Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-04 / 92. szám
1985. április 4., csütörtök Dunántúli napló 7 Büszkén emlékezem arra, hogy a rám bízott hadseregnek része volt Magyarország felszabadulásában A parancsnok 1945-ben Vladimir Sztojcsev vezérezredes 1892. április 7-én született Szófiában. Az I. Bolgár Hadsereg parancsnokaként vett részt Magyarország felszabadításában. 1944. szeptember 9-e óta minden ciklusban nemzet- gyűlési képviselő. Több mint 30 éve tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezekben a hónapokban, amikor a II. világháború befejezésének 40. évfordulóját ünnepeljük, Vladimir Sztojcsev vezérezredes gyakran találkozik újságírókkal, hogy azokról az eseményekről beszéljen, amelyek a legújabbkori történelem lényeges elemei. Szívesen adott interjút a Dunántúli Naplónak.- Milyen gondolatokkal fogadta a hirt, amikor a hitlerista Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót?- Csodálkoztam, mert előre láttam, hogy ez alkalommal Hitler hadserege nem sétára indul, s a győzelem elkerülhetetlenül a Szovjetunió oldalán lesz. Meggyőződésem nemcsak az Oroszország iránti tiszteletemből fakadt, amely már gyermekkoromban kezdődött. Ismertem a történelem tanulságait, azt, hogy miként fejeződtek be a hódító hadjáratok Oroszország ellen. Természetesen, mi az 1934-ben leszerelt republikánus-tisztek, már nem maradhattunk tétlenek. Mindenki lehetőségeinek megfelelően részt vett a fasizmus elleni harcokban, de már a Bolgár Kommunista Párt vezetésével.- ön résztvevője volt minden háborúnak, amit Bulgária vívott a XX. században. Mi volt a legnehezebb harci epizód Halai éveiben?- A balkáni háborúban mint önkéntes vettem részt az első lovasezred géppuskás századában szakaszparancsnokként. A Lole-Burgaszért vívott csatában balkezem megsérült, de ott maradtam az alakulatomnál. A bátorságért éremmel tüntettek ki. Abban a harcban megértettem, hogy a tiszt személyes példamutatása páratlan lehetőség a nevelésben, a bátorság és a harci szellem erősítésében.- A szeptember 9-i győzelem után önt vezérőrnaggyá nevezték ki és a hadsereg parancsnoka lett. Hogyan fogadta ezt a feladatot?- Iqaz, hogy némely beosztást átugortam, mint például ezredparancsnokit és hadosztályparancsnokit. Node nem szabad elfelejteni, hogy még 1929-ben kitűnő eredménnyel végeztem el a Vezérkari Akadémiát. Alapvető harcászati tapasztalataimat pedig a korábbi háborúk során szereztem, és állandóan tökéletesítettem elméleti tudásomat. Felkészült vcltam.- Váratlan volt-e az I. Bolgár Hadsereg vez'érkara számára a hitlerista hadsereg áttörése 1945 márciusában a Drávánál?- Nem, nem volt az. Március első napjaiban a III. Ukrán Front parancsnoka, Tolbu- hin marsall. figyelmeztetett, hogy az ellenség támadásra készül ellenünk és a szovjet vezetés úgy döntött, hogy ideiglenesen védelembe helyezkedjem. Ez az elhatározás: a támadásból átmeneti védelembe azzal a céllal, hogy az ellenség támadásának hevessége A hadsereg- parancsnok Beszélgetés Vladimir Sztojcsev vezérezredessel, a felszabadító harcokban részt vevő I. Bolgár Hadsereg egykori parancsnokával megtörjön, sajátossága a szovjet katonai stratégiának. — Mi volt a döntő tényezője, hogy a „drávai hadművelet” győzelemmel fejeződött be? — A fő tényező a parancsnokság és harcosok együttes magas erkölcsi színvonala. De az is, hogy a szemben álló ellenség akkor már halál előtti görcsökben szenvedett. — A front ideje alatt menynyit aludt? — Nagyon keveset és gyakran félbeszakítva, különösen a Dráva menti védelmi harcok idején. Node kitartottam. Fiatal voltam, 53 éves ... emlékezem arra, hogy a rám-" bízott hadseregnek része volt Magyarország felszabadulásában. Annak ellenére, hogy Magyarország az ellenség oldalán harcolt, nekem nagyon kellemes benyomásaim voltak a lakosság magatartását illetően velünk, bolgár katonákkal kapcsolatban. — Milyennek ismerte meg a Tolbuhin marsall parancsnoksága alatt harcoló III. Ukrán Frontot? — Amikor jelentkeztünk Tolbuhin marsallnál, az volt o benyomásunk, hogy nemcsak a Vladimir Sitojcsev napjainkban — Általában nem tartózkodott a vezérkarnál. Milyen módon tett látogatást hadseregénél? — Kis kétüléses repülőgépet használtam, amely mindenhol leszállhatott. Kisebb távolságokra autóval közlekedtem, melyben helye volt pár harcosnak, akik védelmemet szolgálták.- Volt-e olyan esete a fronton, amikor vészélyben volt az élete? — Gyakran jártam a katonák között, sőt az arcvonalon lévő századoknál és ütegeknél is. A nehéz napokban, melyek a drávaszabofcsi harcok idején voltak, gyakran elmentem az első vonalba. Ezért a front parancsnoksága megtiltott mindenféle „sétákat” a végeken. Most, hogy visszagondolok, sokat játszottam a sorsommal. Hittem a régi közmondásban is, hogy a golyó nem szereti a bátor katonát. — Kik azok az elesett harcosok, akikre gyakrabban visz- szaemlékszik?- Minden elesett katona drága számomra, akiknek parancsnoka voltam a világháború idején. De a leggyakrabban az ejtőernyős zászlóalj parancsnokára emlékszem, Noev alezredesre, akit még fiatal tiszt korából ismertem. Általában az ejtőernyősöket kedveltem leginkább . . .- Mit nem mondott még el a nagy drávai hőskölteményről. Hogy fogadta önöket a magyar lakosság?- Ez valóban hatalmas harc volt. A bolgár katonák erejének és harci szellemének igazi próbatétele. Az önkéntes géppuskásoktól egészen a képzett harcosokig mindnyájan bátran fogadták a golyózáport, s a szovjet harcosokkal együtt nyomultunk előre a hitleri fasizmus megsemmisítésére. Parancsnoka voltam a bolgár nép elitjének és most büszkén hadsereg harci felkészültsége érdekli, hanem az életkörülmények, élelmezés, ruházat, pihenés és a hazával való kapcsolat is. Tolbuhin marsall nagy hadvezér volt és igazi bolsevik. Ö üdvözölt a győzelem hírével, s én valósággal „repültem”: először a 24. gyalogos Fekete-tengeri ezred katonáit köszöntöttem a hírrel. Az öröm áthatott mindnyájunkat. A rám szegeződő tekintetek leirhatat- lanok voltak. A katonák autómmal és a mellettem tartózkodó személyekkel együtt kézben hordoztak. Mindenki a maga módján örvendezett..- Harkányban múzeum nyilt a bolgár harcosok tetteinek emlékére. Ott van az elesett bolgár hősök temetője is. Mit mondana ön arról a gondoskodásról, amellyel most a magyar lakosság övezi azt és nem hagyja virágok nélkül Bulgária katonáinak sírját?- A figyelmet és gondoskodást, amellyel a magyar lakosság rendben tartja és friss virágot helyez a sírokra Harkányban, minden bolgárban baráti érzéseket támaszt és köszönetét, különösen azoktól a hozzátortozóktól, akiknek szeretteik magyar földön alusszák örök álmukat. Bármilyen okból is látogattam el a testvéri Magyarországra, mindig találtam időt, hogy elmenjek Harkányba, és immár sokadszor fejet hajtok az életüket feláldozó katonáim emléke előtt.- S végül, mit kíván ön a Dunántúli Napló olvasóinak?- Mindenekelőtt legmélyebb köszönetemet azért, hogy még most is ilyen tisztelettel ápolják a bolgár katonák önfeláldozását. A lap valamennyi olvasójának és Baranya megye egész lakosságának azt kívánom, hogy még nagyobb eredményeket érjen el a szocializmus építésében. A Dunántúli Napló olvasóin keresztül kérem, hogy soha ne felejtsék el azokat, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért. Alighanem jó idő elmúlik, míg a pécsi köztudatban ehhez a fogalomhoz, hogy úttörőház, ez a nagy, zöld kocka társul a Szent István téri szép barokk ház helyett. Tegnapelőtt óta immár hivatalosan is új otthona van a több ezer pécsi úttörőnek Újmecsekalján, a városrésznek a délkeleti szögletében, amelyet „hajdanán" is közösségi célokra tartálékolt a tervező-építész. A régi úttörőhöz szép volt küllemében, használhatóságában viszont már kevésbé, ami közös sajátja minden olyan épületnek, amely más célra születvén egy új funkciót csak kelletlenül fogad a falai közé. Milyen is az új úttörőház? Várnagy Péter szerencsés építész: viszonylag kis körzetben a harmadik megvalósult középület tervezője lehetett. A Mozgalmi Ház volt az első, ezt a Szakszervezeti Könyvtár követte — mindkettő viszonylag szabad kezet adott neki, hiszen azok hagyományos szerkezetű épületek. A harmadiknál, az úttörőháznál az IMS- szerkezet sok mindent eleve meghatároz. Mégis azt mondhatjuk: jól használható, célszerű ház született. Három, elég jól elkülöníthető tevékenységi kört kellett elhelyeznie, a kétszintes házban — ez határozta meg az egyszerű alaprajzi elrendezést. Említettük már: zöldszínű kocka .. . Valóban: szabályos négyzetaíapú a ház, amit a kiugró félkörív formájú lépcsőházak törnek meg, s közülük kettő (amelyek a két főhomlokzat mellett vannak) még a tetősík fölé is magasodik, mivel a belső térnek ez esetben még külön funkciót is szánt az építész: az egyikben máris ott vannak az úttörőzászlók. A nagy négyzet négy kisebb négyzetre osztódik - ezek fogadják be a különböző funkciókat. A délnyugati sarok a bejáraté, ez vezet az első „kis négyzetbe", a két szintet elfoglaló nagy előcsarnokba, melynek a közepén a köralakú információs pult van. A bejárattal szemközti két falat R. Úttörőhöz Füzesi Zsuzsa - natúrszínü piro- gránit burkolólapjai díszítik (ezek másutt és más funkcióval még megismétlődnek), s az egyik előtt posztamensen, virágoktól övezve ott van a névadó, Szabó István mellszobra. A bejárat fölötti két falsíkon Pinczehelyi Sándornak, az úttörő-életet ábrázoló freskói láthatók, a már említett két lépcsőházat pedig körbefutó galéria köti össze. Itt is feltűnik, másutt Ynég külön hangsúlyt is kap: a tetőzet vas tartószerkezete, amely szabadon, leplezetlenül az épület szerves része; az építész úgy vélte: fölösleges álmennyezettel takargatni. Az előcsarnok tehát az egyik négyzet. Mellette balról a szakkörök helyezkednek el, a földszinten a technikaiak, az emeleten a művészeti-tudományos jellegűek. Az építész szándéké az volt - s ez az emeleten maradéktalanul érvényesült is —, hogy jóllehet elkülönítettek ezek a foglalkoztatók, mégis belátható legyen az egész tér, ezért üvegből vannak a válaszfalak. A jobboldali szektorban az oktatási-továbbképzési és irodahelyiségek vannak, továbbá egy kisebb előadóterem, s ugyanitt a földszinten Cseri László felvételei található a balett-terem. A negyedik négyzet a színházteremé (ez alatt van a lövészszakkör, a fotószakkör és a technikai előadóterem), amely természetesen a ház jellegéből adódó előadásokra alkalmas. A szabadon álló tetőszer- kezet itt azt a többletet adja, hogy bármikor fogadhat egyes alkalmakra szóló technikai szerkezetet. A színházteremben jelennek meg ismét R. Füzesi Zsuzsa pi- rogránit burkolólapjai, de ezeknél itt már nem a díszítő funkció az elsődleges; rezonanciadobozként akusztikoi szerepük van. A házat két oldalról bekerített udvar övezi, a falat kiszögellő kerek „bástyák” törik meg - ezekben kisebb csoportok elvonultan munkálkodhatnak majd —, az egész udvar a szabadban való tevékenységhez kínál teret. Az úttöröház belsőépítésze Uherkovich Ágnes volt, a praktikus bútorzat (közte a tetszőleges elrendezésre alkalmas sok trapézalakú kisasztal) őt' dicséri. A statikus tervező Fekete Sándor, az épületgépész Pálfai Ferenc, a villamos tervező pedig Rónaszéki Pál volt. Hársfai István új otthona A pécsi úttörők
