Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-29 / 176. szám
Élllli Teljes f a vertikumot! Minden helyzetben az elérhetőt! — Kész alternatív fejlesztési tervek a Mecseki Erdő" és Fafeldolgozó Gazdaságnál Csanádi Béla Akit a vállalati tanács újabb öt évre megerősít igazgatói pozíciójában, annak már valamit le kellett tennie az asztalra is. Túl az eddigi érdemeken, a jövőt is meg kell tudnia mutatni és felvázolni azt a vállalati stratégiát, amivel a kitűzött cél elérhető. Újabb öt évre Csanádi Bélát 1973-ban nevezték ki a 60 000 hektáron gazdálkodó, 2300 dolgozót foglalkoztató Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójának. Most titkos szavazással újabb öt évre kapta meg a bizalmat. A ,,Mit tett volna, ha nem választják meg?"-kér- désre nem azt feleli, hogy ez meg sem fordult a fejében. Gondolt rá. De akinek neve van a szakmában, nem fél attól, hogy állás nélkül marad. Ő már korábban is kapott ajánlatokat sokfelől, most is hívták, ha úgy adódna ... De a szavazás egyhangú volt. Új stratégiájuk nincs. Mivel változatlanul a szerves, arányos fejlődés hívei, a következő öt évben is az eddigi koncepciójukat folytatják. Sosem ábrándoztak, mindig arra összpontosítottak, amit a gazdasági környezet éppen lehetővé tett. — Tizenhárom évvel ezelőtt Kasza Ferenctől egy többszörösen kiváló, igen jól működő, de hagyományos szerkezetű erdőgazdaságot vettem át. Most az a hírünk az országban, hogy drágák vagyunk. S valóban, Szombathely után a mi termékeink a legdrágábbak. De hisz éppen ez volt a célunk. Az egy köbméterre eső árbevételben valóban csak Szombathely előz meg minket, mivel jobb adottságaik és egyéb okok folytán náluk teljesen kialakult a favertikum. Vagyis ők iparilag még magasabb feldolgozottsági fokon értékesítenek. Tavaly például Szombathely 21 százalékos nyereségrátával első volt az országban, mi 14 százalékkal a másodikok, a többi erdő- gazdaság 10 százalék alatt maradt. Ez mutatja a fejlettségi és hatékonysági szintet és ebből indulnak ki további céljaink is. Még hitel felvétele árán is fejleszteni akarunk, hogy az egy köbméterre jutó árbevételt tovább növeljük. Egy koncepció alapján Még hitelek felvétele árán is fejleszteni akarunk — mondja Csanádi Béla. Dehát eddig is ezt tették! Igazgatóságának most lezárult korszakában ötéves tervenként átlag 450—500 millió forintot invesztáltak saját erőből és hitelből. S nem adósodtak el! Mindent fejlesztettek — és mindent akkor, amikor arra a leginkább megértek a feltételek —, a csemetetermelést, a fakitermelést és -feldolgozást, a gépesítést, útépítést. A dolgozók bérszínvonalánál még van némi lemaradásuk, erre most kínálkozik lehetőség, hogy elérjék a baranyai legjobb tsz-ek színvonalát. A MEFAG vezetése nem kisebb fegyvertényt hajtott végre az elmúlt 13 évben, mint azt, hogy megváltoztatta, korszerűsítette egy hagyományos erdőgazdaság szerkezetét. Szépen gondozott erdőket vettek ót, ahol a rönk, a papírfa és a tűzifa volt a „végtermék". Az elmúlt 13 év során építették ki a feldolgozó ipart: a hosszúhetényi feldolgozó az egyik legkorszerűbb ma az országban, Vajszlón pedig rekonstrukciót hajtottak végre. Ezzel széthúzták a termékskálát, s ma már évi 70 000 köbméter fát dolgoznak fel a legkülönfélébb termékké. A tűzifa kon számolva az 1,3 milliárdos termelési értékét. Ehhez az alaptevékenység továbbfejlesztése mellett új üzemeket kell létrehozni és termelésbe állítani. ' Export árualapot bővítő vagy importot csökkentő beruházásokhoz ma már a faipar is kaphat világbanki hitelt — pályázat útján. A MEFAG-nak jelenleg két pályázati terve van kidolgozva. üzembe állítja a furnérgyárát, évente 5000 köbméter tölgyet tud majd itt feldolgozni, ami nagyjából fedezi a hazai igényeket. A vállalat készen áll a maga részéről a továbblépésre. E megalapozott tervek realizálásához a belső erőforrások megvannak, de a külső környezet még nem. A 14 százalékos hitelkamat, a 11 százalékos termelési adó és a 23 százalékos Görög exportra csomagolják a parkettát a hosszúhetényi fafeldolgozóban Proksza László felvételei további feldolgozását is megoldották — csak egy részéi adják el a TüZÉP-nek —, évi 250 000 köbméter aprítékot szállítanak a Mohácsi Farostlemezgyárnak. Racionalizálták a csemete- termelést is. Régen 20 apró csemetekertjük volt szétszórtan a megye minden részén. A húszból négyet alakítottak ki, Bolyban és Vajszlón egyet- egyet, Sellyén kettőt. S ezeket így már gépesíthették. Ma a 80 hektár csemetekertjükben évente 25 millió facsemetét állítanak elő, részben saját maguknak, részben Baranya és az ország ellátására, de exportra is. Az alaptevékenység — erdőművelés, fakitermelés —, fejlesztésébe fektetett milliókat gondosan kidolgozott koncepció szerint költötték el. Ma már a Stihl-fűrészek ellenére is egyre kevesebb ember vállalkozik kinti erdei munkára. Ezért a kitermelt fát hosszú kocsikon telepekre kell beszállítani és ott feldolgozni. Erre ma is van még munkaerő. A fatömeg megközelítéséhez azonban utak kellenek. A MEFAG-nak 20 évre előre megvan az útépítési terve. Utat építenek egy-egy 50—60 000 köbméteres fatömegű erdőtömbhöz, amit aztán 3—4 éven át letermelnek. Az elmúlt időszakban 130 kilométer kövesutat építettek ki Árpádtető, Kárász, Feked térségében, hogy csak a főbbeket említsük. Az idén is 25 milliót fordítanak útépítésre, és ezt a jövőben tovább folytatják. 60 százalékban saját erőből, 40 százalékos állami támogatással. Két pályázat Az újabb öt év küszöbén kész alternatív fejlesztési tervekkel indulnak, attól függően pályázzák meg a fejlesztéseket, ahogy a mindenkori szabályozók alakulnak. Céljuk a hetedik ötéves terv végére elérni az évi 400 000 köbméteres fa- kitermelést, és változatlan áraAz egyik egy új bútorgyár, amelynek építését 1986-ban kezdenék meg. A helyszínt ezután döntik el, hogy Vajszlón, Hosszúhetényben vagy Sellyén építik-e fel. A százmilliós beruházással évi 200—250 milliós új értéket termelnek majd exportra. A piac biztos, a vevő, eqy NSZK-beli cég, a LIGNIM- PEX-en keresztül minden meny- nyiséget megvesz az új termékből. Előre festett, fóliába csomagolt szekrényajtókról van szó. E termékkel kétszer akkora árbevételhez jutnak, mintha félkész bútorlécet gyártanának. Az új bútorelemgyár automatizált üzem lesz, mégis, mintegy 50—100 embernek ad majd munkát, megélhetést. A másik pályázatuk egy furnérlemezgyár, melyben saját fából furnérlemezt állítanak majd elő évi 100—150 millió forint értékben. Ez kifejezetten importkiváltó, illetve csökkentő beruházás. Ma az: a gyakorlat, hogy a magyar rönkfát Ausztriába szállítják és a bútorgyártáshoz szükséges fiwnérlemezt az osztrákoktól vásároljuk visz- sza. Ha a MEFAG a hetedik ötéves terv során megépíti és beruházási adó (ez összesen 48 százalék teher) nem teszi lehetővé a fa feldolgozását, a bútorgyári vertikum kiépítését, mert nincs az a tevékenység, amelyik 50—60 százalékos profitot garantál. Nem mindenáron A MEFAG attól is tizennégy- szeresen kiváló vállalat, hogy nem mindenáron fejleszt, csak akkor, ha megéri. Ha a tűzifát fizetik meg jobban, akkor mi tűzifát fogunk értékesíteni — mondja Csanádi Béla. Ám az ész-okok azt diktálják, és már szó is van róla, hogy az importkiváltó, export árualap bővítő fagazdasági fejlesztéseket mezőgazdasági szabályozós alá vegyék — hisz a