Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-22 / 169. szám

Az egyéni érdek közös érdekké is válhat

Kézfogás az építőiparban

Kapacitásbörze, személyszállítás közösen, gépkölcsönzés, társulások — A legfontosabb most: döntési háttér létrehozása a gyors árajánlattételhez

Hogyan lehet az építőiparban úgy összeegyeztetni az érdekeket, hogy a mostani ne-, héz helyzetben se menjen el egyik cégnek sem a kedve, sőt, más építőipari szervezetekkel összefogva úgy alkossanak, hogy együtt és külön- külön is megtalálják a számításukat? Hogyan szoríthatják vissza, avagy faraghatják le költségeiket az építőiparban? Milyen áron lehet versenytárgyaláson munkát szerezni, mi az az ár, amiért még megéri?

Országos tapasztalatcserét tartottak Baranyában az építőipari társaságok (ÉTG) koordinációs irodáinak vezetői és munkatársai, eleget téve a Baranya megyei iroda meghívásának. A vita középpontjában ezek a kérdések álltak.

*

Érdemes áttekinteni, melyik megyében mi a legnagyobb eredménye és a legfájóbb pont az összehangoló szervezetnek.

Dévai György, a somogyi koordinációs iroda vezetője:- Nálunk eredményes a kapacitásbörze és szeretnénk, ha ilyen eredményesen oldanánk meg az elfekvő építőanyagok és ipari anyagok értékesítését is. Nemrég majd egymillió forint értékű, a vállalatoknál elfekvő anyagot vett át az ÉPTEK és a házépítő boltok, a magánlakás-építők örültek ennek az új és igen kedvező beszerzési forrásnak. Az ilyen akció rendszeressé tétele érdeke az építőipari cégnek, a kereskedelemnek és az építkezőnek egyaránt. Most ez ipari jellegű anyagok visz- szavásárlását és értékesítését igyekszünk megoldani.

Czibere Lajos, a Zala megyei koordinációs iroda vezetője:- A dolgozók utaztatása nálunk is nagy gond, féléves, kemény szervezéssel nemrég hangoltuk össze a személy- szállítást, így az érintett tagszervezeteink éves szinten majd 4 millió forintot takarítanak meg. Az ÉTÉ megyei szervezetével, annak tagságával kialakított szoros kapcsolatunk eredményeként, speciális információs hálózatot hoztunk létre a gépi és műszaki kapacitások közvetítésére. Társaságunk keretében má- tevékenykedik a fabeton-tár- sulás, s a zalaegerszegi kavicskutatást is társulás formájában tervezzük hasznosítani. A tanácskozáson az újdonság erejével hatott rám, ahogy a BÉV vezetője nyilatkozott az egyéni és a közös érdekek összehangolásáról, összehan- golhatóságáról, kapacitás- felmérésükről, és hogy az 5. számú ÉPFU igazgatója, Koncz István segítséget és együttműködést ígért a zalai tag- szervezeteknek.

Losonczi László, a miskolci koordinációs iroda vezetője:- Az új jogszabályok, illetve szabályozók hatás- és működésmechanizmusának megértése ma már pénzt ér, ezért szervezünk rendszeres konzultációkat tagszervezeteink vezetőinek és különböző posztjain dolgozó szakembereinek. A baranyai példán okulva, mi is igyekszünk majd a kölcsönös érdekek alapján, egynéhány munkát könnyítő, vagy költséget megtakarító céltársulást megalakítani.

gokat vontak le a tanácskozásról a házigazdák?

Misch! Róbert, a gesztorvállalat, a BÉV vezérigazgatója:

— A BÉKI-ben benne van minden továbbfejlődés lehetősége. Amíg a keresleti, és nem a kínálati piac viszonyai uralkodtak, magával hozta azt, hogy abból az anyagi erőből, amely a megrendelő birtokában volt, nem azt a minősémegoldottuk a közös gépgazdálkodást és részben a személyszállítást. Tervezzük az anyagszállítás koordinálását és a közös felkészülést a verseny- tárgyalásokra, főleg ez utóbbiban lenne égetően szükség - a közös egyeztetésre. Mi már okultunk, létrehoztuk az adatbankunkat, vállalatunk egységárai már szalagon vannak, azokat mindig naprakészA kertvárosi építkezésekhez a toronydarukat az Építőipari Gépesítő Vállalattól kölcsönzi a BÉV

Lung Lászlóné, a Győr-Sop- ron megyei koordinációs iroda vezetője:

— Gépkölcsönbérleti együttműködési szerződési rendszerünk jól sikerült, viszont nem mondható el ugyanez az élőmunka-takarékos megoldásokat kereső, országos tervpályázatunkról, amitől azt reméltük, hogy a felújításokhoz kapunk kivitelezhető és elfogadható áruterveket. Az is eredményeket hoz, hogy az igazgatótanács tagjai nemcsak a fehér asztalnál ismerik egymást és a tagszervezetek középvezetői, tehát a kivitelezési munkák közvetlen irányítói is napi, közvetlen kapcsolatot tartanak egymással. Most keressük, hogy a több profilú vállalataink között hogyan lehet érdekazonosságot kialakítani, olyan érdeket, mely kölcsönös. A tagszervezeteink koordinátorai eredményesen dolgoznak együtt egy sor kérdésben, olyannyira, hogy most fogjuk átszervezni a megyei koordinációs irodát.

*

Hogyan értékelik a baranyai építőipari szervezetek tevékenységét és milyen tanulságét és produktumot tudtuk létrehozni, amit szerettek volna, hanem mindig valamivel kevesebbet, mindig valamivel gyengébbet, így tehát összességében kisebb érték jött létre .. . A BÉKI-tagok egyike sem képes arra, hogy önállóan és teljes körű marketing- tevékenységet végezzen. Minden vállalat keresi a jó és a még jobb megélhetési lehetőségeket, de ennek meg önerőből nehezen teremthetők meg a feltételei - ezért szükséges az együttműködés, éspedig csakis a kölcsönös előnyök, tehát az érdekek alapján. Az érdekek integrációja, érdekazonosulások sem zárhatják ki viszont az egymással való ütközést, a konkurenciát a piacokon. A BÉKI számos közös tevékenységével jól példázza, hogy az egyéni érdek közösségi érdekké is válhat, ha az a közös cél valóban minden tagszervezetnek egyéni célja is.

Bertram Jenő, a társaság elnöke, a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója:- A huszonegy baranyai tagszervezet eddig megvalósította bizonyos anyagféleségekből a közös anyagellátást,

re igazítjuk, és a versenytárgyaláson gyorsan tudunk árajánlatot tenni, akár engedni is az árból, ha szükséges. Ez, az ilyen fajta gyors döntési háttér létrehozása lenne most a legfontosabb feladat a tagszervezeteinknél.

Neumann Adóm, a BÉKI vezetője :

— Azért hívtuk össze mi elsőként ezt a tapasztalatcserét, hogy közreadhassuk a tapasztalatainkat, hasznosítható javaslatainkat, megfogalmazhassuk a közép- és hosszú távú stratégiánkat. Ezen felül a személyes kapcsolatok kialakítása és ápolása, megyénk és annak építőiparának bemutatása is célunk volt. Tudjuk, hisszük és érezzük, hogy szükség van az építőipari szervezetek együttműködésére, annak tartalmi és formai továbbfejlesztésére a megyéken belül, de országosan is. Ezért is adtuk át a módszereinket és igyekszünk megvalósítani

mindazt, ami másutt bevált, és itt is hasznosítani lehet.

Murányi László

CSIP

Kíváncsiaknak, „fertőzötteknek”, érdeklődőknek

Hírek, információk, vélemények, tanácsok, játékprogramok

„Kedves Olvasó!" - kezdi csaknem minden új vagy új formájú, megváltozott sajtótermék a programismertető beköszöntőt, amióta világ a világ, pontosabban, amióta a sajtó is része a világnak. Az az új magyar lap azonban, a Mikrovilág számítástechnikai hírlap amit rövidesen kézbe vehet minden újságolvasó, nyugodtan mondhatjuk: páratlan a maga nemében — legalábbis Magyarországon.

