hatékonyabb óvintézkedése­ket tenni a valószínűsíthető terrorista célpontoknál; javítani a nemzetközi rendőrségi együtt­működést és így tovább. Kérdéses persze, hogy ilyen és ehhez hasonló intézkedések­kel csakugyan hatékony gátat lehet-e emelni a terrorista hullám élé. Valószínűleg inkább azoknak a szakértőknek van igazuk, akik újból és újból fi­gyelmeztetnek: a terrorizmus nem ok, hanem okozat, az azt kiváltó mozgatórugók megszün­tetése, a mélyben meghúzódó társadalmi problémák megoldá­sa nélkül aligha remélhető fel­számolása. Vagyis félő, hogy a gyilkos sakkjátszma folytató­dik — tovább szedve ártatlan áldozatait. Szegő Gábor a horgászvízben megfelelő mennyiségű ragadozóállo­mány is van, nyár végén már azok horgászatával is kell próbálkozni. Különösen a ko­ra reggeli és alkonyati órák kedveznek a nyár végi süllő­fogásoknak, de a harcsa is erőteljesebben kezd táplál­kozni. A hűvös ősz beköszön­tővel a víz befagyásáig pedig a csukára lehet eredményesen horgászni. összefoglalva a folyamatos nyári pontytelepítésnek bioló­giai, környezeti és gazdasá­gossági akadályai vannak, ezért ilyen telepítésre csak korlátozott mértékben van le­hetőség. A nyár végén és az őszi időszakban inkább a ra­gadozóhalak fogása kerüljön előtérbe. Dr. Kovács Zoltán IB-titkór Nyári haltelepítések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents