Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-04 / 120. szám
Halaszt a ualtozo feltételekre Ajtók és ablakok alkatrészeit készítik az asztalosüzemben A boldogító igen ■ Közös anyagbeszerzés, raktározás, gazdálkodás ■ A háttéripart ott kihasználni, ahol a leggazdaságosabb Olyan érthetetlennek tűnik, hogy miért csak most mondták ki a „boldogító", azaz mindegyiküknek hasznot ígérő igent. Hisz néhány évvel ezelőtt azért tömörültek gazdasági társaságba a Baranya megyei építőipari szervezetek, hogy élvezzék a közösség előnyeit. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy sok területen - számítógépes munkaszervezés és adatrögzítés, szállítási együttműködés először a bejárók fuvarköltségének csökkentésére, majd a teherszállítás önköltségcsökkentésére a sokoldalú fuvarszervezésre is, szakmunkások, szerelőipari tevékenységek és gépek kölcsönadása, illetve igénybevétele stb. — már eddig is születtek eredmények, de az igazi áttörést a gazdasági társaság márciusi igazgatótanácsi ülésétől lehet számítani. Lehetséges-e a tagszervezeteknek úgy együttműködniük a saját érdekeiket szem előtt tartva, hogy ugyanakkor versenyezzenek is egymással a tisztességes „játékszabályok" szerint? E két kérdéscsoport körül zajlottak korábban is a viták a tagvállalatoknál és most megtalálták a helyes választ is: lehetséges a mind szorosabb és sokoldalúbb együttműködés. Mert az luxusnak tűnik, hogy minden építőipari szervezet, a legnagyobb és a legkisebb is eavaránt minden tevékenységre fel tudjon ' úgy készülni, hogy azt gazdaságosan és jó minőségben végezze. Az összhangon tehát sok múlik. Nem csak a gesztorvállalat, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ipari bázisa jelenthet segítséget a kisebbeknek, hanem a kisebb egységek tevékenysége is a többieknek, ha az úgy a gazdaságosabb. Igen ám, de a kisebbek eddig joggal tartottak attól, hogy ha felszámolják gazdaságtalan tevékenységüket, és azt másnál rendelik meg, azzal kiszolgáltatottá válnak összegben és batáridőben. Mert az írott szerződés gyakorta ezért-azért mégsem volt „szentírás". A legutóbbi tanácskozáson viszont megegyeztek, hogy nem csak az írott, de a szóbeli megállapodásra is mérget vehet eztán minden egymással üzleti kapcsolatba lépő építőipari szérvezet. Hogy miben jelent frontáttörést a kölcsönös megállapodás? Abban, hogy akár közösen is vállalnak kivitelezést, társvállalkozóként is kezdhetnek, vagy befejezhetnek munkát és összehangolhatják szolgáltatás jellegű tevékenységüket, ha az előnyös. Így az anyagbeszerzés, raktározás, szállítmányozás, konténerizálás terén kínálkozik kedvező lehetőség az együttműködésre. A BÉV ipari bázisa minden tagvállalatot elláthat betonacélokból, újabban koszorúvasalások előregyártását is tervezik a családi házakhoz úgy, hogy az általuk ingyen elkészített statikai tervek, vagy a családi ház tervei alapján gyártják le a vasalást. Betonüzemünk a megrendelőnek akár szombaton, vasárnap, de éjszaka is szállít a helyszínre betont. Az ácsüzem teljes tetőszerkezetet is képes előregyártani, részmunkákat is vállal, ez év IV. negyedévében a már az előregyártott szeglemezes tető- szerkezetet is ajánlják, aminek a helyszíni összeállítása egyszerű, könnyű és nem igényel különösebb szaktudást. A BÉV asztalosüzeme a hőszabványnak megfelelő nyílászárókat készít sorozatban és akár egyedi megrendelésre is, július végén küldik minősítésre a műemlék épületekhez gyártott nyílászáróikat, A nagytáblás zsaluszerkezet, a két betonbedolgozó géplánc is igénybe vehető. Az ÉPFU is felajánlotta szolgáltatásként mindazt, amihez „hivatalból" amúgy is profi szinten kell értenie, így a nagyjavítást, felújítást, műszaki vizsgáztatást, komplett diagnosztikát a ZIL, Kraz, Máz és Kamaz kocsikra, de a menetlevelek felülvizsgálatát, közúti ellenőrzéseket is elvégez bérmunkában, ugyanakkor a korábban szorgalmazott speciális konténerek szállítására is adott az ÉPFU szállítóparkja. Elhangzottak a „kicsik" észrevételei, miszerint túlontúl drága nekik az ilyesfajta bérmunka-kisegítés. Pedig az igazság kézenfekvő: azért drágák a BÉV eszközei, mert nincsenek kihasználva és ugyanakkor azért nincsenek kihasználva, mert drágák. A mostani felmérés egyértelmű válasza: ha biztosra lehet tervezni azt, hogy melyik cég mikor, mit vesz igénybe, akkor már az árak is elfogadhatóvá szelidíthetők. Mert valóban az a drága, ha nincsenek kihasználva a gépek és az emberek. Viszont, ha az azonos profilban dolgozó tag- szervezetek közreadják a szolgáltatási árajánlatukat, akkor könnyebben számolja ki a rászoruló, hogy számára melyik lehet az előnyösebb. A BÉKI igazgatótanácsi ülésén még egy nagyon is zsebbe vágó kérdésben született végre a több évi vajúdás után a döntés: anyagbeszerzési, raktározási és gazdálkodási szervezetet hoznak létre, melynek biztonságát a BÉV, mint gesztorvállalat garantálja. Ezzel igyekeznek a tagszervezetek az anyag beszerzése, tárolása, szállítása, nyilvántartása és még egy sor ugyancsak költségemésztő művelet során úgy takarékoskodni, hogy az eddiginél is lényegesen olcsóbbá, azaz eredményesebbé tegyék az anyagbeszerzést. Az idei évben létrehozandó közös, koncentrált anyagbiztosítási szervezethez szükséges forgóalap- hozzájárulás nagyságában még nem született döntés. Már abban is megegyeztek, hogy a gyártóktól közvetlenül szereznek be minden szükséges anyagot, így a jelenleg közbeiktatott kereskedelmi „láncszemek" nélkül, olcsóbban jutnak hozzá mindenhez a BÉKI - ben tömörült tagvállalatok. Murányi László Sok magánépítőt szolgálnak ki a betonkeverő üzemben (Fotó: Maletics L.) Üj termék a hazai piacon Konyhakész pizza Friss étel percek alatt A vendéglátó szakma képviselőit, sőt a fogyasztókat is régóta foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehét egyszerűen és gyorsan laktató ételt készíteni; olyat, ami egyúttal olcsó is. Nos, a válasz alighanem egyszerűbb, mintsem hinnénk. Nem kell hozzá más, mint vállalkozó szellem, megfelelő együttműködési készség és természetesen szakmai ismeret. Ha mindez megvan, már csak a piac megdolgozása van hátra. Egy ilyen figyelemreméltó akció zajlott le nemrég Pécsett. A Szegedi Konzervgyár eredeti recept szerint, a megrendelők nem kis megelégedésére, már évek óta gyárt pizzaszószt. Jelentős mennyiséget küldenek külföldre ebből a sajátos technológiával előállított paradicsompüréből és a jelek szerint kapacitásuk bírná a hazai igényeket is. Csakhogy ahhoz előbb fel kell kelteni az érdeklődést. Ebben lett partner a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat. Az általuk előállított pizzatészta szobahőmérsékleten 5 napig, hűtőben 4 hétig tárolható. A konzervgyár pizzatöltelékeivel pedig alig pár perc alatt ízletes meleg étel készíthető belőle. — A Szegedi Konzervgyárral közösen főleg olyan vendéglátóknak ajánljuk termékeinket, amelyeknek nincs elegendő hűtőjük - mondja Szabó István, a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetője. — Termékeink nem igénylik a hűtést, fagyasztást, enélkül is lehet raktározni. A tésztának egy-két nap alatt semmi baja sem történik. A folyamatos szállítást pedig biztosítani tudjuk. — Másutt is forgalmazzák? — Magyarországon Pécsett mutatjuk be először a pizzatésztát. Tudniillik a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalatnál találtunk olyan kollégákra, akik megfelelő partnerek és vállalkoztak, hogy tesztelik, forgalmazzák. — Mi ösztönözte önöket, hogy új termékkel kísérletezzenek? — A kenyérfogyasztás ingadozása miatt vállalatunknak kedden, szerdán és csütörtökön kevesebb munkája van. Vasárnap kifogy a háztartásokból a kenyér, hétfőn sok kell, kedden már kevesebb, szerdán pedig egész kevés. Csütörtökön megint van emelkedés, de még mindig csak a kapacitás nyolcvan százaléka kihasznált. Ez adta az ötletet, hogy a lehetőségeinket megfelelően hasznosítsuk. — A pizzaszósz rostos alapanyag és semmiféle tartósítószert nem tartalmaz, bazsalikommal, sóval és olajjal ízesített, teljesen konyhakész termék. Szavatossági ideje 18 hónap - veszi ót a szót Mulati Józsefné, a konzervgyár értékesítési előadója. — Feldolgoz zó részlegünk napi 75 vagon előállítására képes. Ha a paradicsom megterem, úgy gondolom, az igényeket is minden mennyiségben ki tudjuk elégíteni. Jelentős tartalékokkal rendelkezünk, ezért örültünk a sütőipar kezdeményezésének és vállalkoztunk a közös feladatra. Ferenci Demeter Munkában az új gépek Cseri László felvételei Átfogó munkaszervezés Hirden Negyven százalékot ígér az Urbó Átképezik a dolgozókat, felújítják a gépparkot ~ Egy ember hat—nyolc gépen dolgozik Termelékenységet növelő munkaszervezés kezdődött az idén a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat pécsi fonó- és szövőgyárában. Az Urbó könyv- vizsgáló, árszakértő és szervező polgárjogi társaság irányításával a dolgozókat átképezik, felújítják a gépparkot, egyebek között új berendezésekkel frissítik fel. A társaság 20-40 százalékos termelékenységnövekedést ígért. Sok milliós a befektetés. Például az újszegedi szövőgyárból Hirdre kerülő gépek értéke meghaladja a tízmillió forintot. A szervező munka a hirdi törzsgyárban indult, ugyanitt áprilistól a fonodára is kiterjedt, nyártól a máza- szászvári telep cérnázója és szö- vödéje következik. A befejezés 1986. első félévében várható. Mindkét helyen elsősorban az át-, vagy továbbképzés került előtérbe. A törzsgyárban jelentős gépcserére is sor kerül. A legmagasabb, tehát a 40 százalékos termelékenységnövekedéssel Hirden számolnak még ebben az esztendőben. Előzetes tesztelés alapján kialakították a tanuló csoportokat, amelyekbe közel azonos képességű szakmunkások kerültek. Csoportonként négy szövőnő és ugyanennyi mester, segédmester tanul hat héten át, majd kéthónapos begyakorlás következik. Fokozatosan történik a képzés. Szakaszosan érkeznek a gépek. Idén 32 „Utas" automata szövőgépet állítanak be. Emellett a megmaradó 36 hagyományos gépet felújítják. A több mint hatvanfős szövődében és a hasonló létszámú tmk-ban mindenki vállalta az átképzést. A 25-35 éves szövőnők szorgalmasan tanulnak. Közrejátszik ebben az is, hogy az automatizált „Utas” típusú csehszlovák berendezéseken könnyebb, gyorsabb a munkavégzés. Emberkímélőek, segítségükkel csökken a fizikai igénybevétel. Senki sem ijedt meg, hogy ezentúl négy helyett hat, vagy nyolc berendezést kell kiszolgálni. Egyszerűbb ellátni a több munkaeszközt, mert a szövőnőnek folyamatosan biztosítják az anyagot, nem növekszik a leterheltsége. Megerősítik a tmk-felügyele- tet. Lesz például-tmk-s kontroli- mester, aki a lakatosok munkáját szervezi és ellenőrzi. Ezentúl műszakonként kettő helyett négy lakatos, illetve segédmester áll munkába. Kevesebb berendezésért felelnek. Kézügyességfejlesztö gyakorlat a gyár gyakorló termében cserében magasabb a követelmény. Az új szervezeti felállásban új normakövetelmény érvényesül. A gyárnak az az érdeke, hogy az Urbó társaság által ígért maximum 40 százalékos termelékenységnövekedést mi. nél előbb hozza. Az egy gépre eső normakövete'mény változik, és az eddigi egy szövőnő által elért műszakonkénti 160- 180 000 vetés várhatóan 210— 230 000-re nő. Ha a dolgozó teljesíti az úi normakövetelményeket, akkor megváltozik alapórabére. Hirden például jelenleg 20—25 forint egy szö- vő-alapórabér, ami legkevesebb 30 forintra emelkedhet a munkaszervezés teljes érvényesülése utón.- Sokat várunk a munka- szervezéstől - mondja Cziger Sándor főmérnök. — így például azt, hogy gyorsul a gépfelújítások üteme, kevesebb üzemzavar adódik és a munkaerőhiány nem zavarja majd a termelő munkánkat. A pécsi fonó- és szövőgyár tavaly 1 600 000 négyzetméter szövetet gyártott. Az idei terv ennél 200 ezerrel több. A múlt esztendei 730 tonna cérnamennyiséget ebben az évben 30 tonnával növelik. Mindez már elsősorban attól függ, hogy a munkaszervezés eredménye mikor jelentkezik. Csuti J. HÉTVÉGE 5.