Nevéből és szellemes „Csip” előnevéből következik: a számítástechnikával, a komputerek világával foglalkozik - de nem akárhogyan. Nem szaklap ugyanis, nem a szakembereknek szól, hanem az érdeklődő, nem szakmabeli, de számítástechnikával „fertőzött” többségnek. A számítástechnika ugyanis nemcsak tudomány és technika, hanem egyszerűen kultúra is, a köz- gondolkodás, közművelődés tárgya, és — szerencsére — egyre inkább az. Hogy csak egy példát mondjak: találkoztam már Pesten olyan kis sráccal, aki a vidámpark helyett szívesebben ment a - mellesleg jóval olcsóbb - körúti számítástechnikai játékterembe. Még a profi komputertudorok is azt állítják: ő már „fertőzöttnek" tekinthető . . .

Hallgassuk meg erről — és a lapról - kollégánk, Rados Péter felelős szerkesztő véleményét:- A példa jó: az egyelőre havonta, reményeink szerint később kéthetente megjelenő Mikrovilág valóban a kíváncsiaknak szól, fiataloknak, középkorúnknak egyránt. Célunk egyfajta számítástechnikai „közművelődés" segítése, megteremtése. Ez a nagyképűnek látszó kifejezés csupán any- nyit jelent: szerintünk a számítástechnika — mindenkié. Tudjuk, sokan ódzkodnak még tőle, bizalmatlanok, óvatosak. Nem baj, hiszen a gőzmozdony is óriási riadalmat keltett —, ma pedig már nemegyszer repülőgéppel vagy metróval is utazhatunk . . .

Kiadó: a Delta, a Lapkiadó Tájékoztató és Propaganda leányvállalata, egy szám ára 11 forint. Kapható a hírlapárusoknál -, ha eddig Pécsett még nincs, ígérik: hamarosan megjön —, terjeszti a

Magyar Posta. Miről olvashatunk az első számban?

— Az első oldalon, egy szovjet szoftvervásárról szóló információ mellett érdekes interjút találhatunk a japán Ko- zo Hiramatsuval, a Sony cég nemrég hazánkban járt alkalmazási szoftver osztályvezetőjével, aki többek közt véleményt mond a magyar játék- szoftverekről, s cége MSX, szabványosított rendszeréről; ez utóbbival külön cikk is foglalkozik. A belső oldalakon érdekes híreket, információkat közlünk sok fotóval, a negyediken ötletbörzét és tanácsokat közlünk a nem profi használóknak. „Számítástechnikai közélet" című rovatunkban Rab Zsuzsa műfordító, a számítógépes szöveg-átültetésről, Vámos László színházi rendező a Macbeth számítógépes feldolgozásáról, dr. Achim Becker, a DATA Becker-cég képviselője a magyar szoftveresekről mond véleményt. Reméljük, sikere lesz a legbelső oldalakon levő, kivehető programmellékletnek, ab o' most két-két Commodore- és Spectrum-programot közlünk, később pedig minél több

Kiscsoportok célfeladatokra

Kerti kisgépek a szabadszentkirályi kisszövetkezet műhelyében

Fotó: Proksza László

Kapálógépek

Szabadszentkirályról

Nyereséges vállalkozás a kisszövetkezet Személyenként 700 000 forintos termelési érték A munkások fele többszakmás Aki nem bírta, továbbállt

Rendet és fegyelmet tapasztal a látogató Baranya egyetlen árutermelő kisszövetkezetében. A szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet Petőfi utcai központja előtt katonás alakzatban sorakozik a 15-20 személyautó. A bejáró dolgozóké. A 75 fős tagság - közülük 65 a termelő, - zöme pécsi, szentlőrinci, gerdei és velényi. Szép számmal a helybeliek is. A fizikai munkát végzők egytől egyig szakmunkások, akik munka közben bordó egyenruhát viselnek, amelyen ott látható a szövetkezet emblémája. Nincs téb- lábolás, kiabálás, csak a gépeket hallani. Mindenki tudja a teendőjét, hisz műhelyenként és a 3-4 fős csoportonként dokumentációkat, rajzokat, vázlatokat helyeztek ki.

A termelés csaknem tíz műhelyben, több mint ezer négyzetméteren folyik, napi egy- műszakban, gyakran hét végén is. A kollektívát negyvenen alapították 1983. január 1-val, miután kiváltak a Pécsi Vasasipari Szövetkezetből. Az első évben 5,1 millió forint nyereséget állítottak elő, a 32 milliós árbevételből. A tavalyi 5,3 milliós nyereség után, az idei nyereségterv 5,5 millió forint.- Nem árultunk zsákbamacskát - mondja Török László elnök. - Célfeladatok elvégzésére1 kis csoportokat alakítottunk, kidolgoztuk a normát. Feszített a tempó, de így is a napi 8 óra 24 perces, egy műszakban teljesíthető a terv. Már az első napokban a tökéletes munkaszervezésre törekedtünk, aminek a megvalósítása elképzelhetetlen a jó munkamorál nélkül. Aki nem bírta, odébbállt. Jópái

gépre, minél több játékprogramot adunk közre . . .

Végül még néhány mondat a Hiramatsu-interjúból — a még nyomdaszagú próbanyomatról: „... ha majd minden otthonban ott lesznek ezek a gépek, a felhasználók úgy vásárolhatják majd a különböző célokat szolgáló programokat, mint ma a hanglemezeket... A számítógép a kommunikáció legkorszerűbb eszköze lesz. Úgy fogják használni az emberek, mint ma a telefont...”

Varga J.

embertől tolvajlás és italozás miatt váltunk meg. Napjainkra az egykori alapítók közül csak húsz maradt meg. A szigorú munkarendből nem engedünk.

— Emellett magasak a szakmai követelmények is — kapcsolódik beszélgetésünkbe Matheovits László főmérnök. — A szakmunkások fele két-, illetve három szakmás, néhányon mesterszínvonalon művelik a szakmájukat. A felkészült lakatos, forgácsoló és fémcsiszoló, ha kell, esztergál, hegeszt, villanyt szerel, fest. Ráadásul tervez is. A termékkifejlesztésből maximálisan kiveszik a részüket a négy mérnök irányítása alatt. Ilyen helyzetben könnyen történnek a termékváltások. Ezekben a hetekben például 10- 15 féle terméket gyártunk. Az a célunk, hogy 80-100 fős létszámmal, személyenként egymilliós termelési érték mellett, évi nyolcmillió forintos nyereséget érjünk el. Jelenleg a személyenkénti 650-700 000 forintos termelési értéknél tartunk.

A termékek többsége saját fejlesztésű, így a KF-04 rotációs kapálógép, a REX-típusú fűnyírógép, valamint az OTK— 02 önjáró takarmánykeverő- kiosztó kocsi. Az utóbbi Skoda- motorral működik, míg a többi újdonságnál FIAT-motort szerelnek be, ugyanis az import motorokat még könnyen beszerzik. Az évente előállított 1500-2000 kapálót el tudják adni. Most olyan adaptereken dolgoznak, amelyek felhasználhatók majd a Veszprémi Mezőgép és a Szegedi Vasasipari Szövetkezet kapálógépeihez is. Hazánkban a szabadszentkirályi kisszövetkezeten kívül a két említett cég foglalkozik kapálógyártással. Az adapterújdonságok közül az ekét és a fűnyírót kínálják. Hamarosan piacra kerül a sa- raboló, a kultivátor és a komposztáló. A kapálok és adaptereik jelenleg az éves árbevétel felét adják.

— Ha máról holnapra nem jutnánk hozzá az olasz-amerikai kooperációban előállíotl benzinüzemű kismotorokhoz, akkor nagy erővel állnánk rá az adapterkészítésre — magyarázza Zoltai Mihály gyártáselőkészítő művezető.

A kilencmilliós befektetéssel létesült kisszövetkezetben a havi átlagjövedelem 7000 forint, ami a teljesítménytől függően kétszer ennyi is lehet. De aki nem teljesít, az legfeljebb 2500—3000 forintot keres. A kollektíva tavaly öt és fél millió forint adót fizetett. A közeljövőben a 600 négyzetméteres üzemcsarnok 200 négyzetméterrel bővül, új raktár és öntöde készül. A helyi tanács a kisszövetkezetnek újabb telekrészt adott ingyen.

Csuti J.

HÉTVÉGE 5.

Számítástechnikai hírlap indul