Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-30 / 87. szám
1985. március 30., szombat Dunántúlt napló 5> Fiatal vezetők A cipőmilliomos Április Utol Jégeső-elhárítás Bács-Kiskun megyében is A rendszer 18 kilövőállomással r készült — Uj típusú egy- és kétlépcsős rakéták — Az elmúlt évben minden vállalásunkat túlteljesítve 951 700 pár férfi bokacsizmát gyártottunk exportra, szovjet és angol megrendelésre. Ez az eddigi rekordunk — mondja Bárdos Imre, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat cipőüzemének vezetője. Ám Bárdos Imre maradéktalanul mégsem elégedett: — Kétszer is, összesen 40 százalékkal emelték a bőr árát és ez hátrányosan érinti exporttermelésünket. Mert például a szovjet piacra a teljes idei kapacitásunkat modellekben, mennyiségben és árakban már tavaly június elején szerződésben rögzítettük, és az azóta megemelt bőrárat már nem számíthatjuk fel. Az angol vevővel is közölhetjük, hogy a bőrár emelése miatt mi ennyivel és ennyivel kérünk többet. De erre vagy eláll az üzlettől, vagy ragaszkodik az általa jelölt eredeti árakhoz . .. Mit tesz, mit tehet ilyenkor o cipőüzem? * A tavalyi sikerév egyik kovácsa kétségtelenül maga az üzemvezető. .Nem sokan mondhatják el magukról azt, amit ő, hogy egyik alapítója és megvalósítója volt a korszerű, új cipőüzemnek. — öt éve. az új üzem indulásakor gondolta volna, hogy nemsokára eléri az egymillió párás termelést? — Akkor nem. De most tudom, hogy az egymilliós termelésre ezzel a gárdával, és ezekkel a gépekkel képesek vagyunk. Bárdos Imrét a véletlen hozta erre a szakmára. — Híradásipari technikumba jelentkeztem, Budapestre, de átirányítottak a cipőipari technikumba. Nem akartam elkezdeni, mert messze van a főváros a Vas megyei szülőfalumtól, Püspökmolnáritól, de hiába is jelentkeztem közeli gimnáziumokba, már lekéstem a felvételit. — Tehát maradt a cipőipari technikum . . . — Mégpedig a Szombathelyi Cipőgyár ösztöndíjasaként végeztem el 1961-ben. Egy éven át műszaki gyakornokként ismerkedtem a gyár részlegeivel és modellőr lettem. Azóta is azt tartom a szakma alapjának. Mert, omit a tervezőasztalon megálmodtam, azt nekem is kellett sorozatgyártásra kidolgoznom. — Mi hozta Komlóra? — Az újsághirdetések és a „kalandvágyam". Nőtlen voltam még, megtehettem. Hatvanhat szeptemberében jöttem ide először körülnézni. Nem volt valami jól felszerelt az üzem, de látszott, hogy itt valami lesz. Ez a biztató jövő és a szombathelyinéi 700 forinttal több fizetés — ott ezerhétszá- zat kaptam - csábított ide. Nagyjából a jelenlegi konfekcióüzem helyén volt az aljaműhely, a labor helyén a tü- zödé és 1966 tavaszán kezdett termelni a MOM mellett létrehozott 1-es üzem. Ott napi 1000 pár férfi- és női papucs, a központi üzemben napi 300 pár bőrtalpú, keresztülvarrott férfi félcipő készült. Az újonnan toborzott szakembergárda 1966 decemberében futtatta fel a központi üzemet kétműszakosra. Csak belföldre gyártottak akkor. Az első exportszállítmány - női félcipő — 1971—72-ben indult a Carbontól a Szovjetunióba. Ma az új üzem félezres létszámmal csak férfi bokacsizmát gyárt exportra. * — Kétszer hagytam ott a Szombathelyi Cipőgyárat és jöttem ide, viszont innen is visszamentem egyszer Szombathelyre - mondja Bárdos Imre.- A „kalandvágy”?- Nem, a kényszer vitt visz- sza. Kisfiamnak levegőváltozást ajánlott az orvos, édesanyáménál volt néhány hónapig, és a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy egyszerűbb, ha mi is odaköltözünk. Avasvári cipőüzem vezetője lettem 1973 januárjában. Később a Szombathelyi Cipőgyárhoz csatolták.- Hogy került másodszorra is Komlóra?- A feleségem komlói. Amikor megismerkedtünk, cipőfelsőrész-készítő volt, jelenleg technológus. Sokan vagyunk. akiknek a felesége is itt dolgozik. Gyakran jöttünk a feleségem szüleihez a fiammal és a Szombathelyen született lányommal. Egyszer, 1977 nyarán kerestek a Carbontól. Bementem, elmondták ajánlatukat, és amikor megmutatták a létesítendő üzem tervrajzait — másodszor is igent mondtam.- Nem bánta meg?- Nem. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy felépítette az „üzemét”. Az eredeti terv szerint az aljaműhely az első emeletre, a szabászat a földszintre került volna, mondván, hogy a födém nem bírja el a szabászgépeket. Pedig a gyártástechnológiában, az anyagmozgatásban is az aljaműhelynek a földszinten, a szabászatnak az emeleten a helye. Úgy is lett. A tervezők a modeltériát téglafallal különítették volna el a csarnokban, — nincs téglafal. Az épülethez keskeny rámpát terveztek, - a mostanin kényelmesen lehet rakodni...- Nagyon sok kis és nagy szervezési feladatunk volt végig, s építőipari segédmunkát is épp eleget végeztünk, mivel o Carbon volt a kivitelező is. Képzelheti, milyen jó érzés volt átköltöztetni a 25 millióért nem sokkal előtte vásárolt korszerű gépeket és 1980. július 11-én a délutános műszakkal megkezdtük a termelést az új üzemünkben. Az újban, o sajátunkban, a testünkre szabottban . . . *- A tavalyi nagy sikerüknek mi a titka?- Február közepén mondták, hogy ha meg tudjuk oldani, vezessük be a 40 órás munkahetet. Kiszámoltam, ha kevesebb munkaidőben akarjuk hozni a tervet, akkor szalagonként és műszakonként mennyivel kell többet termelnünk. A Dózsa György szocialista brigádunk a felszabadulási évfordulóra és a párt- kongresszus tiszteletére versenyfelhívással fordult az üzem brigádjaihoz, hogy év végéig készítsünk 920 000 pár export bokacsizmát. Majd 952 000 párat értünk el. Az igazi lökést az angol Richmond cég képviselője adta, amikor közölte, hogy 1984-re 160 000 pár bokacsizmát kér. Ez március 6-án volt. Első pillanatban azt hittük, hogy ezt a kérést képtelenek vagyunk már teljesíteni. — És sikerült...- Nem hagyhattuk ki a kedvező, tőkés devizát hozó ajánlatot — a jövőnk miatt sem. Kiszámítottam: ha napi 3600- ról 3800-ra, azaz szalagonként és műszakonként a 900 helyett 950 pár gyártására lennénk képesek - de úgy, hogy visszamenőleg, január elsejétől —, menne a dolog. Minden hónap első keddjén az üzem valamennyi termelési felelősével, brigádvezetőjével és szakszervezeti bizalmijával nagy raportot tartunk. Ez épp kapóra jött, elmondtam, hogy meg kéne próbálni. Ök is úgy látták. Másnap már 950 pár került le a szalagokról. A „dózsások” felajánlásával - két kommunista műszak, szükség szerint túlóra - pedig visz- szamenőleg is behozhattuk a hiányzó mennyiséget. — Mit ígért az embereknek cserébe a többért? — Csak egyet, s azt azóta is tiszteletben tartjuk, hogy nem tartunk normarendezést. Tehát változatlanul a műszakonkénti 900 pár a norma. így a többért több pénzt is kapnak. Nagyméretű, kockás füzet, benne kékkel és pirossal írt számoszlopok. Bárdos Imre e számokból olvassa le, hogy hol „szorít a cipő”, mennyivel áll előbbre a tüzöde és a szabászat, mint a lényegesen szaporább aljazó, s a két előbbi előnye elegendő-e ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe a termelés. A vállalat üzemén kívül a szalatnaki részleg napi 1300 felsőrészt készít, a kisbeszterciek foglaló talpbélést, valamint felsőrészt is gyártanak és bérmunkában évi 70 000 pár felsőrészt