Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-08 / 155. szám

12 Dunántúli napló 1985. június 8., szombat 1 uy y aoz. tu tv lurui iia Több olcsó élelmiszer az üzletekben Közel százféle fehértermék Hiányzik a cikklista a boltokban Az újmecsekaljoi Szupermarket tésztapultjánál rendezik az árut Fotó: Erb János Ceruza­bújócska A komámasszony, hol az olló mintájára, újabb össznépi játék kezdődött néhány hónapja. Ám ez­úttal nem az eltűnt vágó­eszközt, hanem egy sokkal hétköznapibb és lényege- gesen olcsóbb dolgot, a ceruzát keresi hiába a vásárló. Igaz, akinek sze­rencséje van, és kellő ki­tartása, időnként ráakad­hat. Válogatni azonban nem érdemes, mitöbb, nem is lehet. A legtöbb szaküzletben vagy éppen nincs, vagy már elfogyott a keresett írószerszám. Akadnak azonban olyan boltok is, mint például a BARA- NYAKER, pécsi, Sallai ut­cai üzlete, ahol hónapok óta' hiába várják a szállít­mányt. Megrendeltek ugyan különféle szállítók­tól 4000 darabot, a teljesí­tés azonban késik. Hason­ló a helyzet Komlón is, ahol a városszéli egyetlen papír-írószer boltban a hét elején fogyott el a kész­let. Az igény 3000 darab' lenne egyelőre, hiszen ez a mennyiség rendszerint 7—8 nap alatt elfogy. Lényegesen jobb a hely­zet Pécsett, az Ybl Miklós utcai boltban. Itt nemcsak a hazai — a fogyasztók által gyenge minőségűnek tartott — Mercur, de a külföldön gyártott Stabilo és Eleplant márkájú ce­ruzák is megtalálhatók. Igaz, a választék ebben az üzletben is szerény, hi­szen csak 2, illetve 3B-s változat kapható. Helyet­tesítő áruként a Mofém töltőceruzát ajánlják gra­fit béllel, ami kétszer-há- romszor drágább ugyan a hagyományos ceruzánál, de például jóval olcsóbb o Rotringnál, vagy a Stadlernél. A Szalai András úti Pergamen papírboltban egy hazai és két külföldi ceruzafajtát árusítanak. Naponta 3—400 darabot is eladnak és talán több is fogyna, ha a 2B-s, 3B-s változatokon kívül más is lenne a polcokon. A ke­ményebb ceruza azonban éppen úgy hiányzik, mint a hazai fogyasztók által közkedvelt Kohinoor. Végül is miért hiánycikk a grafitceruza? A benfen- tesek két okról is tudnak. Az egyik szerint a forgal­mazó nagykereskedelmi vállalatok szándékosan lassítják a kiszállítást, hogy mire az iskolaszezon kezdődik, legyen elegen­dő. A másik magyarázót szerint viszont a hazai gyártó nem készít eleget. Ceruzát Magyarorszá­gon egyedül az irószergyár állít elő. Mint azt Eke Jó­zseftől, a gyár igazgatójá­tól megtudtuk, a termelés azért akadozik, mert szá­mos gonddal küszködnek, így például évek óta nem megoldott a gyár munka­erőhelyzete, rosszak, el­avultak a gépek. Az író­szergyár igazgatója azon­ban reménytkeltő intéz­kedésekről is szólt. El­mondta, hogy nagysza­bású rekonstrukcióhoz kezdtek, amelynek ered­ményeként az idei év má­sodik felétől javulás vár­ható. Addig is mindent megtesznek, hogy az isko­lakezdésre megfelelő kész­letet, választékot biztosít­sanak a kereskedelemnek. Rovatszerkesztő: FERENCI DEMETER Van-e elegendő olcsó élel­miszer az üzletekben, milyen a kínálat, az ellátás? Ezekről a kérdésekről tanácskozott a kö­zelmúltban a Fogyasztók Bara­nya Megyei Tanácsa. A vásárlók érdekvédelmi szervezete azon­ban ezúttal nemcsak beszámo­lót hallgatott meg, hanem ta­pasztalatokat is gyűjtött, mi­több, vitába szállt az egyes megállapításokkal. Tudvalevő, hogy az élel­miszer-kereskedelemben azokat a termékeket sorolják az olcsó áruk közé, amelyek fogyasztói ára 76 forint alatt van. A ke­reskedelmi és a szállító válla­latok központjaiban rendszerint ismerik is az ilyen áruk körét. Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben számos körle­velet, cikklistát adtak ki az el­múlt években, arra azonban eddig még nem volt példa, hogy ezeket közszemlére tegyék. A vásárlókat bizonyára érde­kelné, mi a kínálat. Erre a kérdésre azonban az üzletek egy részében hiába keressük a választ. Egy megyei vizsgálat szerint ugyanis, az állami bol­Aligha lehet kétséges, hogy a kereskedelem legfontosabb feladata a minden szempontból kifogástalan árucikk forgalma­zása. Különösen igaz ez az élel­miszerek esetében, mégis egyre több vásárló panaszkodik a mi­nőség miatt. Gyakori eset, hogy a fogyasztó csak otthon veszi észre, mert a bolti tülekedés­ben elkerülte figyelmét: lejárt a termék szavatossági ideje. Az általános tapasztalatok szerint már a nagykereskedel­mi vállalatokhoz sem érkezik egészen friss áru. Az ipar szí­vesebben szállít nagy tételek­ben, ennek viszont az a hát­ránya, hogy tovább tart a kész­letezés. Mire a termék a kis­kereskedelmi hálózatba jut, újabb idő telik el, tovább csök­ken a szavatosság. Az olyan csökkent értékű élel­miszert, amely valamilyen ok­ból nem felel meg az előírá­soknak, de emberi fogyasztásra még alkalmas, alacsonyabb fo­gyasztói áron lehet csak elad­ni. Minőségileg csökkent érté­kű kenyeret, péksüteményt, te­jet és különféle tejtermékeket viszont emberi fogyasztás cél­jaira nem szabad forgalomba hozni. tok 49, a szövetkezeti üzletek 54,5 százalékában hiányzott az olcsó áruk listája. A tapaszta­latok alapján a boltok nagy­ságától, területi elhelyezkedé­sétől és az üzletvezetők szak- képzettségétől függ, mennyire ismerik az olcsó élelmiszereket. A kereskedelmi dolgozók egy része fél az új terítékektől, má­sok viszont arra hivatkoznak, hogy nincs igény az olcsó áru­ra. Sokan azt is tudni vélik, hogy ennek egyik oka az igény­telen csomagolás. A szeré­nyebb kivitelű fehértermékek állítólag azért nem fogynak, mert az emberek gyanakvással nézik az egyszerűbb megoldást. Nem hiszik el, hogy a szeré­nyebb külső mögött uqyanolyan belső tartalom rejtőzik. Pedig az idei közlemény szerint az olcsó élelmiszerek közé tartozó fehérárucsalád vá­lasztéka egy év alatt csaknem megkétszereződött. Jelenleg mintegy 100 féle olyan hús-, tej-, édes- és konzervipari ké­szítmény van, amelyet a per- selyes malac díszít. Ezek álta­lában a hasonló cikkekkel azo­Az élelmiszer minőségének egyik fontos jelzése a csoma­golóanyagon feltüntetett sza­vatossági idő. Rendelet írja elő, hogy a felhasználhatóság le­jártát jól látható helyen kell feltüntetni, ám a gyártó rend­szerint nagy előszeretettel fi­gyelmen kívül hagyja ezt. A nagy- és kiskereskedelmi rak­tárakba időnként furcsa egy­ségcsomagok érkeznek. A kar­tondoboz egyik oldalán a régi, a másikon az új címke virít. Megesik, hogy csak a felbon­tás után derül ki, valójában mit is takar a csomagolás. A gyártás vagy a felhasz­nálhatóság idejét jelző, apró, a vásárló számára sokszor érthe­tetlen számok, általában igen rosszul látszanak. Sőt, az is előfordul, hogy csak hosszas keresgélés, vagy például egyes csokoládéfélék esetében, a csomagolás megbontása után bukkan rá a vásárló. Pedig az ipar sok bosszúságtól kímélné meg a forgalmazót, és a fo­gyasztót is, ha komolyabban venné feladatát. Szerencsére, a gyakori ellen­őrzések általában elejét veszU a bajnak. A boltvezetők tájé­koztatása szerint a nagyobb üz­nos értékűek, ám azoknál mér­sékeltebb áron kerülnek forga­lomba. Hazánkban mintegy 4—5 éve kezdték meg forgalmazásukat, gyártásuk viszont csak az el­múlt évben gyorsult fel. Jellem­zőjük, hogy egyre több olyan termék jelenik meg, amelynél nem csupán a magas bioló­giai és élvezeti érték a megha­tározó, de közülük néhány a korszerű táplálkozás követelmé­nyeinek is megfelel. A tanácskozás résztvevőinek tapasztalatai szerint az olcsó élelmiszerek választéka tovább bővült Baranyában. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lenne javítani való. Mint meg­fogalmazták, elsősorban a kül­területek és a kistelepülések ellátását kell javítani. Jobban ki kell elégíteni a vásárlók igé­nyeit. Nagy segítség lenne pél­dául az egyedülállóknak, kis­nyugdíjasoknak, ha nem kény­szerülnének az előrecsomagolt élelmiszereket kilós tételekben vásárolni, ha a cukor vagy liszt kapható lenne fél, vagy negyed kilós kiszerelésben is. letekbe az áru mintegy 10—15 százaléka érkezik lejárt szava­tossággal. Gondos ellenőrzés­sel hetente jelentős mennyisé­get vonnak ki a forgalomból, vagy áraznak le. Egyes vizsgá­latok alapján azonban ennek ellenére még mindig sok a lejárt szavatosságú termék a polcokon. Hogy ez anyagilag sem mind­egy, erre íme a példa egy vizs­gálati jegyzőkönyvből: „el­adásra kínáltak olyan krém­pudingport, amelynek minőség­megőrzési ideje a vizsgála­tot megelőző közeli időpontban lejárt. Azonnali intézkedésre az árut 30 százalékkal leértékel­ték, árát 8616 forintról 6043-ra csökkentették". Mit tegyen tehát a vásárló, ha lejárt szavatosságú, vagy csökkent minőségű termékkel találkozik? Természetesen sem­mi esetre se vegye meg! Ha mégis előfordul? A fogyasztó választhat, vagy kicserélik, vagy visszaveszik az árut és vissza­fizetik a vételárat. A panaszt a boltvezető köteles azonnal el­intézni, sőt, ha egészségi ká­rosodástól lehet tartani, az áru­cikket ki kell vonni a forgalom­ból. Érthetetlen számsorok Mit garantál a szavatossági idő? Rádió A választások napján A Jó reggelt! című maga­zinműsort ma Müller István szerkeszti. Munkatársaink vé­gigkísérik a választást, ízelítőt adva annak hangulatából. Be­szélgetnék olyan fiatallal, aki az idén választ először, s az­zal is, aki elsőként adja le sza­vazatát. Strausz Csaba elkísé­ri útjára a ,,mozgó"-urnát. Ven­déget is hívtak a stúdióba: dr. Rozs Csabát, aki a Hazafias Népfrontot képviseli. A hall­gatók kérdéseket tehetnek fel néki az adás 'ideje alatt — te­hát 8—10-ig — a 10-666-os te­lefonszámon. A magazinműsor ezúttal is jelentkezik friss hírekkel, úti in­formációkkal, hétvégi progra­mokkal. Kapuk Jugoszlávia felé — ezt a címet kapta a vasárnapi műsor. A zenés riportösszeálli- tás két határátkelőhelyre ka­lauzolja a hallgatókat. Nóg­rádi Erzsébet, aki e műsort készítette, az elmúlt héten Eszéken járt. A gyors tempó­ban épülő és fejlődő várost, s az ott éilő magyarokat mutatja be összeállításában. Hétfőn a rádió ifjúsági mű­sora, a Hangadó jelentkezik Befénessy Csaba szerkesztésé­ben, aki ezúttal is érdekes ri­portokat és sok jó zenét ígérő hallgatóknak. A keddi összeállításban Pá- kolitz István, József Attila-dí- jas ’költővel Kovács Imre be­szélget. Ezen a napon jelent­kezik Bogi István sorozata, mely a dzsesszkedvelőknek szól. Nyári örömök és gondok a szerdai magazinműsorban. Szólnak fürdőhelyekről ven­dégvárásról; és az után ér­deklődnek Baján, Nagykani­zsán és Pécsett, hogy lesz-e elegendő sör és üdítő. Legyen bár nyár, vagy tél, a szén- és ércbányászat megkülönbözte­tett figyelmet kap hazánk gazdasági életében — és a rádió műsoraiban is. Ezúttal a tervekről, a bányászat jövőjé­ről érdeklődtek az illetékesek­nél. Csütörtökön Simon Mártó műsora, a Bédekker jelentke­zik. Szó lesz az ifjúsági turiz­musról, a kempingekről, illetve a nyaralás különböző módjai­ról. Egy riportban beszámol nak a harkányi gyógyüdü'lés- rcl. Pénteken a Zenés hétvége című összeállításban orvosi tanácsokat hallhatnak, Sáfrán István jegyzetét és Dán Tiboi somogyi riportját. Közben sok- sok zene szól. A szerb-horvát szerkeszőség munkatársai baranyai múzeu­mokban jártak; s hogy mit láttak, a hétfői adásban ad­ják közre. Kedden az Iskola- rádió, szerdán a Fiatalok mű­sora, csütörtökön pedig a Kul­turális magazin jelentkezik. Pénteken az időszerű növény- védelemről hallhatnak elő­adást. Német nyelven hétfőn Zala megyei településeket mutatnak be, kedden itt is Iskolarádió. Szerdán: Kívánságműsor, csü­törtökön Mezőgazdasági hír­adó. Péneken 30 perc nya­ralókkal — nyaralóknak. Pécsiek a rádióban 10-én, hétfőn 15.30-kor a Kossuth rádió „Kóruspódium"- ában a Mecsek kórus is éne­kel, vezényel Tillai Aurél. 12-én, szerdán a Petőfi rá­dió 9.05-kor kezdődő „Nap­közben” c. műsorában a Szél­kiáltó együttes felvételeiből is sugároznak. 14-én, pénteken 14.10-kor a Kossuth adón „Luna gráf nyugdíjban'' címmel zenés be­szélgetést hallhatunk Bolla Tiborral, a Pécsi Nemzeti Színház nyugalmazott magán­énekesével. Riporter: Kovács Imre. 15-én, szombaton 10.30-kor a Petőfi rádió térzenét közve­tít a pécsi Sétatérről. A Me­cseki Ércbányászati Vállalat koncert-fúvószenekarát Apáthy Árpád vezényli. Televízió Féltjük a Szársomlyót A pécsi körzeti adás (ked­den 18.30-kor a második programban) a Szársomlyó sorsával foglalkozik. Ritka táji szépségek, különleges növé-i nyék egész sora és ipari káro­sodás fenyegető réme jellem­zi itt a helyzetet. „Féltjük ezt a hegyet", mondja Békés Sán­dor, a műsor szerkesztője; a pécsi tévések a keddi műsor első részében bemutatják a környék természeti szépségeit, és beszélgetnek dr. Szabó La­jossal, a Természetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Felügyelőségének vezetőjé­vel. — A körzeti műsort német nyelvű blokk zárja. Csütörtökön szintén a kette­sen, 18.00 órakor Reicht brü­derlich die Hand! (Nyújts baráti jobbot!) címmel köz­vetít műsort a televízió. A Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége tavaly és az idén országos tehetségku­tató versenyt rendezett, a dön­tőt az idén márciusban tartot­ták Budapesten. A legjobbak az Egyetemi Színpadon ren­dezett gálaműsorban léptek fel, az Unser Bildschirm mos­tani különkiadása a gálából válogatott. Fellépnek: a palo- tabozsoki úttörőzenekar, Gön- döcs Györgyné Szűrről, Sei- berling Krisztina Somberekről, a mohácsi asszonykórus, a székelyszabari férfitrió és Wache Jánosné Komlóról. Hétfő: rendkívüli adásnap: 19.00 órakor Új kor nyitánya címmel a Magyar-Szovjet Ba­ráti Társaság megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett díszelőadást közvetítenek a Fővárosi Ope­rettszínházból. Kedden 20.05- kor (tv 2.) Claudio Abbadot mutatja be egy riportfilm, szerdán 20.55-kor Gobbi Hilda beszél a Bajor Gizi színész- múzeumról (tv 1.). Két magyar tévéjáték bemu­tatója lesz ezen a héten: csü­törtökön a Csontváry avagy A világhódító hun (21.10, tv 2.), írta Kiss Irén, rendezte Valló Péter, a címszerepben Szaká­csi Sándor. Pénteken (21.10, tv 1.) Fehér rum címmel, írta és rendezte Esztergályos Ká­roly, a főszerepben Pola Rak- sa és Zsótér Sándor. A hét vége programjából még: Te­leváró címmel a Telepódium kabaréját láthatjuk két rész­ben: szombaton 20.05-kor, va­sárnap 20.00-kor, előbbi az első programban, utóbbi a másodikban. Vasárnap este a szokásos portré ezúttal Be- rend T. Ivánt mutatja be, be­szélgetőtársa Hanák Gábor. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents