Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-31 / 147. szám

1985. május 31., péntek Dunántúlt napló 3 Választási nagygyűlés Kaposvár: Losenczi Pál (Folytatás a 2. oldalról) gyarországnak és a világszocia­lizmusának. Ma már szerencsé­re nem igaz, hogy a jövőért is megbűnhődött ez a nép. Ma már rajtunk múlik, hogy a bal­sors helyett szembe tudunk-e nézni a nyugodtabb jövővel. Ma olyan korszakban élünk, hogy amit meglehet tenni, azt kö­telező megtenni ebben az or­szágban. Nagy lépést tettünk ebben előre. Jó ez az út, de átgondoltan kell lépnünk. A megállás visszacsúszást jelen­tene. Ez a valódi választás most: lesz-e új elmaradása az országnak? S ez nem június 8- ón, hanem a következő évek­ben fog eldőlni. Ez a mi dol­gunk: az önöké, a fiataloké, a középkorúaké, az idősebbe­kés, és valamennyiünké. Együtt van ma azoknak a generációk­nak a sora, amelyek már az ezredforduló történelmét készí­tik elő. Az egész országot meg kell hogy mozgassa a minőség, az igényesség gondolata. Tenni is kell érte, ugyanakkor szük­ség van a nyitottságra is: ha mi nem tudnánk importálni pár hónapig, akkor lezuhanna az ország, akkor megtorpanna me­zőgazdaságunk, iparunk. Ne­künk kell a nemzetközi piacra is termelni, de azt nem lehet, hogy oda jót, s magunknak a rosszat. S ez nem gazdaságpo­litikai, hanem szemléleti, ma­gatartásbeli program. Mennél szűkösebbek az anya­gi feltételek, annál kötelezőbb a gondolkodás, cselekvés, a részvétel, annál kötelezőbb a munkakultúra. Több munkát a kultúrában, több kultúrát a munkában, az oktatásban, a tájékoztatásban, mindenütt! Ke­vesebb beépített hibát az éle­tünkbe, kevesebb olyan lakást, ahol az örömöt megkeseríti a beépített hiba, kevesebb olyant, hogy a vásárlás keservvé válik. Meg kell változni az ország egész igényességének, általános kultúráltságának, szakmai mű­veltségének, képzettségének. Lehetetlenség, hogy egymás életét tartósan megkeserítse a szervezettség hiánya, az együttműködés hiánya, az egy­másnak való dolgozás készsé­gének a hiánya. Ugyanakkor gazdálkodnunk kell a tehetséggel, mert minden emberben van tehetség. Ez a kis ország nem engedheti meg magának a tehetség pazarlá­sának bűnét. El kell jönnie an­nak az időszaknak, amikor a nemcselekvésért, a jó lehetősé­gek kihasználatlanságáért a közvélemény előtt kell felelni. Elmarasztalni, sőt föl is lehet menteni embereket. A tisztessé­ges munka nemcsak hasznot hajt, hanem önérzetet is ad. Ma nem lehet csak emberisé­get, csak hazát általában sze­retni, hanem oda kell figyelni a munkára, társra, kollegára, tanítványra. És véget kell vet­ni az önámításnak és helyette az önbiztatás kell. A cselekvő hazafiság kell ahelyett, amit Vörösmarty úgy elítélt: „Na­gyot iszik a hazáért és felvisít, csak hogy egyszer tenne is már valamit." ^ fr ■ Jovoje van a baranyai bányászságnak Sokfelé jártam mostanában — Hirden, Vasason, Meszeste­lepen, a kenyérgyárban, a Szikra Nyomdában, a művésze­ti középiskolában, múzeumban, kesztyűgyárban, bányatelpen. Mindenütt azt tapasztaltam, te­le keservvel, megoldatlan baj­jal, de nyílt és kritikus a hang, széles a látókör, józan a biza­lom a megoldások keresése. Mindenütt fontos helyi ügyek — gázvezeték, jó ivóvíz, a szenny­vízkérdések megoldása, a busz­megállók, gyógyszertár, orvosi ügyelet és a nagy kérdés — a nyugdíjasok, a fiatalok pálya­kezdése és lakása — együtt van az ország egészére való odafi­gyeléssel, a világfolyamatok is­merésével, úgyhogy mondha­tom, az elmúlt évek nemcsak eltávolították, de a nehézsé­gekkel küzdve össze is kötötték az embereket. Egyre többet lát­ni hitelképességünkért aggódó mezőgazdasági embert, az ap­rófalvak sorsáért aggódó la­kásra vágyó pécsi fiatalt. Min­denütt tapasztalni: széles látó­körű országos és nemzeti is­meretekkel rendelkező ember­tömeg nőtt fel. Nem tíz- és százezer, de milliónyi ember van ilyen az országban. Ennek a vidéknek külön ad jelentőséget, hogy bányászaink vannak. Az ország tudja, hogy mit jelent a bányászság. önök tudják, hogy a természettel va­ló küzdelem, a veszélyekkel va­ló dacolás, kifejlesztett olyan föltétien szolidaritást, amit el kell terjeszteni minden más munkahelyen, ott is, ahol nincs sújtólég, nincs veszély, de em­berek élnek. Jövője van a baranyai bá­nyászságnak, szénbányászat­nak, uránbányászatnak — fo­lyik a kormány beruházási prog­ramjának a kidolgozása — hi­szen nem lehet másképp. Év­századokra való szén- és egyéb vagyonunk van itt. Az kell, hogy erősödjenek a bányászdinasz­tiák, nőjön a szakképzettség, az anyagi és erkölcsi megbe­csülés. Nőjön mindaz, amit Jó­zsef Attila oly szépen fejez ki a hűséget jelző bányászoknál: „Ha beomlanak a bányát vá­zazó oszlopok, a kincsét azért a tárnák őrzik és ez lobog. És mindig újra nyitnák a bányá­szok az aknát, amíg szívük do­bog." Ennek a hűségnek a szellemében kell a bányászat­tal, a lakóhelyekkel, mindennel törődni a megyének, országnak egyaránt. Van fejlett iparunk, de ugyanakkor küzdünk a veszte­séges, alaphiányos termelés­sel. Nem kér senkitől egysze­rűen többet az ország, hanem jobbat és másként. A legkö­zelebbi évek, évtizedek alatt meg kell tanulni, és meg kell szerezni a pénzt, a tudást ah­hoz, hogy ne többet, hanem jobban és másképpen gon­dolkozzunk, termeljünk, éljünk. A szocializmus bebizonyítot­ta az egész világnak, hogy a szocialista mezőgazdaság visz- szafordíthatatlanná vált. Húsz esztendeje lesz lassan, hogy egyetlen ellenséges rádió, sem sajtó nem mondja azt, hogy a paraszt visszavágyódik az egyéni gazdálkodás időszaká­hoz. Azt mondjuk~visszafordit- batatlannak, ami az emberek tudatába és szívébe is be­épült. Ennek a megyének óriási erényei és feladatai vannak! Ennek a városnak, ha meg akarja őrizni és megkettőzni azokat a szép értékeket, ame­lyekkel eddig gyarapodott, a történelmi városrészt is helyre kell hoznia, és ugyanakkor kell a várost is továbbfejlesz­tenie. A megyének 290, apró településéről kell gondoskod­nia: iskolát építenie, hivatás- tudattal rendelkező értelmisé­get képeznie, utat, vizet, tele­font adnia. Ezért nagy felada­tok várnak itt erre az apró­falvas Baranyára, melynek az ország többi megyéjéhez képest eltérő gon dijai vannak. És ehhez az kell, hogy a szű- kebb haza összefogjon jó lakó I pafriotizm usá va I. Közelebb az emberhez! Kedves Barátaim! A szocializmusról szeretnék beszélni a mindennapok hasz­nálatára. Én tudom, hogy mi­lyen iszonyatos feladatok van­nak előttünk, hogy nem lesz könnyű a jövő építése. De sze­retnék egy másik oldaláról is beszélni a szocializmus építé­sének. Ne feledkezzenek meg ar­ról, hogy a hivatalokban, szer­vezetekben, az üzlethálózat­ban, közlekedésben, ambulan­ciákon statisztikai adatként holmi átlagnak kezelünk sok­szor embereket. Holott az egyes ember életében, amit mi csak úgy könnyedén elinté­zünk, sorskérdés lehet az, ami az élete értelmét adja. Ne es­sünk az átlag bűvöletébe, ha emberrel kerülünk szemben. Nincs Magyarországon át­lagfalu, nincs átlagmegye, de nincs átlagüzem, átlag-tsz, és nincs egyetlen átlagember sem. Magyarországon, mint mindenütt, vannak emberek az ő egyedi és egyszeri életükkel. És ha mi foglalkozunk ezek életével, sorsának, kérdéseivel, azt a statisztika bűvölete, a nagy méretek bűvölete nélkül tegyük. Ne feledjék, a szocia­lizmus azért létezik, hogy szebben, értelmesebben éljük le azt a rövid életünket. Sze­génység vagy jobb mód, siker vagy kudarc, hátrányos vagy előnyös helyzet, magány, öreg­ség, vagy támasz nélküli fia­tal - az ne statisztikai adat legyen soha, hanem foglalkoz­tasson bennünket a maga egy­szeri és megismételhetetlensé- gében. A szocializmus hajoljon közelebb az emberhez, az em­ber pedig a szocializmushoz! Ezt az otthonosan lakható lelkileg is komfortos világot to­vább kell fejleszteni. Jól kell bánni az emberekkel. Én el­mondhatok itt önöknek ördögi köröket. Azt, hogy mindannyian szenvedünk az oda nem figye­léstől, szenvedünk az elintézhe­tő ügyek elintézetlenségétől. Teli vagyunk megoldható, be­ruházást nem igénylő, odafi­gyeléssel elintézhető, ember­séggel megoldható gondokkal. Ehhez kell még a közösség nyilvános szigora, hogy egy­szeregyszer unja meg a közös­ség, hogy az ő bizalmából az ő szolgálatára szegődött ember miért uraskodik fölötte! A ki­szolgáltatottsággal való szem­benállásra nem hősökre, hanem önérzetes, tudatos állampolgá­rokra van szükség, a közönnyel, a durvasággal szembeni ellen­állásra, jó közvéleményre. Én tudom, hogy a szavak nem oldják meg az áruhiányt, a csa­lád bajait, a csonka családok keserveit. De kell a szó is! és a belső meggyőződésű embe­rek összefogása a vezetőktől kezdve, hogy beszédük ne pré­dikáció legyen. Mert a politika — az emberség. Az nemcsak ügyekkel, hanem az emberekkel való munka. Számunkra, jelöl­tek számára kivétel nélkül ezek mind nagyon fontos kérdések. S azt kérjük, hogy közszereplést csak az vállaljon, akinek a hoz­záértés mellett megértésre is van készsége. Legyünk igénye­sek önmagunkkal és legyünk igényesek mindenkivel szem­ben ! Felzárkózni a jobbak közé! Kedves barátaim! Az elmúlt években az ország igen nehéz körülmények között is talpon maradt. Nem kis eredmény ez. Hány ország nem tudott ez idő tájt talpon ma­radni? Az, hogy talpon maradt az ország, nem elég. Fel kell zárkóznia — egyre többet dol­gozva - a jobbak közé. Mert a kérdés így hangzik: vagy elő­rébb jutunk a fejlettebb orszá­gok sorába, vagy óhatatlanul leszakadunk. Ennek az ország­nak készen kell állnia arra, hogy a hidegháború helyett enyhülés jön, megnyílik a vi­lágpiac az eddiginél is tágabb- ra, betódul a harmadik világ olcsóbb munkaereje, és nekünk az eszünkkel, felkészültségünk­kel akkor is talpon kell ma­radnunk. Készen kell állni a jóra, hogy legyen vitorlánk a jó szélhez is. Okosan, ügyesen, értékeinket látva kell gazdál­kodni. S nemcsak gazdálkodni, őrizni is a javainkat. Az nem lehet, hogy emberi felelőtlenség miatt a sok millió forintos gép rozsdásodjék, és ugyanaz az ember, aki a gé­pet rozsdásodni hagyja, ék­szerdobozként bánjon saját Tra­bantjával. Ami ugyan természe­tes, de az előbbi szintén az kell, hogy legyen. Kell, hogy a közösség értéke is érték legyen mindannyiunk számára. Mert nem másutt, itt termelték meg. És amikor a munkát, az érték­teremtő munkát dicsérem, ak­kor azt a sok millió embert is dicsérem, aki ezt, létrehozza. Minden baj látása mellett, kell az, hogy tudjuk, milyen nehéz­ségek között álltunk helyt és milyen nehézségek között ju­tottunk előrébb. A jó család a mindennapok­ról gondoskodik, de egyben a gyerekek és az unokák életét, a jövőt is látja. A jelenben való jöyőlátás bizakodást és értelmet ad az embernek. Nemcsak bio­lógiai lényként élünk, hanem a jövő embereként is. Én úgy gondolom, hogy ápolni kell az ország közös jövőjét is. Az ér­telmes, szép és elérhető jövőt, amit a jelenben kell megcsinál­ni. Nem ködös jövőképekre van szükség, nem illúziókra, ha­nem á kiküzdött saját jövőre. Készen kell lennünk arra, a legkisebb közösségben és az ország nagy közösségében egyaránt, hogy egy jó helyzet­ben, vagy egy rosszban meg­álljuk a helyünket. Én azt kérem önöktől, hogy ennek jegyében támogassák azt a programot, amely ezt önökkel együtt akarja megcsinálni, a 310 000 baranyai választópol­gárral együtt Kérem, hogy ezt támogassák június 8-án. S jú­nius 10-én pedig egy picit kezdjük el nemcsak jobban, ha­nem másképpen is a munkát. Az eredmény nem marad el. A választási nagygyűlésről tudósítottak: Bodó László Dunai Imre Kozma Ferenc A fotókat: Läufer László készítette Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön Kaposvárott, a városi sportcsarnokban. A mintegy ezer résztvevő között ott voltak Somogy megye és a megyeszékhely politikai, gazda­sági és társadalmi életének vezetői, az üzemek, intézmé­nyek küldöttei, valamint a me­gye országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltjei. A Himnusz elhangzása után dr. Novák Fe­renc, a Hazafias Népfront me­gyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Nép­Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán este Pécsre érkezett. Találkozott Lukács Jánossal, az MSZMP KB tagjával, a Ba­ranya Megyei Pártbizottság el­ső titkárával, akivel munka- megbeszélést folytatott. Csütörtökön felkereste a Hunor Kesztyűgyár központját, ohol dr. Jancsi Gyula vezér­igazgató-helyettes és Hódosi Mátyásáé, a pártbizottság titkára fogadta és tájékoztat­ta a Politikai Bizottság tagját. A Magyar—Bolgár Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság el­nöki találkozója csütörtökön Szófiában befejezte munkáját. A megbeszélések eredményei­ről Maróthy László magyar és Andrej Lukanov bolgár minisz­terelnök-helyettes, a bizottság két társelnöke emlékeztetőt írt alá. A találkozó ideje alatt a bi­zottság társelnökei részt vet­tek az Intranszmas magyar­bolgár társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen. A bi­zottság elnökei látogatást tet­Csütörtökön, a Budapesti Nemzetközi Vásár zárónapján a nagyközönség látogathatta a kőbányai vásárvárost. Kapolyi László ipari minisz­ter az MTI munkatársainak nyilatkozva kifejtette: igaz, a vásár nem mutatja és nem is mutathatja be az ipari terme­lés teljes keresztmetszetét, de azt igen, hogy jó néhány ága­zat képes a világ élvonalába tartozó berendezést gyártani. Ugyanakkor a BNV azt is je­lezte, hogy az elmúlt néhány évben szűkösek voltak a mű­szaki fejlesztésre, a magas színvonalú technika alkalma­Az SZKP KB Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa meg­hívására csütörtökön 'hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke. A repülőtéren Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének első helyettese és Konsztantyin Ru­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet. A nagygyűlésen négyen szó­laltak fel: Kiss Katalin, a Ka­posvári Pamutfonóipari Vállalat fonónője, Berke Imre, a kadar­kúti Szabadság Termelőszövet­kezet tagja, gépésze, Gadár László, a Kaposgép Vállalat személyügyi főelőadója, Kapos­vár város Béke-Füredi városrész 23. számú választókörzetének tanácstagjelöltje és Akkerman József, a Csepel Művek Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgép­gyárának igazgatója. A válasz­tási nagygyűlés a Szózat hang­jaival ért véget. Ezután megtekintették a köz­ponti gyár szabászata műhe­lyét és a II. számú Kesztyű- és Bőrruházati Gyárat. Aczél György elvtárs tegnap a Pécs Városi Tanácson meg­látogatta Piti Zoltán városi ta­nácselnököt, aki tájékoztatót mondott a VI. ötéves terv vár­ható teljesítéséről, beszélt az eredményekről és a gondok­ról. Piti Zoltán ismertette a VII. ötéves terv főbb körvonalait, majd a választási előkészüle­tek eddigi tapasztalatairól szólt. tek a Sztara Zagora-i robot­gyárban, valamint memória­egység-gyárban. Maróthy László Szófiában mgbeszélést folytatott Ognjan Dojnov gépipari miniszterrel a gépipari együttműködés távlati kérdéseiről. A magyar miniszterelnök­helyettest fogadta Griisa Fili— pov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Maróthy László csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Georgi Pan- gelov, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. zására fordítható keretek, bár több, a BNV-n is kiállító vál­lalat a nehéz feltételek köze­pette is jó eredményeket ért el az iparpolitikai elképzelé­sek valóra váltásában. Az ezt példázó gyártmányok sorába tartozik egyebek között a cse­peli lézeres megmunkáló köz­pont, a Mechanikai Laborató­rium stúdióberendezése, a KFKI Megamini számítógépe, összességében megállapít­ható, hogy a vásáron a gaz­daságpolitikai és az iparpoli­tikai célokkal összhangban ál­ló termékkínálatot vonultatott fel az ipar — mondotta a mi­niszter. szakov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára fogadta Gustáv Husákot. Megérkezése után Gustáv Husákot a Kreml nagy palotá­jának György-termében ünne­pélyesen üdvözölte Mihail Gor­bacsov, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. A talál­kozón részt vettek a Gustáv Husák fogadására a repülőté­ren megjelent szovjet vezetők, továbbá Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter. Aczél György pécsi látogatásai Maróthy László hazaérkezett Szófiából Bezárta kapuit a BNV Gustáv Husák Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents