Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-31 / 147. szám
2 Dunántúli napló 1985. május 31., péntek Andi Gábor A bányászok helytállnak (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak I A Hazafias Népfront megyei vezetése felkért, hogy a mai nagygyűlésen mondjak véleményt az alig több, mint egy hét múlva sorra kerülő ország- gyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról. Ennek a felkérésnek eleget teszek, bár nem tudom, hogy büntetésből, vagy megtiszteltetésből kaptam a megbízatást. Én mindenesetre megtiszteltetésnek veszem, de aki már beszélt több ezer ember előtt, az tudja, hogy nem könnyű feladat, főleg ilyen kezdőnek, mint én vagyok. Valószínű, hogy most már sokan tudják ebben a városban, megyében, hogy Túrós János bányászbarátom és én a föld alatt dolgozunk. Nem könnyű területen tesszük dolgunkat. Sok gonddal és bajjal küszködik az egész bányásztársadalom, de igyekszünk becsülettel helytállni. A szénbányászok szinte minden szabadnapjukat feláldozzák, hogy a kemény tél okozta energia- és tüzelö- cnyag-ellátási gondokat enyhítsék, terveiket teljesítsék. S ha szükséges, mi, uránbányászok is képesek vagyunk rá, hogy erőt, szabad időt áldozzunk a népgazdaság, a dolgozó nép érdekében. Jelölésünk első perceitől kezdve tudtuk, hogy egy bányász-, munkásképviselőnek nemcsak a bányászok, munkások sorsával, hanem minden fizikai és szellemi dolgozó ügyeivel, gondjaival, városunk, megyénk és hazánk ügyeivel is foglalkoznia kell. A mi közéleti tevékenységünk elsősorban a termelő munkában velünk együtt dolgozók körében folyik, de természetesen a lakóterületi élet, az ott lakók körülményei sem közömbösek számunkra és az országban kialakult gazdasági-politikai viszonyokat is figyelemmel kísérik a bányászok. Nem elszigetelt rétegként élünk. Programunk a dolgozó nép, a bányásztársadalom, a megye, városunk, ezen belül Kertváros érdekeinek képviselete. A munkásemberek szava minden fórumon kell, hogy hallható legyen. így mi természetesnek tartjuk, hogy Baranya megyének, ezen belül Pécsnek, az ország egyik legnagyobb bányászvárosának, személyünktől függetlenül az Országgyűlésben bányászképviselője legyen. Jól tudjuk, hogy önmagunkban, bármilyen fontos munkásérdekeket is képviselünk, eréd- ményeket egyedül elérni nem lehet. Ehhez az kell, hogy a választók, képviselőtársaink és nem utolsósorban az ország felsőbb szintű vezetése, pártunk és kormányunk álljon a munkásemberek mögött, hogy közös összefogással harcolva küzdjünk a munkásdemokráciáért, a szocializmus építéséért. Mi ehhez a kérges tenyerünket, erőnket, tiszta szívünket, és embertársaink iránti, a bányamunka során belénk ivódott, egymás iránti megbecsülésünket adhatjuk, s adjuk is. Mi ezt ígérjük és ehhez kérjük Pécs város, a megye lakosságának segítségét! Ehhez kívánok bányászköszöntéssel: Jó szerencsét! Medveczky Antalné Sok művelt, képzett embert Következő felszólaló Medveczky Antalné, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára volt, aki a felsőoktatás gondjairól szólt: — A választók megtisztelő bizalma alapján az elmúlt öt évben országgyűlési képviselő lehettem. Feladatom kettős volt. Az egyik a választókerület fejlesztésének segítése, az ott élő emberek problémáinak megoldása. A másik az oktatás, főként a felsőoktatás képviselete, amelyet az országgyűlés kulturális bizottságában láttam el. Magam is egy felsőoktatási intézményben dolgozom, így hát belülről ismerem az életét, a gondokat, a problémákat. Pécs nemcsak ipari, hanem iskolaváros is. Számos középiskolája van, és jóhírű felsőoktatási intézményei. Közel ötezer hallgató tanul ezekben. Bár ezeknek az intézményeknek a képzési célkitűzése eltérő, gondjaik, problémáik azonosak. Ez az anyagi és erkölcsi elismerés, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A társadalom elvárja tőlünk, joggal, hogy művelt, jól képzett ember hagyja el az egyetemeinket és főiskoláinkat, és az oktatók magasszintű tudományos munkát végezzenek. Ennek akkor tudunk eleget tenni, ha a feltételeink és lehetőségeink biztosítottak. Az oktatás eredményességében nagyon fontos a jól felkészült oktató, de hivatástudattal, lelkesedéssel sem pótolhatja egy korszerű műszer hiányát, vagy a létesítményhiányból származó kiesést. A problémák ellenére a felsőoktatási intézmények oktatási színvonala jó. A végzett hallgatóinkat elismerik — szívesen fogadják, munkahelyek közt válogathatnak. Az elkövetkezendő időszakban a közoktatás további segítése mellett nagyon fontos, hogy növekedjen a felsőoktatási támogatás. A képviselői megbizatás nagy megtiszteltetés, de nem könnyű szolgálat. Nagyon sok energiát, és időt igényel, és mi ezt a munkát nagyon szívesen végezzük. Ha egy problémát sikerül megoldani, vagy valakin segíteni, ez a mi legnagyobb elismerésünk, s ez az örömünk. Hiszem, közös munkával, több közös áldozatvállalással tudjuk fejleszteni környezetünket, és javítani körülményeinket. Közös céljainkért közösen kell dolgozni, s nem mástól várni az eredményt. Meg kell keresni a munkában és ki kell venni a részünket a tennivalókból. Szabó Imre Értékteremtő munkát! Szabó Imre képviselőjelölt, o mozsgói Zrínyi Tsz elnöke o mezőgazdaság elmúlt éves eredményeivel kezdte beszédét, melyben kiemelte, hogy a gabona magas színvonalon történő termelésének kiemelkedő eredménye: Baranya megye gazdaságai egymillió tonna gabonát termeltek. Az eredmények eléréséhez az is hozzájárult, hogy az egyik legnagyobb természeti kincsünk, a föld védelmével, potenciális termőképességeinek javításával való foglalkozás napi feladattá vált a mezőgazdasági üzemek döntő többségében. Az élőállat-előállítás és az -értékesítés szintén évről évre növekedett, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy 1984-ben 23 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Átlagot meghaladó volt a sertés 33 százalékos, a baromfi 41 százalékos növekedése. A növekvő hozamok ellenére az állattenyésztési ágazat jövedelemteremtő képessége alacsony. A hozamok és a termék- kibocsátás jövőbeni növelése érdekében fontos, hogy megváltozzon a közgazdasági környezet: javuljon az állattartás gazdaságossága. Gazdaságunk fejlődésének alapvető forrásai fokozatosan teremthetők meg, de megteremthetők. Ennek egyik igazi forrása térségünkben is az értékteremtő, jól szervezett kis- és nagyközösségek körében végzett eredményes munka. Ez és csakis ez lehet az alapja a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetettek gyakorlati végrehajtásának. A térségünkben élő állampolgárok egyetértenek a Hazafias Népfront felhívásával. annak végrehajtásában cselekvőén részt kívánnak venni. Aczél György Cselekvő hazafiságot! Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, képviselőjelölt lépett a szónoki mikrofonhoz:- Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak I Tulajdonképpen már a megszólításnál is zavarba jöttem, mert ennek a gyűlésnek a stílusához szépen illene Petőfi Sándor megszólítása: Polgártársaim! Hazám Fiai! - azzal kiegészítve, amit még neki nem kellett mondania választáskor: Hazám Leányai! Azt hiszem, érdemes polgárjogot adni ezeknek a szép régi kifejezéseknek. Mindenekelőtt szeretném megköszönni önöknek, minden jelölttársam nevében, hogy eljöttek, és ezzel majd a további segítséget is megadják. Harmincegy képviselőjelölt ül itt, de azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatom a köszönet szavát a tanácstagjelöltek nevében is. 36 egyetértésben A teremben minden nemzedék itt van, néhányon — sajnos nem sokan — az első világháborút, a forradalmakat is megélték. Itt vannak azok, akik az ellenforradalmi korszak, és a második világháború által megtizedelt nemzedékhez tartoznak. Azok, akik romokból újjáépítették ezt az országot a felszabadulás után - tiszta hittel, meggyőződéssel harcoltak, egyszerre építve és tanulva és sajnos feleslegesen szenvedve is. Itt vannak azok, akik az 56- ot követően újrakezdték, és azután nehéz küzdelmek után segítették az előrejutást. Itt vannak az 1956 után születettek, akik felnőttek, s akiknek a sorsfordulói nem nagy nemzeti, történelmi