Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-20 / 107. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLII. évfolyam, 107. szám 1985. április 20., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a településfejlesztésről szóló javaslatot Felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására Pénteken délelőtt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszak második napjának első felszólalója Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Somogyi Löszlő: Fontos feladatunk az ország meglévá értékeinek védelme Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környezetének, arculatának formálásában. — Miről is van szó, amikor településfejlesztésről, városépítésről beszélünk? - tette fel a 'kérdést. — Ez a tevékenység nemcsak utcák, terek kiszélesítését, úthálózatok tervezését, lakótelepek építését vagy bővítését, a történelmi épületek, városrészek beillesztését, a környezet védelmét jelenti, — sokkal összetettebb és szélesebb körű munkát jelent. Az oszág területének hasznosítását. természeti kincseinek észszerű felhasználását, gyárak, ipartelepek létesítését, úthálózatok, kommunikációs és szállítási rendszerek megszervezését, korszerű mezőgazdaság működtetését. Jelenti továbbá országrészeknek, városoknak és agglomerációjuknak kialakítását, korszerűsítését; azt, hogy ezeken a területeken - ez a leglényegesebb — az ember fejlődése, munkája humánus körülmények között valósulhasson meg. Ez a tevékenység tehát egyaránt szól a jelennek, de még inkább a jövőnek! Somogyi László ezután a legfontosabb konkrét építésügyi építészeti teendőkről szólt, $ ezek sorában az első helyen említette az ország meglévő értékeinek megvédését. Az idők folyamán létrejött általános építészeti és népi építészeti emlékek megőrzése minden nemzedék feladata - hangsúlyozta. - Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudományos egyesületek, városszépítő egyletek dicséretes' munkájára. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentralizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanák az építészeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, - összetettebb szerepe lesz, s a szakma irányítóit, az építtetőket, a végrehajtókat egyaránt a társadalmi folyamatok iránti nagyfokú fogékonyságnak kell hogy jellemezze. Nagy a jelentősége a társadalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdek- ütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb elemévé válik. — Az a célunk, hogy javuljon az építésügyi szakigazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilárduljon meg az építési fegyelem. Váljék jobbá a területrendezési, a műszaki előkészítési munka, az építési-használatbavételi, engedélyezési, építésrendészeti és építésfelügyeleti tevékenység összhangja. A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak végrehajtásában különös gondossággal indokolt mérlegelnünk o telekgazdálkodást szabályozó jogi és műszaki intézmények működését, mert itt igen jelentős korszerűsítésre van szükség. Az elmúlt években megkezdtük az országos építésügyi szabályzat felülvizsgálatát és módosítását. A munkát ez év végéig befejezzük. Azért, hogy az épített emberi környezet kialakításában anyagi erőnkhöz, szervezeti fel- készültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk, fel kell oldanunk az építési szándék és az építési kapacitás, valamint az építőanyag-ellátás közötti feszültséget. Remélem, hogy az év végére a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. 1. vk.), az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy a terület- és településfejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány a követendő politikai irányt kívánja e témában meghatározni, utat mutatva az állami, a társadalmi és a helyi cselekvéshez. Mint mondta: helyes ez azért is, mert ha tartalmilag nem tervről van szó, akkor ne nevezzük tervnek az ilyen dokumentumot, ha pedig nem szükséges törvényi formába gyömöszölni a mondanivalót, akkor ne nevezzük törvénynek, ne ismételjük a már meglévő és ne előzzük Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólal. (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — Telefotó — KS — DN.) meg a készülő törvények tartalmi mondanivalóját. Politikailag - hangsúlyozta - így is hatni lehet. Helyeselte, hogy a szóban forgó fejlesztési koncepció nem csupán kormányhatározat formájában, hanem országgyűlés-határozatként kerül be közéletünkbe. Egy lépésnek tekinthető ez azon az úton, hogy a kormányzati politika meghatározásában és ellenőrzésében növelni kell az ország- gyűlés szerepét. Az ország- gyűlési bizottságok munkájában ez már jóideje érvényesül, ám a testületi munka egészében még jócskán akad javítanivaló. Ha az ilyen nagy horderejű politikai kérdésekben a kormány megosztja az elvi döntés jogát és ezzel a felelősséget az országgyűléssel: jobbon érvényre juttathatjuk a demokrácia elvét - anélkül, hogy csorbítani kellene a szak- szerűség szempontját. Alaposabb előkészítéssel, a vélemények szélesebb körű szembesítésével — ahogyan e napirendre került javaslatnál is történt — elejét lehet venni az olyan nemkívánatos jelenségeknek, hogy a döntést követően keletkezzenek utólagos viták. Sladinger István (Budapest, 6. vk.), az országgyűlés Ipari Bizottságának titkára, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen jelentősen lejlődött: több mint kétszázezer lakás épült, s magas színvonalú tömegközlekedés jött létre. Számottevően kiterjedt a közműellátás, fejlődött a kereskedelmi, az egészségügyi ellátás. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet Budapestet c megvalósult vágyak városánck tekinteni, A 20C ezer új lakás mellett 130 ezer olyan van — főleg a város belső területein —, amelyek felújítása elmaradt, s némelyikük ma már életveszélyes is. Budapest 3500 kilométernyi úthálózatából több mint 900 kilométer földút, s ennek kétharmada mindössze három kerületben összpontosul. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója hozzá- szclásóbcn a törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely célként határozza meg oz üdülési és az idegenforgalmi értékek megóvását, s egyben az ország határmenti térségének fejlesztésében a nemzetközi együttműködés előnyeinek erőteljesebb hasznosítását. Választókerülete, Sopron üdülési és idegenforgalmi fejlődését bemutatva megállapította, hogy ezen a vidéken a kül- és belföldi forgalom nö(Folytatás a 2. oldalon) Lenin-emlékünnepség Budapesten * Elektronika a gyakorlatban * A nagyváros árnyékában „Öt pécsi nap** Sikeres bemutatkozás Münchendorfban (Kiküldött munkatársunktól) Az ausztriai Münchendorf- ban tegnap lezárult az „öt pécsi nap", melynek keretében az Artex Magyar Külkereskedelmi Vállalat által bérelt csarnokban 19 pécsi-baranyai vállalat és szövetkezet mutatkozott be termékeivel, üzletet kínálva az osztrák kereskedőknek. A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága közreműködésével létrejött kiállításon az öt nap során több tucat osztrák üzletember fordult meg. s tárgyalt a baranyai cégekkel. A kezdet biztató, az ismerkedés, a kapcsolatfelvétel mellett konkrét üzletek is körvonalazódtak, a további tárgyaláson pedig újabb üzletekkel kecsegtetnek. MegrendelésekkeJ térhetnek haza a Pécsi Bútorgyár képviselői, két osztrák cég negyedévi rendszerességű szállítással egy-egy vagonnyi székre, és ugyanennyi ebédlőgar- nitúráro tart igényt. Egy harmadik cég félmillió schilling értékben különböző lakberendezéseket akar vásárolni. A Szigetvári Cipőgyártól egy kereskedő ötezer pár csizmát kért, a modellt ő adja, sőt a bőrt is biztosítja. Amennyiben a gyár terméke megfelel, a cég ötéves szerződést hajlandó kötni. ízlett az osztrákoknak a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szalámija és kolbásza, és a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát borai, pezsgői. Ezekből később majd lehet üzlet. A HUNOR előzetesen meghívó leveleket küldött osztrák üzletfeleknek, akiknek érdeklődését felkeltették a legújabb kesztyűmodel- lek. Új vevő is jelentkezett és mintát kért. A Bólyi ÁFÉSZ rongyszőnyegei ez idő szerint keresettek az osztrák piacon, most leginkább csillagszóróikra kerestek vevőt. Volt is érdeklődés, az üzletre visszatérnek. Több kiállítónk különböző ajánlatot kapott az osztrákoktól. A Zsolnay Porcelángyártól speciális mintázattal tányérokat igényelnek, a pécsi Plasztex Szövetkezettől műanyag termékeket kérnek. A legsikeresebb üzleteket - mint erről korábban beszámoltam - a TSZKER pécsi központja kötötte, különböző terményekre, élelmiszerekre kaptak 5 millió schilling értékben megrendelést, és ez még csak a kezdet, a tárgyalásoknak lesz további fordulójuk. Miklósvári Zoltán Kiváló Szövetkezet Tíz év utón ismét elnyerte a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, az Építésügyi Minisztérium és az OKISZ elismerését a Pécs- váradi Építőipari Szövetkezet. A tavalyi munka ilyen magas szintű elismerésében közrejátszott az is, hogy a kollektíva csaknem 15 millió forint értékű tőkés exportot teljesített. A magas árbevétel kialakításában nagy szerepet játszott a mozaiklapüzem, amely 47 ezer négyzetméter mozaiklapot állított elő. A szövetkezet fokozta a kereskedelmi tevékenységét elsősorban a magánépítkezők megsegítésére. A tegnap megtartott ünnepi küldöttgyűlésen az oklevelet Fábi Andor, az OKISZ pénzügyi főosztályvezetője nyújtotta át Mufics József elnöknek. Méltatásában szólt arról, hogy a közösség 1984-ben az építő- és szerelőmunkáját 30 százalékkal növelte. Létrehozta a lakásépítők boltját és raktárát, ami országos mintának számít. A főosztályvezető Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adott át Amretn Istvánnak, a kőfaragó üzem vezetőjének. Az ünnepi eseményen részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, aki egyebek között azt emelte ki. hogy a brigádok változatlan létszám mellett érték el a többleteredményt. A magas kitüntetés azt is bizonyítja, hogy a nehéz körülmények közepette is jól megállta a helyét a pécs- váradi szövetkezet. Az ünnepségen több mint harminc dolgozó részesült pénzjutalomban. Cs. J. Az új Ikarus próbajáraton a Konzum Aruház előtt. (Tudósítás a 11. oldalon.)
