Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-20 / 197. szám

1985. július 20., szombat Dunántúli napló 11 Holnap a VDN-ben Lottósorsolás Harkányban A negyedik nyerőszámot Marter Jenöné húzta Fotó: Läufer L. Harkányban hagyománya van a nyári lottósorsolásnak. Teg­nap délelőtt a tizedik alkalom­mal rendezték meg a strand területén a zenés-műsoros sor­solást. Reggel fél kilenckor már több mint ötezer jegy kelt el a pénz­táraknál. A legtöbben a 37 fo­kos vízben izzadtak, s akiknek itt nem jutott hely, azok a me­dence szélén, a tűző napon ve­rejtékeztek. Heller Tamás, a Mikroszkóp Színpad tagja, Mol­nár Ági, Pál Éva és az Origi- nál együttes vidám műsora után Nagy Sándor, a Sportfo­gadási és Lottóigazgatóság fő­osztályvezetője, a sorsolóbizott­ság elnöke köszöntötte a bizott­ság tagjait, köztük Dragutin Salart, a Lutrija Hrvatske igaz­gatóját, valamint a többi ju­goszláv és magyar vendéget. Ezután kisorsolták a nyerőszá­mok ,,arany kezű húzóit”, majd 9 óra 53 perckor „komolyra fordult a szó", megkezdődött a sorsolás, amit egyenes adásban közvetített a rádió. A 29. játékhét nyerőszámai: 1, 2, 59, 85, 88, sajnos nem hozták meg a titkon dédelge­tett milliós nyereményt a har­kányi strand vendégeinek, de még jóval szerényebb 4-es sem jött be: legalábbis egyelőre... — Jugoszláviában is — ma­gyar mintára — szigorúbb já­tékszabályokat vezetünk be a közeljövőben — mondja Dra­gutin Sáfár, az ötnapos ta­pasztalatcserére étkezett ju­goszláv küldöttség vezetője. — A mi játékosaink könnyebb helyzetben vannak, mindössze 36 számból kell ötöt eltalálni. Az új szisztéma: 39:5 lesz. Amit még szeretnénk beve­zetni magyar mintára, az a rádiós közvetítés. Amit pedig ajánlunk, a sorsolás heti tele­víziós közvetítése. Mi 1983-ban vezettük be, és egyetlen év alatt 93 százalékkal növeke­dett az eladott szelvények szá­ma. Enyhíthető az építési tilalom a Balatonnál? © Volt egy tervünk... A Centrum vezérigazgatójának javaslata Pécs számára © Meddig lesz hiánycikk a különleges és a csemege paprika? o Vészjósló ajándék o Háztartásstatisztika Hétvégék a nagymamánál o Minnova rt. Tűzálló fehérbauxitot állítanak majd el* Pécsett © A horror- és pornofilmeket elkobozták Videoper o Kökönyösön az ezüstcipős Fekete Hazaérkezett Assisiből a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa Tillai Aurél vezetésével a VIl^ „Festa Musica Pro” feszti­válon vettek részt, amely július - 2-től augusztus 10-ig tart. A Giuseppe Juhar igazgatása alatti ünnepi események sorá­ban számos magyar művész is fellép, vagy vezet mesterkur­zust. Többek között Sándor György (zongora), Virágh Endre (orgona), Tátrai Vilmos (hegecű), Kodályné Péczely Sa­rolta (szólóének), önálló kon­certet ad a mostani rádióver­senyünk győztese, a fiatal kom­lói Király Csaba is. A Ko­dály Intézet kéthetes tanfo­lyamot rendez a Kodály-mód- szer olaszországi megismerteté­se és terjesztése céljából. A július 14-i hangverseny a Giotto világhírű freskósoroza­táról híres San Francescóban zajlott. Koloss István Omaggio a Bach per orchestra e orga- no 1985. c., ez alkalomra írt művének bemutatójával kez­dődött. Majd Virágh Endre tol­mácsolásában Reger BACH fantázia és fuga c. orgonamű­ve hangzott fel. Ezt követte Bach Magnificatjának nagy sikerű előadása. A pécsi kó­russal együtt énekelt a Pécsi Nemzetközi Kamorakórus Fesz­tiválról ismert I Cantori di As­sisi is. A szólót Andor Éva, Mé­szöly Katalin és Melis György mellett egy amerikai néger és egy német énekes énekelte. Közreműködött a hajdani pécsi karmester, Nagy Ferenc vezet­te MÁV Szimfonikus Zenekar. Az esi karmestere az ameri- kában élő, hazánkban is gyakran szereplő Joó Árpád voll. A pécsi kamorakórus most 10 nap, pihenő után NSZK— francia hanqversenyútra készül. A háromhetes turné egyik ál­lomása az Autun-ben megren­dezendő Morván Fesztiválon vető részvétel, majd ezt köve- tőleg egy hanglemezfelvétel is szerepel .a programban. Országos népművészeti kiállítás Több mint