Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-12 / 128. szám

Api fia, Jágó, ma az ügetőpálya legjobb lova A somogysárdi aranycsinálók így nyerte Jágó a jubileumi Magyar ligető-derbyt. (Cél­fotó) Mielőtt a cím bárkit fél­revezetne: a versenyló­tenyésztésből nem lehet meggazdagodni. A tenyész­tői siker (sajnos) korántsem kamatozik úgy. mint egy jól vezetett kiskocsma, vagy egy butik. A tenyésztő sem­miféle mennyiségi többlettel ném pótolhatja a minősé­get. A versenypályára meg­szabott számú lovat küld­het. Ha azok jól szerepel­nek, van bevétel, ha nye­retlenek maradnak, nincs bevétel. Ilyen egyszerű a képlet. A Kutasi Állami Gazdaság somogysárdi mé­nese évek óta nyereségesen működik. De az a nyereség, amit a ménes a magyar versenyló, mindenekelőtt az ügetőló-tenyésztésnek nyújt, pénzben aligha fejezhető ki. Manapság a somogysárdi lovak sikerétől hangos az ügetőpálya. 1984-ben nagy fölénnyel nyerték a Ma­gyar ügető Kupát, a leg­jobb tenyésztőnek járó tró­feát. A pálya hét legjobb lova közül öt a somogy­sárdi ménesből került ki. A lebonyolított húsz tenyész­versenyből tizenkettőt szin­tén sárdi lovak nyertek. És az egész mezőnyből kima­gaslóan a pálya legjobb lova volt Jágó, Apinak, a hetvenes évek legendás ügetőjének a fia. Tavaly megnyerte a jubileumi üge- tő-derbyt, a Hungária - díjat, a kísérleti versenyt, a Ménesek díját, a Moszkva- díjat, idén a Munka ünne- pe-díjat. A nyolcéves Fenn­sík és Fickó pedig 3-3 te- nyészversenyt nyertek. A tenyésztéshez - azt tartják, pénz, türelem és szerencse szükségeltetik. Legalább szerencséből len­ne több! Mert Api, mint a tények és fiai sikerei bizo­nyítják, kiválóan örökítette ősei tulajdonságait. De mindössze egy évet tölthe- tett a tenyésztésben, 1981- ben elpusztult, tíz mén és két kanca származik tőle. Mi lenne, ha . . . Persze minden igen, ha csak játék. Vagy alakulhatott volna sze­rencsésebben a másik ki­tűnő ló, Filozófus sorsa is. Dehát egy bécsi versenyre való szállítás közben meg­sérült és elpusztult. Az elmúlt évben a galopp­pályán is szép sikereket ér­tek el a somogysárdi te­nyésztésű telivérek. Bár a telivér nem főprofiluk, mind­össze 25 lovuk fut, szemben az ügetőn lévő 130-cal. Ám ennek ellenére Párma ne­vű lovuk magyar kancadí­jat nyert, Hűtlen pedig a pálya legjobb rövidtávú lo­va volt. A magyar félvértenyészet sportlovai közül pedig a 8 éves Nefelejcs nevű kanca teljesítménye emelkedik ki, az országos díjugrató te­nyészverseny megnyerésé­vel. A lovakat eladják, ugye? Ernyes István, a Kutasi Ál­lami Gazdaság somogysár­di kerületének a vezetője éppen vevőket vár. A döm- södi tsz fogathajtói keresnek lovakat a négyesükbe. Nem lehet elmondani, hogy to­longanak a vevők. Tavaly 1 millió forint értékű lovat adtak el. Idén a Jakopó nevű angol telivér mén kelt el félmillióért. Az ága­zat a többinél érzékenyeb­ben reagál a gazdasági élet minden változására. Ha jó az üzletmenet, a nyugati vevőkör többet költ lóra, ha pénzszűke van, a lóvásárlást habozás nélkül elhalasztja. A versenyeken elérhető bevételek is csökkenőben vannak. A díjak lényegében nem változtak, a pályák be­vételei sem tartottak lépést az emelkedő költségekkel. Sokat segítene a tenyész­tőkön, — véli