Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-17 / 164. szám
1985. június 17., hétfő Dunántúlt napló 3 Vágányzárak miatt vesztegelnek Nyáron is késnek a vonatok Sokan panaszkodnak mostanában, hogy késnek a vonatok. Von, amikor tíz perccel, máskor annak kétszeresével, vagy háromszorosával lesz több a menetidő. — Vajon van okunk örökösen szidni a menetirányítókat az állandó késések miatt? — kérdeztük meg a MÁV Pécsi Igaz- g a tósá g á n ak f őm en e ti rá nyitóját, iKalmár Gézát. — Való igaz, hogy a vonatok késnek télen is, nyáron is. 'Ez nincs évszakhoz kötve. Télen az első nagyobb mennyiségű lehullott hóval kezdődnek a Ibajok. — És nyáron? — Nyáron a karbantartások, javítások miatt. Általában a két vágányú pályák közül egyet lezárnak - javítják - és egy pályán történik a forgalom irányítása. Persze, hogy adódik csúszás. Nálunk szabályozva van, hogy melyik vonat menynyit várhat. így fontossági sorrend szerint előnyt élvez a nemzetközi expressz, utána a gyorsvonat következik, és aztán a személy. A gyors tíz percet várhat a személyre, a személy pedig egy másik személyre húsz percet. Szinte egész évben előfordul, hogy elromlik — szakmai zsargonban „fekve marad” — egy mozdony, akkor meg kell várni, -míg bevontatják a legközelebbi állomásra, és a vagonok elé újat csatolnak. Ez történt szombaton a Mecsek expresszel is: csupán annyi különbséggel, hogy egy előtte nyílt pályán lerobbant mozdony akadályozta a haladást. Gyakori, hogy a nemzetközi vonatok késnek: ma, vasárnap például 144 perccel később ért Gyékényesre a Mistrál nemzetközi gyors. Miatta az összes Balaton-parti vonatok késnek, mert az erre haladó expressz útja a fontosabb. — Mi történik abban az esetben, ha a forgalmista elbámészkodik, vagy a mozdonyvezető kényelmeskedik? — Erre nagyon ügyelnek, mivel zsebre megy a dolog: amennyivel később fut be a vonat, az álmodozó kolléga fizeti ezt. Szerencsére, ez ritka. — -Honnan tudják, 'hogy hol vesztegel a vonat? — Közvetlen összeköttetésünk van a menetirányítókkal. így Baranya, a Balaton déli része, Pusztaszabolcs és Dunaföldvár környéke menetirányítójának minden pillanatban jelzik, most éppen hol halad a vonat. Nekünk pedig erről az állomásokról, áthaladásokról készült grafikonról könnyű leolvasni az 'adott pozíciót, és a várható menetidőt. Szóval nem rajtunk, embereken múlik a késés. Á. E. Az új leszállópálya jól vizsgázott lumbe jet a Ferihegyen Félnapos utak leszállás nélkül — Rekordgyorsasággal nő a magyarországi utasforgalom — Európai szintű kiszolgálás Szombaton délelőtt 11 óra tíz perckor a darumadár jel - vényes repülő — 100 millió dolláros értékben 365 tonna összsúllyal, 392 utashellyel - elegánsan leereszkedett a Ferihegyi leszállópályára. A Deutsche Lufthansa gépe - kék mezőben repülő darumadár a jelvénye — fel sem tűnt a Ferihegyen mindig nézelődő, sokféle géphez hozzászokott tömegnek. Csak az értőbbek vették észre a géptörzs elején a Jumbo jet típusú repülőgépekre jellemző magas, „fejrészt”. A leszállás tehát sima volt, a magyar polgári repülés minden irányítója és minden dolgozója elkönyvelhetett egy fontos napot a Ferihegy - egyáltalán a magyar repülés - történetében: leszállt az első Boeing 747-es Jumbo jet gép. Megérte a beruházás, a leszállópályákra fordított pénz és munka, több környező országot is megelőzve Budapest repülőterére ezentúl ilyen gép is leszállhat. Vakuk villantak, kézimagnókat tartó magyar újságírók szállták meg az elegáns gépet, az utasteret, ahol mozi is van és a pilótafülkét, ahol a műszakilag többnyire civil sajtóemberek szerint rengeteg óra volt. Megismerték a gép 19 főnyi személyzetét, akik közül három a pilóta, három a „rengeteg órás” pilótafülkében dolgozik és akik között az egyik színmagyar nyelven szólalt meg. Mi már csak ilyen nép vagyunk: csupán a Lufthansánál öt magyar származású légi ember dolgozik. Ferihegy tehát jól vizsgázott, az üzemanyag töltését az utasok ki- és beszállítását, a csomagrakodást az Európában elvárt gyorsasággal és pontossággal végezték el. A „légi eseményen”, a nyugatnémet légitársaság európai tájékoztatási igazgatója, Lutz Laemmerhold sajtótájékoztatót is tartott. Megtudtuk, az NSZK légitársaságának Jumbo jet gépei majd félnapos leszállás nélküli utakra indulnak egyik kontinensről a másikra, teherszállító képességük megengedi, hogy igen nagy méretű konténereket is gyorsan berakodjanak és velük fölszálljanak. Frankfurtból Budapestre egy óra 15 percig szálltak, de főképp csak nagy távolságra használják a gépeket, például Buenos Airesbe vagy Pekingbe. Itt kínálkozott tehát a sajtótájékoztató alapkérdése:- Akkor miért repülnek ekkora géppel ilyen rövid távolságra, mint Frankfurt—Budapest? Lutz Laemmerhold válasza: — Magyarországra kevés a Lufthansa két menetrendszerinti járata, vagyis a müncheni és a frankfurti járat. Hiszen 1984-ben magyarországi utas- forgalmunk növekedése egyedül nagyobb volt, mint az egész világra szóló összes többi forgalmi növekedés. Most egy autókereskedelmi cég 350 dolgozóját hoztuk pesti víkendre. De kedden újra jövünk. így a két menet- rendszerű járat utasaival együtt csak ezen a szombaton és vasárnapon több mint ezer NSZK-beli turistát hozunk Magyarországra. Földessy Dénes Uj parthoz Mohácson Megkezdték a Szabadság úti tömb beépítését A földgázra vártak — ABC a tömbbelsőben — Partnereket keresnek az üzletekhez Az ifjúsági áruház elegáns épületének az építése óta Mohács belvárosában inkább csak bontottak és - befejeztek. A fogadalmi templom ugyanis hat évtized után most néz ki úgy, ahogy Árkay Aladár annak idején megtervezte. Az elmúlt években két nagyarányú bontás volt, mindkettő a Szabadság úton, közülük a kisebbik az iskola mellett, az északi oldalon, a nagyobbik pedig ezzel szemben az egész hatalmas tömbre kiterjedően. Most mindkét helyen dolgoznak, s aki a palánkok mögé néz, az láthatja is a földből éppen kibúvó házalapokat. A több éves várakozás okáról megtudtuk, hogy annak szinte az egyedüli oka az energia volt: kivárták, hogy Mohácsra érkezzen a földgáz. Ez megtörtént, s az Építőipari Szövetkezet vállalta, hogy a még ott búslakodó, rég kiszolgált benzinkút mögötti épülettömb első ütemét 52 lakással 1986 végére megépíti. Ezek 52-54 négyzetméter átlagalapterületű két- és másfél szobásak lesznek. A Felszabadulás lakótelep tapasztalatai szerint a helyi igények a kisebb lakások felé tolódtak el - ez iránt van fizetőképes kereslet. Ezért is csak három darab háromszobás és — a tetőtér felhasználásával - hat darab kétszintes, öt „lakóteres" lakás lesz az 52 között. A rajzon is látható érdekes megoldású tömböt Pelényi Margit (BARANYATERV) tervezte, s amit a hagyományos technológia enged (márpedig sokat enged), azt ki is hozta belőle. Modern, de mégsem ultramodern épület, ami a karakterében inkább a régebbi Mohácshoz húz, mintsem az újabbhoz. Az udvari oldalon — az U-alakú tömb befelé forduló szárai nagyméretű udvarokat fognak körbe - árkádok lesznek, az utcain pedig az évtizedek óta elfeledett alkóv — a lakás belső terét növelő, hangulatosan használható zárt erkély - jelenik meg. A tömb belsejében ABC-óruház kaphat helyet. A város sokfelé kínálta már, nagy szükségében ingyen is a közművesített területet, s még további anyagi áldozattal is, reménybeli partnernek pedig jelenleg a Csemege Kereskedelmi Vállalat kínálkozik. Nagyjából a még ott lévő ben- zinkút-maradványoknál átjáró kapu töri majd meg a hosszú Szabadság úti frontot. Ebben a most épülő első ütemben - a Jókai Mór utca felőli oldalon — a földszinten a vám- és pénzügyőrség, valamint az OTP-fiók kap helyet (amelynek a mostani, a városháza épületében lévő helyiségei helyén valószínűleg házasságkötő terem lesz). A következő ütemhez a Szabadság úti frontra még keresik a partnereket az üzletekhez, a Dunával párhuzamos épületszárnyban viszont már nem lesznek üzlethelyiségek. A szemközti oldalon az MSZMP új székháza épül Köves Emil Ybl-díjas építész (DTV) tervei szerint. Az új középület egyik oldalon hozzáépül a műszaki bolt emeletes házához, a másik oldalon, az iskola felé lesz a tanácstermet befogadó földszintes épületszárny. Az építésre versenytárgyalás után az Építőipari Szövetkezet kapott megbízást, a vállalás 1986. végi átadásra szól itt is. H. I. Mendéglinlc uolt A pécsi műsorfüzet lapjairól kackiás bajszú, akárha pop- sztár-mosolyú fiatalember néz ránk, de neve alatt ott van: orgonaversenyeket nyert itt és ott, s évekig tanult ösztöndíjasként Bach, a nagy Johann Sebastian városaiban, Lipcsében és Weimarban. Ittjártakar, pécsi koncertje után hozzáteszi, már nemcsak tanul, hanem tanít is, sőt ugyanazokra a versenyekre hívják zsűrizni, amelyeken korábban versenyzőként indult. Szólóestet ad, versenyszólamot játszik, vezényel, zenekart szervez a korhű — divatosabban: autentikus — barokkot népszerűsíti . . . Ez mind egyetlen ember: Ella István, napjaink magyar muzsikusainak egyik legérdekesebb egyénisége. Január óta Keresem, ekkor láttam ugyanis a műsorfüzetét arról, hogy az idén decemberig, összesen tizenkét koncerten eljátssza Bach összes orgonaművét. Pécsi koncertje után természetesen erről a páratlan vállalkozásról kérdezem. Hány művet is jelent ez?... — Hetvenöt műsorszámot, de ha akarom, kétszázat is, ennyit akkor, ha a korálelőjátékokat és például a Clavier-übung- sorozat darabjait egynek vesz- szük — mondja. — A Bach-év- fordulóra tekintettel ezt a vállalkozást erkölcsi kötelességnek érzem, sok-sok más feladat, felkérés teljesítése elé tettem azért hogy illőn tisztelegjek Bach emléke előtt. Bár a darabok többségét korábban is játszottam, az elmúlt években az orgonajáték is rengeteget változott: közelebb került az eredetihez, könnyedebb, áttekinthetőbb, egyszerűbb lett, s a zenetudományi eredmények hatására is ahhoz közelít, ahogy Ella István Tizenkét koncerten — Bach összes orgonaművei Zenekarvezető, karmester, orgonista egykor maga a zeneszerző játszhatta őket Armstadban, Weimarban, Lipcsében. Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbb Ella István másik vállalkozása: a Corelli Zenekar. A tíz éve alakult kamara- együttes tavasszal Olaszországban, Spanyolországban koncertezett, ősszel az NSZK-ba készülnek itthon a Filharmónia háromkoncertes bérletet hirdetett a közreműködésükkel. Az együttes tagjai főiskolások, tanárok, zenekari muzsikusok — fenntartójuk, támogatójuk nincs, maguk „tartják el”, menedzselik magukot. — S a zenei-emberi hétköznapok? — Veresegyházán élek, ott is dolgozom és gyakoriok. Van ott egy kis, házi használatra készült orgonám, kétmanuálosr pedálos, nyolc-regiszteres. Időnként családi koncerteket, házimuzsikákat rendezünk, sőt az ottani művelődési ház közönséget is szervez; a veresegyházi gyerekeknek, zeneiskolásoknak is játszom, akik először látnak- hallanak orgonát... A megmaradó kevés szabad időre ott a szőlő, a kiskert . . . Varga J.
