Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-20 / 107. szám
Dunántúli napló 1985. áprilii 20., szombat (Folytatás az 1. oldalról) vekedése jelentősen meghaladta az országos átlagot, és várhatóan a jövőben is magasabb lesz. A nagy megterhelés miatt azonban a városi inlrcstruktúrában komoly feszültségek, gondok keletkeztek. Tat Imre (Szobolcs-Szatmár 13. vk.), a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában néhány megyei gondot említett: így a megye népességének gyorsuló ütemű csökkenését, a foglalkoztctási lehetőségek szűkösségé; a szakember- elvándorlás ebből adódó növekedését, az ingázók nagy számát, a lakásgondok megoldat- lonságót. az ipari munkásoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak az országos átlaqnál is alacsonyabb havi jövedelmét, valamint az eltartottak országosén is legmagasabb számát. Mindezekből adódóan a képviselő aláhúzta annak szükségességét, hogy az előterjesztésben megfogalmazót; szándékok, ígéretek a népgazdaság és a megyék terveiben konkrétan jelenjenek meg és már a VII. ötéves terv időszakéban érzékelhető változások történjenek. Fiola Tivadarné (Heves m., 1. vk.),az Egri Dohánygyár csoportvezetője méltatta azokot az eredményeket, amelyeket az ország egyes területei között történelmileg kialakult aránytalanságok, fejlettségi és ellátásbeli különbségek csökkentésében sikerült elérni. A szépségéről, műemlékeiről messze földön híres Heves megyében szűkebb pátriájában - ma már 45 település tölt be idegenforgalmi szerepkört, ám ez o vidék a jelenleginél is jóval nagyobb mértékben tudná tehermentesíteni az ország más túlzsúfolt üdülőkörzeteit — mutatott rá. A vendéglátás feltételei azonban még mindig meglehetősen szegényesek. Fejletlen ci Mátra és a Bükk belső úthálózata, kevés a szálláshely, hiányoznak a téli sport feltételei: drótkötélpályák, a felvonók, szűkösek a parkolási lehetőségek. Nem sikerült előrelépni a gyógy-idegenforgalom fejlesztésében, illetve a termálvizek hasznosításában sem. Eger- szclck határában - a megye- székhely közvetlen közelében — például már több mint egy évtizede folyik él szabadon a gyógyító hatású termálvíz. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a Nagyatádi Cérna- gye,' munkása, áruátnéző egyebek között a városok és a községek kapcsolatával foglalkozott, mondván, hogy választó- kerülete egy középfokú ellátó szerepet betöltő kisváros: Nagyatád és annak vonzáskörzete, 15 településsel. Az országos tapasztalatokkal egyezően itt is a váró-, közvetlen vonzásában lévő településeken erőteljesebb, míg a távolabbi és a társközségekben kisebb mértékű volt a fejlődés. A falvak fejlesztésében alapvető tényező a mezőgazdasági üzemek helyzete: ahol a folyamatos foglalkoztatási - kiegészítő és melléküzemági tevékenység révén is -- biztosítani tudták, ott érezhetően megállt, vagy mérsék- lődöt; a népesség számának csökkenése. Várhelyi József (Zala m. 9. vk), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolva e'mondta: az előterjesztés alapos, minden lényeges elemet magába foglaló munka, helyesen határozza meg az alapvető fejlesztési célokat és feladatokat. A javaslatban reálisan szerepel az a törekvés, hogy a sajátos adottságú térségek - az apró- falvak, a tanyák, az agglomerációs, a kedvezőtlen mező- gazdasági adottságú, valamint a határ menti területek és az üdülőkörzetek - fejlesztésére megkülönböztetett figyelem irányuljon. Helyesen megfogalmazott cél a községek népességmegtartó-képességének növelése is. A helyi tapasztalatok alapján megerősítette: kiemelten kell kezelni a közlekedés és a hírközlés fejlesztését, ez ugyanis halaszthatatlan feladat. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.), az EGIS Gyógyszer- gyár körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára a falvak urbanizálódá- sának egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivó- vízellátást nevezte meg: rövid távú célként kellene megfogalmazni — mondotta —, hogy az országban minden településen megfelelő ivóvízhez jusson a lakosság. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitá- ben elhangzottokra. A miniszterelnök-helyettes vitaösszefoglalója után határozathozatal következett. Az országgyűlés a módosító indítványokat, majd a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslatot egyhangúlag elfogadta. * Az országgyűlés - az elfogo- dot: napirendnek megfelelően - a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvénymódosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavasloí tárgyalásával folytatta munkáját. Ismé: Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja oz országgyűlésnek. E három - a gazdálkodás szempontjából fontos, egymással szorosan ösz- szefüggő - törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gezdoságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban, majd a népgezdosógi tervezésről szóló törvény módosításához fűzött ajánlást. Ezek közül a két leglényegesebbet emelte ki c kormány elnökhelyettese: — Növelve a tervezés demokratizmusát, a különféle érdekek feltárása céljából szélesítjük a tervezésben való társadalmi részvételt. Ezért a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és o tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Véleményüket, javaslataikat hasznosítani kell. Mindez hozzájárul a népgazdasági tervek sokoldalúbb megalapozásához, segíti azok összehangolt megvalósítását. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a népgazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy job- banyumegolapozottabban vegye figyelembe a gazdasághoz szoroson kapcsolódó társadalmi folyamatokat. Ily módon jobban kifejezésre jut a társadalmi és a gazdasági tervezés kölcsönhatása - mondotta, majd így folytetta: A második kérdéskörben kiemelendő javaslatok arra irányulnak, hogy a tervezésben növekedjen a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az új rendelkezések a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez igazodva állapítják meg a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek — tehát az önállóan gazdálkodó szervezetek — tervkészítési feladatait, továbbá e szervezetek tervezőmunkájának a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatát. Az előírások megőrzik azt a felfogást, hogy a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek tervező tevékenysége összefügg a népgazdasági tervezéssel. Az említetteken kívül néhány más módosítást is javasolunk. Ezek elsősorban a tervezés gyakorlatának továbbfejlesztésére irányulnak, mint például tervezési változatok készítése, a tervezés folyamatossá tétele, a folyamatos gazdaságirányítással való összehangolása. A törvény jellege, továbbá az előterjesztett módosítások és a hatályban maradó rendelkezések közötti összefüggés azt in- dokoljá, hogy a törvény egységes, teljes szövegben legyen kihirdetve. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miként azt a két bizottság állás- foglalása is megerősítette — az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozat- hozatal következett: az ország- gyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével ösz- szefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hetényi István beszéde Faluvégi Lajos vitaösszefoglalója Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak megfelelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Miniszter- tanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. A dokumentum hasznosítását illetően Faluvégi Lajos aláhúzta: módot kell adni arra, hogy a közvélemény tovább gazdagíthassa a helyi célokat, a konkrét megvalósítás módozatait. Szólt a szellemi értékek gyarapításának fontosságáról, s mint mondotta: — elfogadjuk a kormány részéről azt a módosító javaslatot, hogy' a szellemi erőforrások létrehozásában és fejlesztésében a terület- fejlesztés során kiemelt feladatokat vállaljunk. A térségi szemléletfelfogásról szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta: — a szándék az, hogy a megyei tervezőmunka tárja fel a megyék közötti és a megyéken belüli térségek kapcsolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot kiegészítjük a megyei településfejlesztési koncepciók, elképzelések eredményeivel. A kormányzat - mondotta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s újra napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előrejelzéseibe, márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan támogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistelepülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságuk. Számításaink szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a települések. — A kormány az irányelvek valóraváltása során a legfontosabb állomásának azt a tervezőmunkát tekinti, amely a VII. ötéves terv előkészítéseként folyik a népgazdasági és a megyei tervezés keretében. — Az elmaradt vagy hátrányos területek fejlesztését sokoldalúan segíteni kell. A foglalkoztatás és általában a gazdaság fejlődésének támogatására indokolt külön programot kidolgozni az érintett megyékkel együtt — mondta végezetül Faluvégi Lajos. Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Indoklásul hivatkozott az országgyűlés mostani kétnapos tanácskozására, amely rámutatott a tanácsi munka feladataira. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban. Erre köteleznek bennünket az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott nagy jelentőségű társadalompolitikai állásfoglalások is. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Új módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit, jogosultságait és kapcsolatukat az állami költségvetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte:- Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátterét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezzenek a mű-, ködési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségek minél nagyobb része, növekedjék ezzel a megyei és a helyi tanácsok felelőssége döntéseikért, és a lakosság részvétele a helyi Dr. Hetényi István pénzügyminiszter. (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — Telefoto — KS — DN.) feladatok kijelölésében és megvalósításában. Azt is várjuk végül, hogy e folyamatban növekedni fog a tanácsi gazdálkodás hatékonysága, terjed az erőforrások takarékos felhasználása. Mindezekért mit kell tenni? Az egyik teendőnk, hogy a tanácsok bevételei és kiadásai szorosabb összefüggésbe kerüljenek. A tanácsok bevételi forrásának kijelölésekor a bevételi források olyan megállapítására törekszünk, amely a tanácsok számára biztonságosabb gazdálkodást tesz lehetővé, és emellett jobban ösztönzi őket a helyi bevételek növelésére. Természetesen ez a megnövekedett önállóság hatalmas felelősséggel is jár. A tanácsnak ugyanis, miközben joga (Folytatás a 3. oldalon.) Hódosi Jenőné felszólalása az országgyűlés vitájában Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselőtársaim I Hozzászólásomat a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól Baranya megye általános gazdasági helyzetének bemutatásával kezdem, majd a választókerületem mindennapi gondjairól, problémáiról beszélek. Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy a megyei településfejlesztési elgondolások hasonlóak az országoshoz. Baranya megye sajátos iparszerkezettel rendelkezik, s ez várhatóan hosszabb távon meghatározza a megye lehetőségeit: a kitermelő ipar, az uránérc és szénbányászat túlsúlya érvényesül. Kevésbé sikerült meghonosítani más jelentős teljesítményű, korszerű iparágakat. A megye iparfejlődésében ezért még jelentős tartalékok vannak, azonban e tartalékok feltárását akadályozza az ipari üzemek kooperációhiánya, a nem megyei központú telephelyek nagy súlyaránya és a megyei beruházási eszközök hiánya. A mezőgazdaság országosan is kiemelkedő eredményeket ért el. A mezőgazdasági egységek segítenek oldani az iparhiányos térségek, községek foglalkoztatási gondjait. Az utóbbi években megnőtt a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is, ennek termelési értéke az összes termelési érték 14%-a (ez még mindig csak az országos arány fele). Tisztelt Országgyűlési Röviden szólnék a szolgáltatásról és a termelő infrastruktúráról. A vízellátás terén sikernek könyvelhető el, hogy míg 1972-ben 72 településen volt közüzemi vízellátás, napjainkban 104 település mondhatja el, hogy egészséges ivóvize van. Jelenleg 16 település rendelkezik szennyvíztisztítóművel, az 1970-es évi 5 településsel szemben. Egy olyan aprófalvas megyében, mint Baranya, rendkívüli eredménynek számít, hogy minden település rendelkezik