Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-18 / 134. szám

Interjú Horányi Özsébbel, a magyar nyelvészeti tanszék docensével A kommuni­kációról Kommunikációs oktatási program Indult a Tanárképző Karon Egyetemi képzés elektronikus újságírásra? A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Tanárképző Karán a közelmúltban született meg egy kommunikációs okta­tási program. Ennek gyakor­lati hasznáról beszélgettünk Horányi özséb docenssel, a kommunikációs szeminárium vezetőjével. A Tanárképző Karon az alakulófélben levő Nyelvi és Kommunikációs Intézeten be­lüli különböző profilú egy­ségek egyike a kommuniká­ciós szeminárium. A kommu­nikációs oktatási program első fokozata, a Kommuni­káció I. pedig most indult meg, az 1984185-ös tanév második félévében. Milyen fajta ismereteket tartalmaz ez, s kik tanulják? — A Kommunikáció l-ben a Tanárképző Kar egyetemi prog­ramjának valamennyi hallga­tója részt vesz, szakjától füg­getlenül. Mégpedig azért, mert állításunk szerint a tanár hivatásos kommunikátor, és ha az, akkor magáról a kommu­nikációról is kell hogy képe legyen. A másodéves hallgatók képzésének abba a sávjába építettük bele első fázisként a Kommunikáció l-et, amelyben megkapják az alapvető peda­gógiai, tanári ismereteket. Ez az első fázis a közvetlen em­beri kommunikáció kérdéskö­reivel foglalkozik. I — Elméleti vagy gyakorla­ti jellegű stúdium ez?-A tantárgy két részből áll; egy elméleti stúdiumból, még­pedig olyan formában, ami a magyar felsőoktatásban eled­dig szokatlannak számított — alapvetően kiscsoportos for­mára gondoltunk, egyezően az egyetemi kísérlet oktatási for­májával. A kiscsopotos forma eleve olyan hallgatói aktivitás­ra, együttgondolkodásra ad alkalmat, ami már egyúttal gyakorlat is. Van aztán a prog­ramnak egy tisztán gyakorlati része is, ez elképzelésünk sze­rint évente egyhetes kommuni­kációs tréningek formájában jelenne meg.- A Kommunikáció II. nyil­vánvalóan ráépül majd az első fázisban kapott ismere­tekre. — Igen, ez már a tanársza­kos hallgatók szakmájának tartalmi kérdéseivel kapcsola­tos kommunikációs problémák­kal függ össze. A magyar iro­dalmárok vagy nyelvészek ese­tében a dolog teljesen világos. Viszont igazán kellemes volt a tapasztalat, hogy a történe­lem tanszék maga jelentkezett azzal, igényt tartanak a kom­munikációs képzésre. Hiszen itt nem a történelem tanításával, hanem a történelem szemléle­tével foglalkoznánk. A társada­lom tulajdonképpen egy nagy kommunikációs rendszer; ha a társadalom történetéről van szó, akkor annak legalábbis egy aspektusa a kommunikáció története. A Kommunikáció II. tehát különböző tematikájú lesz, a szakok szakorientált igényeinek megfelelően. — S a Kommunikáció III? — Információs környezetünk rendkívüli mértékben elektroni­zálódott, s mégis, az elektroni­kus újságírásra még nincs iga­zából képzés. Vannak orszá­gok, ahol ilyenfajta kommuni­kációs képzés önálló fakultá­sokon folyik, s nyolc-tízféle dip­lomát bocsátanak ki attól füg­gően, hogy a kommunikáción belül kinek mi a specializáció- ja. Egyelőre, hangsúlyozom na­gyon egyelőre nálunk három specializáció lenne, az egyik a tömegkommunikáció - ezen belül a lokális tömegkommu­nikáció, mint például a kábel­tévé, kapna nagy hangsúlyt, a másik az intézményi-üzleti kommunikáció, a „public re­lations", a harmadik pedig az informatika. — A public relations-ről kérném, hogy egy kicsit bő­vebben beszéljen. Ide tar­tozik a reklám is. — Nemcsak a reklám, ha­nem egy vállalat arculatának a kialakítása. Erre vannak jó és vannak rossz példák Ma­gyarországon. Jó példaként említhetjük a Fabulont, amely­nek tényleg kialakították az arculatát: mind vizuálisan, mind pedig a slogan szintjén felismerhetővé tették, ennek következtében hozzáférhetővé vált. Hogy kell ezt jól csinálni, hogy lehet elrontani? Hogyan és milyen információt kell el­juttatni a vállalatnak a felté­telezett vásárlóhoz? Milyen in­formációt kell felkínálnia ma­gáról egy intézménynek egy másik inztézmény számára? Ho­gyan válhatnak az intézmények üzleti partnerekké? Ezt kell tudnia elméletben és gyakor­latban egy kommunikációs szakembernek. Olyan önálló, nem tanári diploma volna ez, amit a kommunikáció legkü­lönbözőbb területén szerezhet­nének meg a hallgatók. I- Ezt majd szakként is le­het választani? — Erre még nem tudok válaszolni, hiszen az egész most van kialakulóban. Min­denesetre van egy konszenzus, hogy a kar ezt a fajta képzést vállalja. Éppen ezekben a hó­napokban dolgozzuk ki ennek a profilját, s csak ezután for­dulhatunk majd a Művelődési Minisztériumhoz, hogy engedé­lyezze a szak létesítését, még­pedig egyelőre postgraduális képzés formájában.- Van a kommunikáció­nak egy másik oldala is: a társadalomban szerepek vannak, s ezeknek a szere­peknek kommunikálniuk kell egymással. A konfliktusokat meg kell oldani. — A társadalom konfliktus­ról konfliktusra sétál, s ezt nem felismerni, vagy ehelyett va­lami mást mondani, minimum hiba. Hogyha azt akarjuk, hogy a társadalom szempont­jából eredményes embereket neveljünk, akkor természetes­nek kell venni, hogy mindez csak érdekkonfliktusokon ke­resztül megy. Meg kell találni az együttműködés, a rugalmas­ság, a tolerancia szellemében azokat a megoldásokat, ami­ket sajnos — hihetetlenül kompromittáló módon - állan­dóan kompromisszumoknak ne­vezünk. Márpedig ezen a szin­ten szó sincs etikai kérdésről, hanem az egyénnek a társa­dalomban való eredményes részvételéről van szó. S ez egé­szen más. Ha viszont — s ez nagyon fontos - egy oktatási rendszer nem vállalja, hogy olyan embereket készít föl a társadalmi életre, akik tudják, mit kezdjenek egy konfliktus­sal, akkor aztán valóban mo­rális kérdések tömegével ta­láljuk magunkat szembe. I- Van az ország valame­lyik más egyetemén hasonló kommunikációs-oktatás?- Ilyen formában tudomá som szerint sehol. Informatiká­val természetesen foglalkozz nak, de hogy úgy mondjam azzal is inkább csak gépkö­zeiben.- A kommunikációs prog romnak van egy negyedik ága is. Erről még nem beszéltünk.- A negyedik a kommuni­káció-kutatás. Ez kétoldalú; ami a befelé néző oldalát il­leti, az olyan, mint bármelyik oktatási intézményben a tudo­mányos kutatómunka. A másik, a kifelé néző oldala rendkívül fontos, elsősorban a hallgatók számára. Egyfajta sajátos gya­korlati képzésről lenne szó amelyhez most keresünk tere pékét. Mi nem tudunk sem egy tv-stúdiót, sem egy nyom dót, szerkesztőséget, rádióstú diót berendezni, s éppen ezért nagyon fontosak számunkra a kapcsolatok. Ilyen szempontból szerencsére kitűnő partnerek nek bizonyulnak a város intéz menyei, például a Szikra Nyomda, a Nevelési Központ s reméljük, az lesz a Dunántúli Napló és a Pécsi Rádió is Szeretnénk, ha a kommuniká­ció-kutatás aktiv szerepet vál­lalhatna nemcsak a megye, hanem a régió életében is. Ez­zel jelentősen kibővülhetne hallgatóink társadalomismere te, amely egy pedagógusná meghatározó jelentőségű, és egyben olyan új, tudományos értékű információkhoz is jut­nánk, amelyek segíthetnék c régió kisebb-nagyobb közössé­geiben nap mint nap szüksé­ges döntések megalapozását a közösségek önismeretét. Dücsö Csilla 150 borjú egyetlen tehéntől Frontáttörés a biológiában Két éven belül rutinszolgáltatás lesz a zigóta-átültetés Évtizedekig tárolható az embrió Egypetés ikrek felezett embriókból Shaw és Wells