Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-30 / 117. szám
Éljen pártunk és népünk egysége! Júniusban elkészül a pécsi konténerpályaudvar Az életveszélybe került betegek 75 százaléka megmenthető Hol tart az aneszteziológia? Bonyolult műtétek nem végezhetők altatóorvosok nélkül — Rendkívül műszerigényes ágazat — A tanszékek kialakítása folyamatban van Megváltozott a táj az elmúlt két esztendőben Pécsett, a Tüzér utcai felüljáró déli oldalá- lának szomszédságában. Az egykori vizenyős területet ma vasúti vágányok szelik át, a sáros föld helyén beton- és aszfaltútok kanyarognak. Földing Gáborral, a MÁV Pécsi Igazgatóságának ügyintézőjével a leendő pécsi konténerpályaudvaron sétálunk. Van, mit néznünk. Tucatnyi gép és legalább ötven ember szorgoskodik. Munkájuk eredményeként lassan kialakul a pályaudvar képe. Már vagy tíz évvel ezelőtt elképzelés született, hogy az egyre növekvő konténerforgalom zavartalan lebonyolítására Pécsett egy kereskedelmi pályaudvart kell létesíteni. A városrendezési terv számolt is ezzel, kijelölték a helyét, sőt a felüljárót is úgy építették, hogy egy lehajtóöblöt is kialakítottak. A kereskedelmi pályaudvar első lépéseként a konténer-átrakóhoz és -tárolóhoz 1983- ban fogott hozzá a Pécsi Közúti Építő Vállalat és a MÁV Építési Főnöksége. Reményi Ferenc, a vasútigazgatóság osztályvezető-helyettese mondial a döntést az indokolta, hogy a jelenlegi ideiglenes konténerpólyaudvaron nem képesek megfelelően a feladatokat ellátni, s a forgalom növekedésével a helyzet csak súlyosbodott volna. Az igazgatóság a kocsiállás- pénzekből képzett fejlesztési alapjából 34 millió forint támogatást kapott a pályaudvarhoz. így minden akadály elhárult a 90 millió forintos beruházás indításához. A kivitelezés a terveknek megfelelően halad. Elkészült az egy kilométer hosszú vágánysor, a darupálya, a megközelítőleg 17 000 négyzetméter burkolt felület (utak, rakterűiét) nagy része, a térvilágítás zöme. Jelenleg úgy tűnik a június közepére tervezett átadásnak nincs akadálya. Egy szépséghibája a dolognak, hogy a 40 tonnás, 25 millió forint értékű portáldaru szállítását a Ganz- Mávag csak az év második felére tudja vállalni. Ennek ellenére lényeges változást jelent már júniustól a konténerpályaudvar, hisz a jelenlegi technikával is korszerűbb körülmények között lesznek képesek a konténereket rakodni, tárolni, mint most. S hogy nem kis mennyiségről van szó, bizonyítja, tavaly Fécsett 17 800 konténert forgalmaztak, ami azt jelenti, hogy naponta 70-et átlagban. A konténer-átrakó a kereskedelmi pályaudvar első ütemeként valósul meg, így a bővítésre lesz lehetőség R. N. Dr. Waldemar Hecker, a müncheni gyermeksebészeti klinika professzora, aki a pécsi sziámi ikrek bravúros szétválasztását végezte, ezt nyilatkozta: „Ilyen műtét nem lett volna lehetséges az aneszteziológia jelenlegi fejlettsége nélkül". Hol tart Magyarországon az aneszteziológia? — kérdésünkkel dr. Jakab Tivadar egyetemi tanárt, az Országos Aneszthe- siológiai és Intenzív Therápiás Intézet igazgatóját kerestük fel Budapesten.- Az aneszteziológia viszonylag fiatal szakterülete az orvostudománynak, melynek munkáját a nagyközönség alig ismeri és így szakmánknak jelenleg még nincs széles körű társadalmi megbecsülése. Az önök lapjában pár héttel ezelőtt megjelent egy külföldi híradásból átvett fényképpel illusztrált hír, hogy francia altatóorvosok megöltek egy fiatal nőt. Ezt az újságot pécsi kollégák elküldték nekem és természetesen méltatlankodásuknak adtak hangot. Sajnos, ez is bizonyítja, hogy munkánkat mennyire nem ismerik és így félreismerik.- Professzor úr, látogatásom célja éppen az, hogy az ön tájékoztatása alapján ismertessük az aneszteziológusok munkáját. Mi is az aneszteziológia?- Az aneszteziológia a műtéti érzéstelenítés különböző formájával foglalkozik. Az előző évszázad elején végzett első sikeres altatás után az eljárás széles körben elterjedt, csaknem száz évig a sebészet feladatkörébe tartozott és annak szerves részét képezte. A második világháború után a nagyon egyszerű, kezdetleges technikával végzett általános érzéstelenítést, altatást — mely annak idején szövődményekkel terhelt volt — felváltotta annak mai modern formája. Mindösz- sze néhány évtizedre volt szükség ahhoz, hogy az új szakág, az aneszteziológia önálló, sajátos feladatokat ellátó klinikai szakággá váljék. Az újabb altatószerek megjelenésével, a módszerek fejlődésével a szakterület nagymértékben kiszélesedett és művelőjétől speciális felkészültséget követel. Az orvostudomány egészének a fejlődésével egyre bonyolultabb műtéteket tudnak végezni, egyre mélyebbre hatolnak a szervezetbe. Ezek a nemegyszer több órás műtétek nem végezhetők el a fejlett aneszteziológia és a jól képzett altatóorvosok, asszisztensek nélkül. Az ő feladatuk a műtétre kerülő betegek érzéstelenítésén túl a műtét alatt az életfontosságú szervek, szervrendszerek működésének folyamatos ellenőrzése, a beteg életben tartása.- A műtétre kerülő beteg sorsa tehát csak a műtétet végző sebésztől függ, hanem lényeges szerepet játszik az operáció sikerében az aneszteziológus is. — A műtétet a sebészi és altatóorvosi team egyenlő felelősséggel végzi. Ez adja a műtét biztonságát. A sebész így a műtéti területre, az itt elvégzendő munkára koncentrálhat, mialatt oz aneszteziológus a beteg érzéstelenítéséről gondoskodik és különböző berendezések segítségével biztosítja a beteg műtét alatti megfelelő állapotát. — Professzor úr említette, hogy az aneszteziológia külön szakterületté vált és fejlett 'n~ tézményekben erre a célra speciális osztályok alakultak. Ez azt ielenti, hogy az intenzív betegellátás is az aneszteziológusok leiadata?- Az altatóorvosok feladata valóban nem ér véget a műtéttel és esetenként az említett szoros megfigyelést a műtét utáni időszakban is folytatni kell. Figyelni a legfontosabb életfunkciókat, illetve kiesésük esetén biztosítani azok fenntartását. Ennek kapcsán alakult ki a műtéti beavatkozások mellett más. különböző okok miatt életveszélyes állapotba került betegek ellátásának mai formája, az aneszteziológiai tevékenységhez szorosan kapcsolódó intenzív betegellátás. Ugyanis intenzív ellátást igényelnek azok a betegek is, akik súlyos megbetegedés, mint például szívinfarktus, légzési elégtelenség, illetve baleset következtében kerültek életveszélyes állapotba. Az aneszteziológusok feladatává vált ezeknek a betegeknek a kezelése, illetve a klinikai halál állapotába jutottak újraélesztése. Ahol az aneszteziológia mellett az intenzív osztályok is megalakultak, a mai ellátási lehetőségek birtokában, megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a statisztikai adatok szerint az életveszélybe került betegek 75 százalékát tudják megmenteni. A sebészeti műtőkben egyre több olyan beteget operálnak, akiknek az operálandó szervükön kívül egyéb betegségük is van. A leromlott, rossz állapotú, idős, cukorbetegségben, szív- és vérkeringési, vagy máj, vese, vérképzőbetegségben szenvedő műtétre kerülők a rizikós betegek csoportjába tartoznak. Amíg 1979-ben az operált betegeknek kb. 16 százaléka tartozott ezen csoportba, jelenleg a műtétre kerülők 30 százaléka rizikós esetnek számít. Nagyon fontos, hogy az aneszteziológus a műtét előtt részt vegyen a beteg vizsgálatában, ismerje a meglévő rizikó faktorokat, mert csak így tudja a beteget a műtéti beavatkozásra eredményesen előkészíteni és a műtéti érzéstelenítés módját megválasztani.- Ehhez a sokrétű munkához, jól képzett orvosra, asz- szisztensekre és modern műszerekre van szükség. — Az anesztéziában dolgozó orvosok ma már kiváló szaktudással rendelkeznek, de a létszámuk az igényekhez képest alacsony. A hazai aneszteziológia szervezése, fejlesztése bizonyos lemaradásban van a szomszédos szocialista országokhoz viszonyítva is. Mindezek ellenére az új szakág hazai viszonylatban polgárjogot nyert és hivatalosan is felzárkózott a többi hagyományos orvosi szakma mellé. A lemaradás oka elsősorban anyagi természetű, mivel a szakág rendkívül műszerigényes, és legnagyobb részük csak import útján szerezhető be. Mégis a meglévő hiányosságok nem teljesen magyarázhatók anyagi okokkal, a dolgok hátterében szemléleti kérdés is szerepet játszik. Az Orvostovábbképző Intézetben 1979-ben alakult meg az aneszteziológiai és intenzív terápiás tanszék. így lehetőség nyílt az orvosok széles körű továbbképzésére. A medikusképzéssel foglalkozó orvosegyetemeken a szakág tanszékeinek kialakítása folyamatban van. Az aneszteziológiai munka rendkívül nehéz, széles orvosi alapműveltséget igényel. Mégis még az orvosi közszemlélet sem becsüli az ezen a területen működők munkáját megfelelően. Sok esetben á már jól képzett szakemberek a munka szokatlan nehézsége, veszélyessége, a fokozott megterhelés és a nagyfokú felelősség miatt elhagyják pályájukat és más munkaterületet keresnek maguknak. Nincs még egy olyan szakterülete az orvostudománynak, melyből annyi orvos távozott volna el, mint az aneszteziológiából. így azokra, akik a szakmában maradtak, nagyon sok munka hárul. Nincs megfelelő utánpótlás, a fiatalok közül kevesen választják ezt a szakmát, és azok is csak ugródeszkának tekintik. A megoldás további erőfeszítést igényel. Talán átmeneti segítséget jelentene az új szakág kiemelten hiányos szakmává minősítése és ezáltal fejlesztésének előtérbe helyezése. Sarok Zsuzsa Huszonhétszer kell a közkút kerekét megforgatni Vezetékes víz az orosziáiaknak A közkút nagykerekén huszonhetet kell tekerni ahhoz, hogy megjelenlen a teli vödör. Innen visz vizet az, akinek az udvarán nincs kút, illetve ha van is, szárazság idején kiapad. Idén változik a helyzet: Oroszló 105 házának lakói kapnak majd vizet a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat által kiépített vezetékrendszerről. A munkát a múlt hét hétfőjén kezdték, a befejezés szeptember végére várható. Ezer méter -gerincvezetéket fektettek le eddig, még visz- szavan 3600. A szántóföldi árokásással kezdték, hogy minél előbb a helyére kerülhessen a krumpli és a kukorica. A bekötések, a gerincvezetékek szerelvényezése is folyamatosan történik. Az 50 köbméteres víztárolót a magyarszéki úton egy magas ponton a földbe építik. A vízellátást a godisai és sósdi út közti fúrt kút biztosítja 128 méter mélyről, percenként 482 liter hozammal. A számítások szerint ez bőven fedezi Oroszló szükségletét. Mibe is kerül mindez? Aj Megyei Tanácsnak és a Vízügyi Igazgatóságnak 2,5—2,5 millió forintjába, a Sásdi Nagyközségi Tanácsnak egymilliójába, s majdnem ennyit tesz ki a tervezési költség, amit a nagyközségi tanács állt szintén. A bekerülési végösz- szeg maradék 3 millióját portánként harmincezer forint befizetésével hozzák össze. S mit kapnak a községla-, kók a saját zsebből kifizetett harmincezerért? Akinél az utcai vezetékről kötik be a vizet, annak a kerítésen belül egy méterre viszik, akinél a szán-, tóföld felől, annak a lakóház udvaráig. A lakosságra háruló anyagi teher nem kicsi. Az udvarra bevitt vízhez aknát kell építeni, vízórát venni, a vezetéket a házig meghosszabbítani, szikkasztót készíteni. S ha már a házban vannak a vízzel, kell fürdőszoba, kell modernebb konyha. A templomtól Sásd felé lakó Petőfi utcaiak panaszkodnak. Ott nagyrészt már mindenkinek van fürdőszobája, s évek óta csapból folyik a víz — a Bikali Állami Gazdaság vezetéke és vezetősége jóvoltából. Lengyelék azt szeretnék, ha nem csinálnának náluk semmit. Nem értik, hogy egy ingatlanon, ahol két ház van, miért kell háromszoros díjat fizetni, valamint mi dönti el, hogy falun mi minősül társasháznak. A Petőfi utca 60-ban viszont a 25 méter mély kútból elment a víz tavaly nyáron. így Apa- czellerék nagyon várják a vezetékes vizet. Baloghék is — a 68-ban — szívesen siettetnék a bekötés idejét. Van, aki már most tudja, hogy erszényéből csak az udvarig futja a beköttetés. De még mindig jobb az udvarról hordani a vödört, mint az utcai kútról, s 27 méter mélyről felhúzni. A Petőfi utca 61-ben és 71-ben úgy gondolkodnak, hogy „addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér", csak szépen, fokozatosan. L. Cs. K. Eddig az ősi kerekeskút szolgáltatta a vizet Oroszlán
