Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-04 / 92. szám
1985. április 4., csütörtök Dunántúli napló 5 Fordulat a Mecseki Szénbányászat műszaki fejlesztésében? Teljesen gépesített fejtések Két év múlva egymillió tonna szén a gépekről — Elektrohidraulikus távvezérlés — Megvan a pénz, a valuta és a kivitelezők Gépesített kísérleti omlasztásos -fejtés Komló, Kossuth-aknán. DM-160, MVD-120, MVDO- 320 - Ezek a Mecseki Szénbányák komplex gépesített fejtéseinek a megnevezései a fejlődés sorrendjében. A D az angol Dowty céget, az M a Mecseki Szénbányákat, a V a Veszprémi Szénbányák várpalotai gyárát, a fejlesztésben társultakat jelenti. A típusmegjelölésből is észrevehető, hogy a két hazai bánya műszaki együttműködése erősödőben van. Az O arra utal, hogy nemcsak szeletes, de szénom- lasztásos is a művelés. A betűk utáni szám azt fejezi ki ton. nában, hogy a 40—100 méter hosszúságban egymás mellé helyezett pajzsok védőpáncélzata eqyenként mekkora terhelést bír el. Megnyugtató: a biztonság a hagyományosnak kétszerese, sőt, négyszerese. A Mecseki Szénbányák gépesítésében a fordulatot 1983 hozta, amikor kezdetét vette a Dowty-hidraulikák és a hozzájuk gyártott hazai pajzsok, acélszerkezetek kifejlesztése, maid tesztelése. pesített fejtésváltozatok méretét egyebek között a hagyományos bányaszintbeoszás és az ehhez igazodó szállítási, valamint szellőztetési rendszer, így maximum 100 méter homlokhosszat érdemes gépesíteni. Korlát a beruházás magas költsége. Jelenleg egy méter homlokhossz gépesítése a fenti típusok esetében 1,2 millióba kerül, vagyis egy fejtés kialakításáért a jövesztő- és szállító- berendezésekkel együtt 100- 150 millió forintot kell fizetni. Az MVDO-320-asnál már másfél millió forint a méterenkénti befektetés. A vastag és Fémtámos biztosítás az ércbánya lll-as üzemében. Erb János felvételei Fotó: Läufer László A Kossuth Lajos szocialista brigád Aranyérmesek a munkában, s munkaidőn túl is Bőrgyár! előkészítők Először Kossuth-bányán kísérleteztek egy DM-160-assal. További kipróbálására Pécsbá- nyára került, ahol ez év áprilisától termelésbe fogják. Ezen típus esetében két és fél évi fejlesztés zárult le. A leglényegesebb eredmény, hogy a száz méter hosszú fejtésben félszáz ember három műszakban 700— 900 tonna szenet termel. A kísérletek során csúcsban 1300 tonnás rekordot is elértek. Ez év őszén Zobákon is üzembe állítanak kísérleti jelleggel egy újabb DM-160-at, és Bétán ezen a nyáron egy MVD- 120-ast próbálnak ki. Az utóbbi 30-38 fokos dőlésben alkalmazható, míg a 160-as teljes biztonsággal csak olyan telepbe építhető be, amelynek a dőlése 30 fok alatti. Mindkét változatra szükség van, hogy áthidalhassák a művelési qondo- kat, amelyeket a mecseki aeo- lógiai sajátosságok okoznak. A fejlesztésnél nemcsak a geológiai adottságokat veszik figyelembe. Behatárolja a gékis dőlésű telepben ez a típus a leqalkalmasabb. Nemcsak a homlokon, de hátul, az omla- dék felől is folyik a széntermelés. Az utóbbi helyen a szén csapolásával. Egy MVDO—320-ast március közepére állított össze a Steinmetz és a Béke Ho Si Minh szocialista brigád 42 dolgozója 30 méter hosszúságban Kossuth-aknán. Február 18-tól helyére tettek csaknem 400 tonna súlyú acél- és egyéb szerkezetet. A kísérleti fejtésre áprilisban és májusban kerül sor. Ugyanez a berendezés még idén száz méteresre bővül szintén Kossuth-bányán egy másik fejtésben. A tervek szerint napi 2000 tonnát meghaladó szén- termelést érnek el, a munkások egyéni teljesítménye megháromszorozódik. — További műszaki finomítások, újabb fejlesztések következnek — mondja Tiszai László, a Mecseki Szénbányák műszaki-fejlesztési osztályának vezetője. - Arra törekszünk, hogy a nagyon meredek telepeken is gépi fejtést vezethessünk be. Most a kézi vezérlésen a hangsúly, később kidolgozzuk az elektrohidraulikus távvezérlést. Megvan a pénz, a valuta, ami naqy szó. Jól dolgozik a várpalotai gépgyár, a komlói gépüzemünk is. Iqy tekintve a műszaki, technológiai feilesztésnek nincs objektív akadálya. A mecseki szénbányákban 1987-ben a gépesített módszerekkel már egymillió tonna szenet termelnek ki. A szénbányák évi teljesítménye pillanatnyilag 2,7 millió tonna. Csuti J. A Pécsi Bőrgyár krómos gyárrészlegének óriási földszinti üzemcsarnoka több műhelyrésznek is otthont ad. Gépek és berendezések tömkelegé: víztelenítők, szárítók, puhítok, feszítők, 'töretőhordók, aztán csiszológépek, melyekkel a bőrök felületi hibáit igyekeznek eltüntetni. A krómcserzett, vizes marhabőrök az emeleten sorakozó, szüntelenül forgó hordóóriásokból jutnak le a földszintre, ahol aztán kezelésbe veszik, majd továbbítják a kikészítő üzemrészekbe, ahol a bőrök elnyerik legszebb arculatukat. A bőrgyártók immár hosszú ideje kettős szorításban élnek. A nyersbőrök árai, már ami a külföldről behozott marhanyersbőrökét illeti, meredeken felfelé kúsznak, ugyanakkor ezt a drágulást késztermékeik áraiban nem tudják egy az egyben áthárítani vevőikre. Devizaszűkében kénytelenek gyengébb minőségű alapanyagokat, sokszor kisebb testű állatok bőreit behozni, ezek feldolgozása pedig meglehetősen szaporátlan. Ilyen körülmények között mindent eldöntő fontosságú az emberi kéz, a szakértelem, az odafigyelés, hogy az esetlegesen gyengébb minőségű nyersbőröket is a lehető legértékesebb, a külpiacokon is jó pénzért eladható készbőrökké dolgozzák fel. ^ A krómosban ilyen kulcsszerep jut nap mint nap az előkészítőkre. Elindulok, hogy a hatalmas földszinti üzemcsarnokban a Kossuth Lajos szocialista brigádot megkeressem. A közösség arról híres, hogy tagjai úgyszólván mindenhez értenék, ha a szükség úgy kívánja — s ez gyakran előfordul a munkában —, bármelyik géphez oda tudnak állni. Gyorsan kiderül, a csarnokban ide-oda kellene vándorolnom, hogy a kis közösség tagjaival szemtől szembe kerülhessek. Nyolcán vannak, s ahányon annyifelé, még csak nem is egy műszakban, És mégis együtt, egy brigádot alkotva, immár 1972 óta. Hogy mennyire együtt, annak úgymond fényes bizonyítéka a fennállásuk óta számtalanszor elnyert, többnyire aranyos esiI- logású brigádérem. Tavalyi teljesítményük megkoronázásaként a Vállalat Kiváló Brigádja lettek. Hogy a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben mit vállaltak, hogyan teljesítették, arról Szabó Józsefné, a brigád vezetője ad mindenre kiterjedő értékelést. Huszonhét éve a gyár dolgozója, korábban háromműszakos, most né- mileq könnyebb munkán, válogató, bőrátadó. Egy éve van a nyugdíjig, víq kedélyű özvegy- asszony, akinek legnagyobb öröme most az unoka, kocsi- káztatja is a hétvégeken az autójával. — Zöld út az exportnak, ez a legfontosabb felaadtunk — mondja Szabó Józsefné. Ezen tételeket mindiq is előre vették, megmunkálásukra, minőségük emelésére különös gondot fordítottak, gyors átfutást biztosítva, ha kellett túlórák vállalásával is. Messzemenően takarékoskodtak az alapanyaggal, és még a gépek, berendezések állagának megóvását is fölvállalták, elvégezve ■ zsírzásukat, olajozásukat. Az egyik fontos munkaművelet a csiszolás, amivel a bőrök felületét korrigálják. Sok függ a csiszolópapír megválasztásától, a kívánatos, hogy ezeket a dráqa papírokat lehetőleg többször is felhasználják. Erre vettek irányt, s most Sza- bóné azt is elhatározta, hoav év végén számszerűleg is kiszámítja a megtakarítást, aminek feiében anyagi elismerést is remélnek. Ismerkedjünk meg a brigádtagokkal. A legréqebbi, aki alakulástól taq — Radics Já- nosné. A briqádvezető-helyettes Borhy Sóndorné, a pénztáros Szabó Gyuláné. Kamu Pálnét és Tancsik Mártonnét, akik már a korábbi évékben is rokonszenveztek a brigáddal, tavaly vették fel a kilépők helyére. Kamu Pálné most éppen a vákuumszárítón dolgozik, beszélgetésre nincs idő, a szárító végtelenített fémszalagjára szaporán föl kell teregetni a bőrt, megállás nincs, csak így jön össze jó esetben a havi nyolcezer is. Aztán Hérincs Lászlóné, aki szakmunkás, állandó három műszakot vállalt- A nyolcadik brigádtag, egyben a legfiatalabb, Fóbián Károly, KISZ-alapszervezeti titkár, átment a meszes műhelybe dolgozni, de változatlanul a Kossuth brigád tagja. A bemutatás persze nagyon is szűkszavú, még sok minden jellemzőt el kellene róluk sorolnom, hogy például van közöttük párttag, aki éppen a kétéves marxista— leninista iskola esti tagozatán vesz részt, van aki felnőtt fejjel tavaly tett tímárvizsgát, akadt közöttük szakszervezeti bizottsági tag és vöröskeresztes titkár,, de valamennyien részt vesznek a szakszervezet által szervezett politikai képzésben. Egyszóval közéleti emberek is. Jóllehet, napközben szinte alig találkoznak egymással, munkaidő után gyakran vannak együtt, ha kell, a társadalmi munkában, vagv éppenséggel a szórakozásban. Szocialista szerződés fűzi őket a gyári óvodá- hoz-bölcsődéhez, tavaly több száz órát áldoztak szabad idejükből az udvar parkjának csinosítására, a festést követő utómunkákra, de a gyárudvar rendben tartására, ünnepekkor a műhely feldíszítésére is szakítottak időt. Évek óta gondozzák a temetőben tizennyolc hősi halott sírját, mindezt a társadalmi munkát a városi tanács 360 árában ismerte el. Három nyugdíjasukat rendszeresen látogatják és segítenek ügyes- baios dolgaik intézésében. Szinte valamennyiüknek van kocsijuk, így évente — természetesen családostól — többször is felkerekednek közös kirándulásra. tavaly például fü- rödtek Zalakaroson, jártak Debrecenben, Hajdúszoboszlón és a Hortobágyon, megnézték a keszthelyi Helikon kastélymúzeumot, kirándultak Hévízre. Moziba, színházba, vidám estekre járnak közösen és rendszeresen, s ebből a sorból ki ne hagyjuk a hagyományos családi estet, amit tavaly decemberben is a Konzum étteremben rendeztek. Igazi összetartás uralkodik a Kossuth Lajos brigádban. — A többi brigád nem irigy- li sikereiket? — kérdem Szabó Józsefnétől. — Nem hinném, hogy irigyelnének. Inkább szeretnek, népszerűek vagyunk. Sokan örültek a kitüntetésünknek. Miklósvári Zoltán Folyékonyműtrágya-üzemek A nagyüzemekben a mező- gazdasági termelési ráfordítások 70 százalékát az ipari eredetű anyagok teszik ki. Az egyik legnagyobb költségtétel a műtrágya, amelynek évi forgalma Baranyában 320 millió forint.. Baranya viszonylag jól fedett agrokémiákkal, Szilárd műtrágya tárolására és manipulálására kiépített műtrágya-tárházakkal. Vannak azonban a megyének fehér foltjai is Sósd, Siklós, Szent- lőrinc térségében, ahol mindennapos látvány a szabad ég alatt tárolt műtrágya. Egészen pontosan a megye mezőgazdasági területének 54 százaléka, ezen belül a szántóterület több mint 40 százaléka agrokémiailag még fedetlen. A hálózat teljes kiépítését 1982 óta a pénzügyi források hiánya gátolja. A téma azonban napirenden van, s mivel új pénzügyi lehetőségek adódtak, az érintett üzemek lépni- kívánnak e gond megoldásában. A jövő nem a szilárd, hanem az egyenletesebben kijuttatható, a még számos más szakmai előnnyel bíró folyékony műtrágyáké. Ezért az új agrokémiai központokat már nem szilárd, hanem folyékony műtrágyabázisra kívánják kiépíteni. A folyékony műtrágyák egyenletesen juttathatók ki a különféle permetező gépekkel, mint az IFA-ra szerelhető Kartitox Globál, az SP—2002-es vontatott gép, aminél csak fúvókát kell cserélni. Jól használhatók erre a célra a DETK—5-ös szippantókocsik is. Az első folyékonyműtrágya- kisüzemet, 3,5 millió forintos beruházással a drávafoki Üj Esztendő Tsz létesítette a megyében, 1984-ben. Az ezen a tavaszon már folyamatosan működő üzem 2500—3000 hektár szántóföldet lát el a körzetben. A drávafokiak kezdeti tapasztalatai igen kedvezőek. A Szigetvári Agrokémiai Társulás a BKR-rendszerrel közös beruházásban 1985-től rendezkedik be folyékony nitrogén előállítására. A fedetlen terület nagy objektuma, az IKR-rendszer országos programja keretében Szentlőrincen épül fel, azon a 8 hektáros területen, amit az egyik alapító tag, a Szentlőrinci Állami Gazdaság bocsát a társulás rendelkezésére. Ez a 77 millió forintos létesítmény Mágocstól Siklósig, Vejtitől Reménypusztáig kezdetben 11, később 14 mező- gazdasági nagyüzem folyé- konyműtrágya-ellátását oldja meg 50 000 hektár területen. Az IKR 51 százalékos költségviselésével és az érdekelt tsz-ek — Szabadszentkirály, Baksa, Bogádmindszent, Siklós, Vejti, Vajszló, Görcsöny, Magyartelek, Szalánta, Má- gocs, Diósviszló és Rremény- puszta — hektáronként 810 forintos hozzájárulásával s némi célcsoportos állami támogatással valósul meg. A saját erő 70 százalékát a bank meghitelezi. Az építkezés a tervek szerint 1986-ban indul.