a növekedés szabályozásáról, az emlékezés befolyásolásáról, az emberi élettartam századokra való meghosszabbitásáról álmodo­zott. Ma már egyiknek a meg­valósítása sem tűnik elérhetet­lenül távolinak, sőt némelyikük riasztóan közel van. A bioló­gia a felgyorsult fejlődés sza­kaszába lépett, amelyre talán nem túlzás a „frontáttörés" szót alkalmazni. Kérdés, mit hoz a következő tizenkét év? — kérdi 1968-ban, „Biológiai po­kolgép” címen megjelent könyvének előszavában Gor­don Rattray Taylor, a BBC munkatársa. A könyv magyar kiadása 1973-ban jelent meg, s bár si­kerkönyv lett, megállapításait inkább amolyan sci-fi-ként fo­gadták az olvasók. Pedig ró maliig három évre olyan hormonokat állítottak kí­sérletileg elő, amelyekkel sza­bályozható a növekedés, szink­ronizálható az állatok ivarzása, a nőivarú egyedeknél szuper­ovuláció érhető el, amikor egy petesejt helyett a tehénnél pél­dául 30—35 petesejt válik le egyszerre. Mesterséges megter­mékenyítés után a hétnapos - hólyagcsíra állapotban lévő - zigóták kimoshatok, mélyhű-the- tők és ún. embrióbankban a spermához hasonlóan tárol­hatók. A nagyértékű donor­tehéntől évente így tucatnál is több borjút nyerhetünk az­által, hogy a mélyhűtött emb­riót kevésbé értékes, ún. re- cipiens tehenekbe beültet­jük. A könyv megírása óta gya­korlati módszer lett a génma­nipuláció is. Az USA-ban óri­ás egereket állítottak elő qén- sebészeti úton, keresztezték a juhot a kecskével, az embrió fe­lezésével állítottak elő egypetés ikreket és így tovább. — Két éven belül a mester­séges megtermékenyítéshez ha­sonló rutinszolgáltatás lesz hazánkban is a zigótaátülte- tés — mondotta lapunk mun­katársának a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola igazga­tója abból az alkalomból, hogy a baranyai tudományos hetek programja keretében erről Pécsett nagy édeklődést kiváltó előadást tartott. Az elmúlt évtized végén - tehát viszonylag igen gyorsan - USA, kanadai szarvasmarha­embriók vásárlásával és beülte­tésével az OTÁF Üllői Teljesít­ményvizsgáló Állomásán kezdő­dött annak, a hatásaiban ma még alig felmérhető, biotech­nikai eljárásnak az alkalmazá­sa, amelytől a nemesítők o szarvasmarha-tenyésztés ge­netikai javításában átütő sikert várnak az ezredfordulóra. Ed­dig 2000 import és 700 hazai embriót ültettek át, s ebből már 250 nagy értékű tenyészbika került fedezés céljából a mes­terséges termékenyítő állomá­sokra. Zigáta-borjú Boródpusztáról Megoldották itthon is az embriómélyhűtést. Mínusz 196 fok Celsiuson az embrió évti­zedekig tárolható. Közben a tenyésztők a szülők átörökítő képességéről a fiaik és lánya­ik egy-egy csoportjában győ­ződnek meg. Ha ezek teljesít­ménye megfelel a kívánalom­nak a bankból előveszik a mélyhűtött embriókat — előfor­dul, hogy a szülők esetleg már nem is élnek —, s ezer és tíz­ezerszám szaporítják fel az azonos tulajdonságokkal ren­delkező, szuper magas bioló­giai értékű populációt. A mesterséges terméke­nyítés gyakorlattá válásával van már 100 000 utóddal „büsz­kélkedhető" bika. A tehén azon­ban évente csak egy, ikerellés- rvél maximum két utódot hoz a világra. Zigóta-transzplantáci- óval az életteljesítmény 100—150 borjúra növelhető. Alapkövetelmény a donorje­lölteknél a jó küllem mellett a javító hatású apai származás, három év átlagában legalább 8000 literes laktációs tejterme­lés — ez duplája a jelenlegi átlagnak — és a 3,8 százalék tejzsír. Hol tartunk tehát ma az el­járás kifejlesztésében? Az Állattenyésztő Közös Vál­lalat üllői Embriológiai Állo­másán fogadják a szarvasmar­ha és juh import embrióját. Ott végzik üzemi körülmények között az embrió-átültetéseket, szerve­zik a magyarországi embrió­bankot. Az embrió-átültetéssel gya­korlatilag teljes mértékben si­került helyettesíteni az élő te­nyészbikák importját. A Szek­szárdi Állattenyésztő Vállalat mesterséges termékenyítő állo­másán 72 embrió-átültetésből származó bikát helyeztek el, értékelésükre üszőivadékaik tejtermelése alapján ebben az évben kerül sor. Az embrió-átültetésből szüle­tett ivadékok fele üsző. Ezeket az üszőket 12—14 hónapos ko­rukban - a szokottnál 5-6 hó­nappal hamarabb — /sxuper- ovuláltatják, s az így nyert emb­riókat mélyhütik. Lehetőség van természetesen friss embriók recipiensekbe történő azon­nali beültetésére is. Ez eset­ben a fogadó állatokba ülte­tett borjak 5—6 hónappal előbb születnek meg, mint ahogy a donor szülők megellenék. E módszert donor üsző előhaszno- sításnak nevezik. Ilyen üszők sa­ját teljesítményét vizsgálják a Szekszárdi A. V. mindszentgodi- sai (Boródpuszta) állomásán. Száznapos tejtermelésük után már meglehetős biztonsággal dönthetnek a szakemberek a mélyhűtött embriók sorsáról. Ezekután már csak számítógé­pe; program kérdése megtud­ni, melyik javító hatás-' bi­kával kell párosítani, és 20 vagy több borjút érdemes-e tőle előállítani. A következő lépés a m'ikro- sebészeti eljárással felezett (kettéosztott) embriókból egy­petés ikreket előállítani. Az el­ső felezett juhembriókat a múlt év végén ültették át az osztrák kutatók az üllői állomáson. Hazánkban az embrió-átül­tetés gyakorlati elterjedésének idejét két évre teszik, az egy- pete ikresítés általánossá váló­sár 10 éven belül, a génsebé­szetét a jövő évezred elején várják a kutatók. A program felgyorsítását segíti majd a Gö­döllőn most létesülő országos biotechnológiai központ. Kor­szerűsíteni kell természetesen a szakmai képzést is. S nem utol­sósorban a termelőüzemeknek is áldozniok kell ahhoz, hogy a biológia új módszereit mi­előbb széles körben adaptálhas­sák. Rné O Dr. Enyedi György, a Regionális Kutatások Köz­pontjának főigazgatója há­rom hetet töltött az Amerikai Egyesült Államokban. Több városban, egyetemen tartott előadásokat. O A Magyar Társadalom- Orvostudományi Társaság az idén a Pécsi Orvostudományi Egyetemen rendezi meg kongresszusát augusztus 29—31 -e között. A kongresz. szusra már négyszázan je­lentkeztek. O Negyvenöt tagú eszéki egyetemi küldöttség járt a JPTE Tanárképző Karán. Az A tudományos élet hírei eszéki egyetem pedagógiai fakultásának oktatói ismer­kedtek a karon folyó oktatói és tudományos munkával. A pécsiek május 17-én viszo­nozták a látogatást. O Somfainé dr. Filó Eri­ka, a JPTE Állam, és Jogtu­dományi Kar civilisztikai tan­székének adjunktusa ered­ményesen védte meg „A há­zasság felbontását követő szülői felügyelet és az inté­zeti gyámság” című kandi­dátusi disszertációját. O A JPTE Tanárképző Ka­rán tartott négy-négy elő­adást Erich Rieger és Fer­nando Poyatos, Erich Rieger, a karlsruhei népfőiskola do­cense három előadását ma­gyarul tartotta. Fernando Poyatos spanyol származá­sú, Kanadában élő egyetemi tanár, a metakommunikáció, a paralingvisztika, a kinezi- ka ismert kutatója. Előadá­saiban foglalkozott a nem verbális „beszéd" megnyil­vánulásaival különböző kul­túrájú egyének között külön­böző szituációkban. O Megjelent a Kaposvári Tanítóképző Főiskola jubi­leumi évkönyve (1959—1984). A kiadványt Paál László szer­kesztette. A kötetben megta­lálható a tanítóképző ne­gyedszázados történetének az áttekintése, a szekszárdi tanítóképzés hat évének ta­pasztalatai, a főiskola szer­vezeti fölépítése, az oktatók névsora. Közlik a kitünteté­ses diplomát kapott nyug­díjas tanítók és az oklevelet szerzett hallgatók névsorát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents