Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-08 / 155. szám

1985. június 8., szombat Dunántúli napió 11 Akik a birodalom hátterében éltek... Római korból származó veremház feltárási munkálatain dolgoznak Fotó: Loafer L. Megkezdődött a szamóca feldolgozása \ Megkezdődött a feldol­gozási idény a székesfe­hérvári hűtőházban. A szeptember végéig meg­szakítás nélkül működő „mirelit futószalag" a sza­móca mélyhűtésével indult meg, majd menetrend sze­rint a zöldborsó, azt 'kö­vetően a ribiszke, a meggy, a cseresznye, a zöldbab és a csemegeku­korica tartósítása követke­zik. Szamócából kisebb mennyiség került még a hűtőkamrákba. Mivel a termés mennyisége és mi­nősége egyaránt jónak Ígérkezik, úgy tervezik, hogy 10—15 tonnányit mélyhűtenek az elkövetke­ző napokban. Jövő héten már igazi nagyüzem lesz a hűtőhózban. Holnap a YDN-ben VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON Részletes tudósítások Dél-Dunántúlról * CSICSÓKÁVAL A NÉPBETEGSÉGEK ELLEN * 01 MŰSOR A CAPRI-BARBAN TÖBB A VIZ SIKONDAN, DE FÜRDÉSRE ALKALMATLAN * Régészeti leletmentés Málomban Adalékok a népvándorlás koráfioz Mólomban a községrendezés­sel kapcsolatos közműfektetés nyomán olyan régészeti leletek kerültek elő pár hete, amelyek indokolttá tették a régészeti le­letmentés megindítását. Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Mú­zeum régésze olyan nyomokra lelt, amelyek bizonyítják, hogy az ember az őskortól fogva otthonra lelt ezen a tájon. A lefektetett szennyvízcsator­na mentén végigjárjuk a bevá­gott partoldalt, s a régész mu­tatja, mint sorakoznak itt a pa- ticsfalu veremházak: a padló­szint, a tűzhely, sőt egy edény­égető kemence maradványai, s köztük kerámiatöredékek, egy gótikus lakat meg egy szép bronzcsat is.- A középkori magyar falu kutatása hosszantartó program a hazai régészetben -, mondja Kárpáti Gábor. — Keveset tu­dunk a kor falvairól, és az a feladatunk, hogy településtípu­sokat kutassunk fel. Málomban a középkori réteg alatt a fésűs hullámmotívumokkal díszített kerámia bukkant elő, amely a népvándorlás korának jellegze­tes tárgya. Erre azonban pontos választ majd csak az analógiák felkutatásával tudjuk megadni. Az idő mélyebb rétegeiből valók az őskori eredetű kerá­miák, és a későbbiekből a ró­mai koriak. A málomi kertek­ben ásás, szántás után mindig kerül elő régi cserép. A majda­ni utca falu felől eső részén római kori veremház nyomainak letisztításán dolgoznak a mun­kákban közreműködő nyugdíja­sok. Szépen előtűntek az ugyan­csak paticsból épült római kori veremház helyiségei, a vízelve­zető árok. Marcus Antoniusnak, Kleopátra utolsó férjének lé­giós dénárja feküdt itt a föld­ben az időszámításunk előtti első évszázadból. — Ebben a veremházban nem város- vagy villalakó ró­mai polgárok laktak, hanem olyan emberek, akiket a római­ak meghódítottak, és akik a bi­rodalom egyik munkaerejét je­lentették. Barbárok tehát, akik a hátteret alkották mindahhoz, amit római kultúraként ismerünk — és ez is kevéssé kutatott te­rülete a régészetnek -, mond­ja befejezésül Kárpáti Gábor a málomi ásatáson. Gallos Orsolya II Gyermekekért Díj Baranya megyei tulajdonosa Dr. Horváth Mihály, a Ba­ranya Megyei Tanács Gyermek­kórházának igazgatója a kö­zelmúltban Budapesten vette át a Magyar Úttörő Szövetség Országos Tanácsának kitünte­tését a Gyermekekért Díjat. Dr. Horváth Mihály, 1972. óta a Megyei Gyermekkórház igazgató főorvosa, és egyben a mecsekjánosi Csecsemőott­hon vezetője is. Különös ér­deme, hogy megkülönbözte­tett figyelemmel fordult a ci­gánylakosság egészségkultú­rájának, csecsemőhalandósá­gi helyzetének javítására. A megyében megkezdődött if­júsági szűrés irányításában ak­tív részt vállalt A nagy hu­mánum mellett a gyerekek mély szeretető, értük érzett felelőssége a jellemzője. Dr. Horváth Mihály halk szavakkal hárítja a dicsérete­ket. - Nagyon örülök a díj­nak — mondja —, de nehéz beszélni nekem arról, hogy tulajdonképpen miért is kap­tam, mert az érdem nem egye­dül az enyém. Ez a kórház nagy intézmény, ha eredmé­nyek születnek, abban benne van valamennyi itt dolgozó or­vos munkája. Ezenkívül a me­gye területén sokan vannak, akik mindent megtesznek a gyerekekért, jó gyermekorvo­sok, körzeti orvosok, lelkiisme­retes védőnők. Talán sze.en- csénk volt, hogy bizonyos dol­gokban megelőztük az orszá­gos koncepciókat. Például az úgynevezett progresszív beteg- ellátási rendszert a 70-es évek végén kezdték bevezetni, mi már 72-73-ban csináltuk, sőt követelményként állítottuk minden vidéki kolléga elé.- ön sokat tett a hátrá­nyos szociális helyzetű ci­gánylakosság gyermekei érde­kében. A cigányok körében szerzett tapasztalatokat, össze­függéseket feldolgozta, érté­kelte, és disszertációját is eb­ből irta. — Mielőtt a. pécsi kórház élére kerültem, a siklósi kór­házban dolgoztam. Mindunta­lan szembe találtam magam a cigánylakosok súlyos prob­lémáival, a magas csecsemő- halandósággal. A nem meg­felelő higiénia, a helytelen életmód és táplálkozás, sok­szor a tudatlanság miatt a cigánycsecsemők halálozási száma háromszor volt maga­sabb a nem cigányokénál. Ugyancsak háromszor volt több a koraszülés, vagy az igen kis testsúllyal születés. Ebben a lakossági körben megfigyelhető volt a gyerekek között bizonyos betegségek gyakoribb előfordulása. Mint például a rosszul tápláltság, a vérszegénység, a hasmenés­re való hajlam, a tüdőgyulla­dás (ez tizennégyszer volt gyakoribb, mint a nem cigány gyerekek között), a bélférges- ség. Ezen mindenképp változ­tatni kellett. Megszerveztük a rendszeres és szigorúan követ­kezetes ellenőrzésüket, és el­látásukat. Tizenöt—húsz- év­nek kellett eltelni, hogy már eredményről beszélhetünk. A csecsemőhalálozás 20 éve 70 ezrelék volt, most 33 ezrelék. (A nem cigány lakosoké 18 ezrelék.) A vérszegénység és a többi betegség a felére csökkent.- Baranya megye az or­szágban élenjáró a komplex szűrés bevezetésével, ön en­nek szervezésében is jelentős szerepet vállalt. — Nem csak én, a kollégák is. Mi kivisszük a szűrést a legkisebb településekre is. Fülészek, fogászok, szemészek, kardiológusok, viszgálják a falusi gyerekeket. Óriási ennek a jelentősége. Mi magunk is megdöbbentünk, mennyi a mai életmóddal összefüggő elvál­tozás már a gyerekeknél is, például elhízás, lúdtalp (40— 50 százalék), a nem kellő fi­zikai erőnlét. Meglepő volt egyes vidékeken a golyva, a bélférgesség gyakorisága. Je­lentős számai találtunk szín­tévesztést, és egyéb szemé­szeti eltéréseket. Nagyon .ok vidéki gyerek a komplex szű­résnek köszönheti, hogy idő­ben gyógyítva lesznek azok az elváltozások, amelyek a ké­sőbbi korban már visszafordít- hatatlanok. A A Gyermekekért Dijat a Magyar Úttörő Szövetség alapította azok részére, akik a gyermekekért az átlagosnál többet tettek. Sarok Zsuzsa SIKER. OLÁH ZSUZSA * EGYRE TÖBB PÉNZBE KERÜL A PÉNZ Mit csináljunk vele, ha szétázott, vagy egér rágta? HOLTTEST AZ IZZÓ SALAKBAN Páratlanul érdekes vizsgálat a POTE Igazságügyi Orvostani Intézetében PLETYKÁK ÉS A VALÓSÁG Látogatóban Tichy Lajosnál * GONDOK GERDESICCSEL * TÉRKÉP, IRÁNYTŰ ÉS NYÚLCIPÖ Gyermekjuniális Gyermekjunális lesz vasár­nap a pécsi MAV-bérház bel­ső udvarán. Az egésznapos program — amelyet a Vasutas Művelődési Ház és a Mecseki Kultúrpark rendez — fél 9-kor kezdődik, egy rövid, frissítő fúvóskoncerttel, majd gyer- mekvideo, mozdonykiállítás, kisállatbemutató