Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-30 / 87. szám
A Dunántúlt napló 1985. március 30., szombat Jól halad a hároméves gázprogram Év végére teljes az átállás Ezer új fogyasztót kapcsoltak be Magasabb szintű szolgáltatás 1983. február 8-án, reggel fél 7-kor a Krisztina tér és az Enyezd utca környékén 587 pécsi fogyasztó gázkészülékeit átállították a földgázszolgáltatásra. S még abban az évben 12 093 lakást kerestek fel a Dél-dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat munkatársai. Tavaly már nagyobb felkészültséget kívánt a feladat, bár csak 7291 lakásban dolgoztak és tizennyolc- ezer készüléket állítottak át. Ez évre maradt 7 500 lakás és húszezer készülék. A terv: októberre megszüntetik a kettős, városi és földgázszolgáltatást, s valameny- nyi pécsi fogyasztójukat földgázzal látják el. * A hároméves program 65— 68 millió forintba kerül.. Menynyire meghatározó ez a feladat a száztizenöt éves vállalat életében? Pavlicsek Józsel megyei üzemigazgató azt mondja: mérföldköves állomás. Ha a gázmű utóbbi évtizedeire tekintünk vissza, öt-tízévenként követi egymást egy-egy termékváltás. Egykor kokszra települt a vállalat jogelődje, a hatvanas években a szénalapú városi gázgyártást felváltotta a benzinbontás. Két évvel ezelőtt ismét termékcsere történt, földgázból nyert városi gázszolgáltatás. A hároméves földgázátállítási program jól halad, ösz- szeforrott, beletanult a kollektíva. Míg az első napokban este tíz óráig is dolgoztak, fél év múlva reggel 8-tól délután két óráig időztek egy-egy lakásban és elérték azt, hogy senkit sem kell egy napnál tovább kizárni a szolgáltatásból. S idén télen is dolgoztak, s úgy, hogy nem volt több panasz. Tény az is, hogy most volt a legsikeresebb a felkészülés; január— februárban beszerezték a készülékeket, alkatrészeket. Február 12-én kezdték az átállítást, s a negyedév végére 1800 lakásban elvégezték a munkát. Márciusban egy szombaton is dolgoztak. A vállalat ifjúsági brigádja, a Che Guevara szocialista brigád az üzem szinte valamennyi részlege részt vett. A 39-es dandár úton és a Körösi Csorna Sándor utcában százötven készüléket álltíottak át. A nyárra még egy szombati műszakot terveznek, hogy biztos legyen a vállalt határidő. Nincs külön részlege az üzemnek, amely csak a földgázátállítással foglalkozik, ha kell, a pb-gázszerelők is itt dolgoznak. A Che Guevara brigád tagjai sok pécsi lakásban megfordultak. Vörösvári Zoltán, a brigád vezetője sem számolta meg, hány méter csővel, hány berendezéssel dolgoztak pontosan. Azt tudja, hogy egy- egy munkatársával egy nap nyolc-tíz készüléket megmozdítanak. S rááll már a kezük a munkára. Amivel korábban sokat bajlódtak, ma már rutinmunka. Maguk találták ki — készítettek szerszámot. S a legbonyolultabb berendezések sem jelenthetnek gondot. Szinte valamennyien két szakmával rendelkeznek, gázszerelő-elektroműszerészek. Ami sok vitát okozott a fogyasztókkal: csak azokat a készülékeket cserélik ki, amelyek nem alkalmasak az átállításra. Javítani sem tudnak. Arról viszont van tapasztalatuk bőven, mennyire elhanyagoltak a tüzelőberendezések. * Ma a hároméves program sikeres befejezése mellett már készülnek a téli fűtési szezonra, amit mindenképpen a teljes földgázszolgáltatással szeretnének kezdeni. Nem volt könnyű dönteni annakidején — említi Pavlicsek József —, hogy mi élvezzen elsődlegességet: az átállítási program, az új fogyasztók bekapcsolása, illetve a mindennapi, magasabb szintű szolgáltatás. Az átállítási program gyors megvalósítása .mellett döntöttek. Ma már nem kétséges, — helyesen. Nem volt több panasz a szolgáltatásra sem, s a tíz-tizenkét- éves lemaradásból — háromezer fogyasztói kérelmet tartanak nyilván — is sikerült behozni nem keveset: tavaly több, mint ezer új fogyasztót kapcsoltak be. Előtte évente százötvenet. Gáldonyi M. Huszonnyolc négyzetméter boldogság A kertvárosi garzonház előtt frissen ásott a tér. Park lesz talán, de egyelőre csak néhány fenyőfái látok beletűzve a megforgatott földbe. Sajnálom őket és csodálkozom, hogy-hogy nem hullatták el még tűlevelűket. Bent az épületben olyanok c folvosók, mint valami liliputi parkoló. A 28 négyzetméteres lakások a gyermekkocsikat már nem fogadják be. A kicsiket és szüleiket viszont igen. Bóklászok a házban és böngészem a névtáblákat. Egy helyütt nyitva az a:tó. Kovácséknál a fiatalasszony fogad, két kézzel támasztja derekát. — Ha kicsit később jön, lehet, hogy csak a kórházban ért volna utói. Ügy számoltak az orvosok, két nap múlva szülni fogok — mondja mosolyogva és betessékel. A hároméves Ildikónak először fel kell öltöztessem a babáját, utána tudunk beszélgetni. A műszaki rajzoló, fiatal feleségnek lánykorától, 12 évig volt ifjúsági takarékbetétje. Fokozatosan emelte az összeget, a vénefelé — már házaspárként — havonta 3000 forintot fizettek be, így a „beugróra” nem volt gondjuk. A részlet 645 forint havonta, de már nagyobb lakásra takarékoskodnak. — Azt ígérték, legkésőbb öt év múlva kapunk — hallom az anyagbeszerző férjtől. — De két gyermekkel talán nem kell ennvit várnunk. Új a bútor, a szobába „becsempészték” a nagyméretű hűtőszekrényt is. a oolcon pedig hi-fi torony duruzsol. Készültek a költözésre, igyekeztek már jó előre mindent megvenni, ami egy lakásba kell. Okosan, a jövőte gondolva, kihasználták. hogy szüleik befogadták őket, nem szegényítette életüket az albérlet. • Csordcséknát vendég utón fogom meg a kilincset. Vendég? A szomszédasszony viszi haza kisfiát. — Csecsemőgondozó a szakmám, de most gyesen vagyok. Szívesen vigyázok o gyerekekre, szeretem őket, meg aztán nem árt egy kis szakmai gyakori a; — magyarázza Csordásáé. A lakásban minden talpalatnyi helyet kihasználtak. Nem gyári a bútor, ci házigozda ke- zemunkáját dicséri, ügyesen illeszkedve töltj be a kis szobát. — Kicsi? Nekünk jól megfelel, tudni kell berendezni, akkor minden elfér. Átsétálok a folyosó túlsó vécére, Csordásék „vendége” utón. A házban a 75 garzon mellet; öt másfél szobás lakás is van, az egyikbe nyitok be. Egy joghallgató házaspár — Cseke Hajnalka és Hazafi Zoltán — a 39 négyzetméter gazdája, az ura pedig egy kéthónapos fiatalember. — Hto vizsgaidőszakunk van, vagy más elfoglaltságunk, soka; segítenek a szomszédok. Nélkülük nehezen boldogulnánk, nagyon rendesek — dicsérik a házbelieket. Azelőtt albérletben laktak, havi 2500 forintért. Aztán jött ez a lehetőség, és szülői segítséggel be tudták fizetni a lakáshoz szükséges 120 ezret. Nappalin tanulni, családot alapítani, gyermeket szülni — merész vállalkozás. A saját otthon biztos fogódzó a gondok közepette. A közös képviselőt a második emeleten találom. Az OTP- nek a szomszéd házból volt jelöltje erre a tisztségre, de a lakók közfelkiáltással egy közülük valót, Kovács Erzsébetet választották. Jól döntöttek. Erzsébet azelőtt a POTE KISZ- bizottságán volt, most pedig a szakszervezeti bizottságán dolgozik. Szinte mindenhol ismer valakit a városban. Szeret intézkedni — és a pénz is jól jön neki, amit kap ezért. — Most nagy a sürgés-forgás nálam — meséli, — Ilyenkor sorra derülnek ki az apróbb hibák, itt nem csukódik valami, ott folyik egy csap, meg kell javíttatni. Eddig állandóan itthon voftam, de most már kiírtam, mikor van fogadóóra. Alighogy kimondja, csengetnek. Kisgyermekes édesanya érkezik. Ránézek a kifüggesztett „hivatali rendre”, mely zárórát mutat. A közös képviselő nevet egyet, aztán legyint. — Úgysem tudom betartani. üljetek le, aztán mondjátok, mi a gond! • A garzonház tanácsi kijelölésű OTP-lakósokból áll, a másfél szobások kivételével, mert azokat szabadon értékesítették. A házaspároknak alig kellett valamit befizetni, ■a legtöbb 12 000 forint volt. Egy garzonlakás ára 330 000 forint, de oz előtaka- rékosság, az állami, tanácsi támogatások, meg az OTP- kölcsön adta ki az árait. Nézem a lakónévsort, úgy látom, nem osztogatták a lakásokat, hanem olyanoknak juttatták, akiknek e nélkül nagyon sokára lett volna otthonuk. Böck Józsefné kicsit tartózkodóan fogad. Attól tart, szemrehányás éri, amiért nem az igényjogosult házaspár, hanem ő, az édesanya lakik itt. Pedig szerintem jól és jót tett. Mivel özvegyen, egyedül él, az uránvárosi 60 négyzetméteres lakását átengedte a gyerekeknek és 6 költözött ide. A napokban született meg a második gyermek Kovácséknál A bajba kerültek segítői. Sokszor csak egy ember, vagy egy család, másszor kisebb- nagyobb közösség helyzete, közérzete, vagy éppen az élete múlik azon, hogy ők milyen gyorsan és hogyan intézkednek. Velünk vannak minden nap. De ők akkor is folytatják a munkát, amikor mások már befejezték. Éjszaka, hétvégén és ünnepeken is dolgoznak. Lehet izgalmas műsor a tv- i)en, örömünnep, vagy szomorú esemény a családjukban, amíg a szolgálat tart, első a kötelesség. Válogatott csapattagok. Szakmaismeret, gyors reakció és szelektálókészség, határozottság, önuralom, emberség jellemzi őket. Az adott helyzettől függően hol az egyik, hol a másik kerekedik a többi fölé, de szinte minden eseménynél valamennyire szükség van. Láttam már ügyelőasztalra görnyedő, könnyező mentőst, aki abban a percben tudta meg, hogy meghalt az édesanyja ... És a következő pillanatban már nyugodt hangon intézkedett, hogy induljon a mentő egy fiatalember infak- tussal küszködő édesanyjáért .. . Hallottam már PÉTÁV ügyeletest, aki a kihűlt radiátorok azonnali javítását joggal kérő panaszosnak ezt mondta: jelenleg egy kivételével valamennyi szerelőnk helyszínen dolgozik. Azt az egyet épp most akartam küldeni egy háromgyermekes családhoz, mert az ő lakásuk is hideg. A legkisebb gyerek 2 hónapos. Ugye megérti, hogy önökhöz akkor megy a kollegám, ha ott végzett?! Sokszor együtt dolgoznak. Az élet sajnos produkál olyan helyzeteket, amikor két-három szolgálat tagjaira egyidőben szükség van. Emlékeznek még az 1981-es pécsi kórháztűzre? Amíg a tűzoltók oltották a lángokat, a rendőrök a nővérekkel együtt mentették az újszülötteket, s katonák rendezték be a szülészeti klinikára átvitt édesanyák, csecsemők helyét. S ki ne hallott volna még olyan esetről, akár a legutóbbi kemény télre visszagondolva — hogy hómarók nyomában jutott el az élelmiszerszállító kocsi egy-egy kis faluba, vagy hogy lánctalpassal vitték a tél fogságában tartott településről a beteg embert kórházba. Az ügyeleti helyiségek, ahova a jelzések befutnak, nagyon hasonlítanak egymásra. Mindenütt telefonok, telexek, URH-k, de a legtöbb helyen mór ott a CB-rádió is. Ezekben az ügyeleti központokban ritkaságszámba megy a néhány perces csend. Vagy őket hívják, vagy ők keresik a helyszíneken lévő társaikat, vagy éppen összegzik az eseményeket a központjuknak. Előfordul, hogy egyszerre három telefon cseng, két telexgép kattog és rádión is hívják őket... Gázmű, vízmű, áramszolgáltatók, távfűtők, rendőrök, mentők, tűzoltók. Legtöbbször őket keresik, tőlük kérnek segítséget. De gyakran fordulunk a Volán, a MÁV, a Közúti Igazgatóság, a Posta, ügyeletéhez információért, tanácsért. És megnyugszunk, ha gyors útbaigazítást, udvarias tájékoztatást kapunk. Mert az ügyeletes nemcsak egy hang a vonal másik végén. Az ügyeletes olyan ember, akibe bele tudunk kapaszkodni, amikor bajban vagyunk, amikor nekünk már nincs erőnk, vagy lehetőségünk a segítésre, vagy amikor fontos lenne valamit biztosan tudnunk. Valamit, amit ő tud megmondani. T. É. —• Én kétkezi munkás vagyok, csak így tudok segiteni rajtuk. Nem mondom, hogy nem fájt a szívem egy kicsit a régi környezetért, hiszen 23 évig laktam a Veress Endre utcában,, de tudom, milyen nehéz az indulás. Mi annak idején 9 évig szorongtunk egy üzlethelyiségben. Éljenek a fiatalok kényelmesen a kisunokámmaf. Nem mondom, csak gondolom, a „nagymama" igazán megérdemli, hogy sűrűn rányissák az ajtót, s bizonyára így is van. Szürkül már, amikor elbúcsúzom. Csak egy látogatásra van időm, mert mindenütt ágyba készülnek a kisgyerekek. Kincses Tibor és felesége az egyik legfiatalabb pár a házban, 24 és 21 évesek. A Mech- laborban dolgoznak, a férj anyagbeszerző, felesége adminisztrátor. Egy évvel ezelőtt lányszöktetéssel indult a házasság. Csak egymásban hihettek, amikor elkezdték közös életüket. A lány szülei nem beszéltek velük, őket meg várta a dohos, vizes albérlet, havi 2500-ért. Aztán megtörtént a csoda. — Megkaptuk azt a garzont és helyreállt a családi béke is — így Kincses Tibor. — Igaz. ketten mindössze 7000 körül keresünk, nem könnyű kijönni belőle, hiszen felvettük a 30 000 forintos családalapítási hitelt is. Sokat felemésztenek a részletek, de az a fontos, hogy elindultunk. Nagyon jól érezzük itt magunkat, egy nagy baráti közösség az egész ház. Min- diq van, kihez fordulni, ha valami baj van. Méq kicsit kalandozok a házban, szinte minden folyosón állnak négyen-öten. Tanácsok, tréfák és történetek visszhangzanak. Ahoqy becsukom magam után a kaput, még egyszer megnézem a fenyőket. Akkor látom, miért nem sorvadnak. Karácsonyfák voltak a réqi lakásokban, a téli költözéskor hozták magukkal a házbeliek. Balta, fűrész nem érte törzsüket. Földlabdástól ültették a fákat, s meggyökeresedtek. Belénessy Csaba Csordáséknál éppen szomszédainak, így a gyerekek is játszótársra találnak. Proksza László felvételei