negyven baranyai amatőr népművész is sikerrel nevezett a VII. országos és nép- művészeti kiállításra, amelyet ma nyitnak meg Nyíregyházán. A legkülönbözőbb népi kismes­terségek (szövés, hímzés, bőr-, textilkészítés és fafaragás) kép­viselői nyújthatták be alkotásai­kat, országos pályázat alap­ján. A népművészeti pályázat díjait is szombaton adják át. A nyíregyházi kiállítás augusz­tus 31-ig látható a Váci Mi­hály Megyei és Városi Művelő­dési Központban. Miért nem dolgozik a munkagép? A Mártírok úti útfelbontás is megnehezíti a közlekedést Fotó: Läufer László Teljesítménynézőben a pécsi utcákon Pénteken ismét magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála. A pécsi utcákat járva felkerestünk néhány munkahelyet, hogy megtudakoljuk ki, mivel tölti ezt a kánikulai napot. De kíváncsi­ak voltunk arra is, mennyire hihet szemének a járókelő, ha pi- hengető, a lapátra támaszkodó munkásokat lát. Pécs több pontján végeztek tegnap útfelbontást. A Rákóczi úton éppen pihenő, a földön heverésző emberekkel találkoz­tunk. Nem működött a munka­gép sem, csupán két fiatalem­ber lapátolt a közelben, róluk azonban kiderült, hogy nem a DDGáz hanem egy gmk al­kalmazottjai. — Rengeteg a gondunk — tájékoztat Gyúrók János, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat szállítási csoportveze­tője, aki éppen ekkor érkezik a helyszínre. A város másik fe­lére kell elszállítanunk az itt keletkezett törmeléket, viszont csak két teherautónk van. Nem tudunk mit tenni, tegnap is gázömlés volt a Verseny ut­cában . . . Párszáz méterrel távolabb úgy látszik, mégis más a hely­zet. Pedig itt is gázosok dol­goznak. Két ember kivételével mindenki a gödörben van. Há­tukat a nap barnára égette, arcuk verejtéktől nedves. A Kórház tértől a Szalai András úti jelzőlámpákig ha­ladunk — mondja Kerner And­rás csoportvezető. — Nem bontjuk fel végig az úttestet, hanem úgynevezett csőbehú- zásos módszerrel dolgozunk. Feladatunk az elhasználódott 300 mm-es fővezeték felújítá­sa. Munkánk nagy körültekin­tést igényel, mert gyakran elő­fordul, hogy a közműtérképen nem jelzett kábelekre, vezeté­kekre bukkanunk. Kerner András, hogy szavai­nak hitelt adjon, rögtön be­mutat egy ilyen váratlanul elő­került vezetéket, amit elvág­tak és azóta már ki is cserél­tek. De elmondja azt is, hogy az utolsó szakaszon csak ak­kor kezdenek az útfelbontás­hoz, ha másutt már mindenütt végeztek. A Mártírok és a Kolozsvár utca sarkán egy hatalmas és hűs fa alatt van Kiss Sándor brigádjának munkahelye. A többség az árokparton beszél­get, mégcsak szerszám se igen van a kezükben. A leplezetlen semmittevés senkit sem zavar. A kőműves, az ács, akik elvi­leg a többieket segíteni jöt­tek, és az öt kubikos váltig állítja, ennyien el se férnének a gödörben. A BÉV munkahelye a kerítés mögötti építkezés is. Itt azon­ban jól haladnak. Rovács Sán­dor művezető szerint — aki egyébként most afféle frepoli ember, mert szabadságos kol­légáit helyettesíti más-más munkahelyeken — nem két­séges az őszi átadás. A szak­emberek ezen a napon a 2000 adagos konyha belső burkolá­sát végzik. A Kolozsvár utca 16-os szá­mú ház szinte kihaltnak tet­szik. Egy eldugott földszinti he­lyiségben végre mutatkozik valami mozgás. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat dolgozói Komlósi József és ifjú Koritnik Antal egy acélcsövet hegeszte- nek két jövendő szakmunkás, két tizenéves fiú társaságában. Az épületben Török János bri­gádvezető kalauzol végig. Az egyik nagy szobában népes társaság veri a lapot, a kár­tyázok amikor meglátják a hívatlan vendéget, belülről ma­gukra csukják az ajtót. Ebéd­idő van, mentegetőzik a bri­gádvezető . . . Az Alkotmány utca kettőben jóval szervezettebben megy a munka. Pedig har lehet, itt még sokkal melegebb van. Az öreg épületben a Pécsváradi Szövet­kezeti Közös Vállalat dplgozói tevékenykednek. Művezető Dorn György: — Május 27-én kezdtük a munkát. Először a belső bon­tást végeztük el, jelenleg a kémények javítása, az alap megerősítése, födémek elhe­lyezése, valamint a belső fala­zás van soron. Reggel 7-től délután 4-ig egy kőműves-, egy ács- és egy kubikosbrigád dol­gozik a tömbben. A Hullámfürdővel szemközt, az Országos Mérésügyi Hiva­tal épületének tetején két fia­talember antennát szerel. A padláson lehet vagy 50 fok, de a cserepek sem hűvösebbek. — Elviselhetetlen a hőség - mondja csöppnyi szünetet tartva Szauer József kisiparos. — Ehhez a munkához főleg fe­gyelem kell, nem ez a fő sze­zonja, de ha megrendelték, csinálni kell. A hiányzó folya­dékot majd később pótolom, naponta 5—6 liter szódavizet is megiszom, Ferenci Demeter A gyerekek: miért is ne? FILMJEGYZET Filmforgalmazóink figyelme­sek: miért éppen a gyerekek maradjanak ki a horrorhullám­ból? — gondolhatták, s hogy lelkiismeretüket megnyugtas­sák, hát meg is vették részük­re a Sárkányölő című amerikai „mesefilmet". Bemutatója kap­csán csak egyetlen dologban bizonytalanodtam el: vajon miért, hogy a Cápát csak 16 éven felüliek nézhetik meg, a Sárkányölőt meg korhatár nél­kül vetítik? Ámbár meglehet, az én ízlésemben van a hiba, de a cápa sokkalta gusztuso­sabb élőlény, mint a sárkány, s ha szabad azt mondanom, azaz írnom: az is sokkalta gusztusosabb látvány, ahogy az óriás cápa megeszi az egyik főhőst, mint az, hogy sárkányfiókák marcangolnak egy szüzet. Igaz, ez a szűz fel van öltöztetve a tiszták hófehér ruhájába, míg a Cápában lát­ható egy lány, aki lehet, hogy már nem is szűz, viszont mez­telen, igaz, hogy sötétben, a tengerben és árnyképben, de meztelen - nahát valószínűleg ez lehet az oka a korhatárnak és a nélküliségnek. S ez így. van jól. Gyerme­keinket óvni kell a bűnös ne­miségtől, ki tudja, mi mindent nem összefantáziálnának egy meztelen lány vagy fiú láttán, súlyos komplexusok fejlődné­nek ki hamvas lelkűkben, s amikor arra kerülne a sor, már megcsömörlenének a sok meztelenség hatására, impo­tensek lennének, meg frigidek, meg homoszexuálisak, meg megsérülne a szépérzékük, hi­szen egy meztelen emberi test olyan randa, mindenféle kinö­vések vannak rajta, amik him­bálóznak, ringanak: elcsábí­taná őket az esztétika olyan élvezetétől, mint amit a tv-me- sékben már megszoktak, meg a mozikban megszoktak, nem is szólva .azokról a kellemes dolgokról, ami például ebben a Sárkányölőben is van . . . Álljon meg a menet — nem értek semmit! Jut eszembe: e mesefilmben is van egy mezte­len lány, szintén víz alatt fényképezve, szintén látszik páros és gusztustalan kinövése — úgyhogy mégsem ez lehet az oka a korhatárnak meg a nélküliségnek. Még talán az, hogy filmnek ez a rosszabb: ne kényeztessük őket! És talán még az, hogy gyermekeinket fel kell készíteni az élet vi­szontagságaira, a sárkányokkal való küzdelemre, s erre a leg­jobb módszer, ha időben meg­tudják, hogy a sárkányok rút és gonosz lények, akik szüzeket esznek, a királyok gonoszak és önzők, ellenben a királylányok nemesek és szépek, és húsu­kat különösképpen kedvelik a sárkányfiókák. S azt is meg kell tudniuk, hogy a sárkány, mely ugyan nehezen legyőzhe­tő, szintén hús-vér figura, ezt úgy tudhatják meg, ha feltran- csíroznak a szemük láttára egy sárkányt: ömöljön a vér és a belsőségek, különben nem segíthetnének például szüleik­nek bevásárolni; nem menné­nek el a henteshez, ha nem készítjük fel. őket az állati lé­nyek belsőségeinek látványára. Mert a mozi (is) az életre ne­vel, jól teszi tehát az a szülő, aki elviszi erre a filmre a gyer­mekét; ne akarjon okosabb lenni a filmforgalmazásnál és fi'lmátvételnél, ami tudvalevő állami, s így nagyon is jól tud­ja, mi kell a szülőnek, mi kell a gyereknek, s mi kell mind­kettőnek. Az a szülő pedig, aki inkább strandra viszi gyermekét, vagy kirándulni, vagy szép nép­meséket — sárkányosakat is — olvas gyermekének, e film ■megnézése helyett, az bünte­tésből megérdemli, hogy meg­nézze a Sárkányölőt. Nem egyedül: a forgalma­zókkal együtt. Bodó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents