Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-18 / 134. szám
Babits és Pécs Vallomások, dokumentumok, emlékek Babits Mihály tíz évet töltött Pécsett, itt végezte az elemi iskola felső két és a gimnázium nyolc osztályát. Pécsi élményeit, emlékeit több művében is megörökítette, önéletrajzában, újságoknak adott nyilatkozatokban, esszéiben szól gimnáziumi éveiről, környezetéről, tanulmányairól. Köztéri szobor, két emléktábla és a róla elnevezett utca emlékeztet Babits Mihály pécsi tartózkodására. A köztudatban mégsem él eléggé, hogy a költő mikor és hogyan tanult, lakott Pécsett, milyen kapcsolat fűzte a városhoz a későbbiekben. A Baranya Megyei Könyvtár gondozásában nemrégiben jelent meg egy hiánypótló kis kiadvány „Babits és Pécs” címmel. A kötet kapcsolódik Babits Mihály születésének 1983- ban ünnepelt 100. évfordulójához. A kiadványt válogatta és összeállította: Tüskés Tibor író. Két fő szerkezeti részből áll a könyv. Az elsőben Babits pécsi tartózkodásáról kapunk ízelítőt, a második részben a költő Pécshez fűződő alkotásaiból olvashatunk. Megtudhatjuk milyen éidemjegyeket szerzett Babits Mihály az elemi iskolában és a ciszterci rend pécsi római katolikus főgimnáziumának nyolcadik osztályában (a mai Nagy Lajos Gimnázium), milyen munka folyt a diákok önképzőkörében. Levelekbe, képeslapokba, kevésbé ismert dokumentumokba pillanthatunk be. Tüskés Tibor, még több mint húsz évvel ezelőtt levelezett Babits Mihály volt osztálytársaival. Heten írták meg emlékeiket, benyomásaikat Babits Mihályról, aki iskolatársaival szemben meglehetősen zárkózott, de kedves, segítőkész volt. Nyomon követi a kiadvány Babits Mihály bekapcsolódását a pécsi irodalmi közéletbe, dokumentálja a költő szimpátiáját, amellyel diákköri városa iránt viseltetett. Levelek, meghívók, újsághírek, beszámolók sorakoznak egymás után, az időrendiséghez igazodva. Babits Mihály itt olvasható művei között megtalálható „A dezsntor" című novella is, amely egy diákköri emléket elevenít föl és amely nem került be a költő novel- lásköteteibe. A kötetet néhány fotó, bibliográfia és jegyzetek egészítik ki. Miután minden egyes dokumentumhoz kapcsolódik egy-egy eligazító és szükséges jegyzet, a dokumentumok, szemelvények és a hozzájuk tartozó jegyzetek kikeresését valamilyen megfelelő számozás megkönnyítette volna. A címlapot Havas László a Sorsunk 1941. évfolyamának 4. számában megjelent, a költőt ábrázoló metszete díszíti. A „Babits és Pécs” érdekes gyűjtemény, a fellelhető emlékek gondos számbavétele. De nemcsak ez tartozik érdemei közé. Kedvet kelt ahhoz is, hogy az olvasó felkerekedjen és megtekintse azokat az épületeket, ahol Babits Mihály hosz- szabb-rövidebb ideig lakott. És segít annak a gondolatnak a felmerüléséhez, hogy — a meg-' lévő mellszobor és emléktáblák mellett — miért nem kapott még több figyelmet a költő pécsi tartózkodása, miért várat magára a kínálkozó dokumentumok egy helyen való kiállítása? B. A. 8. HÉTVÉGE Elerhetetlen műnek Könyutarak - válaszúton Csak az segíts rendszerben működni A Megyei Könyvtárban ... A könyvtárak ma válaszút előtt állnak: vagy munkájukat összehangolva, rendszerben működnek, és így törekednek a megnövekedett igényeket kielégíteni, vagy beletörődnek abba, hogy szórakoztató-művelődési lehetőségként, információs forrásként egyre kevesebben veszik igénybe szolgáltatásaikat: vagy bekapcsolódnak a korszerű, gépesített információcsere hálózatába, vagy — mert lassan és nehézkesen tudják átnyújtani az olvasónak a kért műveket, dokumentumokat — lemondanak a felhalmozott ismeretek hasznosításáról: vagy elegendő pénzt fordítanak az állomány gyarapítására és a könyvtárosok szakképzettségének növelésére, vagy a gazdasági nehézségekre hivatkozva feladják a szakmai és általános műveltség emelésének célját, amely pedig egyik alapvető kötelességük. Ezek a kérdések a Baranya megyei Könyvtárközi Bizottság egyik ülésén fogalmazódtak meg, s igazán súlyossá az teszi őket, hogy Baranya megye a könyvtári hálózatok gazdagságát, a művek számát és értékét tekintve igen előkelő helyen áll az országos rangsorban, míg az olvasók, a könyvtárlátogatások és a kölcsönzött kötetek számában a 12., illetve a 16. helyen van. (1983-as adat.) « A lakóterületi közművelődési és iskolai hálózat mintegy két és fél millió könyvtári egységet (könyvet, lemezt, kazettát stb.) kínál olvasóinak. Jelentős állománnyal várja nemcsak a hallgatókat és az oktatókat, hanem a város lakosságát is a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Központi Könyvtára: a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Pollack Mihály Műszaki főiskola elsősorban szakmai igényeket elégít ki, az SZMT Központi Könyvtára és az üzemi könyvtárak a munkahelyi művelődést szolgálják. Az egyéb tudományos, üzemi, műszaki könyvtárakkal együtt ezekben az intézményekben becslések szerint 4—4,5 millió kötet.van, és ez az állomány a tudományos kutatástól a szórakozásig, a legkülönbözőbb szintű olvasói igény kielégítésére alkalmas. Az állomány gazdasága lehetővé teszi a könyvtári szolgáltatások differenciált rendszerének kiépítését is. Ugyanakkor vannak ellátatlan területek mind földrajzi, mind szakterületi értelemben. A közigazgatási átszervezés következetlenségei és más A pécsi Egyetemi Könyvtár olvasóterme A forgalom adataiból nem azt a következtetést kell levonni, hogy mert csökkenő az érdeklődés a közművelődési könyvtárak iránt, vissza kell, lehet fejleszteni őket. Éppen ellenkezőleg: számos könyvtár bizonyítja, hogy a jó működési körülmények megteremtése esetén az olvasók száma is növekszik. Éppen ezért a feltételek' javítása a feladat, hiszen a szintentartás gyakorlatilag a visszafejlődést jelenti. A növekvő könyvárakat, a változó olvasói igényeket és kölcsönzési szokásokat figyelembe vevő fejlesztés a teendő: fejlesztés helyiségben, állományban és hozzáértő személyzetben. Főként választékban: a könyvtár, ha nem tud választékot adni, mégpedig olyat, amilyent az olvasó megkíván, önmaga szükségességét kérdőjelezi meg. (Néhányon a könyvtárak ellenében a könyvkereskedelem növekvő bevételére hivatkoznak: ám már vannak jelek arra, hogy az egyéni vásárlás csökken, akikor pedig a vevő kölcsönzőként jelentkezik a könyvtárban, ahol csak a mainál frissebb, szélesebb körű választékkal lehet megtartani olvasónak.) A tanácsülésen felelős megyei vezetők nyilatkoztak arról, hogy a szűkösebb anyagi le- hetőséaek mellett sem mondhatunk le a fejlesztésről. S bár külön könyvtárfejlesztési alap létesítésére nincs mód, azt határozatba foglalta a tanácsülés, hogy a könyvtárügy megkülönböztetett figyelmet kíván a pénzügyi tervezéskor. A helyi tanácsok, üzemek, vállalatok szemlélete egyre döntőbb e tekintetben. A kistelepülések ellátására többfunkciós könyvtárak létesítése, központosított ellátórendszer, bibliobusz látszik célszerűnek. A megyei tanács javaslata a Művelődési Minisztériumnak: készüljön országos program az aprófalvas megyék bibliobusszal való ellátására. A szakirodalomban ismert tény, hogy az olvasók és a kölcsönzések száma egyenes arányban növekszik, ha az állományfejlesztéssel együtt nő a szakképzett könyvtárosok száma. Mind a közművelődési, mind a szakkönyvtárak munkájának javítása csak akkor képzelhető el, ha több szakembert sikerül ide beállítani. Folynak a tárgyalások a JPTE-vel és a minisztériummal, hogy - a közművelődési szak tantervi kereteinek szélesítésével — mellékszakos formában tanárok, jogászok, közgazdászok könyvtáros képzést kapjanak. Mindez a könyvtárosok nagyobb anyagi megbecsülését is feltételezi: jelenleg nemcsak az értelmiségi, hanem a pedagógus átlag alatt van a fizetésük (Baranyában a szakképzett könyvtárosok havi fizetése jelenleg 3570 Ft, egy tiszteletdíjas könyvtárén falun heti 4 óra nyitva tartó sért havi 150—300 forint tiszteletdíjat lkap) — sok jó könyvtárost veszített el a hálózat az utóbbi évben. A tanácsülés elé került jelentésből való a következő mondat: „Meggyőződésünk, hogy néhány éven belül az a könyvtári rendszer marad a leggazdaságtalanabb, amely kimaradni kényszerül a mikroelektronikai információs fejlődésből." Az olvasó felkaphatja a fejét: filléres gondok az egyik oldalon, milliós beruházások a másikon? Pedig a kettő valóban csak együtt oldható meg: a íkis falvak és a nagy községek közművelődési könyvtárainak fejlesztése és a tudományos információk korszerű beszerzésének, tárolásának megteremtése. Reméljük — néhány jó példa van rá —, hogy a községi tanácsok felismerik: a könyvtár a helyi körülményekhez legrugalmasabban alkalmazkodó művelődési intézmény, amely a társadalom minden rétegét ki tudja szolgálni. A nem létező vagy rosszul működő falusi könyvtár viszont a művelődési egyenlőtlenségek növekedését jelenti a helybeliek számára. Másfelől a gépesítésre szükség van a nagy könyvtáraikban: a hatalmas és zömében kihasználatlan dokumentumtömeg mozgatása, a beérkezett információk osztályozása ma már gépesítés nélkül nem oldható meg. Elkészültek a tervek az Egyetemi Könyvtárra alapozott információcsere regionális hálózatának kiépítésére, és körvonalazódnak azok az elképzelések (anyagilag is), amelyek szerint a szakkönyvtári hálózat — fővárosi állomások közbeiktatásával — kapcsolódni tud a nemzetközi informatikai rendszerhez. Nagy lépés lesz ez a megyében lévő könyvtárak valódi tudományos műhellyé válása felé. Vagy inkább könyvtári rendszert kellene írnunk? A szolgáltatás javításában ugyanis a tartalékok a különböző hálózatok (művelődési, szak- könvtári, iskolai, felsőoktatási) rendszerszerű működtetésében vannak. A felhalmozott szép- irodalmi művek, tudományos dokumentumok, a könyvben, filmen, hanglemezen, magnó- és videokazettán tárolt információk nyilvántartását és eljuttatását csak olyan rendszer biztosíthatja, amely minden társadalmi érdekhez és egyéni kívánsághoz kapcsolódni tud, irányítása és működtetése is rendszerben történik. Mi kell ehhez? A szemlélet megváltozása és pénz: mindkettő együtt, egyszerre. Baranya megyében a tanácsi vezetés felismerte, hogy a lakosság könyvtári ellátásban számolni kell a megyében működő valamennyi könyvtárral. A hálózatok együttműködéséhez szükséges a felsőoktatási könyvtáraik még nagyobb nyitottsága és az is, hogy néhány üzem, intézmény számoljon le szűk szakmai érdekeivel és hiúsági' szempontjaival. A meqye illetékes szakemberei pedig — elsősorban a Könyvtárközi Bizottság — a könyvtári rendszer olyan tervével álljanak elő, amelyek meggyőzik az illetékeseket arról, hogy a könyvtárakba befektetett forintok anyagi-technikai-műveltség beli szükségletet elégítenek ki, a munkakultúra emelését segítik, végső fokon tehát gazdasági, ideológiai-politikai célokat szolgálnak. Proksza László felvételei Gárdonyi Tamás okok számos kistelepülés könyvtárának megszűnését eredményezték, sokhelyütt pedig - bár jogilag létezik a könyvtár - a fejlesztésre szánt összegek csökkentése vagy megszüntetése révén minimális választékot sem tud nyújtani — vagyis annyi, mintha nem lenne. Pedig van igény a könyvre a kis falvakban is - bizonyítja ezt a siklósi városi könyvtár kölcsönző autóbuszának sikere a környék falvaiban: valóságos, tényleges választékot kínál ugyanis olvasóinak. A szakmai könyvtárak többsége zárt. Ma Baranyában nincs nyilvános könyvtára (pedig a megye sajátosságai szempontjából nagyon fontos lenne) a mezőgazdaságnak, a művészeteknek, a néprajznak és a műszaki tudományoknak, vagyis sokak számára szükséges — és egyébként meglévő- művek elérhetetlenek. Ha a legtöbb embert érintő tanácsi közművelődési hálózatot vesszük szemügyre, nem lehetünk különösképpen büszkék itt Baranyában: saját lehetőségeinkhez képest sem és más megyékkel való összehasonlításban sem. 1980 és 83 között a városok könyvállománya 35 százalékkal nőtt, a községeké 4 százalékkal csökkent (holott a lakosság 43 százaléka falun él). Baranya megye mind a beiratkozott olvasók számát nézve (a lakosság százalékában), mind pedig az egy olvasóra jutó kölcsönzött köteteket számolva az aprófalvas Veszprém és az egyetemi székhelyű Csongrád megye mögött van. Az iskolai könyvtárhálózat fejlettsége nem méltó Baranya egyébként gazdag iskolai hagyományaihoz: kevés az önálló helyiséggel működő könyvtár: kevés a függetlenített könyvtáros, az állomány nem fejlődött megfelelően szemléleti és ezzel összefüggő anyagi okokból. Különösen feltűnő, hogy éppen a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban az elmúlt hat év alatt (miközben a tanulók száma nőtt), felére csökkent a beiratkozott olvasók száma, negyedével csökkent a kölcsönzött köteteké — ami bizonyos szempontból érthető, hiszen negyedével csökkent az állomány évi gyarapodása is. Itt tartunk most, illetve itt tartottak a megyei tanács legutóbbi ülése előtt, amely a Könyvtárközi Bizottság előterjesztése alapján napirendre tűzte a megye könyvtárügyi helyzetét. A tanács szorgalmazza, hogy a könyvtári ellátást területi rendszerként kezeljék Baranyában. A fejlesztésről hozott határozatok és javaslatok is eszerint fogalmazódtak meg, és ennek különösen azért van jelentősége, mert a rendszerszerű fejlesztéssel néhány könyvtárunk regionális feladatokat is ellát vagy elláthatna. így például a POTE Központi Könyvtára regionális szak- könyvtárként is működik, és az ipari tárca szervezésében ilyen funkciót kap a Mecseki Szénbányák Könyvtára. A RMMF minden Magyarországon megjelent műszaki könyvből megkap egy példányt, de helyhiány miatt ez inkább terhet jelent számára, mint könnyen hozzáférhetővé tett, jól kamatoztatható információs forrást. Ha sikerülne megoldani egy műszaki könyvtári hálózati centrum létrehozását (erre nézve konkrét javaslat is elhangzott a tanácsülésen), akkor nagyot lépnénk előre: lehetővé válna a műszaki könyv- állomány gazdaságosabb mozgatása. Mert bár az üzemek, vállalatok házi műszaki könyvtárairól nincsenek pontos adatok, azt lehet tudni, hogy a többnyire igen drága művekből öt-hatszorosan párhuzamos beszerzések is vannak. Központi beszerzés — vagy legalább központi nyilvántartás — esetén takarékosabb és áttekinthetőbb állománygyarapításra volna lehetőség. A megyei könyvtár pedig - ha elkészül új épületének szárnya — a mezőgazdaság, a művészet és a néprajz nyilvános könyvtárát tudja megszervezni.
