Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-31 / 147. szám
1985. május 31., péntek Dunántúlt napló 3 Választási nagygyűlés Kaposvár: Losenczi Pál (Folytatás a 2. oldalról) gyarországnak és a világszocializmusának. Ma már szerencsére nem igaz, hogy a jövőért is megbűnhődött ez a nép. Ma már rajtunk múlik, hogy a balsors helyett szembe tudunk-e nézni a nyugodtabb jövővel. Ma olyan korszakban élünk, hogy amit meglehet tenni, azt kötelező megtenni ebben az országban. Nagy lépést tettünk ebben előre. Jó ez az út, de átgondoltan kell lépnünk. A megállás visszacsúszást jelentene. Ez a valódi választás most: lesz-e új elmaradása az országnak? S ez nem június 8- ón, hanem a következő években fog eldőlni. Ez a mi dolgunk: az önöké, a fiataloké, a középkorúaké, az idősebbekés, és valamennyiünké. Együtt van ma azoknak a generációknak a sora, amelyek már az ezredforduló történelmét készítik elő. Az egész országot meg kell hogy mozgassa a minőség, az igényesség gondolata. Tenni is kell érte, ugyanakkor szükség van a nyitottságra is: ha mi nem tudnánk importálni pár hónapig, akkor lezuhanna az ország, akkor megtorpanna mezőgazdaságunk, iparunk. Nekünk kell a nemzetközi piacra is termelni, de azt nem lehet, hogy oda jót, s magunknak a rosszat. S ez nem gazdaságpolitikai, hanem szemléleti, magatartásbeli program. Mennél szűkösebbek az anyagi feltételek, annál kötelezőbb a gondolkodás, cselekvés, a részvétel, annál kötelezőbb a munkakultúra. Több munkát a kultúrában, több kultúrát a munkában, az oktatásban, a tájékoztatásban, mindenütt! Kevesebb beépített hibát az életünkbe, kevesebb olyan lakást, ahol az örömöt megkeseríti a beépített hiba, kevesebb olyant, hogy a vásárlás keservvé válik. Meg kell változni az ország egész igényességének, általános kultúráltságának, szakmai műveltségének, képzettségének. Lehetetlenség, hogy egymás életét tartósan megkeserítse a szervezettség hiánya, az együttműködés hiánya, az egymásnak való dolgozás készségének a hiánya. Ugyanakkor gazdálkodnunk kell a tehetséggel, mert minden emberben van tehetség. Ez a kis ország nem engedheti meg magának a tehetség pazarlásának bűnét. El kell jönnie annak az időszaknak, amikor a nemcselekvésért, a jó lehetőségek kihasználatlanságáért a közvélemény előtt kell felelni. Elmarasztalni, sőt föl is lehet menteni embereket. A tisztességes munka nemcsak hasznot hajt, hanem önérzetet is ad. Ma nem lehet csak emberiséget, csak hazát általában szeretni, hanem oda kell figyelni a munkára, társra, kollegára, tanítványra. És véget kell vetni az önámításnak és helyette az önbiztatás kell. A cselekvő hazafiság kell ahelyett, amit Vörösmarty úgy elítélt: „Nagyot iszik a hazáért és felvisít, csak hogy egyszer tenne is már valamit." ^ fr ■ Jovoje van a baranyai bányászságnak Sokfelé jártam mostanában — Hirden, Vasason, Meszestelepen, a kenyérgyárban, a Szikra Nyomdában, a művészeti középiskolában, múzeumban, kesztyűgyárban, bányatelpen. Mindenütt azt tapasztaltam, tele keservvel, megoldatlan bajjal, de nyílt és kritikus a hang, széles a látókör, józan a bizalom a megoldások keresése. Mindenütt fontos helyi ügyek — gázvezeték, jó ivóvíz, a szennyvízkérdések megoldása, a buszmegállók, gyógyszertár, orvosi ügyelet és a nagy kérdés — a nyugdíjasok, a fiatalok pályakezdése és lakása — együtt van az ország egészére való odafigyeléssel, a világfolyamatok ismerésével, úgyhogy mondhatom, az elmúlt évek nemcsak eltávolították, de a nehézségekkel küzdve össze is kötötték az embereket. Egyre többet látni hitelképességünkért aggódó mezőgazdasági embert, az aprófalvak sorsáért aggódó lakásra vágyó pécsi fiatalt. Mindenütt tapasztalni: széles látókörű országos és nemzeti ismeretekkel rendelkező embertömeg nőtt fel. Nem tíz- és százezer, de milliónyi ember van ilyen az országban. Ennek a vidéknek külön ad jelentőséget, hogy bányászaink vannak. Az ország tudja, hogy mit jelent a bányászság. önök tudják, hogy a természettel való küzdelem, a veszélyekkel való dacolás, kifejlesztett olyan föltétien szolidaritást, amit el kell terjeszteni minden más munkahelyen, ott is, ahol nincs sújtólég, nincs veszély, de emberek élnek. Jövője van a baranyai bányászságnak, szénbányászatnak, uránbányászatnak — folyik a kormány beruházási programjának a kidolgozása — hiszen nem lehet másképp. Évszázadokra való szén- és egyéb vagyonunk van itt. Az kell, hogy erősödjenek a bányászdinasztiák, nőjön a szakképzettség, az anyagi és erkölcsi megbecsülés. Nőjön mindaz, amit József Attila oly szépen fejez ki a hűséget jelző bányászoknál: „Ha beomlanak a bányát vázazó oszlopok, a kincsét azért a tárnák őrzik és ez lobog. És mindig újra nyitnák a bányászok az aknát, amíg szívük dobog." Ennek a hűségnek a szellemében kell a bányászattal, a lakóhelyekkel, mindennel törődni a megyének, országnak egyaránt. Van fejlett iparunk, de ugyanakkor küzdünk a veszteséges, alaphiányos termeléssel. Nem kér senkitől egyszerűen többet az ország, hanem jobbat és másként. A legközelebbi évek, évtizedek alatt meg kell tanulni, és meg kell szerezni a pénzt, a tudást ahhoz, hogy ne többet, hanem jobban és másképpen gondolkozzunk, termeljünk, éljünk. A szocializmus bebizonyította az egész világnak, hogy a szocialista mezőgazdaság visz- szafordíthatatlanná vált. Húsz esztendeje lesz lassan, hogy egyetlen ellenséges rádió, sem sajtó nem mondja azt, hogy a paraszt visszavágyódik az egyéni gazdálkodás időszakához. Azt mondjuk~visszafordit- batatlannak, ami az emberek tudatába és szívébe is beépült. Ennek a megyének óriási erényei és feladatai vannak! Ennek a városnak, ha meg akarja őrizni és megkettőzni azokat a szép értékeket, amelyekkel eddig gyarapodott, a történelmi városrészt is helyre kell hoznia, és ugyanakkor kell a várost is továbbfejlesztenie. A megyének 290, apró településéről kell gondoskodnia: iskolát építenie, hivatás- tudattal rendelkező értelmiséget képeznie, utat, vizet, telefont adnia. Ezért nagy feladatok várnak itt erre az aprófalvas Baranyára, melynek az ország többi megyéjéhez képest eltérő gon dijai vannak. És ehhez az kell, hogy a szű- kebb haza összefogjon jó lakó I pafriotizm usá va I. Közelebb az emberhez! Kedves Barátaim! A szocializmusról szeretnék beszélni a mindennapok használatára. Én tudom, hogy milyen iszonyatos feladatok vannak előttünk, hogy nem lesz könnyű a jövő építése. De szeretnék egy másik oldaláról is beszélni a szocializmus építésének. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a hivatalokban, szervezetekben, az üzlethálózatban, közlekedésben, ambulanciákon statisztikai adatként holmi átlagnak kezelünk sokszor embereket. Holott az egyes ember életében, amit mi csak úgy könnyedén elintézünk, sorskérdés lehet az, ami az élete értelmét adja. Ne essünk az átlag bűvöletébe, ha emberrel kerülünk szemben. Nincs Magyarországon átlagfalu, nincs átlagmegye, de nincs átlagüzem, átlag-tsz, és nincs egyetlen átlagember sem. Magyarországon, mint mindenütt, vannak emberek az ő egyedi és egyszeri életükkel. És ha mi foglalkozunk ezek életével, sorsának, kérdéseivel, azt a statisztika bűvölete, a nagy méretek bűvölete nélkül tegyük. Ne feledjék, a szocializmus azért létezik, hogy szebben, értelmesebben éljük le azt a rövid életünket. Szegénység vagy jobb mód, siker vagy kudarc, hátrányos vagy előnyös helyzet, magány, öregség, vagy támasz nélküli fiatal - az ne statisztikai adat legyen soha, hanem foglalkoztasson bennünket a maga egyszeri és megismételhetetlensé- gében. A szocializmus hajoljon közelebb az emberhez, az ember pedig a szocializmushoz! Ezt az otthonosan lakható lelkileg is komfortos világot tovább kell fejleszteni. Jól kell bánni az emberekkel. Én elmondhatok itt önöknek ördögi köröket. Azt, hogy mindannyian szenvedünk az oda nem figyeléstől, szenvedünk az elintézhető ügyek elintézetlenségétől. Teli vagyunk megoldható, beruházást nem igénylő, odafigyeléssel elintézhető, emberséggel megoldható gondokkal. Ehhez kell még a közösség nyilvános szigora, hogy egyszeregyszer unja meg a közösség, hogy az ő bizalmából az ő szolgálatára szegődött ember miért uraskodik fölötte! A kiszolgáltatottsággal való szembenállásra nem hősökre, hanem önérzetes, tudatos állampolgárokra van szükség, a közönnyel, a durvasággal szembeni ellenállásra, jó közvéleményre. Én tudom, hogy a szavak nem oldják meg az áruhiányt, a család bajait, a csonka családok keserveit. De kell a szó is! és a belső meggyőződésű emberek összefogása a vezetőktől kezdve, hogy beszédük ne prédikáció legyen. Mert a politika — az emberség. Az nemcsak ügyekkel, hanem az emberekkel való munka. Számunkra, jelöltek számára kivétel nélkül ezek mind nagyon fontos kérdések. S azt kérjük, hogy közszereplést csak az vállaljon, akinek a hozzáértés mellett megértésre is van készsége. Legyünk igényesek önmagunkkal és legyünk igényesek mindenkivel szemben ! Felzárkózni a jobbak közé! Kedves barátaim! Az elmúlt években az ország igen nehéz körülmények között is talpon maradt. Nem kis eredmény ez. Hány ország nem tudott ez idő tájt talpon maradni? Az, hogy talpon maradt az ország, nem elég. Fel kell zárkóznia — egyre többet dolgozva - a jobbak közé. Mert a kérdés így hangzik: vagy előrébb jutunk a fejlettebb országok sorába, vagy óhatatlanul leszakadunk. Ennek az országnak készen kell állnia arra, hogy a hidegháború helyett enyhülés jön, megnyílik a világpiac az eddiginél is tágabb- ra, betódul a harmadik világ olcsóbb munkaereje, és nekünk az eszünkkel, felkészültségünkkel akkor is talpon kell maradnunk. Készen kell állni a jóra, hogy legyen vitorlánk a jó szélhez is. Okosan, ügyesen, értékeinket látva kell gazdálkodni. S nemcsak gazdálkodni, őrizni is a javainkat. Az nem lehet, hogy emberi felelőtlenség miatt a sok millió forintos gép rozsdásodjék, és ugyanaz az ember, aki a gépet rozsdásodni hagyja, ékszerdobozként bánjon saját Trabantjával. Ami ugyan természetes, de az előbbi szintén az kell, hogy legyen. Kell, hogy a közösség értéke is érték legyen mindannyiunk számára. Mert nem másutt, itt termelték meg. És amikor a munkát, az értékteremtő munkát dicsérem, akkor azt a sok millió embert is dicsérem, aki ezt, létrehozza. Minden baj látása mellett, kell az, hogy tudjuk, milyen nehézségek között álltunk helyt és milyen nehézségek között jutottunk előrébb. A jó család a mindennapokról gondoskodik, de egyben a gyerekek és az unokák életét, a jövőt is látja. A jelenben való jöyőlátás bizakodást és értelmet ad az embernek. Nemcsak biológiai lényként élünk, hanem a jövő embereként is. Én úgy gondolom, hogy ápolni kell az ország közös jövőjét is. Az értelmes, szép és elérhető jövőt, amit a jelenben kell megcsinálni. Nem ködös jövőképekre van szükség, nem illúziókra, hanem á kiküzdött saját jövőre. Készen kell lennünk arra, a legkisebb közösségben és az ország nagy közösségében egyaránt, hogy egy jó helyzetben, vagy egy rosszban megálljuk a helyünket. Én azt kérem önöktől, hogy ennek jegyében támogassák azt a programot, amely ezt önökkel együtt akarja megcsinálni, a 310 000 baranyai választópolgárral együtt Kérem, hogy ezt támogassák június 8-án. S június 10-én pedig egy picit kezdjük el nemcsak jobban, hanem másképpen is a munkát. Az eredmény nem marad el. A választási nagygyűlésről tudósítottak: Bodó László Dunai Imre Kozma Ferenc A fotókat: Läufer László készítette Választási nagygyűlést rendeztek csütörtökön Kaposvárott, a városi sportcsarnokban. A mintegy ezer résztvevő között ott voltak Somogy megye és a megyeszékhely politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetői, az üzemek, intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltjei. A Himnusz elhangzása után dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar NépAczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán este Pécsre érkezett. Találkozott Lukács Jánossal, az MSZMP KB tagjával, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkárával, akivel munka- megbeszélést folytatott. Csütörtökön felkereste a Hunor Kesztyűgyár központját, ohol dr. Jancsi Gyula vezérigazgató-helyettes és Hódosi Mátyásáé, a pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját. A Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság elnöki találkozója csütörtökön Szófiában befejezte munkáját. A megbeszélések eredményeiről Maróthy László magyar és Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes, a bizottság két társelnöke emlékeztetőt írt alá. A találkozó ideje alatt a bizottság társelnökei részt vettek az Intranszmas magyarbolgár társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen. A bizottság elnökei látogatást tetCsütörtökön, a Budapesti Nemzetközi Vásár zárónapján a nagyközönség látogathatta a kőbányai vásárvárost. Kapolyi László ipari miniszter az MTI munkatársainak nyilatkozva kifejtette: igaz, a vásár nem mutatja és nem is mutathatja be az ipari termelés teljes keresztmetszetét, de azt igen, hogy jó néhány ágazat képes a világ élvonalába tartozó berendezést gyártani. Ugyanakkor a BNV azt is jelezte, hogy az elmúlt néhány évben szűkösek voltak a műszaki fejlesztésre, a magas színvonalú technika alkalmaAz SZKP KB Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására csütörtökön 'hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A repülőtéren Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és Konsztantyin Ruköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet. A nagygyűlésen négyen szólaltak fel: Kiss Katalin, a Kaposvári Pamutfonóipari Vállalat fonónője, Berke Imre, a kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet tagja, gépésze, Gadár László, a Kaposgép Vállalat személyügyi főelőadója, Kaposvár város Béke-Füredi városrész 23. számú választókörzetének tanácstagjelöltje és Akkerman József, a Csepel Művek Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyárának igazgatója. A választási nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Ezután megtekintették a központi gyár szabászata műhelyét és a II. számú Kesztyű- és Bőrruházati Gyárat. Aczél György elvtárs tegnap a Pécs Városi Tanácson meglátogatta Piti Zoltán városi tanácselnököt, aki tájékoztatót mondott a VI. ötéves terv várható teljesítéséről, beszélt az eredményekről és a gondokról. Piti Zoltán ismertette a VII. ötéves terv főbb körvonalait, majd a választási előkészületek eddigi tapasztalatairól szólt. tek a Sztara Zagora-i robotgyárban, valamint memóriaegység-gyárban. Maróthy László Szófiában mgbeszélést folytatott Ognjan Dojnov gépipari miniszterrel a gépipari együttműködés távlati kérdéseiről. A magyar miniszterelnökhelyettest fogadta Griisa Fili— pov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Maróthy László csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Georgi Pan- gelov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. zására fordítható keretek, bár több, a BNV-n is kiállító vállalat a nehéz feltételek közepette is jó eredményeket ért el az iparpolitikai elképzelések valóra váltásában. Az ezt példázó gyártmányok sorába tartozik egyebek között a csepeli lézeres megmunkáló központ, a Mechanikai Laboratórium stúdióberendezése, a KFKI Megamini számítógépe, összességében megállapítható, hogy a vásáron a gazdaságpolitikai és az iparpolitikai célokkal összhangban álló termékkínálatot vonultatott fel az ipar — mondotta a miniszter. szakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára fogadta Gustáv Husákot. Megérkezése után Gustáv Husákot a Kreml nagy palotájának György-termében ünnepélyesen üdvözölte Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A találkozón részt vettek a Gustáv Husák fogadására a repülőtéren megjelent szovjet vezetők, továbbá Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Aczél György pécsi látogatásai Maróthy László hazaérkezett Szófiából Bezárta kapuit a BNV Gustáv Husák Moszkvában