Ernyes István —, ha több pálya volna. Je­lenleg még jó képességű lovakat is le kell hozni a pályáról, mert minden év­ben fel kell küldeni a két­éveseket. Kisebb pályákon még nagyszerűen versenyez­hetnének azok a lovak, amelyek ma vágóba kerül­nek. Az élősúlyáruknál többet kereshetnének - és sok embernek jó szórakozást nyújthatnának. Végül egy hír: a Magyar Lóverseny Vállalatnál tizen­harmadikán, hétfőn kerül sor arra az ünnepségre, ahol a Kiváló Vállalat cí­met veszik át. A Lóverseny Vállalat a lótenyésztéssel foglalkozó gazdaságok kö­zös vállalkozása. Aligha fér­het hozzá kétség, a Kutasi Állami Gazdaság somogy­sárdi ménesének nagy része van a kitüntető cím elnye­résében. Kurucz Pál Nyitnak a Dél- Balaton üdülői Százezer vendég egy szezonban Népszerűek a szakszervezeti üdülők, nem kell különösebben korteskedni mellettük, hiszen olcsók, kényelmesek. A SZOT Dél-balatoni üdülési Igazgató­ságának statisztikái önmagu­kért beszélnek: hetven tóparti és a mecseki szállójukban tíz­ezer ágyon, egy szezonban százháromezer vendéget fo­gadnak. A vajtai gyermeküdü­lőben pedig egész évben sze­zon van, szeptembertől a ta­vasz végéig mozgáskorlátozott gyerekek szanatóriuma, a nyá­ron kéthetenként száznyolcvan kisiskolást fogad. S a gyer­meküdülőn kívül már öt szálló üzemel egész évben folyama­tosan. Az első vendégek a héten, illetve a hét végén érkeztek szakszervezeti beutalóval az előszezonra, amely .az iskolaév végéig tart, júniustól már a gyermekes szülőket is várják, de az önálló kicsiknek is ad­nak szállást, az öt gyermek- üdülőben Siófokon, Boglárlel- lén és Fonyódon, egy-egy nyá­ron kilenc és félezer gyermek­nek. Az üdülő természetesen arra is kíváncsi, mi vár rá? Milyen elhelyezésre számíthat, jó étket kap-e? Nos, idén harminchat- millió forintot költöttek a SZOT üdülőinek felújítására, karban­tartására, csinosítására. Újjal is bővül a szállólánc. Június 10-én adják át a Postás-üdü­lőt, amely több, mint kétszáz­ötven-millió forintba került. Négyszáz felnőtt és kétszáz gyermek szállhat itt meg egy­szerre. Három évvel ezelőtt kezdte az igazgatóság a kooperációs felújítási programot, amelynek során elsősorban a négy évti­zede átvett, majd üdülővé ala­kított villákat teszik rendbe. Balatonföldvár és Siófok terü­letén az összes régi házat első osztályú szállóvá szépítik. A felújításokat az ágazati szak- szervezetek, illetve a cégek fi­nanszírozzák, s cserébe huszon­öt éveshasználatra megkapják az üdülőt. Jelentős az a program is, amelynek során téliesítik a szál­lókat, és gyógyászati részlege­ket is kialakítanak az Egész­ségügyi Minisztériummal kar­öltve. Az egyik legnépszerűbb a siófoki Bányász, amelynek gyógyászati egységére ötven­millió forintot költöttek. A to­vábbiakban Boglórlellén is ter­veznek hasonló átalakítást. Kevésbé jó hír, bár akik is­merik az üdülési költségeket, elfogadják, hogy még így is előnyösebb a szakszervezeti be­utaló, növekedtek a térítési dí­jak. Viszont, ha szerényen is, de nőtt az étkezési norma, ami remélhetőleg azt jelenti, hogy bőségesebb, választékosabb étkeket szolgálhatnak fel az éttermekben. Ezt a szállók ma­guk is szorgalmazzák, mert az idegen étkeztetésből jött pénz harminc százalékát