Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-06 / 63. szám
1985. március 6., szerda Dunántúli napló 3 Miért nyitott kérdés a nyitvatartás A fejlett országokból hozzánk látogató külföldi csaknem mindig elcsodálkozik azon, milyen kevés üzletnek a nyitvatartási rendje alkalmazkodik nálunk a reális fogyasztói igényekhez. Szombaton a * szaküzletek többsége már nem fogadja a vásárlókat. Az pedig, hogy egyik-másik még vasárnap is nyitva tartson, a kereskedők szerint szinte teljességgel lehetetlen. Sokan úgy vélekednek, hétközben igazán mindenki megveheti, amit akar. Különben is szokja meg a fogyasztó, hova és mikor mehet vásárolni! A szoktatás érdekében alig tett valamit a kereskedelem. Igaz, indítottak néhány nyereményakciót és bevezették a bevásárlócsütörtököt. Am a jelek szerint sem az egyik, sem a másik nem járt túl nagy sikerrel. A vásárlók továbbra is makacsul ragaszkodnak megrögzött szokásaikhoz, döntő többségük még mindig a hét végére hagyja a nagyobb bevásárlást. A vasárnap haszna Egy idő óta a kereskedelmi vállalatok maguk döntenek arról, hogy egységeiket milyen nyitvatartási idővel működtessék. A tanácsok csupán akkor érvényesítik hatósági szerepüket, ha valahol nagyon kirívó esettel találkoznak. A dolog ritkán fajul odáig. Ám, ha mégis előfordul, nem könnyű a beavatkozás, mert a vállalat rendszerint súlyos gazdasági okokra, munkaerőhiányra hivatkozik. Akadnak azonban ezen a téren is vállalkozók, akik némi plusz jövedelem reményében szombat-vasárnap is a pult mögé állnak. Munkájuk megítélése természetesen nem volt egyforma. A fogyasztók örömmel fogadták a változást, ve- télytársaik az otromba támadásoktól sem riadtak vissza. Persze, korántsem arról van szó, hogy valamennyi üzletnek nyitva kellene lennie a hét utolsó napjaiban. Az viszont elgondolkodtató, hogy ez a néhány, amely vállalkozott erre a feladatra, megtalálta számítását. A vásárlók körében gyorsan elterjedt az ilyen boltok híre és nem ritka, hogy egy élelmiszert és háztartási- vegyiárut forgalmazó üzletet vasárnap délelőtt majdnem annyian keresnek fel, mint egy átlagos hétköznapon. Az ilyen boltokban gyakran lényegesen nagyobb gondot jelent az árubeszerzés, mint másutt. A tej- és a kenyérellátás még viszonylag egyszerűen megoldható, de ha a kereskedő más friss áruhoz is ragaszkodik, jelentkeznek a gondok. Beszédes számok A statisztikai adatok szerint Baranya nem tartozik a legrosszabbul ellátott megyék közé. A megye 1554 kiskereskedelmi egységéből 73,6 százalék hétközben folyamatosan nyitva tart. A vásárló hétfőtől péntekig általában este 7, vagy 8 óráig szerezheti be élelmiszerszükségletét. A városokban szombaton 10 élelmiszerüzlet, vagy ABC fogadja a vevőket. Pécsett öt, Szigetvá- rott kettő, Komlón, Mohácson és Siklóson egy-egy üzlet tart nyitva hosszabb ideig. Jóval kedvezőtlenebb a helyzet a kistelepüléseken. A vegyesboltok működése itt egyébként is többnyire ráfizetéses, ennek megfelelően a nyitvatartási időt is igyekeznek minél jobban kurtítom. Ez néhol oly rövidre sikerül, hogy emiatt az ingázók rendszerint erősen fölpakolva érnek haza a munkából. Hosszabb ünnepek idején az apró falvak lakói néhol kénytelenek a 4—5 napos kenyérrel is megbirkózni. Idegenforgalmi szezonban az üdülőterületeken vasárnap is található néhány nyitva tartó élelmiszerüzlet. Kínálatuk azonban meglehetősen szűkös és általában csak a legfontosabb cikkekre korlátozódik. Aki egy elmulasztott komolyabb bevásárlást szeretne ilyen helyen pótolni, azt igencsak csalódás éri. Akad azonban kivétel is, néha másutt hiánycikknek számító áru is fellelhető ezekben a boltokban. Tovább vizsgálva a megye statisztikai mutatóit kitűnik, hogy Baranyában az országos adatokhoz viszonyítva is jóval kevesebb a vasárnap nyitva tartó élelmiszerüzletek száma. Igaz, az arány javul és például vasár- és ünnepnapon 30 vendéglátóhelyen is árusítanak tejet, kenyeret. Ez azonban semmiképpen sem pótolja azt a lehetőséget, amit néhány kifejezetten élelmiszert forgalmazó bolt zárva tartása jelent. Lehet ésszerűbben? Néhány országban már rájöttek, hogy alaposabb munkaszervezéssel javítható a helyzet, Megfigyelték, hogy a kiskereskedelem egyetlen ágazatában sem folyamatos az eladás. Van, amikor több a vásárló, van, amikor kevesebb és ehhez alakították a dolgozó munkaidejét. A bolt vezetője pontosan tudja, hogy üzletében mikor van csúcsforgalom, mikor érdemes nyitva, illetve zárva tartani. A teljes munkaidő 40 óra hetenként, a csúcsidőben részmunkaidősöket is foglalkoztatnak. A példán talán érdemes elgondolkodni. Annál inkább, mert a vásárlóknak gyakorta feltűnik, hogy a legtöbb hazai üzlet akkor is teljes személyzettel üzemel, amikor vevő csak elvétve akad. Az unatkozó eladó aligha „hoz valamit a konyhára". Ha viszont rugalmas munkaidőben foglalkoztatják, csupán a megfelelő szervezéstől függ, hogy tevékenysége valóban eredményes legyen. Az eddigi gyakorlatot jobban át kellene gondolni és ahol lehet, ésszerűsíteni a nyitvatartási időt. Ferenci Demeter HAGYATÉK Meghalt a magányosan élő, idős asszony, és halálhírére előkerült egyetlen távol élő rokona. Eljött, hogy gyászoljon, hogy illő módon megadja a végtisztességet, s hogy a prózai kötelezettségeknek is eleget tegyen. Fel kellett számolnia az elhunyt ingósághagyatékát, az évtizedek alatt ösz- szegyűlt bútorokat, vázákat, könyveket, ruhaneműt, használati és berendezési tárgyakat, hogy üresen és teljesen felújítva adhassa vissza a megüresedett bérlakást. Eldöntötte, hogy a szükséges összeget előteremtendő eladogatja a gazdátlan apróságokat és értékeket. Ám, mielőtt még tettekre válthatta volna elképzelését, jött egy nő és félretolva őt az ajtóban, benyomult a lakásba, elmotyogta, hogy „részvétem”, meg hogy „szegény" felkapott egy Zsolnay-vázát, hogy azt ő adta nemrég kölcsön és már csukta is be maga mögött az ajtót. A következő „ismerős" a legértékesebb könyveket csapta egy szempillantás alatt a hóna alá, a „harmadik a kvarcórát és a rádiós magnót adta kölcsön” korábban... Szinte megállás nélkül adták egymásnak a kilincset az „ismerősök” és hajdanvolt „barátnők”. A rokon értetlenül állt az események és a jelenség előtt, hisz az idős asszony mindig arról panaszkodott neki leveleiben, hogy mennyire magányos, hogy alig nyitja rá valaki az ajtót. „Hát nem furcsa? Hogyan élhetett magányosan, amikor ennyi jószí- vűen adakozó ismerős vette körül?" ELHALLGATÁS Az is szép példája a félrevezetésnek, amit a Balaton- parti telektulajdonos ismerősöm mesélt: felszólították, hogy 14 napon belül szállíttassa el a telke elé kitett avart és nyesedéket, mert ellenkező esetben megbüntetik. „Jogosan tették” — mondtam, aztán érvei hatására beláttam, valami sántít a dolog körül, ugyanis minden évben megkapják a szemétszállítási díj csekkjét és a tájékoztatást, melyben éveken át közölték velük, hogy az őszi levelet és nyesedéket vagy elégeti október közepe és április közepe közötti időben, vagy kiteszi a telek elé és azt a szemétszállítók ingyen elviszik. Igen ám, de a tavalyi tájékoztató már se így, se úgy nem említi ezt a lehetőséget, elhallgatta ezt a kérdést. A tulajdonos gyanútlanul kitette az avart, a levágott faágakat a kerítés elé és várta a . . . Nem a környezetfelügyelő határozatát. Telefon, ajánlott levél, megrendelés, szívességkérés, hogy pénzért vigyék el, ígéret: elszállítják 480 forintért. A tulajdonos becsapva érzi magát és esküszik, hogy palira vették, elhallgatták előle azt, hogy a jövőben ez nem kötelessége a vállalatnak, de meg lehet rá kérni őket, hogy külön pénzért végezzék el ezt a szolgáltatást. Én is úgy érzem, hogy becsapták, mert nem közölték előre, mert utólag — nagy árat fizetve — kellett rájönnie a lényegre. Murányi László A Magyar Nők Országos Tanácsának ünnepi ülése 75 éves q nemzetközi nőmozgalom ünnepi ülést tartott kedden a Magyar Nők Országos Tanácsa a Farlament vadásztermében, a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint az MNDSZ több alapító tagja. Ott voltak a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a szomszédos országok nőszervezeteinek képviselői is. Duschek Lajosnénak, az MNOT elnökének ünnepi beszéde után Susanna Oses a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét tolmácsolta. Köszöntőjében nagyra értékelte a réné, oz MNOT tagja a fiatal nemzedék képviselőjeként hangsúlyozta: szükséges, hogy a nőmozgalom tapasztalt aktivistáival együtt segítse elő napjaink problémáinak megoldását. A résztvevők az ülésen elfogadott felhívásban a párt politikájának cselekvő támogatására ösztönzik hazánk asszonyait, lányait. Munkájukkal, a családért, a gyermekekért vállalt kötelességük maradéktalan teljesítésével legyenek részesei továbbra is szocialista hazánk építésének — hangoztatja a dokumentum. Az ugyancsak a tanácskozáson elfogadott szolidaritási nyilatkozat leszögezi: a magyar nők határozottan elítélnek minUnnepi ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. A képen Duschek Lajosné beszél. (MTI-fotó — Petrovits László felvétele — Telefoto - KS — D N.) Magyar Nők Országos Tanácsa, a magyar nők közreműködését a népek szolidaritásáért, a világbéke megtartásáért folytatott küzdelemben. Donora Ara- tyunan, a szovjet nőbizottság nevében köszöntötte az ülés résztvevőit. A vitában felszólalt Erdei Lászlóné, az MNOT nyugalmazott elnöke, aki felidézte azt a küzdelmes utat, amelyet a fel- szabadulással egyidőben megszületett demokratikus nőmozgalom megtett. Ugyancsak személyes emlékeiket elevenítette hozzászólásában Szabó Piroska, Csekis Imréné és Kovács Antalné, az MNDSZ alapító tagja. Sós Imden olyan lépést, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Mindennapi munkájukkal, politikai állásfoglalásukkal kifejezésre juttatják egyetértésüket pártunk és kormányunk békekezdeményezéseivel, külpolitikai irányvonalával. Cselekvő szolidaritást vállalnak azokkal a népekkel, amelyek szembeszállnak az imperialista agresszióval, az elnyomással. Az ülésen adták át 16 kitüntetettnek a Gárdos Marista emlékplakettet, amelyet minden évben március 8. alkalmából a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége alapító tagjainak, a magyar nőmozgalom aktivistáinak ítélnek oda munkájuk elismeréseként. Bővítették az ÉTI- kazánok gyártását Az idén mintegy 60 százalékkal több ÉTI-gázkazánt gyártanak mint tavaly, pedig már a múlt évben is megkétszerezték a termelést — jelentették be kedden az újságíró szövetségben tartott sajtótájékoztatójukon, az Építéstudományi Intézet, a Körös Kazángyártó Vállalat és az Építőgépgyártó Vállalat vezetői. A gázkazáncsalád 10 tagjából tavaly 4-féle típust gyártottak a korszerűsített, energiatakarékos megoldással, s az idén már mindegyik típus ilyen lesz. A méretválaszték alkalmas arra, hogy a mindössze 150 légköbméteres kis épülettől a 2000 köbméteresig megfelelő típus álljon az építtetők rendelkezésére, családi házak, társas házak, szociális létesítmények fűtésére és melegvíz ellátására. Az idén 12 500 ÉTI gázkazánt készít a vállalat, s ezen belül csaknem 9 ezret a legjobban keresett ÉTI—25 típusból. Ebben az évben teljesen fedezik a belkereskedelmi partnerek igényeit, s felkészülnek arra, hogy szükség esetén a megrendeltnél többet szállítsanak. Lehúzott redőnyök, zárva felirat — ez a kép fogad a város összes üzlete előtt vasárnaponként. Lauer Györgyi felvétele Fogyasztói igények, kereskedelmi gondok