kiépített bekötő úttal. A főforgalmi utak korszerűsítése során elkészült g 6-os főforgalmi út Pécs belvárosát elkerülő szakasza, az 56-os és 58-as főközlekedési út átkelési szakasza. A belterületi tanácsi úthálózat kiépítettsége az országos átlagnál magasabb arányban javult. Továbbra is gondot jelent azonban a városok belvárosi útjainak szűk keresztmetszete. Biztonságos a villamosener- gia-ellátás. A községi lakások villamosenergia-ellátása 97- 99%-os. Az elmúlt évben a legdinamikusabb fejlődés a szigetvári körzet társközségeiben tapasztalható, ahol 57%- ról 98%-ra növekedett a villa- mosenergia-ellátottság. Az alapellátás mindenütt biztosítható, de az ezenkívüli igényeket (pl. hőtárolós fűtés, háztáji gazdaságok kisgépei stb.) már nem mindenütt tudják kielégíteni a több helyen elavult hálózat és a szűk keresztmetszet miatt. A fűtőenergia-választék bővítése és az olajfűtés kiváltása céljából nagyon fontos a földgáz-távvezeték további építése. Pécsett 1985 végére befejeződik az átállás, földgázt kapnak a mohácsi térség nagy mezőgazdasági üzemei is. Gondot jelent azonban, hogy a VII. ötéves tervben nem valósul meg a Pécs—Szigetvár— Nagyatád közötti földgázvezeték. Ennek megépítése jelentős csökkenést eredményezne az energiaköltségekben. Tisztelt Országgyűlés! Választókerületemhez 39 község tartozik, ebből 22-ben 500 fő alatt van a népesség száma, 8 községben pedig 200 fő alatti. A kistelepülések nagy része demográfiailag is torzult, erősen elöregedett. Annak, hogy az embereket ott tudjuk tartani ezekben a falvakban, több feltételt kell biztosítani. Szükséges az egészséges ivóvízzel való ellátás, s körzetemben csupán 16 község mondhatja el ezt magáról a 39-ből. (A többiben ideiglenes módon pl. zacskós vízzel oldják meg az egészséges ivóvízzel való ellátást.) Ezenkívül nagyon fontosnak tartom a közlekedést, amely tulajdonképpen összeköti a társközségeket a központi községekkel és a városokkal lehetőséget ad az ingázásra. Ha már a szomszéd faluba kell járni dolgozni, iskolába, óvodába, orvoshoz, legalább a megfelelő közlekedési eszköz álljon rendelkezésre ! Gondot jelent az értelmiség hiánya. Azoké az embereké, akik összefognák, összetartanák a közösséget. A kisfalvak elszigeteltségét még inkább fokozza és az ott élők élet- körülményeit nagyban nehezíti a telefonkapcsolatok hiánya. Az aprófalvak segítése megyénkben is határozott szándéka a gazdasági és politikai vezetésnek, azonban látva és érzékelve a középtávú tervezőmunka helyzetét, úgy véljük, hogy nem ad kellő mértékű beavatkozási lehetőséget, nem biztosít elegendő forrást a mainál lényegesen jobb helyzet megteremtéséhez. Nagyon fontosnak tartanánk, ihogy országosan is külön problémaként kezeljék a kistelepülések helyzetét, ez a kormányzat és a tanácsok együttes gondja legyen ! A megyei tanács és a helyi tanácsok eddig is sokat tettek ennek érdekében (pl. Baranyában 11 községben teremtettünk ipari munkahelyeket), de a továbbiakban az érdemi változásokhoz szükségesnek látszik az, hogy a kormány pénzügyi támogatást nyújtson oz alábbi területeken: — munkahelyteremtő támogatást kérünk az aprófalvak számára, iparfejlesztési alapot 40—100 fős bedolgozás üzemek létrehozására, — kérjük, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezetek az átlagosnál kedvezőbb feltételek mellett kaphassanak hitelt meliorációhoz, termelési szerkezetváltáshoz, — az aprófalvak öregedő lakossága számára a szociális gondoskodás kiemelt jelentőségű. Ehhez a szociális gondozói hálózat kibővítése, napközi otthonok, szociális otthonok építése és ennek támogatása szükséges, — a közlekedési kapcsolatok javításához legalább napi 2 járatpár biztosítása kell, ehhez pedig elengedhetetlen a Volán-vállalatok további dotálása, — az aprófalvak kereskedelmi ellátásának javításához és stabilizálásálhoz továbbra is fenn kell tartani a kereskedelmi egységek támogatását. Az elmondottak figyelembevételével a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló írásos anyagot és a szóbeli kiegészítést a képviselőcsoport nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. Hódosi Jenöné, országgyűlési képviselő Befejeződött az arszágplés tavaszi ülésszaka