szállít Komlóra a Kaposvári Szolgáltató Szövetkezet... — Meglesz idén az egymillió pár? — Ha kitesz annyit a rendelés, azt hiszem, meg tudjuk csinálni. Murányi László Április 1-től az Országos Meteorológiai Szolgálat illetékes szerve: a pécsi székhelyű Alkalmazott Felhőfizikai Központ Bács-Kiskun megye déli részére is kiterjeszti a jegeseső elleni védekezést. Sok a jégkár Miért is van szükség a jégeső-elhárításra? A jégkárok 1977 óta mindig meghaladták az egymilliárd forintot, sőt az utóbbi időben a kártérítések évi átlaga kereken 1,5 milliárd forint volt. Nagy károk ott jelentkeznek, ahol a jégesők gyakorisága intenzív mezőgazdasági termeléssel párosul. Bács-Kiskun megye „előkelő" helyet foglal el a jégkárok szempontjából 21 éves adatsor alapján az ún. „fajlagos kártérítésben" — amely kereken 3800 Ft/hek- tár károsodott terület — csupán öt megye előzi meg. Ugyanakkor a megye harmadik helyen áll az évente átlagosan kifizetett kártérítésben. Az utóbbi öt esztendőben a megye évente 226 millió forint nagyüzemi jégkárt szenvedett el. Érdekes és jellegzetes vonása ezeknek a károknak, hogy — sokéves tapasztalat szerint — előfordulásuk gyakorisága elsősorban a megye déli részén magas. Ez természetszerűen vezetett a védekezés helyszínének kiválasztására. A jégeső elleni védekezés Bács-Kiskun megyére való ki- terjesztését az a fontos szakmai szempont is erősítette, hogy az itt létrehozott védekező rendszer kapcsolódik a Baranya megyeihez, ami növeli e rendszerek működésének hatásfokát. Az 1983 óta tartó előkészítési munka befejezéséhez közeledik és biztosítja, hogy a védekezés áprilisban megindulhasson. A jégeső képződése A jégeső a zivatarfelhőben képződik és növekszik a következőképpen. A felhőt alkotó vízcseppek közül a legnagyobbak 4—8 km magasságban megfagynak: ezek lesznek a jégeső csírái. Összeütközve a kisebb felhőcseppekkel a jégcsírák gyors növekedésnek indulhatnak. Amikor e részecskék már olyan nagyra nőttek, hogy azokat felhőben uralkodó heves feláramlás sem tudja „fenntartani", kihullanak és jégeső formájában érik el a talajfelszínt. Ez a folyamat nagyon gyors. Az esetek többségében 10- 15 percen belül lezajlik. Következésképpen a jégeső elleni védekezésnél az alábbi feladatokat kell megoldani: •— Fel kell deríteni azokat a felhőn belüli tartományokat, amelyekben a jégszemek képződése és fő növekedése lezajlik: ez speciális radarral történik. — Be kell juttatni e felhőtérfogatokba azokat a részecskéket, amelyek elősegítik az ott levő felhőcseppek kifagyását és így nagyszámú, mesterséges jégesőcsíra létrehozását: ez ugyancsak e célra kifejlesztett különleges rakéták segítségével valósítható meg, amelyek pályájuk bizonyos szakaszán ún. reagens-anyag elégetése révén óriási mennyiségű ilyen, ún. jégképző mag- vat juttatnak a felhőbe. — Gondoskodni kell arról, hogy a radar segítségével végzett mérések eredményeképpen a rakéteák felbocsátására szolgáló utasítások késedelem nélkül eljussanak azokhoz, akik ezeket a rakétákat kezelik, illetve kilövik. Ez URH rádiótelefon-hálózat segítségével történik, amely összeköti a radaros irányítóközpontot a megye déli részén felépített kilövőállomások hálózatával, összesen 18 kilövőállomásról van szó. Mivel a jégeső a nap bármely órájában képződhet, ezért olyan szolgálatot, illetve munkarendet kell szervezni, amely e feladatok megoldását a nap 24 órájában április és október között biztosítani képes. Új típusú rakéták A jégeső-elhárítás gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban ide kívánkozik két fontos megjegyzés. Az egyik a jégeső-elhárítással kapcsolatos legdivatosabb ellenvetésekre vonatkozik. Gyakran mondják, azzal, hogy a védekezés helyén csökkentjük a jégesőt, másutt növeljük. Ez teljesen hibás felfogás. A rakétákkal bejuttatott reagens ugyanis a jégesőképződés folyamataira lokálisan és csak rövid ideig hat; ezért is szükséges az adott területen a rakéták fellövését általában hosszabb ideig folytatni. Ai egyfokozatú Alazany tipuiú )ég- elháritó rakéta Ennél sokkal komolyabb ellenérv, hogy a jégeső-elhárítás állítólag csökkenti a kihulló folyékony csapadék mennyiségét. Ez megkérdőjelezhetné a: jégeső-elhárítás gazdaságosságát. Szerencsére azonban ez sem igaz. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján inkább azt állíthatjuk, hogy a magvasítás a csapadékmennyiség minimális, 5— 15 százalékos növekedésével jár. A másik megjegyzés: munkatársaink először fognak új; technikai berendezésekkel védekezni; az Alazany típusú jégeső-elhárító rakétákat Magyarországon rendszerben még: nem üzemeltették. Az Alazany—M — 1SZT — egyfokozatú, az Alazany—M — kétfokozatú. E rakéták kereken 4, illetve 8 km csúcsmagasságot érhetnek el. Felhasználási biztonságuk nagy, meghibásodási valószínűségük rendkívül kicsi. De — mint minden gyártmánynál — ezeknél is előfordulhat selejtes példány. Mivel a selejtes példány a földre jutva a benne elhelyezett, önmegsemmisítésre szolgáló robbanóanyag miatt az esetleges megtalálóra nézve veszélyforrást jelent, kérjük, hogy ha bárki az 1985. március 26-i utáni időszakban Bács-Kiskun megye területén, illetve attól nyugatra Tolna és Baranya megyében talál, egy 8 cm átmérőjű, 84—85 cm-es (egyfokozatú) vagy 130 cm-es hosszúságú (kétfokozatú) zöld, vagy kék színre festett, barna (bakelit) fejrésszel ellátott, láthatóan kiégett, de fel nem robbantott rakétát, ahhoz ne nyúljon, hanem haladéktalanul szíveskedjék értesíteni a Bács-Kiskun megyei Rakétás Jégeső-elhárító Egység Központját (Dusnok, telefon: 12-937 „R" hívásra), vagy ha ez nem sikerül, a helyi tanácsot. Dr. Wirth Endre, az Alkalmazott Felhőfizikai Központ vezetője E-gerenda helyett H Áprilistól a BVK komlói üzemében is megvásárolhatók, az ÉPFU a megadott címre szállítja és helyére emeli a gerendákat Ez év januárjától kezdte gyártani a 42-es méretű H- vasbetongerendát o Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzeme. Ezzel tulajdonképpen az azonos méretű, óm hiánycikknek számító E-gerendát pótolják. Éves tervük 34 000 darab. Ebből eddig mór 8000-et le is gyártottak. A két gerenda között csak gyártástechnológiai különbség van. Amíg az E- gerendában lévő huzal feszített, addig a H-ban lágyvas van, teherbíróképességük viszont azonos. Az elsősorban kislakásépítők igényeit kielégítő H- gerenda azonban nem fogy, ezerszámra fekszenek az üzem udvarán. Ennek ellenére gyártása tovább folyik. Az érdeklődés a jó idő beálltával nyilván megnő, legalábbis ebben bizakodnak az üzem vezetői. Hogy az eladást leegyszerűsítsék, április elejétől a H-gerendát az üzem udvarában kialakított új boltban közvetlenül is megvásárolhatják az érdeklődők. Ezzel a gerenda iránt amúgy sem számottevő érdeklődést mutató TÜZÉP-eket az építkezők kiiktathatják, jelentős időt megtakarítva. Más új szolgáltatással is a vevők kedvében szeretne járni a komlói üzem. Szerződést kötöttek az ÉPFU-val, melynek alapján a fuvarozó vállalat a gerendákat az üzemből elszállítja a megadott címre, sőt kívánságra autódaruval a helyére is emeli. Ugyanez vonatkozik a Komlón gyártott C-típusú Univáz-falpanelre és a PK- födémre.