saját ven­dégeikre költhetik. Ugyanígy, többletjövedelemre tehetnek szert az üres szobák értékesí­tésével önállóan. G. M. AZ ÉV MINDEN NAPJÁN, A NAP MINDEN ÓRÁJÁBAN vállal - garanciával a Szigetvári Agrokémiai Társaság Fertőtlenítő Állomása — rovarirtást — rágcsálóirtást, — fertőtlenítést — terménygázosítást, — ásott és vezetett kútvizek tisztítását, — létesítmények körüli gyomirtást. «V CÍMÜNK: Szigetvár, Dencsházai út. TELEFON: Szigetvár 99, 12-es mellék. TELEX: 12-340 llllelyuízben a stegek A Pécsi-tavon rend van A horgászok nem fogadták egyöntetű elismeréssel az új kormányrendeletet, amely szi­gorúan szabályozza a víziállá­sok telepítését, építését, sőt el­rendeli azt is, hogy a szabály­talan, környezetszennyező sté­geket le kell bontani. Hogy a MQHOSZ mégis tá­mogatja a rendelkezést, annak egyértelmű oka: a horgászok­nak különösen érdeke a vizek tisztasága, az élővilág „egész­sége”. A rendelet megszületé­sének elsődleges oka pedig az az elképesztő rendetlenség, amely a nagy vizeinket uralja stégügyben. A soroksári Duna- ág szinte katasztrofális látvá­nya késztette végül is a jogal­kotókat a szigorra: egymást érilk itt a stégek, amelyek fölé „vityillókat" építettek kiszupe- rált autóbuszokból, olajoshor­dókból, a szennyelvezetésre igen egyszerű megoldást talál­tak a tulajdonosok: a fadesz- kák között egy lyuk a Dunába. Nos, a rendelet szerint ilyen felépítményék barkácsolása ezentúl mellőzendő. A meglé­vőket lebontatják, remélhető­leg a faházakkal együtt. . . S nem építhető fedél a stég­re a Balaton-parton sem, má­sutt is csak hatósági enge­délyre, műszaki tervvel és a szennyvíz-gyűjtés, illetve szállí­tás megoldásával. Nyilvánva­lóan nem az adminisztrációs munkát 'kívánják sokszorozni a jogalkotók. A különböző enge­délyek előírásával, arra töre­kednek, hogy a vizék gazdái­nak legyen pontos képük: ki, hol, mit telepít a vízre, elkerül­ve később a vitákat például a tönkrement, szennyező faanya­gok gazdáinak felkutatásában, illetve az elszállításban. Nézzük saját házunk táját: milyenek a stégek a Pécsi-ta­von? Dr. Kovács Zoltán, a MO- HOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának titkára állítja, évekkel megelőzték a rendele­tet. Itt ugyanis rend van. Az orfűi Községi Tanács meghatá­rozta a telepítések helyét, a horgászok és a strandolok, üdülők érdekeit egyaránt szem előtt tartva. Két helyen, a 'hor­gászfalunál, és a tó nyugati oldalán vannak víziállások, amelyeket a tanácsi engedély szerint a parttól hat méterre lehet bevinni, és egy tulajdo­nos három négyzetméternyit építhet, rá pedig széket vagy padot tehet. Az engedélyeket pedig az IB ajánlásával kap­hatja meg a horgász, érdem­telenül viszont nem, elutasítot­tak már kérelmet, mert a je­lentkezőnek fegyelmije volt. Tény, hogy ma már kevesebb léhetőség van a tavon a stég­építésre, így aztán manapság keletje van az eladó víziállá­soknak. Ez annyiban jelent gondot, amennyiben megfeled­keznek bejelenteni az adás­vételt, s időnként nehéz meg­találni, netalán számonikérni az új tulajdonost. Gáldonyi M. Ha véleményt mond, nyerhet a vásárló Milyen legyen a pécsi autós diszkont áruház? Szűkek a belvárosi utcák, kevés a parkolóhely a pécsi üzletek, áruházak