Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-08 / 155. szám
Szóvá tesszük BUmmill 1 ’1TI »——»—*" ttW■MiMIHW—üiHrilTTimi imjUTTTTTTI Viharok a Vasút utcában Miért késik a BÁV pécsi bútor- és műszaki bizományi áruházának megnyitása? Várhatóan hamarosan megoldódik Pécsett is c bútor és műszaki bizományi áruház kérdése. A Vasút utca 2. szám alatt, a régi SZMT-könyvtárat és egy romos üzemcsarnokot alakítottak át erre a célra. A műszaki átadás megtörtént, a nyitás időpontjára ózonban senki sem tud választ adni. Az eredeti tervek szerint 1984. decemberében már itt tartottak volna téli vásárt. Egy félévet késtek, ennek okait kutattuk. A megkérdezettek, a BÁV képviselői, az Alkotó gmk vezetője, ifj. Ungvári József és Kamu Pál asztalos, a vajszlói közművesek képviselője. A pécsiek eladásra szánt bútoraiknak, erősítőinek, fényképezőgépeinek egy részét eddig a Bem utcai Bizományi vette át. A használtcikk-kereskedés- ben rejlő lehetőségeket azonban felismerték a Kon- zum Áruház és a Baranya- ker kereskedői is. Először a Konzum alakított ki a műszaki osztályán bizományi részleget, ahol egyedi kisbútorokat is átvesz. A nagy forgalom miatt ez év áprilisában az egész átköltözött a Konzum-expóba. A Baranyaker az EndreSz György utcai volt raktára helyén létesített bútorbizományit. Rendeztek bútorvásárlási akciókat, ahol asztalokat, székeket, kisebb szekrényeket árusítottak olcsóbban. Terveik között szerepel, hogy sérült, de új bútorok eladását is megkezdik. Mindez azt bizonyítja, hogy igény van a bútorbizományira. Miért csúsztak hát ennyi ideig a BÁV Bútor- és Műszaki Bizományi Áruház átadásával? Az ügyben többször is megkerestük a BÁV beruházási osztályának munkatársát és vezetőjét, de választ kérdésünkre egyik esetben sem kaptunk. Annak idején versenytárgyalást írtak ki az áruház megépítésére, amelyet a pécsi Alkotó gmk és a vajszlói kőművesek nyertek meg. A pécsiek tervezték, a vajszlói- ak meg a kivitelezést vállalták. Az elmúlt év decemberéig igazán nem volt semmi baj. Sík László, az Alkotó gmk vezetője mondja: — Az elmúlt év júniusában kezdődött meg az építkezés, az eredeti befejezési határidő 1984.. novembere volt. Az építkezés körüli bonyodalmak decemberben kezdődtek, amikor is a vajszlói kőművesek többszöri felszólítás után sem voltak hajlandók dolgozni. Akkor átvettük tőlük az épületet és jegyzőkönyvet készítettünk az elvégzett munka értékéről.' Kiderült, hogy több- százezer forintot elszámoltak, úgy, hogy a munkát nem végezték el. 1985. februárjáig kellett ennek megfelelően a hiánypótlást megcsinálniuk. Sok huzavona, veszekedés után ez is elkészült. Januártól kezdve azonban .több alvállalkozóval] kisiparossal, a BÉV'villanyszerelő részlegével közösen folytattuk az építkezést. A pénzünk még mindig csak az ötmillió forint volt, amit a BÁV erre az építkezésre’ adott, ebből kellett gazdálkodnunk. A nagy hidegben nehezen ment a munka. A falak" vizesek voltak, nehezen száradtak ki. A vakolásnál derült ki, hogy a tető nincs szigetelve. A beépített ajtók és ablakok mindenhol megvetemedtek. Azt hiszem, a legnagyobb hibát ott követtük el, hogy előbb fizettünk, mint ahogy a munkát elvégezték volna. Itt mindenki csak pénzt akart, dolgozni meg senki. Persze, igaz az is, hogy az anyaghiány is lassította a munkát. A késésért a BÁV kötbérigényt jelentett be. A nyereségkiesésüket és a felvett dolgozók bérét is meg kell térítenünk. Még nem tudom, hogy mi lesz! Ezt az építkezést meg lehetett volna jobb szervezéssel csinálni novemberig. Mit mondanak a vajsz- lóiak? — Mindannyian részarányoson írtuk alá külön-külön a szerződéseket — kezdi Kamu Pál asztalos. Sokat vitatkoztunk, annak ellenére, hogy az elején minden nagyon jól indult. Én utánam még soha nem szóltak az utcán, hogy valamit rosszul csináltam meg. Mindig is adtam a szakmai tekintélyemre. Itt az építkezésen sem voltam hajlandó az ajtókat állandóan gyalulni, hogy illeszkedjenek a keretbe, ugyanis a víz miatt megdagadtak. A Tüzéptől negyedévenként kapok faanyagot. Jelenleg nem tudok vásárolni, mert az összes megtakarított pénzem az építkezésre mert el. Az Alkotók gmk pedig csak a végszámlázás után fizet. De kérdem én: miből éljek addig? Azt viszont pontosan tudom, hogy többé gmk-nak nem fogok dolgozni! A pécsiek azzal, ugyanis, hogy minket behúztak a csőbe, jól jártak, mert jogot szereztek arra, hogy ne csak tervező, hanem kivitelezőmunkát is vállalhassanak. Ifj. Ungvári József, a vajszlóiak vezetője elgondolkodva hallgatta társát.- Mi mindig együtt dolgoztunk, az egész család. Ugyan elsősorban lakatosmunkákkal foglalkozunk, de az építkezés alatt végeztünk mi mindent. Néha szebb falat raktunk, mint a kőműves. Sajnos, vele nagyon ráfáztunk. Ez az egész építkezés nyereséges lett volna, ha minden anyag időben megérkezik, mindenki komolyan veszi a munkát, és a pénzünket is rendszeresen megkapjuk. Az építkezésekre mindenünk ráment. Mi mindig bejegyeztük a segédmunkásainkat is, akikre külön sztk-t kellett fizetnünk. Igyekeztünk a legbecsületesebben eljárni. A nagyapám alapította meg ezt a kisiparos dinasztiát. Mindig megbízhatóak voltunk és jó munkát végeztünk. Most egy. kicsit befürödtünk. Mi nem szidunk senkit, csak egyet szeretnénk, hogy végre megkapjuk a pénzünket. Jelenleg csak a lakatos- munkát tudjuk csinálni, mert a butíkot be kellett zárni és a koszorúkötésből bejött jövedelmünket is elvitte a bizományi építése. Hogy pontosan mikor lehet először vásárolni és eladni a BÁV új áruházában Pécsett, nem tudunk rá választ adni. Remélhetőleg a téli. vásár idején már nyitva lesz a nagyközönség előtt! Sz. K. Egy százalék Beszélgetés dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került: a magyar mezőgazdaság - természetesen összhangban az egyéb népgazdasági ágakkal -, 1985-ben egy százalékkal kívánja emelni termelését. Mit is jelenthet ez? Mi van az egy százalék mögött? Erről beszélgetünk Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel.- Az egy százalékos termelésnövekedés meglepően kicsi, a közvélemény nagyobb tervszámokhoz szokott. Miért csak ilyen - kevésnek tűnő - fejlődést terveznek?- Igaza van, az egy százalékról tényleg úgy tűnhet, hogy kevés — ez viszont csak a látszat. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül - az egy százalék 150 ezer tonna gabonát, vagy körülbelül 21 ezer tonna vágóállatot jelent. Ez viszont már nem kevés, ugye? Kétségtelen, a közvélemény nagyobb, tetszetősebb tervszámokhoz szokott, jelen esetben viszont meg kell nézni azt is, mennyi az, amit egy százalékkal kívánunk emelni? Ma nagyobb teljesítmény mezőgazdaságunk termelését egy százalékkal emelni, mintha húsz évvel ezelőtt öt százalékos növekményt kívántunk volna elérni. Ezt a tervszámot vizsgálva eszünkbe kell jutni annak is, hogy ezt a növekedést olyan időszakban szeretnénk elérni, amikor mezőgazdaságunk több ágazatában folyik a korszerűsítés, amikor ezekben az ágazatokban a következő évtized még nagyobb terméseredményeinek megalapozásán dolgozunk. Határozottan ki merem jelenteni, hogy ha e tények áltai megvilágítva tekintjük, az egy százalék egyáltalán nem kevés !- Növénytermesztésünket kellemetlen helyzetbe hozta az utóbbi két év csapadékhiányos időjárása. Mik a célkitűzések ebben az ágazatban? — Terveink szerint a növénytermesztésben két százalékos termelésnövekedést kell elérni. Ez a szám annak ellenére is reális, hogy az ágazaton belül bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Ilyen feszültség alakult ki például az elmúlt két gazdasági év aszályos időjárása miatt a Közép-AI- földön, és az ország délkeleti szögletében. Ezek a területek adják az országnak a legtöbb gabonát, s mivel az aszály ezt a vidéket sújtotta a legjobban, az itteni, főként gabonát termelő gazdaságok kevesebb nyereséget értek el, ami - egy kicsit - elbátortalanította őket. A másik feszültség a kalászosok és a kukorica vetésterületi arányának felbomlása, e két növényfajta termelési költségei között mutatkozó különbség miatt állott elő. Az egy hektáron elérhető nyereség - elsősorban a megnövekedett műtrágya- és növényvédőszerárak miatt - a kukoricatermesztésnél lényegesen kevesebb, mint kalászosgabonánál. Ezért a kukorica vetésterülete csökkenni látszik, bár különböző kedvezményekkel igyekszünk megállítani ezt a csökkenést. Emelnünk kell viszont az észszerűség adta határokon belül a napraforgó és a szántóföldi zöldség termelését. Az étolajnak mind a forgalma, mind az ára jelentékenyen megemelkedett a világpiacon, s a nálunk termelt étolaj változatlanul igen kelendő. A szántóföldi zöldségtermelés növekményét meg a konzervipar igényeihez kívánjuk alakítani, mivel a magyar zöldségkonzerv is kitűnően értékesíthető. Hagyományos piacainkat kívánjuk megőrizni azzal a törekvésünkkel is, hogy néhány százalékkal emelni szeretnénk a szőlő és a bor, valamint a csonthéjas gyümölcsök termelését. I — Mit mutatnak az állat- tenyésztés idei tervszámai?- Állattenyésztésünkben mindössze 0,4 százalékos növekedést tervezünk. Ennek oka elsősorban az, hogy az állat- tenyésztés a terepe a . bevezetőben már említett, korszerűsítő fejlesztéseknek. Úgy véljük, hogy a lakosság tejellátása szempontjából elegendő a tehénállományunk, különösebb gyarapítására nincs szükség. Szarvasmarha-állományunk átalakulóban van, a következő négy—öt év alatt úgy kell átformálnunk, hogy növekedjen a „húshasznú egyedek" száma. Rekordlétszámú a magyar sertésállomány — valamivel több, mint tízmillió - ezen a szinten kívánjuk tartani. A baromfihúst illetően kívánatos volna elérni egy körülbelül öt százalékos termefésnövekményt, de itt is van egy komoly gátlótényező. A tartási technológia elöregedett, korszerűtlen a fűtési rendszer a baromfinevelőkben, a teremfűtést fel kell váltania a sugárzó fűtésnek. A technológia átalakítása ugyan költséges dolog, de ezt legalább olyan fontosnak tartjuk - a jövő miatt - mint a termelésnövekményt. Az ideális az lenne — s erre van lehetőségünk —, ha egymással párhuzamosan valósítanánk meg mindkét célt. A juhászat állattenyésztésünk válságágazata, annak ellenére, hogy a közelmúltban négy százalékkal emelkedett a gyapjú, kilenc forinttal a vágójuh felvásárlási ára. Meg kell barátkoznánk azzal a ténnyel, hogy a világpiacon a miénknél sokkal kelendőbb a jobb minőségű és olcsóbban előállított, ausztrál és új- zélandi gyapjú. Ez arra sarkall bennünket, hogy fokozzuk a vágójuh felvásárlását és külpiaci értékesítését. Ennek érdekében meg kell kezdeni a juhállomány tejre, húsra és gyapjúra irányuló szakosítását. I — Milyen terveik vannak a kiegészitő tevékenységre vonatkozóan? — Mezőgazdaságunk termelési értékének mintegy harminc százalékát a kiegészítő tevékenység adja. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez az ágazat szinte kizárólag a folyamatos foglalkoztatást szolgálta, manapság viszont azt kell mondanunk róla, hogy teljesen beépült gazdálkodásunk egészébe, jóformán nélkülözhetetlenné vált E téren a termelés növelését a szükségletekhez kívánjuk igazítani, olyan formában, hogy rugalmasan tovább szolgálhassuk az ipart, mivel ez nálunk könnyebben megy, mint a nagyüzemekben. 7 - Elszoktunk az olyan kemény telektől, mint az idei 'volt, nem használt a későn jött tavasz sem, ráadásul az április végi, kifejezetten hideg időjárás is jócskán hátráltatta a vegetáció kibontakozását, erőre kapását. Mi a véleménye, e nem várt tények ellenére is sikerül megvalósítani az egy százalékos termelésnövekedést? — Meggyőződésem, hogy igen. Sokféle összetevő alakítja majd ki ezt az eredményt, s az eddigiekhez hozzá kell tennem valamit. Amennyiben nem lesz aszály, tehát normális időjárási-éghajlati viszonyok között termelhetünk-, akkor egyedül a növénytermelés eredményének növekedése biztosíthatja a tervezett egy százalékot, s a többi ágazatban nyugodtan folytathatjuk a megkezdett korszerűsítéseket. Hegyes Zoltán Szeptembertől vagy 1986 januárjától Külkereskedelmi tanfolyamok Pécsett A Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ Oktatási Osztálya és a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara együttes szervezésében ismét külkereskedelmi áruforgalmi szaktanfolyamok indulnak Pécsett. A tervek alapján közép- és felsőfokú tanfolyam indul, kellő számú jejentkező esetén, szeptemberi vagy januári kezdéssel. A szervezések folyamatosak. . A felsőfokú tanfolyam öt féléves időtartamú, és a foglalkozások kéthetenként ismétlődnek 8x45 perces időtartammal, vagy hetenként 4x45 percben. Tantárgyai: politikai gazdaságtan - ez alól felmentést lehet kérni, illetve adni egyetemi és főiskolai szigorlat, Marxizmus— Lenirrizmus Esti Egyetem,- mér- •legképes könyvelői oklevél, középfokú tervgazdasági oklevél, felsőfokú postaforgalmi okleveles végzettség esetén. Külkereskedelem technikája és szervezése - ez aJól felmentés adható Külkereskedelmi Főiskola idegennyelvű levelezői szak végzettség alapján. Nemzetközi kereskedelem és Magyarország külkereskedelme, valamint nemzetközi pénzügyi, ismeretek tárgynál felmentés adható a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát elvégzett hallgató részére. Végül nemzetközi kereskedelmi jog, e tantárgy alól felmentés adható annak, aki a jogi egyetemet elvégezte. A felsőfokú külkereskedermi áruforgalmi szakvizsga megszerzése a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek részére üzletkötői, közgazdasági piackutatási, államközi előadói, mérnök-üzletkötői munkakörök betöltésének, feltétele. A középfokú tanfolyam három féléves. Ugyancsak kéthetenként 8x45 perces időtartamban, vagy 4x45 percben, hetenként. Ez a szakképesítés lebonyolító, deviza-pénzügyi előadói munkakörök betöltésének lehetőségét biztosítja. Tantárgyai:, a külkereskedelem technikája és szervezése. Gazdásági matematika, melyből - felmentés adható közgazdasági technikumi vagy közgazdasági • szakközépiskolai végzettség alapján, végül külkereskedelmi pénzügyi ismerlek, A tanfolyamokra való jelentkezés minimális feltétele a középfokú iskolai végzettség! A jelentkezés határideje: 1985. július 31. A tanfolyam irányára felsőfokon tantárgyanként kb. 1500, középfokon tantárgyanként 1300 Ft, amely magában foglalja a tandíjat és a vizsgadíjat is. Ezen kívül lehetőség van Budapesten más külkereskedelmi szákképesítések megszerzésére, illetve szakvizsgák letételére is, vizsgára előkészítő tanfolyamok, vagy pedig egyéni vizsgák útján. Ezek a szaktanfolyamok a következők: nemzetközi szállítmányozási és fuvarozási, nemzetközi tarifőri, vámügyi, külkereskedelmi reklám és propaganda szakvizsga. Ezen kívül tervgazdasági-beruházási, statisztikai tanfolyamot' is indítónak Budapesten külkereskedelmi szakon. Levélben, az alábbi címre várják a jelentkezéseket július 31-ig: Janus Pannonius Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Dékáni Hivatal, 7622 Pécs, Rákóczi út 80. (Pf_ 219.), telefon: 11-433 165. HÉTVÉGE 3. Szabadszentkirályon 3000 hízó részére épül új sertéstelep. A létesítményt novemberben adják át. Erb János felvétele