MÉM-tárcá- hoz tartoznak —, ez esetben a termelési adó 5 százalék lesz, s a beruházási adót is mérséklik. így már megéri a vállalatiak továbblépni a korszerű fagazdasági vertikum teljes kiépítése felé. — Rné — Mire jók a kereskedőházak? Kereskedőházakat alapítanának Magyarországon? Két esztendeje jogos a kérdés, hiszen akkoriban nyilatkozta először a Transelektro vezérigazgatója, hogy szándékukban áll a vállalatot kereskedőházzá átalakítani. A magyar külkereskedelmi cég azóta elkészítette a tervezetet is, s az ma már a hivatalokat járja. A legutóbbi információk szerint az esztendő végére talán már meg is lesz az első magyar kereskedő- ház. Mielőtt hosszabban tárgyalnánk e merőben új vállalati forma jövőjét, érdemes kicsit visszatekinteni a kereskedőhöz múltjába. * Mitsui, Mitsubishi, Sumimoto . .. Világszerte ismerősen csengő nevek, pedig éppúgy kimondhatatlanok az amerikai földrészen, mint Európában, s azon belül is Magyarországon. Az első japán kereskedőházak még a múlt század végén alakultak, s ma a japán iparnak nyolc nagy kereskedőháza hálózza be a világot. Mindenütt ott vannak, s a konkurensek szerint mindent learatnak. A legbüszkébbek éppen a kommunikációs hálózatukra, hiszen azokat telex, valamint bérelt műholdak segítségével számítógép köti össze. S ez nem csekélység, hiszen például a Sumimotonak 140 külföldi irodája van. Számunkra persze jóval érdekesebb, hogy mivel is foglalkozik a kereskedőház. Márpedig a nevével ellentétben nemcsak kereskedik. Jelentős tőkével bír, s rendszerint egy bankérdekeltség is áll mögötte, így hitelezni képes a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagok beszerzését, sőt, közös beruházásra is hajlandó. S támogatja a kutatást, fejlesztést is és érdekeltséget szerez a szállításban. Amikor nem elad, hanem vásárol, akkor is előnyös helyzetben van, hiszen ha nincs szüksége az árura saját áruházi láncában, továbbadja azt a világ másik tájára. A japán exportsikereket a szakemberek többsége éppen a kereskedőházak offenzívájának, rugalmasságának tulajdonítják, s a szigetország jelenlegi külkereskedelmének is 60 százalékát bonyolítják. A lecke tehát fel van adva, egy sikeres külföldi vállalati rendszert kell lemásolni, helyesebben: a magyar gazdasághoz igazítani. A Transelektro gyökeresen változtatni kíván a mostani magyar külkereskedelmi gyakorlaton. No, persze nem egészen japán módon. Az ottani kereskedőházak ugyanis a hazai piacot is meghatározzák, vagyis Japánban legalább annyi érdekeltségük van, mint ikülföl- dön. A Transelektro viszont csak külföldön szeretne boldogulni. Ugyancsak elképzelhetetlen, hogy a magyar ikereske- dőház mögött egy bank álljon, de nélkülözhetetlen, hogy nagyobb tőkével bírjon, ami lehetőséget ad a vállalkozásra. Egyelőre éppen a tőke összegyűjtése a legnagyobb gond, hiszen ehhez pénzügyminisztériumi segítségre van szükség adókedvezmény vagy más formában. A magyar külkereskedelmi vállalatok manapság többnyire megbízásos alapon dolgoznak, kiközvetítik a magyar árut külföldre. Ha az keresettnek, korszerűnek bizonyul, akkor eladják. Ha a terméknek nincs piaca, értesítik a termelőt és más árut kérnek. Ám ösztönözni, szervezni nem képesek a színvonalas termékek gyártását. A Transelektro tervei szerint tőkével és szakemberekkel részt vennének a termelésben, s már a tervezés idején bekapcsolódnának. Nem úgy képzelik a szervezést, hogy ha hallottak egy jó ötletet, akkor ahhoz gyártót keresnek, majd 'kereskedőt és legvégül piacot. Éppen fordítva. Először körülnéznek, hogy mi a kelendő a piacon vagy Legalábbis mit keresnének, s azt fogják kifejleszteni. * Természetesen a Trans- elektronak