és vasútmo­dell várja a kisebbeket é' nagyobbakat. Kerékpáros ügyességi versenyre kerül sor napközben, majd a pónilovag- lást és a minidodgemet is ki lehet próbálni. Délután ját­szóház is lesz, valamint bűvész- és táncbemutató, művészi tor­na szerepel a műsoron. A vasutas-gyerekeken kívül bár­kit szívesen látnak a rendezők, a Mártírok u. 42-be, ahová a belépés természetesen ingye­nes. FILMJEGYZET- Ki játszik benne? — A Claudia. - Akkor-nézzük meg! S ha Claudia játszik benne, akkor elfáradnak a moziba még azon negyven-ötvenévesek is, akik különben alig mozdul­nak ki otthonról: a negyvenhat éves szépasszony vonzza saját korosztályának tagjait: a nőket azért, hogy megnézzék, hogyan tartja magát, s megállapíthas­sák, azért felette is elszállnak az évek: a férfiak meg, hogy ■ viszontlássák fiatal koruk (egyik) nagy szerelmét. A moziforgalmazás jóvoltá­ból (nemrég újították fel a Rocco és fivéreit, Cardinale fő­szereplésével most azt 'is meg­nézhetjük az öt láda aranyrög társaságában, hogy az utóbbi 25 évben mennyit öregedett C. C. Mondjuk a 25-’ből csak 15-öt, a többit meg „érte". Szóval, nem elhanyagolható filmválasztási szempont, hogy Ki játszik benne? kik játszanak benne. Rudolf Valentino óta legalábbis nem. No, és ott volt Greta Garbo, Ásta Nielsen. Honi viszonyaink között mozikat töltött meg Kabos Gyula, Jávor Pál vagy Karády Katalin. Ök ketten együtt - hajaj! Egy sztár jóvá tud hitetni egy gyenge filmet, s remekmű­vé egy szimplán jót: négy-öt élvonalbeli híresség esetében már az sem érdekes, hogy mi­ről szól a film, mennyire bu­gyuta, van-e épkézláb történe­te egyáltalán. Szóval, ha nem lennének filmsztárok, ki kelle­ne őket találni. Mint ahogy valójában ki is találták: nem X vagy Y lett sztárrá valójában, hanem a ki­talált szerepköre, a sztárságra keresték, faragták az arra al­kalmasokat. Amikor nagyiparrá vált a filmkészítés, a sztár ak­kor jelent meg — felfoghatjuk a filmipar formatervezett áru­részének. A sztár könnyebben eladhatóvá teszi a terméket. S ezzel sem a sztárszínész, sem a film nincs „leszólva": a sztár is lehet jó színész, a film is lehet jó. (Bár sok példát le­hetne arra hozni, a színész igazán akkor volt jó, amikor még nem volt sztár. Belmondót lehet példának hozni: a Kiful­ladásig -ban ismeretlenként re­mek volt, azóta egyre nagyobb rutinnal ismétli valamikori ön­magát. Godard — akit nemrég habostortáztak meg Cannes- ban - éppen azért választotta Belmondóí mert teljesen isme­retlen volt, s így feltűnés nél­kül forgathattak az új hullám szellemében az utcán.) A sztár attól is sztár, hogy szinte függetlenül a film témá­jától, történetétől, „üzeneté­től”, adja o megszokott figu­ráját: a sztárnak tehát inkább karakteres embernek kell len­nie, mint jó színésznek. A film tulajdonképpen nem kíván szí­nészi mesterséget sokat sze­replőitől (így lehetnek például nagyon jók filmen gyerekek, civilek, sőt még állatok is - ami színpadon elképzelhetet­len). A színész mesterségbeli tudásának helyébe a rendező színészvezetési tudása lép, a színész „csak" karakterét adja legtöbbször. Igazán nagy szí­nészek — ha erről kérdezik őket - mindig azt mondjak, hogy színpadi szerepeik az igaziak, a film az egészen ,más. • Jellemépítésre, szerepformá­lásra valóban nincs sok lehe­tőség, ha a filmben egy-két perces jelenetet napokig vesz­nek fel, ha az utolsó jelenetre az első forgatási napon kerül sor, a huszadikra a másodikon stb. Egy jó színészt legfeljebb kevesebbet kell instruálni, mint egy amatőrt. Meg is fi­gyelhetjük: néha még azt a keveset is megtakarítják a rendezők. B. L. Dr. Horváth Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents