Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-14 / 222. szám

2 Dunántúli napló 1985. augusztus 14., szerda Á népek pozitív választ várnak az amerikai kormánytól Mihail Gorbacsov válaszai a TASZSZ munkatársának KÉRDÉS: Hogyan értékeli a világközvélemény reagálását az új szovjet kezdeményezés­re, az atomrobbantások mora­tóriumára? VÁLASZ: A széles közvéle­mény hangulatából ítélve úgy gondolom, joggal mondhatom, hogy a Szovjetunió — amely egyoldalúan beszüntetett min­den atomrobbantást és fel­hívta az Egyesült Államokat a lépéshez való csatlakozásra — új kezdeményezését világszerte helyesléssel fogadták. Számos országban, köztük az Egyesült Államokban neves államférfiak, politikusok és közéleti szemé­lyiségek támogatóan nyilatkoz­tak az atomfegyver-kísérletek moratóriumának gondolatáról, kiálltak amellett, hogy a töb­bi atomhatalom is kövesse a Szovjetunió példáját. Javasla­tunkban konkrét, kézzelfogha­tó intézkedésről van szó s az emberek az atomfegyverkezési hajsza lelassításának, majd pedig beszüntetésének remé­nyét látják benne. Tudom, hogy kezdeményezé­sünk nem mindenkinek tetszett. Nem tetszik azoknak, akik Nyugaton ragaszkodnak a fegyverkezési hajsza fokozásá­hoz, azoknak, akik hasznot húznak a fegyverkezésből és így nem akarják az atomkísér­letek beszüntetését. Azért ellenzik a mordÓÉriu- mot, mert nem óhajtják, hogy leálljanak az atomfegyver-fu­tószalagok. Ragaszkodnak ah­hoz az illúzióhoz, hogy bármi módon katonai fölényre te­gyenek szert. Eközben badar­ságokat terjesztenek a Szovjet­unió politikájáról, s arról hogy miért hirdettünk moratóriumot az atomrobbantásokra. Pedig ez a mi részünkről be­csületes és nyílt lépés volt. Azért szántuk el magunkat a moratóriumra, mert mélysége­sen meg vagyunk győződve ar­ról, hogy az atomfegyverzet növekedésének, további kifej­lesztésének leállítására gya­korlati intézkedéseket kell ten­ni. Egyáltalán nem töreked­tünk arra, hogy az amerikai kormányt nehéz helyzetbe hozzuk. Akciónkról levélben előre értesítettük az Egyesült Államok elnökét; levelünkben javasoltuk az amerikai félnek, hogy hasonló módon járjon el ő is. Szeretnénk, ha az ameri­kai vezetés kedvező választ adna felhívásunkra. Washingtoni hivatalos sze­mélyeknek a moratóriumról el­hangzó nyilatkozataiból az tű­nik ki, hogy Washingtonban sajnálatos módon inkább azon fáradoznak, miként lehetne va­lahogyan kibújni a válasz alól. Bizonyára nem tévedek, ami­kor azt mondom, hogy világ­szerte más magatartást vár­nak az amerikai kormánytól. KÉRDÉS: Reagan elnök a napokban azt mondta, hogy az Egyesült Államok azért nem hirdethet moratóriumot az atomrobbantásokra, mert be kell fejeznie betervezett nuk­leáris programjait. Azt állítot­ta, hogy a Szovjetunió már be­fejezte atomrobbantásainak sorozatát és megengedheti ma­gának a lélegzetvételnyi szüne­tet. Ez igaz? VÁLASZ: Az atomrobbantások egyoldalú beszüntetéséről hozott döntés előtt a szovjet vezetés gondosan, behatóan megvizs­gálta ezt a kérdést. Nem volt egyszerű elszánni magunkat. Azért, hogy kimondjuk az egy­oldalú moratóriumot, meg kel­lett szakítani a kísérletek prog­ramját, s a programot nem fejeztük be. Az év folyamán a moratóri­um bejelentéséig a Szovjet­unióban gyakorlatilag ugyan­annyi atomrobbantás történt, mint az Egyesült Államokban. Amennyiben viszont a mosta­náig végrehajtott összes atom­kísérletekről beszélünk, úgy az Egyesült Államokban jóval több volt belőlük, mint a Szov­jetunióban. Ezt a Fehér Ház is nagyon jól tudja. A Szovjetunió az egyoldalú moratóriumról döntve nem matematikai mérlegelésekből indult ki, hanem elvi politikai elképzelésekből, arra töreked­ve, hegy előmozdítsa az atom- fegyve-rkezési hajsza beszün­tetését, ugyanerre buzdítsa az Egyesült Államokat és az atom­fegyverrel rendelkező több or­szágot. Célunk nem valamiféle lélegzetvétel a robbantások között, hanem az atomfegy­verkísérletek általános és tel­jes beszüntetése. Olyan vélemények is hall­hatók, hogy az atomrobbantá­sok moratóriuma nem felel meg az Egyesült Államok ér­dekeinek. Márpedig a mora­tórium fontos lépés a halált hozó atomfegyverek további tökéletesítésének beszüntetésé­hez vezető úton. Minél tovább szünetelnek a kísérletek, annál gyorsabban avulnak el a fel­halmozott fegyverek. Végül pe­dig a moratórium a lehető leg­kedvezőbb feltételeket teremti ahhoz, hogy megállapodhas­sunk az atomkísérletek beszün­tetésében, ahhoz, hogy továb­bi lépést tehessünk az atom­fegyverek általános felszámo­lása felé. Felvetődik a kérdés, mi az, ami itt nem felel meg az Egyesült Államok, az amerikai nép érdekeinek? Ez az út csak azoknak nem alkalmas akik az erőszakra építenek, akik ter­veket szövögetnek újabb és újabb atomfegyverfajták létre­hozására, akik célul tűzték ki a fegyverkezési hajsza kiter­jesztését a világűrre, de mit érnek akkor a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáról tett többszöri washing­toni kijelentések? Az Egyesült Államok az atomfegyverkezésben való le­maradásával próbálja magya­rázni, hogy miért nem kívánja az atomkísérletek beszünteté­sét. Ez csupán kibúvó. Annak idején is arról beszélt, hogy „lemaradt" a bombázó repü­lőgépek, később pedig a raké­ták kifjelesztésében. Ez minden esetben tudatos megtévesztés volt s ezt később maga Washington is beismerte. Más szóval, az állítólagos lemara­dást rendszerint akkor veszik elő, amikor a katonai fölény megszerzésére törnek, s egyál­talán nem törekednek fegyver­zetkorlátozásra. Pedig éppen ezek azok a kérdések, ame­lyekben a politikai vezetésnek nem a szovjet veszélyt ecsete­lő legendák alapján, hanem a reális helyzetből kiindulva, a saját biztonság, a nemzetközi biztonság érdekeinek szem előtt tartásával kell döntést hoznia. KÉRDÉS: Hogyan látja az ellenőrzés problémáját az atomrobbantások beszünteté­sére tett javaslat összefüggé­sében? VÁLASZ: A nálunk, az Egye­sült Államokban és más orszá­gokban meglevő tudományos­műszaki lehetőségek kellő biztonságot kínálnak ahhoz, hogy még a csekélyebb ere­jű atomrobbantás is észlelhető legyen. Aki az ellenkezőjét ál­lítja, az is nagyon jól tudja, hogy így van. Az atomrobbantások beszün­tetésével kapcsolatos egyolda­lú lépések önmagukban ter­mészetesen nem vezetnek az atomfegyverkísérletek általános és teljes beszüntetéséhez. Ah­hoz, hogy ez a probléma egy­szer s mindenkorra megoldód­jék, nemzetközi megállapo­dásra van szükség. A kötele­zettségeken kívül az ilyen meg­állapodás tartalmazná mind a nemzeti, mind pedig a nem­zetközi ellenőrzés megfelelő rendszerét is. Röviden: mi az atomrobbantások beszünteté­sének ellenőrzése mellett va­gyunk, de ellenezzük, hogy a kísérletek beszüntetése helyett megfigyelők jelenlétében foly­tassák azokat. Mellesleg, az atomfegyver­kísérletek általános és teljes beszüntetésének problémája egyáltalán nem új keletű. A kérdést néhány évvel ezelőtt részletesen áttekintették a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia között folyó háromoldalú tárgyalásokon. Ezeken részletekbe menően megvitatták az ellenőrzés kérdéseit is. A felek sok tekin­tetben közel álltak a kölcsö­nös megértéshez. Az Egyesült Államok azonban megszakí­totta a tárgyalásokat, mégpe­dig azért, mert a felvázolt korlátozások zavarták a Penta­gon terveit. Többször javasoltuk az Egyesült Államoknak a tárgya­lások felújítását, és most is az atomfegyverkísérletek teljes beszüntetését sürgetjük. Sok­kal könnyebb lenne tárgyalni és eredményeket elérni olyan körülmények között, amikor sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban nem folynak atomkísérletek. Az Egyesült Államok azon­ban nem akar visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Ez nem je­lenthet mást, mint azt, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja sem az atomkísérletek beszüntetését, sem a megbíz­ható ellenőrzési rendszert. Más következtetés nem von­ható le. Vannak, akik azt mondják, hogy az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdését a genfi leszerelési konferencián kell megvizsgálni. Nos, mi er­re ott is készen állunk. Géni­ben azonban az Egyesült Álla­mok és más nyugati országok már hosszú ideje szabotálják az ilyen tárgyalásokat. A kér­dés tehát nem az, hogy hol vizsgáljuk meg az atomfegy­verkísérletek beszüntetését. A lényeg az, hogy komolyan és halogatás nélkül lássunk hoz­zá a kérdés megvizsgálásához, egyebek között tekintetbe véve a közelgő szovjet—amerikai találkozót is. KÉRDÉS: Véleménye szerint számithatunk-e arra, hogy vé­gül is kedvező döntés születik az atomkísérletek kérdésében? VÁLASZ: Gondolom, igen. Az Egyesült Államoknak a javas­latunkkal kapcsolatos jelenle­gi magatartása nem ad ugyan okot a derűlátásra, a reményt mégsem szabad feladni. A kö­vetkezőkről van szó: túl nagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok felelőssége ahhoz, hogy elzárkózzanak a bizton­ság lényegi kérdéseinek meg­oldása elől. Amit javaslunk, az reális lehetőséget kínál a nuk­leáris fegyverkészletek növeke­désének leállításához, ahhoz, hogy végre hozzáláthassunk az atomfegyverek korlátozásához, és végső soron megsemmisíté­séhez. NAGYVILÁGBAN Washingtonban tüntetés volt o dél-afrikai fajüldöző kormány el­len. A képen: Paul Newman világhírű színész és Jesse Jackson demokrata politikus a demonstráción. (Telefoto—REUTER—MTI—KS—DN). ------------------------------- « .... ■ ■ D él-Afrika Argentína hazarendelte ügyvivőjét Argentína hazarendelte a Dél-Afrikai Köztársaságban akkreditált ügyvivőjét. A ked­den kiadott külügyminisztériu- mi nyilatkozat szerint Argentí­na ezzel a lépéssel kíván til­takozni a pretoriai rendszer apartheidpolitikája és az or­szágban bevezetett rendkívüli állapot ellen. Kedden az ügyvezető brazil külügyminiszter, Paulo Torso tiltakozott a brasiliai dél-afri­kai nagykövet korábbi kijelen­tése miatt. A diplomata bírálta Brazília legutóbbi lépését, amellyel betiltotta korábbi kőolaj- és fegyvereladásait a fajüldöző rendszernek. A Fehér Ház szóvivője, Lar­ry Speakes hétfőn „bátor dön­tésekre" szólította fel a preto­riai vezetést. Az amerikai kor­mányzat részéről elsősorban a növekvő hazai felháborodás miatt sürgetik a dél-afrikai rendszer „megreformálását". Washingtonban hétfőn több ezren tüntettek az amerikai kormányzat dél-afrikai politi­kája ellen, gazdasági szank­ciók bevezetését követelték és azt, hogy Pretoria hagyjon fel a fajüldöző politikával. A tüntetők között vonult fel Coretta Scott King, a meggyil­kolt fekete polgárjogi harcos, Martin Luther King özvegye és Jesse Jackson, a legutóbbi el­nökválasztásokon indult de­mokrata párti politikus is. Síita foglyok elengedése Kedden 101 síita foglyot en­gedtek szabadon az izraeli ha­tóságok a Haifa melletti Atlit börtönéből. A dél-libanoni An- sarban kialakított fogolytábor felszámolása után Atlitba szál­lított több mint 700 siita fegy­veres szabadon bocsátását a júniusban elrabolt TWA-gép eltérítői követelték. A foglyo­kat átvitték libanoni területre és átadták őket a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek. Izraeli katonai források sze­rint továbbra is Atlitban marad még 250 dél-libanoni, akiknek szabadon bocsátását az Izrael­lel határos dél-libanoni kör­zetben uralkodó viszonyoktól teszi függővé fogva tartójuk. •f MOSZKVA: „Kozmosz­1675“ jelzéssel hétfőn újabb műholdat vezényeltek Föld kö­rüli pályára a Szovjetunióból. A szputnyik fedélzetén tudo­mányos műszereket helyeztek el a világűr tanulmányozására. A műhold kezdeti keringési ideje 1149 perc; a Föld felszí­nétől mért legnagyobb távol­sága 39 342, legkisebb távol­sága 613 kilométer; pályájá­nak az Egyenlítő síkjával be­zárt szöge 62,8 fok. + RÓMA: Ledőlt egy 20 kilogrammos márványtömb a régi római városfal Porta-Pia kapujának homlokzatáról - közölte az olasz rendőrség. Személyi sérülés nem történt. A kaput Michelangelo tervezte 1561-ben IV. Pius pápa ren­delésére. ♦ JOHANNESBURG: Me­tángázrobbanás következtében heten meghaltak és 22-en megsebesültek hétfőn a Jo­hannesburgtól mintegy 140 ki­lométerre délkeletre fekvő Middelbult szénbányában. To­vábbi tíz ember eltűnt, akik után folyik a kutatás. A Mid­delbult szénbányát nemrégi­ben Dél-Afrika egyik legbiz­tonságosabb bányájának nyil­vánították. ♦ NEW YORK: Az Egyesült Államokban jelenleg 9,6 millió munkanélküli van, 14 százalék­kal több, mint amennyiről a kormány hivatalos jelentései szólnak — közölte hétfőn a Afl-Cio News szakszervezeti lap. A kormány statisztikai je­lentéséből hiányzik az az 1,1 millió munkanélküli, aki nem jegyezteti be magát a munkát keresők közé. ♦ WASHINGTON: A világ egyik legnagyobb jazzéneke- sét, Ella Fitzgeraldot vasárnap este légzési zavarokkal egy washingtoni kórházba szállítot­ták. Ella Fitzgerald tüdejében vizenyőt találtak. A George Washington egyetem kórházá­nak szóvivője szerint az éne­kesnőnek nincs tüdőgyulladá­sa, és már jól van, de még nem hagyhatja el a kórházat. A hatvanhét éves énekesnő 15 évesen kezdte pályafutását a New York-i Harlem Apollo színházában. + FRICK: Egy 210 millió év­vel ezelőtt elpusztult plateo- saurus csontvázára bukkantak svájci régészek Észak-Svájc- ban. René Piccard, a városka régészeti bizottságának tagja szerint az őslény, amely szá­razság következtében pusztult el, 5,8 méter magas volt. + PHENJAN: Phenjanba ér­kezett kedden a Korea felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken részt vevő szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese vezet. Egyidejűleg a KNDK nemzetvédelmi minisztériumá­nak meghívására az ünnepsé­gekre érkezett Vaszilij Petrov, a Szovjetunió marsallja, a honvédelmi miniszter első he­lyettese és az általa vezetett katonai küldöttség. Nicaraguái tiltakozás A nicaraguai kormány tilta­kozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy Washington ál­tal támogatott ellenforradal­márok elhurcolták és egy ide­ig fogva tartották a Costa Rica és Nicaragua közötti San Juan határfolyón hajózó amerikai békeharcosok és újságírók cso­portját. A George Schultz ame­rikai külügyminiszterhez eljut­tatott tiltakozó jegyzék rámu­tat: az amerikai állampolgárok elrablásáért a felelősség az Amerikai Központi Hírszerző Hivatalt (CIA) terheli. A nicaraguai külügyminiszté­rium jegyzékben fordult a Cos­ta Rica-i külügyminiszterhez is, hogy adja ki Carlos Jósé Gu- tierrezt, az említett ellenséges akció vezetőjét, aki egyéb ter­rorista cselekményekkel is vá­dolható. ♦ WASHINGTON: Ronald Reagan amerikai elnök há­romhetes szabadságra Kalifor­niában lévő Santa Barbara-i birtokára utazott - jelentette be hivatalosan kedden a Fe­hér Ház. Larry Speakes szó­vivő újságírókkal közölte, hogy erre az időszakra nem várható semmilyen fontosabb elnöki intézkedés. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ Totizók—lottózók, figyelem! AZ AUGUSZTUS 20-A KÖRÜLI MUNKARENDVÁLTOZAS MIATT A TOTÓ-LOTTÓ KIRENDELTSÉGEK AZ ALÁBBIAK SZERINT TARTANAK NYITVA: £ augusztus 16., péntek £ augusztus 17., szombat £ augusztus 18., vasárnap $ augusztus 19., hétfő 9 augusztus 20., ttedd Pécsett Komlón, Mohácson szokásos pénteki szokásos pénteki szokásos szombati zárva zárva zárva zárva szokásos hétfői zárva zárva ORSZÁGOS takarékpénztár BARANYA MEGYE! IGAZGATÓSÁGA □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

Next

/
Thumbnails
Contents