annyiban feltétlenül követnie kell a japán kereskedőházakat, hogy nem elégedhet meg a hagyományos termékeivel. Eddiq ugyanis a magyar külkereskedelmi szakosodás szerint jobbára erőművöket és villamos berendezéseket szállítottak külföldre. Igaz, az utóbbi években már lazultak a kötelékek, s van olyan külkereskedelmi céqünk, ami mindenféle termékkel foglalkozik, s a többiek is igyekeznek bővíteni a listát. A kereskedő- háznak viszont szinte mindenesnek kell lennie. A Transelektro ezt az utat követve az engedélyeztetéshez olyan listát adott be, amelyen azokat a termékeket sorolta fel, amivel nem kíván foglalkozni. Egy kereskedőház ugyanis akkor életképes, ha az üzletkötője nemcsak az általa kínált áru eladásával foglalkozik, hanem felfedezve a piaci igényt, azonnal, vagy legalábbis rövid időn belül képes a másik, kapósabb terméket is ajánlani. A Transelektro már eddig sem volt válogatós, hiszen tavaly fagyasztott sertésfejet is eladtak, mert éppen azt kérték tőlük. Ugyanezt kell majd nagyban csinálniuk. Dalia László Vízvédelmi tározó épöl Tornyosnémetinél Vízvédelmi tározó építését kezdték meg a Borsod megyei Tornyosnémeti községnél, a szlovák—magyar határ közvetlen közelében. Az Eszak-ma- gyarországi Vízügyi Igazgatóság tervezésében és kivitelezésében épülő 380 ezer köbméter befogadóképességű tározó mintegy a biztonsági szelep szerepét fogja betölteni. Egy Szlovákiában eredő patakon épül, amely hazánkban a Her- nád vizébe ömlik. E patak vize időnként szennyezett, s minthogy a Hernád ma már jelentős mértékben hozzájárul Miskolc ivóvízellátásához, és innen kap vizet a Bocsi Sörgyár is, elengedhetetlen, hogy szennyeződés esetén lehetőség legyen a patak vizének ülepítésére, tisztítására. A határidő — szeptember Két épületben 120 lakás épül Szentlőrincen. A tavaly kezdett építkezés befejezési határideje ez év szeptembere. Az OTP beruházásában készülő lakásokat a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat építi. A nagyrészt két és félszobás lakásokhoz a tanács, az Ércbányászati Vállalat, a MÁV, illetve több helyi üzem dolgozóinak is biztosít lakást. A Pécsi és az Ifjúság utcában épülő 2x60 lakásos épületek földszintjén részben garázsok, részben szolgáltató üzletek lesznek. Többek között fotóműterem, fodrászat, kozmetika, dohányáruda, ifjúsági ruházati szaküzlet, kiegészítő bútorokat árusító üzlet és Uj lakások, egészségügyi centrum Szentlőrincen illatszerbolt. A házak már készek, jelenleg a belső szakipari munkákat végzik a kivitelezők. Mihelyt ők befejezik a munkát, megkezdődik a környék parkosítása. Ugyancsak szeptember az átadási határideje a nagyközség egészségügyi centrumának. Pontosabban a létesítmény építésének második ütemében készülő egységnek. Az első ütemhez tartozókat *— három körzeti orvosi, három fogorvosi rendelő, anya- és nővédelmi tanácsadó — tavaly átadták. Ennek a már átadott Kossuth Lajos utcai egészség- ügyi létesítménynek a közvetlen szomszédságában emeletráépítéssel készülnek most az újabb rendelők. A földszintre visszaköltözik majd a gyógyszertár, de száz négyzetméterrel nagyobb területet kap. Itt lesz a kiszolgáló laborja, illetve még egy labor, amely az alapvizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. Ugyancsak a földszinten kap helyet két gyermek- orvosi rendelő, váró és egy elkülönítő. Az emeleten háromágyas fizikoterápiás kezelőt, ügyeleti rendelőt, EKG-vizsgálót, fogászati RTK-t, illetve szociális helyiségeket alakítanak ki. Ezt az egész épületrészt 4 millió forintért építi a helyi költségvetési üzem. Jelenleg o külső vakolásnál tartanak. Ezt követően a belső festést és burkolást kezdik. T. É. HÉTVÉGE 5.
