Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-06 / 63. szám

2 Dunántúli napló 1985. március 6., szerda Harcok a Drávánál 1945 tavaszán I. IY1 Sarohin szovjet tábornok fogadja a tanácskozásra érkező parancsnokokat Stratégiai fontosságú magyar területek Ezerkilencszáznegyvenö; már­ciusa virradt Európa népeire. Milliók várták reménykedve a felszabadítókat. Egyre szűkült a gyűrű a fasiszta Németország körül. A szovjet csapásmérő fő­erők széles arcvonalon törtek előre a hitleri birodalom szíve: Berlin felé. A magyarországi felszabadító hadműveletek már ö; hónapja tartottok, és több mint két hete véget ért Bu­dapest ostroma. Budapesten 1944 december végén bekerített fasiszta cso­portosítás felmentésére irá­nyuló 1945 januári német el­lentámadás csapásai nem hozták meg a várt sikert, egyes hitlerista parancsnokok sze­rint azért sem, mert a Dráva déli partjáról — éppen a jugo­szláv csapatok verőcei hídfője miatt — nem sikerült erőket átdobni a Dráván, és csapást mérni délről is Kaposvár—Pécs felé. Ennek következtében a 3. Ukrán Front még a számára legveszélyesebbé vált, a január 18-cn indított támadást is fel tudta tartóztatni. A Konrád- hadművelet kudarcba fulladt. A fasiszta hadvezetés, és el­sősorban Hitler azonban nem nyugodott bele Budapest el­vesztésébe. Tisztában volt az­zal, hogy a kialakult helyzet­ben rövid időn belül várható a magyarországi szovjet erők általános támadása Pozsony— Bécs—Grác irányába. Vagyis a szovjet csapatok napok olatt elfoglalják a még nyilas ura­lom alatt lévő dunántúli része­ket, ezzel elapad a hitlerista hadsereg és a német lakos­ság utolsó élelmiszer-utánpót­lása; rövid időn belül kijut­nak Dél-Ausztria és Dél-Né- metország területére, meg­fosztva a hitlerista hadvezetést az utolsó hadiipari bázisoktól; a dél-zalai és délkelet-auszt­riai olajforrásokról nem is be­szélve. Mindez viszont azt je­lentette, hogy a szovjet főcsa­póssal szemben, vagyis Berlin térségében lévő német erők megbénultak. így állt elő az a sajátos helyzet, hogy 1945 márciusában a német-fasisz- tc hadvezetés számára a még megszállva tartott magyaror­szági területek stratégiai fon­tosságúvá váltak. Megtartásuk érdekében Hitler csapatokat dobott át a magyarországi arc­vonalra a nyugati hadszíntér­ről, és Szlovákiából. Fontos szerep várt a Dráva déli, jugo­szláviai portja mentén tartóz­kodó német erőkre is. A második világháború utol­só nagy német ellentámadá­sának terve hasonlított az 1945 januári Konrád-hadműveleté- hez. A főcsapást ezúttal is a Balaton és a Velencei-tó kö­zött akarták mérni a 3.- Ukrán Front főerőire. Nagyobb figyel­met fordítottak azonban —ép­pen a januári kudarc miatt — c főcsapás sikerét erősítő mel­Az 1945 márciusi német ellen- támadás csapásainak terveze­te, és tényleges megvalósulá­suk. léktevékenységre, így a Nagy­kanizsa térségéből Kaposvár, a Dráva déli partjáról pedig Pécs irányába mérendő kisegí­tő csapások előkészítésére. A nyugati szövetségesek csak február 20-án figyelmeztették a szovjet főhadiszállást, hogy a hitleristák kivonták a komp­lett 6. SS páncéloshadsereget a nyugati arcvonolról, és való­színűleg lengyel területen, Lódz térségében indítandó tá­madáshoz fogják bevetni. A páncéloshadsereg azonban a magyarországi arcvonalon várt bevetésre. A szovjet főhadiszál­lás akkor szerzett tudomást e nagy fasiszta csoport Dunán­túlra érkezéséről, amikor a 2. Ukrán Front garami hídfője el­len 1945. február 17-én a 8. német hadserea támadást in­dított, és támogatására a ma­gyarországi hitlerista hadveze­tés kénytelen volt harcba vetni a 6. SS páncélos hadsereg 1. hadtestének Lét páncélos had­osztályát is. Az elfogott fog­lyok vallomása derített fényt a hitlerista hadvezetés nagy tit­kára. A Drávánál 1944 december első hetében kialakult helyzet nem változott. Beremendtől Bar­csig megindult az új élet épí­tése, melyet méa a hadműve­leti záróvonal (a 3. Ukrán Front hadműveleti területének hátsó vonala a Dunára támaszko­dott), korlátozó hatása sem akadályozott. A Dráva ugyan­akkor nemcsak komoly víziaka­dály volt, hanem lényegében a dunántúli szovjet védelem nyi­tót; arcvonala is. A folyó túlsó partján erős fasiszta csopor­tosítás, az ,,E" hadseregcsoport várt a kedvező alkalomra, hogy támadásba lendüljön, és se­gítse a magyarországi német főerőket Budapest visszaszer­zésében, az arcvonalnak a Duna—Tisza közére vagy még keletebbre való áthelyezésé­ben. Március 3-án Szigetváron magcsrangú parancsnoki ta­nácskozási tartottak, melyen részi vett Tolbuhin marsall, Sa­rohin tábornok, az 57. szovjet, Sztojcsev tábornok, az 1. bol­gár, és Kosta Nadj tábornok, a 3. jugoszláv hadsereg pa­rancsnoka és munkatársaik. Tájékoztatták egymást a vég­rehajtott erőátcsoportosítások­ról, védelmi intézkedéseikről, így a műszaki erődítésekről, a veszélyeztetett települések ki­ürítéséről, a legutóbbi napok­ban szerzett felderítési adatok­ról. A felderítésekben számos magyar lakos is részt vett, il­letve segített, hiszen ők ismer­ték a vidéket, a kertek alatti ösvényeket, és megbízható is­merőseik, rokonaik éltek azok­kor ellenséges hátországot je­lentő somogyi, zalai és Drá­ván túli falvakban. A várható fasiszta támadás elhárítására az 57. szovjet had­sereg Balatonkeresztúrtól a Ri- nya-patakig, a 3. bolgár had­test Kisbajom—Barcs—Felső- szentmárton vonalán, a 4. bol­gár hadtest Felsőszentmárton— Beremend—Torjanci közöttj te­repszakaszon, a 3. jugoszláv hadsereg 12. hadteste pedig a Duna—Dráva közén építette ki védelmi állásait. A szovjet, a bolgár, és a jugoszláv erők fel­készültek a hitleristákkal való újabb, várhatóan kegyetlen és véres összecsapásra. A március 6-án meginduló német-fasiszta támadás követ­keztében ismét hadszíntérré vált több magyarországi — ezen belül sok drávai település, és a kibontakozott békés építő- munká; időlegesen ismét félbe­szakította a háború. Godó Agnes Következik: II. Együttes erővel küzdöttek Iparunk 40 eve (Folytatás az 1. oldalról) hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes or­szág, de azt hiszem, nyugod­tan elmondhatjuk: a hitleri fa­sizmus felett aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese.” — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növeke­déshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a nép­gazdaság vezető ágazata le,? gyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszörösére növekedett. Külö­nösen gyors ütemben fejlődött a vegyipar, a gép- és a villa- mosenergia-ipar, a bányászat termelése. A legutóbbi években lendült fel a gyógyszer-, a növényvédő­szer- és az intermediergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési, valamint az energiagazdálkodás, az anyag­takarékosság és technológia­korszerűsítés, a hulladék- és másodnyersanyagok újrahasz­nosításának programjait. — Iparunk fejlődése külgoz- dasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredmé­nyezett. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kéédetétől fontos szerepet játöoft’to KGST-orszá- gokkcl, elsősorban a Szovjet­unióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek köz­ismerten meghatározó jelentő­sége van Magyarország külgaz­dasági kapcsolataiban. összes külkereskedelmi for­galmunkban a KGST-országok növekvő hányaddal részesed­nek, a Szovjetunióval lebonyo­lítót': forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be ci népgazdaság, ezen belül az ipar működésé­hez szükséges technikai eszkö­zök, energia-, nyers- és alap­anyagok jelentős hányadát, ki­vitelünkben pedig erőteljes az ipán termékek aránya. Az áru­forgalom tekintélye?, része ter­melési eqyüttműködésbcl, első­sorban kooperációs ér. szako­sított termelésből adódik — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év eredmé­nyeinek megteremtőiről szólt. — A visszaemlékezés egyben köszönet és köszöntés is. Kö­szöntőm mindazokat, akik ál­dozatkész, példamutató mun­kával, politikai kiállásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is köszöntőm a hajdani élmunkásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a fel­szabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Azo­kat, akik főszereplői voltak az ipar felszabadulás utáni hely- recillításának, a szocialista ipar megalapításának, az ipargaz­dasági alapjai megteremtésé­nek, akik kiemelkedő tevékeny­ségükkel segítették és segítik napjainkban is iparpolitikai cél­jaink elérését. Köszöntőm azo­kat a munkásokat, műszaki ve^ zetőket, az ipar fejlesztésével foglalkozó tudósokat, fejlesztő. tervező és kutatóintézeti dol­gozókat, akik tudásukkal, elkö­telezettségükkel jelentős szere­pet vállaltak a 40 év fejlődé­sében — mondotta végezetül Havasi Ferenc, színvonalas, eredményes tanácskozást kí­vánva a konferencia résztvevői­nek. Az első előadó, Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődé­sének tükrében elemezte az ipar eredményeit. Elmondotta: Magyarország a két világhá­ború között Európa leglassab­ban fejlődő országai közé tar­tozott. Az ipar a nemzeti jöve­delemnek csupán 20 százalé­kát állította elő. A felszabadu­lást követő négy évtizedet a gyorsabbá vált — bár koránt­sem töretlen — ipari fejlődés jellemezte. Az ötvenes évek gyors, erőltetett ütemű ipar- fejlesztését megtorpanás, majd a hatvanas években egy újabb kibontakozás követte. A világ- gazdasági válság, a nyers­anyagár-robbanás o hetvenes években olyan kihívást jelen­tett, amelyre csak késve sike­rült megtalálni a választ, ösz- szességében azonban az ipar döntő szerepet vállalt a nép­gazdaság fejlődésében, ab­ban, hogy 1950 és 1984 között a nemzeti jövedelem ötszörö­sére emelkedett. Az ipar ma ismét válaszúi­hoz érkezett. A váltás, a meg­újulás alapjai adottak. Több min; másfél millióan dolgoznak a népgazdaságnak ebben äz ágában, mind több a kiválóan képzett mérnök, közgazdász. A vállalatok jelentős gépparkkal rendelkeznek, amelyek 9 szá­zalékát vadonatúj, 22 százalé­kát legfeljebb négyéves be­rendezések adják. A gépek több mint negyede teljesen automatizált. Megvannak te­hát a korszerű termelés és technológia feltételei, amelyek nélkülözhetetlenek a megúju­lási szándék, az alkotó, to­vábbfejlesztő akarat érvényesí­téséhez. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézeté­nek igazgatója azt elemezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkal­mazkodott a nemzetközi köve­telményekhez, milyen válaszo­kat adott a világgazdasági kihívásokra. Hangsúlyozta: gazdaságunk számára sors­döntő, hogy az ipar lépést tud-e tartani a műszaki hala­dással. Ettől függ a vállalatok külpiaci versenyképessége, al­kalmazkodása a változó körül­ményekhez. A technológiai fejlődés gyor­sítását Vámos Tibor azért ítélte lényegesnek, mert Magyaror­szág ezen a téren az elmúlt évtizedben elmaradt a fejlett országoktól. Az elmaradás pótlására — a hazai adottsá­gok figyelembevételével — általános technológiai rekonst­rukcióra lenne szükség. Ehhez pedig az ipari infrastruktúra eddiginél gyorsabb, szélesebb Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőiveí Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Havasi Ferenc­nek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának társasá­gában kedden este részt vett az ipar 40 éves fej­lődéséről rendezett konfe­rencia ünnepi fogadásán. A Budapest kongresszusi központ aulájában megren­dezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mon­dott köszöntőt. Ezután Ká­dár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvöz­letét a magyar ipar dolgo­zóinak, azoknak a munká­soknak, műszaki vezetők­nek, iparfejlesztéssel fog­lalkozó tudósoknak, terve­ző- és kutató-mérnököknek, akik sokat tettek a magyar ipar háború utáni talpra- állításáért, korszerűsítésé­ért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész mun­kájáról, akik részesei vol­tak az ipar történelmi je­lentőségű államosításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes, baráti esz­mecserét folytatott a haj­dani élmunkásokkal, volt sztahanovistákkal, a szak­mák kiváló dolgozóival, el­méleti és gyakorlati szak­emberekkel, a felszabadu­lási és kongresszusi munka- verseny résztvevőivel. körű korszerűsítése kell hogy kapcsolódjon. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gaz­daságirányítási kérdésekkel fog­lalkozó előadásában megálla­pította: már a 60-as években világossá vált, hogy az extenzív fejlesztés lehetőségei beszűkül­tek, át kell térni az intenzív fej­lődésre. Csakúgy, mint a leg­több szocialista országban, ná­lunk is ekkor került napirend­re új gazdaságirányítási rend­szer kidolgozása. Ettől kezdve a magyar gazdaságban nagyobb szerepe: kaptak a szabályozók. A konferencia résztvevőit kö­szöntötte Georgij Szergejev szovjet vaskohászati miniszter- helyettes. A tanácskozás délután szek­cióülésekkel folytatódott. KERTVÁROSI TOTÖZÓK, LOTTÓZÓK, FIGYELEM! A Csontváry utcai ABC- áruház mellett megnyitottuk totó-lottó árusító pavilonunkat Vásárolja totó-lottó szelvényeit a pavilonban! Itt vegye fel 2 találatos lottónyereményét. NE FARADJON A VAROSBA, VÉ4“’’“**. MEG- I \ VÁSÁROLHATJA fii emit KERTVAROSBAN 5 AAlLcbS — A GYERMEK- « RUHÁZATI BOLTBAN I Sarohin t. u. 59. AJÁNLATUNK: babakocsik 1540 Ft-tól, sport­kocsik 909 Ft-tól, játék babakocsik 550 Ft-tól, biciklik 460 Ft-tól, rollerek 250 Ft-ért, gyermekcipők 34-es méretig különböző fazonokban vásárolhatók I A BŐ VÁLASZTÉKBAN ON IS MEGTALÁLJA A MEGFELELŐT I A MOHÁCSI „PETŐFI’’ HALÁSZATI TSZ 1985. április 15-től szerződéses üzemeltetésre átadja a harkányi bisztróját A VERSENYTÁRGYALÁS 1985. ÁPRILIS 12-ÉN 9 ÓRAKOR LESZ A TERMELŐSZÖVETKEZET KÖZPONTI IRODÁJÁBAN. (Mohács, Kisfaludy u. 6.) A pályázatokat 1985. április 3-ig beérkezőleg kérjük benyújtani. TÁJÉKOZTATÓ ADATOKAT ÉS BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST A TERMELŐSZÖVETKEZET / KÖZPONTJÁBAN ADUNK. A HÓDIKOT MINTABOLT NŐNAPI AJÁNDÉKA! CSAK EGY NAPIG, MÁRCIUS 8-ÁN 20°/o ÁRENGEDMÉNNYEL vásárolhatók: női angora pulóverek és kardigánok Ont is várjuk a Kossuth L. u. 35. sz. alatti HÓDIKOT MINTABOLTBAN! Most vásároljon, most érdemes!

Next

/
Thumbnails
Contents