Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-06 / 63. szám
2 Dunántúli napló 1985. március 6., szerda Harcok a Drávánál 1945 tavaszán I. IY1 Sarohin szovjet tábornok fogadja a tanácskozásra érkező parancsnokokat Stratégiai fontosságú magyar területek Ezerkilencszáznegyvenö; márciusa virradt Európa népeire. Milliók várták reménykedve a felszabadítókat. Egyre szűkült a gyűrű a fasiszta Németország körül. A szovjet csapásmérő főerők széles arcvonalon törtek előre a hitleri birodalom szíve: Berlin felé. A magyarországi felszabadító hadműveletek már ö; hónapja tartottok, és több mint két hete véget ért Budapest ostroma. Budapesten 1944 december végén bekerített fasiszta csoportosítás felmentésére irányuló 1945 januári német ellentámadás csapásai nem hozták meg a várt sikert, egyes hitlerista parancsnokok szerint azért sem, mert a Dráva déli partjáról — éppen a jugoszláv csapatok verőcei hídfője miatt — nem sikerült erőket átdobni a Dráván, és csapást mérni délről is Kaposvár—Pécs felé. Ennek következtében a 3. Ukrán Front még a számára legveszélyesebbé vált, a január 18-cn indított támadást is fel tudta tartóztatni. A Konrád- hadművelet kudarcba fulladt. A fasiszta hadvezetés, és elsősorban Hitler azonban nem nyugodott bele Budapest elvesztésébe. Tisztában volt azzal, hogy a kialakult helyzetben rövid időn belül várható a magyarországi szovjet erők általános támadása Pozsony— Bécs—Grác irányába. Vagyis a szovjet csapatok napok olatt elfoglalják a még nyilas uralom alatt lévő dunántúli részeket, ezzel elapad a hitlerista hadsereg és a német lakosság utolsó élelmiszer-utánpótlása; rövid időn belül kijutnak Dél-Ausztria és Dél-Né- metország területére, megfosztva a hitlerista hadvezetést az utolsó hadiipari bázisoktól; a dél-zalai és délkelet-ausztriai olajforrásokról nem is beszélve. Mindez viszont azt jelentette, hogy a szovjet főcsapóssal szemben, vagyis Berlin térségében lévő német erők megbénultak. így állt elő az a sajátos helyzet, hogy 1945 márciusában a német-fasisz- tc hadvezetés számára a még megszállva tartott magyarországi területek stratégiai fontosságúvá váltak. Megtartásuk érdekében Hitler csapatokat dobott át a magyarországi arcvonalra a nyugati hadszíntérről, és Szlovákiából. Fontos szerep várt a Dráva déli, jugoszláviai portja mentén tartózkodó német erőkre is. A második világháború utolsó nagy német ellentámadásának terve hasonlított az 1945 januári Konrád-hadműveleté- hez. A főcsapást ezúttal is a Balaton és a Velencei-tó között akarták mérni a 3.- Ukrán Front főerőire. Nagyobb figyelmet fordítottak azonban —éppen a januári kudarc miatt — c főcsapás sikerét erősítő melAz 1945 márciusi német ellen- támadás csapásainak tervezete, és tényleges megvalósulásuk. léktevékenységre, így a Nagykanizsa térségéből Kaposvár, a Dráva déli partjáról pedig Pécs irányába mérendő kisegítő csapások előkészítésére. A nyugati szövetségesek csak február 20-án figyelmeztették a szovjet főhadiszállást, hogy a hitleristák kivonták a komplett 6. SS páncéloshadsereget a nyugati arcvonolról, és valószínűleg lengyel területen, Lódz térségében indítandó támadáshoz fogják bevetni. A páncéloshadsereg azonban a magyarországi arcvonalon várt bevetésre. A szovjet főhadiszállás akkor szerzett tudomást e nagy fasiszta csoport Dunántúlra érkezéséről, amikor a 2. Ukrán Front garami hídfője ellen 1945. február 17-én a 8. német hadserea támadást indított, és támogatására a magyarországi hitlerista hadvezetés kénytelen volt harcba vetni a 6. SS páncélos hadsereg 1. hadtestének Lét páncélos hadosztályát is. Az elfogott foglyok vallomása derített fényt a hitlerista hadvezetés nagy titkára. A Drávánál 1944 december első hetében kialakult helyzet nem változott. Beremendtől Barcsig megindult az új élet építése, melyet méa a hadműveleti záróvonal (a 3. Ukrán Front hadműveleti területének hátsó vonala a Dunára támaszkodott), korlátozó hatása sem akadályozott. A Dráva ugyanakkor nemcsak komoly víziakadály volt, hanem lényegében a dunántúli szovjet védelem nyitót; arcvonala is. A folyó túlsó partján erős fasiszta csoportosítás, az ,,E" hadseregcsoport várt a kedvező alkalomra, hogy támadásba lendüljön, és segítse a magyarországi német főerőket Budapest visszaszerzésében, az arcvonalnak a Duna—Tisza közére vagy még keletebbre való áthelyezésében. Március 3-án Szigetváron magcsrangú parancsnoki tanácskozási tartottak, melyen részi vett Tolbuhin marsall, Sarohin tábornok, az 57. szovjet, Sztojcsev tábornok, az 1. bolgár, és Kosta Nadj tábornok, a 3. jugoszláv hadsereg parancsnoka és munkatársaik. Tájékoztatták egymást a végrehajtott erőátcsoportosításokról, védelmi intézkedéseikről, így a műszaki erődítésekről, a veszélyeztetett települések kiürítéséről, a legutóbbi napokban szerzett felderítési adatokról. A felderítésekben számos magyar lakos is részt vett, illetve segített, hiszen ők ismerték a vidéket, a kertek alatti ösvényeket, és megbízható ismerőseik, rokonaik éltek azokkor ellenséges hátországot jelentő somogyi, zalai és Dráván túli falvakban. A várható fasiszta támadás elhárítására az 57. szovjet hadsereg Balatonkeresztúrtól a Ri- nya-patakig, a 3. bolgár hadtest Kisbajom—Barcs—Felső- szentmárton vonalán, a 4. bolgár hadtest Felsőszentmárton— Beremend—Torjanci közöttj terepszakaszon, a 3. jugoszláv hadsereg 12. hadteste pedig a Duna—Dráva közén építette ki védelmi állásait. A szovjet, a bolgár, és a jugoszláv erők felkészültek a hitleristákkal való újabb, várhatóan kegyetlen és véres összecsapásra. A március 6-án meginduló német-fasiszta támadás következtében ismét hadszíntérré vált több magyarországi — ezen belül sok drávai település, és a kibontakozott békés építő- munká; időlegesen ismét félbeszakította a háború. Godó Agnes Következik: II. Együttes erővel küzdöttek Iparunk 40 eve (Folytatás az 1. oldalról) hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes ország, de azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk: a hitleri fasizmus felett aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese.” — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növekedéshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgazdaság vezető ágazata le,? gyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszörösére növekedett. Különösen gyors ütemben fejlődött a vegyipar, a gép- és a villa- mosenergia-ipar, a bányászat termelése. A legutóbbi években lendült fel a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermediergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési, valamint az energiagazdálkodás, az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés, a hulladék- és másodnyersanyagok újrahasznosításának programjait. — Iparunk fejlődése külgoz- dasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredményezett. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kéédetétől fontos szerepet játöoft’to KGST-orszá- gokkcl, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek közismerten meghatározó jelentősége van Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. összes külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-országok növekvő hányaddal részesednek, a Szovjetunióval lebonyolítót': forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be ci népgazdaság, ezen belül az ipar működéséhez szükséges technikai eszközök, energia-, nyers- és alapanyagok jelentős hányadát, kivitelünkben pedig erőteljes az ipán termékek aránya. Az áruforgalom tekintélye?, része termelési eqyüttműködésbcl, elsősorban kooperációs ér. szakosított termelésből adódik — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év eredményeinek megteremtőiről szólt. — A visszaemlékezés egyben köszönet és köszöntés is. Köszöntőm mindazokat, akik áldozatkész, példamutató munkával, politikai kiállásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is köszöntőm a hajdani élmunkásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Azokat, akik főszereplői voltak az ipar felszabadulás utáni hely- recillításának, a szocialista ipar megalapításának, az ipargazdasági alapjai megteremtésének, akik kiemelkedő tevékenységükkel segítették és segítik napjainkban is iparpolitikai céljaink elérését. Köszöntőm azokat a munkásokat, műszaki ve^ zetőket, az ipar fejlesztésével foglalkozó tudósokat, fejlesztő. tervező és kutatóintézeti dolgozókat, akik tudásukkal, elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállaltak a 40 év fejlődésében — mondotta végezetül Havasi Ferenc, színvonalas, eredményes tanácskozást kívánva a konferencia résztvevőinek. Az első előadó, Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredményeit. Elmondotta: Magyarország a két világháború között Európa leglassabban fejlődő országai közé tartozott. Az ipar a nemzeti jövedelemnek csupán 20 százalékát állította elő. A felszabadulást követő négy évtizedet a gyorsabbá vált — bár korántsem töretlen — ipari fejlődés jellemezte. Az ötvenes évek gyors, erőltetett ütemű ipar- fejlesztését megtorpanás, majd a hatvanas években egy újabb kibontakozás követte. A világ- gazdasági válság, a nyersanyagár-robbanás o hetvenes években olyan kihívást jelentett, amelyre csak késve sikerült megtalálni a választ, ösz- szességében azonban az ipar döntő szerepet vállalt a népgazdaság fejlődésében, abban, hogy 1950 és 1984 között a nemzeti jövedelem ötszörösére emelkedett. Az ipar ma ismét válaszúihoz érkezett. A váltás, a megújulás alapjai adottak. Több min; másfél millióan dolgoznak a népgazdaságnak ebben äz ágában, mind több a kiválóan képzett mérnök, közgazdász. A vállalatok jelentős gépparkkal rendelkeznek, amelyek 9 százalékát vadonatúj, 22 százalékát legfeljebb négyéves berendezések adják. A gépek több mint negyede teljesen automatizált. Megvannak tehát a korszerű termelés és technológia feltételei, amelyek nélkülözhetetlenek a megújulási szándék, az alkotó, továbbfejlesztő akarat érvényesítéséhez. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója azt elemezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkalmazkodott a nemzetközi követelményekhez, milyen válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. Hangsúlyozta: gazdaságunk számára sorsdöntő, hogy az ipar lépést tud-e tartani a műszaki haladással. Ettől függ a vállalatok külpiaci versenyképessége, alkalmazkodása a változó körülményekhez. A technológiai fejlődés gyorsítását Vámos Tibor azért ítélte lényegesnek, mert Magyarország ezen a téren az elmúlt évtizedben elmaradt a fejlett országoktól. Az elmaradás pótlására — a hazai adottságok figyelembevételével — általános technológiai rekonstrukcióra lenne szükség. Ehhez pedig az ipari infrastruktúra eddiginél gyorsabb, szélesebb Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőiveí Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában kedden este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán. A Budapest kongresszusi központ aulájában megrendezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mondott köszöntőt. Ezután Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a magyar ipar dolgozóinak, azoknak a munkásoknak, műszaki vezetőknek, iparfejlesztéssel foglalkozó tudósoknak, tervező- és kutató-mérnököknek, akik sokat tettek a magyar ipar háború utáni talpra- állításáért, korszerűsítéséért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész munkájáról, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű államosításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes, baráti eszmecserét folytatott a hajdani élmunkásokkal, volt sztahanovistákkal, a szakmák kiváló dolgozóival, elméleti és gyakorlati szakemberekkel, a felszabadulási és kongresszusi munka- verseny résztvevőivel. körű korszerűsítése kell hogy kapcsolódjon. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozó előadásában megállapította: már a 60-as években világossá vált, hogy az extenzív fejlesztés lehetőségei beszűkültek, át kell térni az intenzív fejlődésre. Csakúgy, mint a legtöbb szocialista országban, nálunk is ekkor került napirendre új gazdaságirányítási rendszer kidolgozása. Ettől kezdve a magyar gazdaságban nagyobb szerepe: kaptak a szabályozók. A konferencia résztvevőit köszöntötte Georgij Szergejev szovjet vaskohászati miniszter- helyettes. A tanácskozás délután szekcióülésekkel folytatódott. KERTVÁROSI TOTÖZÓK, LOTTÓZÓK, FIGYELEM! A Csontváry utcai ABC- áruház mellett megnyitottuk totó-lottó árusító pavilonunkat Vásárolja totó-lottó szelvényeit a pavilonban! Itt vegye fel 2 találatos lottónyereményét. NE FARADJON A VAROSBA, VÉ4“’’“**. MEG- I \ VÁSÁROLHATJA fii emit KERTVAROSBAN 5 AAlLcbS — A GYERMEK- « RUHÁZATI BOLTBAN I Sarohin t. u. 59. AJÁNLATUNK: babakocsik 1540 Ft-tól, sportkocsik 909 Ft-tól, játék babakocsik 550 Ft-tól, biciklik 460 Ft-tól, rollerek 250 Ft-ért, gyermekcipők 34-es méretig különböző fazonokban vásárolhatók I A BŐ VÁLASZTÉKBAN ON IS MEGTALÁLJA A MEGFELELŐT I A MOHÁCSI „PETŐFI’’ HALÁSZATI TSZ 1985. április 15-től szerződéses üzemeltetésre átadja a harkányi bisztróját A VERSENYTÁRGYALÁS 1985. ÁPRILIS 12-ÉN 9 ÓRAKOR LESZ A TERMELŐSZÖVETKEZET KÖZPONTI IRODÁJÁBAN. (Mohács, Kisfaludy u. 6.) A pályázatokat 1985. április 3-ig beérkezőleg kérjük benyújtani. TÁJÉKOZTATÓ ADATOKAT ÉS BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST A TERMELŐSZÖVETKEZET / KÖZPONTJÁBAN ADUNK. A HÓDIKOT MINTABOLT NŐNAPI AJÁNDÉKA! CSAK EGY NAPIG, MÁRCIUS 8-ÁN 20°/o ÁRENGEDMÉNNYEL vásárolhatók: női angora pulóverek és kardigánok Ont is várjuk a Kossuth L. u. 35. sz. alatti HÓDIKOT MINTABOLTBAN! Most vásároljon, most érdemes!
