Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-18 / 226. szám
B Dunántúli napló 1985. augusztus 18-, vasárnap A társadalmi összefogás jelképe Huszonöt éves a pécsi zoo Pannónia könyvek Kiadói tervek Pécsen — és kiadói gyakorlat Martyn Ferenc: Fej koronával (Ulysses-rajzok c. albumból) „Az emberi társadalomnak a természettel, az állatvilággal ősidők óta megnyilvánuló kapcsolata van, mely jelenleg is egyik alapját képezi a városi embfer természet iránti szerete- tének” — mondotta dr. AngHi Csaba professzor, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori igazgatója a Mecseki Állat- és Növénypark avatásakor, negyedszázaddal ezelőtt, 1960. augusztus 19-én. A nagytekintélyű zoológus megállapításai huszonöt év múltán, ma még hangsúlyosabban igazak. Mint ahogy semmit sem veszített érvényéből az MSZMP Pécs Városi Bizottságának az állatkert létesítéséről 1958-ban hozott határozatában megfogalmazott cél sem: „Az állatkert célja, hogy segítse a természettudományos nevelést, járuljon hozzá a tanulóifjúság politechnikai képzéséhez, szolgálja a pécsi dolgozók szórakoztatását és pihenését — és nem utolsósorban — növelje a város idegen- forgalmát." A negyedszázados jubileumát ünneplő Mecseki Kultúrpark krónikájában az első pirosbetüs dátum 1959. április 17-e: az első csákányvágás napja. Ekkor vette kezdetét a társadalmi munkának addig soha nem tapasztalt folyamata, amelyből a város szinte minden rétege és korosztálya kivette a részét, ami tulajdonképpen mindmáig tart. Az állatkert felavatása után, 1961-ben megnyílt a vidámpark, 1962-ben elkészült az úttörővasút, majd 1974-ben ugyancsak társadalmi összefogással gyermek közlekedési park létesült. — A Mecseki Kultúrpark a pécsiek városukért való tenni- akarásának is jelképe: 25 év alatt több, mint nyolcmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek ennek az intézménynek a létéért, szépítéséért, gazdagításáért — mondja dr. Fü- löp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója, aki már 17. esztendeje áll az intézmény élén. Ez a tizenhét év az intézmény, s különösen most, 25. születésnapját ünneplő állatkert nagykorúvá válásának időszaka volt. Felavatásakor a pécsi zoo 34 állatfaj 84 példányát mutatta be a látogatóknak. Jelenleg 180 állatfaj 700 példánya látható a 6,5 hektáros parkban. Az intézmény nemcsak a hazai szakberkekben vívott rangot magának. Tudományos tevékenysége, cserekapcsolatai révén Európa jónéhány országának az állatkertjére is kisugárzik. Dr. Fülöp István 1983 óta a Magyar Állatkertek Szövetsége elnöki tisztét is betölti. Ez a megbízatás és a neve előtt álló doktor cím azt sugallja, hogy a Mecseki Kultúrpark igazgatója zoológus, vagy legalábbis állatorvos. Valójában a „dr." jogászi végzettségét jelzi. Már mint a Mecseki Kultúrpark igazgatója levelező tagozaton szerezte meg a jogászdiplomáját. — Amikor 1968-ban kineveztek a Mecseki Kultúrpark igazgatójává, még fogalmam sem volt az állatkerttel kapcsolatos teendőim szakmai részéről. Tanító és népművelő voltam, s az maradtam ebben a munkakörben is. Legfőbb igazgatói feladatomnak mindig azt iekin- tettem, hogy mint vezető, jó pedagógus és jó menedzser legyek, aki felkarolja munkatársai ötleteit, alkotó csapatmunkára ösztönzi őket. Mindehhez persze a szakmai részt is meg kellett tanulnom, autodidakta módon. Az elmúlt 17 év alatt nem sok időm maradt szépirodalmi művek olvasására: mindig a zoológiái szakkönyveket forgattam esténként és éjszakákon át. Tanultam az itteni állatápolóktól és kollegáktól, s nagyon sokat tanulhattam a többi magyar állatkert vezetőitől. Ezek köréből olyan tanítóim voltak, mint dr. Szerednyei Ákos, Csíkvári László, Kasza László, s mindenekelőtt dr. Anghi Csaba profesz- szor. Életem legnagyobb élménye és megtiszteltetése, hogy ő barátjának és tanítványának fogadott — meséli meghatottan dr. Fülöp István. Alapvető igazság rejlik abban a szociológiai, vezetéselméleti megfigyelésben, hogy az a jó vezető, aki hosszabb időn át irányít egy munkakollektívát, mindinkább a maga képére, egyéniségének etalonjához formálja azt. Dr. Fülöp István, a pedagógus, népművelő az egész intézmény mindennapi gyakorlatává tette a biológiai ismeretterjesztést, a természet- tudományos nevelést, az iskolai oktatás sokoldalú támogatását. Ebben a munkában bőségesen meríthetett korábbi pályájának tapasztalataiból. Mindjárt az érettségi után, 1958-ban képesítés nélküli pedagógusként kezdett el tanítani a Drávafo- ki Általános Iskolában. Munka közben végezte el a felsőfokú tanítóképzőt. Drávafok után Királyegyháza, majd négy évre a Perekedi Általános Iskola jelentette pedagóguspályájának újabb állomását. Ennek az apró falunak az iskolájában mindössze kétfős volt a tantestület: Fülöp István és felesége. A kultúrház és a könyvtár vezetése magától értetődően kapcsolódott a tanító feladataihoz, emellett pártpropagandista és népfronttitkár is volt, vagyis a lehető legszélesebb értelemben vett népművelő. Itteni munkássága alapján figyeltek fel rá, s lett a pécsi járásban népművelési felügyelő. A járás kul- túrházai, könyvtárai, művészeti csoportjai tartoztak a felügyelete alá. Itteni munkája elismeréseként kapta meg először a „Szocialista Kultúráért" kitüntetést. (Másodszor pedig már mint a Mecseki Kultúrpark igazgatója.) .— Pedagógus- és népművelői pályám tanulságai alapján ■vallom: nem szabad különválasztani az iskolai oktatást és a közművelődés ügyét — mondja szenvedélyes meggyőződéssel, amikor a beszélgetés fonala a pécsi állatkert ismeretterjesztő, nevelő munkája sikereinek taglalásához ér. A hetvenes évek elejétől folyamatosan bővülő témakörökben rendszeresen működő állatkerti szakkörök, s különösen az országosan egyedülálló kezdeményezésként indított nyári, bentlakásos, majd később a hétvégi zoo-iskola méltán szerzett elismerést a Mecseki Kul- túrparknak. — Naivság lenne azt hinni, hogy a 7,5 millió látogatóból, aki az elmúlt 25 év alatt megfordult a parkunkban, egy csapásra mind természetszerető állatbarát lett. Abban azonban erősen bízom, hogy abból a mintegy 3500 zoo-iskolásból, aki eddig nálunk tanult, mind természetet kedvelő és ismerő, állatokat szerető, sőt tisztelő embert tudtunk nevelni. A Mecseki Kultúrpark az állatkert létesítésének negyedszázados jubileumát tudományos tanácskozás megrendezésével és egy új objektum felavatásával ünnepli: A Munkácsy Mihály utca 31. szám alatti pincében 8,6 millió forint értékű saját beruházással elkészült a terrá- rium-akvárium, amely országosan, sőt európai mértékben is egyedülálló létesítmény. Oktató- és mozitermével, videorendszerével újabb teret nyújt a Mecseki Kultúrpark közművelődési, ismeretterjesztő és az iskolai biológiai oktatást segítő tevékenységhez. A terrárium-akvárium augusztus 22-i avatásakor adják át eddigi munkássága elismeréseként dr, Fülöp Istvánnak a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa kulturális díját. Dunai Imre A nem hivatásos könyvkiadók tevékenységéről országos tanácskozást rendeztek Pécsett 1982-ben: a Baranya Megyei Tanács és a Megyei Könyvtár hívására azok a gazdasági szervek, intézmények, amelyek könyvkiadással (is) foglalkoznak, kiállításon mutatták be az általuk megjelentetett műveket. Ezúttal a nem hivatásos könyvkiadás, nem mint a provincializmus melegágya, mint a dilettantizmus támogatója jelent meg, hanem olyan kiadói tevékenységként, amely színvonalas tudományos, helytörténeti és szépirodalmi műveket jelentet meg, amely tevékenységre szükség van, és mással nem pótolható. A helyi könyvkiadás ügye ekkor ismét előtérbe került, mégpedig egészen konkrét formában: illetékes országos szervek egyetértettek azzal, hogy Pécsett és Debrecenben dolgozzák ki egy önálló helyi kiadó működésének feltételeit, lehetőségeit. Nem véletlenül esett erre a két városra a választás. Mindkét helyen jelentős hagyományai vannak a helyi könyvkiadásnak. Pécsen a Janus Pannonius Társaság 1931 - tői könyvsorozatot adott ki: Weöres Sándor, Csorba Győző, Bárdosi Németh János, Márkányi Nándor, Lovász Pál művei jelentek meg, zömmel szépirodalom és néhány monográfia. 1945 után a Batsányi Társaság adta ki többek között Mészöly Miklós, Hunyady József, Csorba Győző köteteit. 1953-tól 1957-ig Dunántúl — Magvető néven kiadói fília létezett Pécsen, ami azt jelentette, hogy itt működött a lektorátus, de a kiadó költségve- tésileg a budapesti Magvetőhöz tartozott. Másokkal együtt Egry József, Takáts Gyula, Vár- konyi Nándor neve olvasható az akkor megjelent könyvek címlapján. 1959-től 1970-ig Jelenkor—Magvető szerepelt a műveken (Pákolitz István és Tüskés Tibor voltak a sorozat szerkesztői): Káldi János, Kende Sándor, Pál József kötetei és a Lengő fénvhidak című verseskötet látott napvilágot. Időközben a budapesti kiadó fokozatosan leépítette a pécsi „leányvállalatot", az önállósodásra pedig nem volt pénz. Az igény azonban továbbra is élt, él egy önálló kiadóra: Pécs tradíciói, jelenlegi szellemi élete, regionális központi szerepe lehetségessé és szükségessé teszik egy ilyen kiadó létrejöttét. Érthető, hogy a három évvel ezelőtti biztatás utón nagy lendülettel fogtak hozzá a tervek kidolgozásához: a megyei tanács kezdeményezésére elkészült az önálló kiadó terve, részletes költségvetéssel, személyi javaslatokkal, a nyomda- épüiet megnevezésével stb. A tervek évi 18—20 könyv megjelenésével számoltak. Az elvi egyetértés minden szinten megvan, a kérdést nem vették le c napirendről, ám gazdasági nehézségek miatt a végleges döntés még nem született meg. A Baranya megyei illetékesek azonban nem akarták veszni hagyni az eddigi munkát. Kerestek egy olyan intézményt, amelynek költségvetése van, és olyan szellemi bázisa, hogy a jelenlegi helyzetben támaszkodni lehessen rá az egyelőre még nem hivatásos könyvkiadásban. A Baranya Megyei Könyvtárt találták erre alkalmasnak. A könyvtár régóta ad ki helytörténeti kiadványokat, megfelelő kapcsolatai vannak személyekkel, intézményekkel, és Csorba Győző, Tüskés Tibor személyében tapasztalt szerkesztői is. A megyei tanács szerény összeggel kiegészítette a könyvtár költségvetését. Eddig két olyan mű jelent meg, amely helytörténeti kiadványoktól egy lépés a hivatásos kiadói tevékenység felé. Az egyik Babits és Pécs — Vallomások, dokumentumok, emlékek című könyv Tüskés Tibor válogatásában, a másik .Martyn Ferenc Ulysses-rajzai. Előbbi a budapesti nyomdaipari szakközépiskola nyomdájában készült, utóbbit a Baranya és Somogy Megyei Könyvtár közösen jegyzi kiadóként: a nyomdai munkákat a kaposvári könyvtár sokszorosító műhelyében végezték. A két könyv irodalmi szerkesztői munkája, nyomdai kivitele kiállja az összehasonlítást a hivatásos kiadókéval. („Szerénység és szakmai gyakorlat — ez akar lenni a vállalkozás garanciája: nem naptárak üzemi sokszorosításának szintjén, hanem hivatásos kiadó színvonalán akarunk dolgozni", mondja dr. Román Lászlóné, a könyvtár igazgatója, aki a könyvek felelős kiadója.) A jelenlegi tanácsi támogatós arra elegendő, hogy a lektori, műszaki szerkesztői tiszteletdíjakat, a nyomdaköltséget fedezzék. Természetesen a vállalkozás nyereségességre törekszik, és ezt a tervek szerint három-négy év múlva el is lehet érni. Már most is jelentős a bevétel, hiszen például a Martyn-album számozott példányai 200 forintba kerülnek, de jelenleg a kiadott művek egy nagyobb része még reprezentációs, propaganda célokat szolgál. A közeljövő tervei két reprint megjelentetését irányozták elő, de nem zárkóznak el eredeti művek kiadásától sem. (Egyébként kiadói tanács működik, amelynek tagjai: Boda Miklós, a megyei tanács, Csorba Győző, az írószövetség Déldunántúli Csoportja és a Jelenkor, Gergely lános, a JPTE, Mezei Józsel, a megyei pártbizottság és Szita László, a Megyei Levéltár képviseletében. A sorozat szerkesztője Tüskés Tibor, a Megyei Könyvtár tudományos fömunkatársa.) Tehát Pannónia-könyvek jelzéssel méq az idén kiadják Haas Mihály 1845-ben megjelent Baranya című monográfiájának reprint jét, amely ma már könyvritkaság. A könyvtár munkatársai személy- és helynév- mutatót készítenek hozzá. Megjelenik Weöres Sándor A vers születése című doktori disszertációja is: pécsi műhelyből került ki a harmincas években. Mindkét művel a téli könyvvásáron már részt akarnak venni a pécsiek, és erre minden remény megvan a Könyvértékesítő Vállalat jóvoltából. A jövő évi tervek most készülnek: szó van Hallama Erzsébet: Tudósportrék című riportkönyvének kiadásáról, egy újabb Weöres- reprintrcl, a Minerva folyóirat történetéről és Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versének összes — 28! — magyar fordításának kiadásáról egy kötetben Martyn Ferenc illusztrációival. A város, a megye szellemi életének nem kis vállalkozása ez: sokan figyelik egyetértő, támogató izgalommal, miként teszi meg — tradícióira és jelenlegi szellemi kapacitására építve — a nagy lépést Pécs a nem hivatásos kiadói munkától a profivá, az önállóvá válás felé. Gárdonyi Tamás Dr. Fülöp István kedvenc királytigrisével i Hornyait Lajos naivművész festménye