fordulókkal függenek már össze, hanem sorsfordulóik a születésnapok, az érettségi és szakmunkásbizonyítvány. Hadd reménykedjem abban, s ezért fogunk közösen küzdeni, hogy soha többet ebben az országban nem lesz olyan első nemzedék, amelyik elkezd és újrakezd, hanem folytatók lesznek, akik ezt a bonyolult munkát tovább fogják vinni, s magasabbra jutnak. Hiszem, ezek a nemzedékek tanulhatnak egymástól kölcsönösen: idősek fiataloktól, a fiatalok az idősektől. Jó egyetértésben kell hoqy dolgozzanak! S itt van minden nemzetiség megyénkből, mint ahogy a múlt a jelennel; németek, délszlávok, magyarok együtt, akik mutatják, hogy honnan hova lehet eljutni. Emlékezzenek vissza az idősebbek, hogy 1945 előtt és után mi volt a németség sorsa, és 48 után más okból a dél- szlávoké. Az, hogy ma így ülhetünk egvütt, s nemcsak itt, hanem a falvakban, munkahelyeken, sőt a családban is, az bizonyítja, hogy mire képes a szocializmus, ha hű önmagához a nemzetiségi politikában. Aki akar, az tanul ebből. Mi tanultunk a múltból. így vagyunk erősebbek, hoqy együtt tudunk lenni a hétköznapokban és ünnepekben. És itt vannak a minden világnézetű állampolgárok, vallásosak és nem vallásosak, akik a saját hitükben konfliktus nélkül tudnak a szocialista nemzeti fejlődésért dolgozni, okik kölcsönösen türelmesek eqymás hitéért. A hivő ember és aki a mi világnézetünkön van, nemcsak eltűri, egymást, hanem együtt is tud dolgozni a másikkal. Valamennyi társadalmi réteg és foglalkozás itt van: fehér- és kékköpenyes munkások, a mezőgazdaságban dolgozók, akik már csak nagyon ritkán írják azt, hogy parasztok, itt vannak a szellem munkásai, itt vannak a kereskedelem, a szolgáltatás, a tájékoztatás dolgozói. És ha körülnézik a termet, akkor sem magatartáson, sem öltözködésen, sem testtartáson nem láthatják, hogy ki hova tartozik. És nemcsak választójogilag vannak jelen itt a nők, hiszen jelen vannak az életben is. József Attila szép verse: ,,De mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek, s mind ember, mert az egyre kevesebb" . . . Hogy emberek maradjunk, abban egyre nagyobb szerepe jut a nőknek a családban, a közéletben, a munkahelyen és ezért kell őket megbecsülni. És ha szabadna kémem, elsősorban a nőktől: egymást is becsüljék jobban! Merjenek több nőt javasolni a közéletre. Nem olyan tökéletes ez a férfiak által csinált társadalom, hogy ne férne el sokkal több nő a közéletben. Óriási nemzetközi figyelem közepette Néhány nap múlva az egész országgal együtt több mint 310 000 baranyai fog szavazni és választani, óriási nemzetközi figyelem és belső érdeklődés közepette. Még nem tadom, hogy hány száz, vagy ezer újságíró lesz itt 9 nap múlva, de nagyon sokan lesznek és figyelnek bennünket. A szocialista Magyarország számára rendkívül fontos, hogy jól vizsgázzunk abban az újabb lépés- mekben, hivatalokban, iskolákban, egyetemekben és most a ben, amit megtettünk az üze- tanácsoknál és az országgyűlésen. Arra kérem önöket, hogy ne csak szavazzanak a Népfront programjára, az országos listájára, arra, hogy folytatódjon a Kádár János nevéhez fűződő politika, hanem egyben hirdessék mindenütt, hogy ennek a politikának szüksége van és lesz arra, hogy 310 000 baranyai választópolgár hitet tegyen mellette most és ezután is. Kedves Barátaim! Szavazás lesz és választás. A magyarban a választás kettőt jelent: jelenti azt, hogy választani és választatni. Az önök feladata a jövő héten választani. Választanak a képviselők közt, akik az önök képét kell, hogy viseljék, de egyben igaz ügyet kell, hogy képviseljenek a tanácsokban és az országházban. Választónak és választandónak egyaránt tudnia kell, hogy mit várnak a tanácstagoktól és a képviselőktől. Hadd pillantsak vissza ennek magyarázatául: 1947-ben én azt mondtam, hogy lesz kenyér, lesz fedél, lesz ruha, lesz szalonna. Ma nem sok szavazatot lehetne ilyen programokkal kapni. Óriási fejlődése az országnak, hogy ma keveslik a 14-féle kenyeret, amit itt, a Pécsi Kenyérgyárban sütnek, de arra is gondolni kell, hogy olcsó kenyér is mindig legyen. Azt hiszem, ez a normális fejlődés, ezt kell tovább folytatni és közben nem megfeledkezni azokról, akiknek ezt a kenyeret is nehéz előteremteni. Hadd emlékeztessem önöket, nem személyes okok, hanem a történelmi út miatt: 36 éve először választottak a baranyaiak képviselőjüknek, s néhány hét múlva nem a baranyaiak vonták meg tőlem a bizalmat. Aztán 56 után újra idejöhettem, és újra jelöltek, és az önök bizalmából újra képviselőjük lehettem. Azóta is firtatják a világban, hogy megtartjuk-e azt a fogadalmunkat, amit 1956 decemberében a 23 tagú kis Központi Bizottság tett: soha többet nem szabad megengedni, hogy felesleges vért, felesleges könnyet, verejtéket kérjen bárki is ettől a néptől. Bebizonyosodott: mindent megtettünk, hogy ez így legyen, és továbbra is ez lesz a fogadalmunk. Á néppel közösen Mi tanuljuk a demokráciát, ma önök is, mindannyian. A polgárság évszázadokig tanulta, s amit teremtett, az nem a tökély, hogy nagyon finom legyek. Még félszegek vagyunk, van félénkség bennünk, de ezen az úton kelf tovább előremenni, korrigálva ami gyenge, de javítva, továbbfejlesztve, ami jó. Fejlesztenünk kell a szocialista demokráciát, okosan, minden elemében érdemibb módon,, hogy a nép ellenőrzése alá helyezzük a nagy és a kisebb napjainkat: hétköznapjainkat és ünnepnapokat egyaránt. Egyszerre kell erősíteni a helyi politikát, az önkormányzatot, s az országos felelősséget. Láthatja a világ: nehezedő gazdasági, külpolitikai körülmények között, ha hidegebb az éghajlat, akkor sem megyünk vissza a régi módszerekhez, akkor is előremegyünk és a szocialista demokráciát fejlesztjük tovább! Nem könnyű, amit akarunk, de igenis olyan, hogy a járatlan utat a néppel való kísérletezés kalandorsága nélkül a néppel közösen járjuk együtt. A demokrácia nem ajándék, nem egyszeri aktus! Senkinek sem teszi egyszerűvé az életét, sem választónak, sem a választottnak. A népnek teszf jobbá, és a Magyar Népköz- társaságnak teszi szebbé az életét. A mi demokráciánk egyszerre megértés és szigorúság, feladat és felelősség, segítés és számonkérés, bizalom és ellenőrzés, szabálytalan kezdeményezés és fegyelmezett cselekvés. Sok szó esik az egyéni, a csoportérdekekről, és az helyes. Volt szó arról, hogy megsértik a bányászokét, és ha nem tudjuk kielégíteni jogos igényeiket, akkor az tízmillió magyar ember sérelmét jelenti. De a bányászok és tízmillió magyar ember érdeke, hogy jókedvű pedagógus tanítsa gyerekét, az országnak az érdeke, hogy hivatástudó orvos kezelje a bányász hozzátartozóját, és mindannyiunkat. A nyugdíjasok gondja nemcsak a nyugdíjasoké, hanem minden emberé, akiben igazságérzet és biztonságra való vágy van, ha ma 25 éves, akkor is. A jövőt jelenti az, hogy hogyan tud ma bánni az ország a nyugdíjasaival. Lássuk a részérdekeket, mutassuk fel, de lássuk a közös érdeket is, és próbáljuk keresni, hogy a sok részérdeket hogyan tudjuk legjobban egyeztetni a közösségért. Tudni a világot és ismerni benne az országot, én azt hiszem, ez a mi dolgunk, vállalva a rossz és jó örökséget egyaránt. Az elmaradottság leküzdése hosszú időt jelent. Amikor az ezüst flották szelték az óceánokat, akkor Magyarország végvárként szerepelt, amikor Szigetváron Zrínyi elesett, akkor más világtájakon már fejlett világkereskedelejn folyt, amikor fölfedezték Ric- cardóék, hogy érdemes kereskedni egymással az országoknak, akkor nálunk még meg sem született Kossuth és Széchenyi, hogy majdani vitáját elkezdje a kereskedelem, ipar, mezőgazdaság jövőjéről. Csak a második világháborúban Magyarországnak több halottja volt, mint az Amerikai Egyesült Államoknak, vagy Franciaországnak . . . Ilyen történelmi hátránnyal indultunk. Ezt nem lehet mind leküzdeni, ennyi idő alatt, de nagyon nagy részt faragtunk le belőle. Több kultúrát a munkában! Az elmúlt öt év hatalmas próbatétel volt az országnak. Őriztük az életszínvonalat, és nem sikerült teljesen megőrizni. De gyarapítottuk és megőriztük az ország jó hírét, s tudjuk, hogy ez mit jelent Mo(Folytatás a 3. oldalon)