körül. Ez a körülmény sarkallta a Konzum Szövetkezeti Közös Vállalatot, hogy a heti nagybevásárlások­ra alkalmas autós diszkont áruházat létesítsen. Mint arról már hírt adtunk, a vegyes profilú, 3000 négyzetméter alapterületű „hipermarket" Lvov-Kertvárosban, a Sarohin tábornok út—Hajdú Gyula utca csomópontja és a Siklósi út ál­tal határolt területen épül. Az önkiszolgáló bevásárló központ a tervek szerint a jövő év őszé­től fogadja a vevőket. Az új kereskedelmi létesít­mény kialakításánál felhasz­nálják az M—1-es út mentén, Tatabánya közelében már si­kerrel működő diszkont áruház üzemelési tapsztalatait. A pé­csi Konzum vezetői azonban ennél többet akarnak: ponto­san ismerni a vásárlók igénye­it, s ahhoz szeretnék igazítani az árukészletet, nyitvatartást, stb. Egyebek közt tudni szeret­nék, milyen árukat keres hiá­ba a vevő; milyen termékeket vásárolna szívesen egyszerre nagyobb tételben. A vállalat dolgozóiból piac­kutató csoportok alkuitok, akik több családot keresnek fel az elkövetkező hetekben, választ várva eqy sor kérdésre. A vá­laszadás önkéntes és kizáró­lag a vásárlói igény felméré­sére szolgál. Ha válaszol a kedves vevő, sorsjegyet kap, amivel a július 3-án sorra ke­rülő sorsoláson értékes jutal­ma; nyerhet. Egyidejűleg név- cdó kerestetik. Mi legyen az autós bevásárlóközpont fan­tázia neve? Erre kérnek javas­latot. Harkány és környéke belép a crossbar­hálózatba A telefon feltalálása óta szédületes pályát futott be. Népszerűsége napról-nap- ra növekszik. Napjainkban a legeldugottabb telepü­léseken élők is igénylik a távbeszélőt. Az országos távhívó- hálózat kiépítése hazánk­ban tizenöt évvel ezelőtt kezdődött. Mára több tíz­ezren várakoznak, hogy egy szám, és készülék bol­dog tulajdonosai legyenek. A vasút villamosításával egyidőben jelentős válto­zás történik a baranyai távbeszélő-hálózat fejlesz­tésében is. Ezzel egyidő­ben a megye más térsé­gében - Harkányban és környékén — a Pécsi 'Pos­taigazgatóság megkezdte a hírközlés fejlesztését az elmúlt nyáron. A rhunka alapvetően hálózatépítés­sel, és a már meglévő, korábban lefektetett kábel nagycsatornás átviteltech­nikai rendszerré alakításá­val kezdődött. Már elké­szült a harkányi telefon- központ épülete, és most szerelik benne a távbeszé­lő-berendezéseket. Hason­ló ütemben halad a diós- viszlói, és a drávaszabolcsi telefonközpont építése is: várhatóan mindhárom köz­pontot nyár végére átad­ják. A környékbeli előfize­tők már nagyon várják ezek belépését, hisz a be­ruházás miatt most rosz- szak a telefonálási lehető­ségek — sokat kell várni a kapcsolásra, és nagyon halk, sercegő a hangköz- vetítés. De ahogy befeje­ződik a munka, megszűn­nek ezek a problémák. Hiszen a korszerűsítéssel a szolgáltatás minősége ja­vulni fog. — A korszerűsítés 25 millió forintba kerül: eb­ből az átvitel technikai rendszer kiépítése 15 mil­lió, és a központok, vala­mint a hálózat 10 millió forint. Felmerült a pécsi központ bővítése is - ez a lépés mihamarabb szük­ségessé válik, mert a har- kánytérségi, és a pécsi forgalom zsúfoltságán enyhítene. Ebben az évben Bara­nya más részein is adnak át telefonközpontokat. A. E. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents