Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-29 / 206. szám

Dunántúli napló 1*85. július 29., hétfő A m „Új, jó, örökké tartó pénzt veressenek” A magyar aranyforint Gazdasági reform a középkorban Magyar-cseh-lengyel kereskedelmi egyezmény A história üres lapjaira az emberiség boldogsága von fel­jegyezve — írta az egykori nagy tekintélyű ' német törté­nész, Ranke. Szellemes mon­dása. arra utal, hogy o törté­nelem krónikásai mindig is a háborús eseményeket tartották feljegyzésre méltónak, s ami­kor ilyenek nem voltak, mintha nem is történtek volna fontos események a világban. Csak béke volt, az emberek és az országok építettek, gyarapod­tak, azt nézték, hogyon boldo­gulhatnának jobban tálentu- mukkal, lehetőségeikkel. Ilyen boldog, majdhogynem teljesen csataévszámok nélküli a magyar történelemben Anjou Károly Róbert király uralkodá­sának második, 1323-tól 1342- ig tartó fele. Erre az időszakra esik az első tartósan értékálló mogyar pénz, az aranyforint megszületése. Az aranyforint a magyar középkor talán legna­gyobb hatású gazdasági re­formjának végterméke volt, A középkori magyar király­ság már az Árpád-házi uralko­dóink idején is Európa-szerte híres volt földjének gazdagsá­gáról, oz arany- és ezüstbó- nyószatóról, folyóinak aranyhor- dalékóról. A pénz — s ebben nem álltunk egyedül Európá­ban — gyakran romlott, válto­zott az értéke: az időszakon­kénti hivatalos pénzrontós a ki­rályok fontos jövedelemforrása volt. A külföldi kereskedők emiatt áruikat szívesebben ad­ták el súlyra mért ezüstért, aranyért, mint pénzért, s ez te­temes veszteséget jelentett az országnak. A pénzügyi reformsorozat ki­dolgozója Károly Róbert tár­nokmestere — mai kifejezéssel élve pénzügyminisztere — Nekcsei Dömötör volt, Itáliá­ban tanult, művelt, tapasztalt, zseniális gazdasági szakember. 1323-ban, amikor már 34-féle hazai és külföldi pénznem volt forgalomban az országban, adta ki Károly király a rende­letét: „Új, jó, örökké tartó és az egész országban mindenütt forgalomba hozandó pénzt ve­ressenek". 1325-ben megtiltot­ták, hogy Magyarországról bárki veretlen ezüstöt vagy aranyat vigyen ki, áttértek az aranyvalutára, s a hazai keres­kedelem aprópénzéül állandó értékű ezüstgarasokat verettek. Az első reform nem sikerült teljesen: időszakosan át kellett állítani a pénzrendszert arany- ezüst kettős valutára. 1335-ben, amikor királyi szintű visegrádi csúcstalálkozón kereskedelmi egyezményt kötött a magyar, a lengyel és a cseh állam, Károly király és Nekcsei Dömötör tár­nokmester elérkezettnek látták az időt a tiszta aranyvaluta, az aranyforint bevezetésére, amely állandó értékű, s egyetlen ér­tékmérő pénzneme az ország­nak. Ekkorra már Magyaror­szág a pénzügyi igazgatás át­szervezésével, az arany- és ezüstbányászat fokozott támo­gatásával kiemelkedően fontos helyet foglalt el az európai pénzügyi életben. Az Európá­ban termelt ezüstnek közel egynegyede került ki Erdély és a Felvidék bányáiból, az arany­nak több. mint háromnegyede. Az európaiak által akkor is­mert egész világ aranyának mintegy harmadrészét Magyor- országon bányászták és mos­ták, évente mintegy 10 mózsó- nyit. Ezen a gazdasági alapon születhetett meg a mogyar aranyforint 650 évvel ezelőtt fi­renzei mintára. Az első válto­zaton az érem előoldalán Ká­roly király trónképe, hátolda­lán az Anjouk jelképe, a lili­om szerepel. Károly király fia. Nagy Lajos változtatott a raj­zolaton: az előoldalra a ma­gyar címer, a hátoldalra Szent László alakja került. A magyar aranyforint gyor­san megbízható és közkedvelt pénz lett egész Európában. Ér­tékálló maradt, s még a formá­ja sem változót egészen az 1500-as évek végéig. Más raj­zolattal ugyan, de 1892-ig ver­tek aranyforintot Körmöczbá* hyán. Innen is ragadt rá a körmöczi arany elnevezés. Egy- egy érmének a súlya 3,4906 gramm, amelyből a tiszta aranytartalom 3,4421 gramm. D. I. Nyílt, vendégszerető, barátságos emberek Turistaúton Pécsett Hollandok felfedező úton-Több utoai presszó kellene A Keleti-tenger mellől érkezett turisták nagyon jól érzik magu­kat a mecseki kempingben Fotó: Erb János A vékony, szőke fiú arcá­ról patakokban csurgott a verejték. A meredek kaptatón felemelkedett a ke­rékpár nyergéből, majd a kor­mányon billenő turistazsáko­kat egyensúlyozva lassan legu­rult a kemping kapujáig.- Honnan?- Az USA-ból, Milwauke, Wisconsin állam. . — Kerékpárral?- Csak Luxemburgtól, Odáig repülővel, onnan pedig negy­ven napja kerekezek. — Úticél? — Kelet-Európa végéig, majd augusztus végén hazatérek. — Milyen turistának lenni Magya rországon?- Egy olcsó szállás a kem­pingben, kenyér, sajt, joghurt, paprika, paradicsom és némi konzerv a szükségletem. Bruce Steinmetz csak egy éj­szakára verte fel a sátrát a mecseki kempingben. Siet, mert fogytán az idő. Ma már Jugo­szláviában gurul egyetlen va­gyonkáján, a sötétkék kerék­páron. Otthon állását felmond­ta, házát, bútorait, kocsiját el­adta, hogy utazhasson. © A kemping kapuin túl szin­te minden harmadik sátorban hollandok laknak. Dr. Nyers Antónia, a Mecsek Tourist né­met-angol nyelvű idegenveze­tője alig tud kikerülni egy hosszú bőrszíjat boldogan lá­baló holland kislányt. Mirjam és barátja, Ties nagy bánatban voltak. Elhagyták a szíjat, rajta egy táskával, ben­ne minden pénzük és az út­levelük. Ma reggel találta meg Mirjam a mosdóban, ahol teg­nap este ottfelejtette. A két fiatalt Budapestig is­merősök hozták, onnan stoppal jöttek. — Magyarországon minden olcsó, Pécs gyönyörű, no és a stop, hát az minden elképze­lést felülmúl - mondja Ties. - Percek alatt kaptunk kocsit. Ami még nagyon tetszett, itt az élet az utcán zajlik. Hol­landiában sokkal zárkózottab- bak az emberek. Ami pedig nem, kevés az utcai presszó, ahol le lehetne ülni és inni egyet. o A piros olasz kocsi mellett bánatosan üldögél gazdája, Maurizió Bianchi. Amint átlép­te a határt, gyorshajtásért meg­büntették. Hogy miért jött Ma­gyarországra üdülni? Mert Olaszországban éppen a dup­lájába kerülne. A hasonló meggondolásból választotta Ulrich doktor is a balatoni nyaralást, majd a mecseki kempinget. NSZK-ból érkezett a család. A Mercedes vontatta lakókocsiban négyen laknak, felesége és két gye­reke. A férj tanári fizetése - fe­lesége htb. - 4500 márka. Há­romhetes üdülésük 1800 már­kába kerül.- Benyomásaink? A vámnál udvariasak voltak, csak azt nem értjük, mire jó ez a sok admi­nisztráció. Ami meglepett, az az, hogy mennyire betartják a közlekedési szabályokat. Egyet­len kifogásunk, a toalettek ké­tes tisztasága.- Hol étkeznek?- Mindennap étteremben. Megéri. Ma hárman ebédel­tünk az Elefánt étteremben - töltött csirke, saláta, fagylalt- 369 forintért. Otthon egy ilyen ebéd 50 márkába kerül. o- Döntő többségében hol­land turistákkal vagyunk tele- mondja Vétek János, a me­cseki kemping igazgatója. — Áprilisban itt jártak „felderíté­sen” a holland utazási irodák képviselői. Több csoport érke­zett Bulgáriából, egyéni turis­ták NDK-ból, Csehszlovákiából, NSZK-ból és Ausztriából. A bisztróban tejet, kenyeret vá­sárolnak, de az étkezést ma­guk oldják meg, ki a saját gázfőzöjén, ki a kemping kö­zös főzőjén. Sok az átutazó vendégünk, akik egy-két napig tartózkodnak itt. o A Hotel Nyár - POTE orvos­kollégiuma — július elejétől au­gusztus végéig a turisták „éj­jeli menedékhelye". — A főszezonban telt ház van a pécsi szállodákban. Volt olyan vendégünk, aki holtfá- radtan állított be éjfél után, sehol sem kapott szállást — mondja Trebbin Ágost, a Me- csekvidéki Vendéglátó Válla­lat nyugdíjas szállodavezető helyettese. — Egy kétágyas szo­ba 260 forint egy éjszakára, az emeleti étteremben a reg­geli 35 forint, az ebéd 45 fo­rint, a vacsora pedig 55 forint. o Ulrike Gentz és Jan-Hapke Berlinből jöttek. Az első napon barátra találtak. Vacsorázni mentek egy pécsi étterembe, ahol megismerkedtek egy nyug­díjas biológussal. Másnap mór az ő vendégei voltak. — Hogyan tovább? — Stoppal, éjszaka pedig szabad ég alatt hálózsákban alszunk. — Milyen emléket visznek Pécsről? — A nyílt, vendégszerető és barátságos emberekét. Pécs, egyébként a legszebb város Magyarországon, kár hogy füs­tös a levegője, akárcsak Ber­liné. Marton Gyöngyi Humorral, jókedvvel Rímbe faragott falutörténet A falukrónika-írós kötött szabályok, szempontok szerint történik. Ezek figyelembevéte­lével örökíti meg községe, Me- kényes mai históriáját a 79 éves Szelestei István. Sok min­denben egyedi megközelítés­ben adja ■ elő megfigyeléseit. Rigmusokban, mondókákban, verses mesékben, rímekbe fa- lagva rögzíti településük ese­ményeit, szokásait. Ezenkívül versbe foglalt üzeneteket, bölcs tanácsokat is ír, ame­lyeket lakásán, vagy rendez­vényeken olvas fel.- öt éve annak, hogy oz iskola környékét csinosítottuk. Némelyik nebuló tördelte a fá­kat — mondja. — Hosszú be­szédre készültem, de a tanító­nő kért, rövid és hatásos ma­radjak. Ekkor írtam meg első versemet, amely nem irodalmi alkotás, de helytörténeti doku­mentum, népnevelői munka. Megírójukot az a tudat ve­zérli, hogy ne csak dokumen­tálja, hanem ^értelmezze is a megtörténteket. Véleményét, kritikáját azonnal közvetíti is a gyermek- és felnőtt közös­ségek felé. Mindig verses for­mában. Nyelvezetét a humor, a jókedv jellemzi. Fél évtized alatt kétszáz rímbe szedett eseményfeljegyzése született. Strófákban megörökítette töb­bek között Rab András, fur­fangos góbét, vagy Jencer mamát, a falu bábáját. A szombathelyi születésű krónikás, helytörténetkutató csztalos szakmát tanult. Kilenc évig tanácselnöke volt Meké­nyesnek, ahol aztán végleg gyökeret eresztett. Kezdeményezésére művelő­dési házat, sportöltözőt építet­tek. Vezette a fotószakkört, a Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság helyi csoportját. Nyugdí­jasként is községe javára munkálkodik. Egyéniségének ez a legfőbb erénye. Kirándul a hozzájáró gyerekekkel, ver­selni, rajzolni, természetet sze­retni tanítja őket. Csuti J. Tízéves küzdelem a másodpercekért Szófiában már a 32. Mátés Lajosné Tíz évvel ezelőbb beneve­zett egy versenyre, — meg­nyerte. Azt mondták néhányon: véletlen volt. Újabb verseny, — újabb bizonyítás. Sorakoztak az oklevelek és szaporodtak az irigyek. Nem az eredményért folytatott kemény munkát iri­gyelték, hanem a sikert. Mátés Lajosné mestergépíró, és a fizetése 4200 forint. Ez magas fizetés egy gépírónő esetében. Ilyen teljesítmény nélkül is ennyit kaphatnak azok, akik hosszú ideje vannak a szakmában és panaszkod­nak: a gépeléstől fáj a há­tuk. Élvezi a munkát. Naponta két órát edz. Méri az időt, a teljesítményt. Tíz éve küzd a másodpercekért, hadakozik a hibák ellen, és -boldog, ha csak. egy leütéssel is javult a teljesítménye. És az eredmény? Részt vett a svájci világbaj­nokságon. A hetvenkettedik helyet szerezte meg. Szép. eredmény, de tudta, ennél többre képes. Tavaly az országos gyors- és gépíró bajnokságon a sebes­ségiben is, a hibátlanságiban is az ötödik, Idén a helyi cso­portok legjobbjainak a verse­nyét kimagaslóan nagy előny­nyel nyerte meg. Hogy a vi­dék legjobbja, azt az idei országos gyors- és gépíró bajnokságon is bizonyította. A napilapok június 25-én hírül adták: „A sebességi gépíróversenyben Erdősiné Varga Erzsébet (Ipari Minisz­térium) szerezte meg a baj­noki címet. Második Mátés La­josné (Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Szekszárd).” Edzésen, versenyen kívül többször ért el jobb eredményt, mint a győztes. A második helyért tíz évig dolgozott. Hétezerháromszáz órát edzett. Az eredményhirdetés után sokan gratuláltak neki. „Amióta Magyarországon gépíró bajnokságot rendeznek, ilyen eredmény még nem szü­letett." Fél óra alatt 15 804 le­ütés — ennyi betű és betű­köz — volt a teljesítménye és mindössze öt hibát vétett. Hibánként száz leütést vontak le, a tiszta teljesítménye 15 304 leütés volt, (Ez a szöveg­mennyiség körülbelül ezen az újságoldalon öt hasábot tölte­ne meg.) A hibátlansági versenyben is előrébb rukkolt. Tavaly ötö­dik volt, idén negyedik. Tíz perc alatt 4689 leütést ért el hiba nélkül. Az országos bajnokság után világbajnokság következett. Az INTERSTENO — a gyorsírók és gépírók nemzetközi szerve­zete, amelynek tagja a Magyar Gyorsíró- és Gépíró Szövetség is — idén július 12—19. között Szófiában tartotta kongresz- szusát. A kongresszussal egy- időben rendezték meg a világ- bajnokságot, amelyen részt vett Mátés Lajosné is. A világbajnokság előtt azt mondotta: mostani formája alapján legalább negyven hellyel előrébb léphet a világ- ranglistán. — Sok mindentől függ ez. Attól is például, hogyan áll a szék, milyen hideg az ember keze . . . S valóban, a világbajnoksá­gon Szófiában negyven hellyel került előre a gvorsasáai ver­senyben. Szalai János

Next

/
Thumbnails
Contents