Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-30 / 87. szám

1985. március 30., szombat Dunántúlt napló 3 Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata (Folytatás a 2. oldalról) ismeret kialakulását, o nem­zeti önbecsülés és a szocialis­ta hazafiság fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és kozmopo­lita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szocialista fejlődéssel és a világban végbemenő válto­zásokkal összefüggésben fel­merülő új kérdések marxista- leninista megválaszolását, ké­sedelem nélkül reagáljon az. elveinket és politikánkat bár­mely oldalról eltorzító néze­tekre. Folytassa a harcot az imperializmus antikommunista propagandája ellen. A propaganda és a tömeg­tájékoztatás reális kritikai elemzéssel, illúziók és egysze­rűsítések nélkül mutassa be a tőkés társadalomban végbe­menő folyamatokat. A szocia­lista és a kapitalista rendszer reális bemutatása segítse elő a szocializmus melletti meg- győződéses állásfoglalás erő­södését. O A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formá­lásáért. A marxizmus-leniniz- mus oktatása eszméink, világ­nézetünk terjesztésével segítse a szocialista épitőmunka fel­adatainak megoldását. Az agi­táció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kér­désekre, mozgósítson az előt­tünk álló feladatok végrehaj­tására. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt po­litikájának megismertetésében, a hitele'. Dontos és gvors tá­jékoztatásban, a közvélemény formálásában, a közéleti ma- aatortás és a társadalmi cse­lekvés kialakításában. Q A tudomány művelői be­vezethető műszaki kutatási eredményekkel, új technológiai eljárások kifejlesztésével és al­kalmazásával járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emelésé­hez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak ki­dolgozásában: segítsék a kul­turált, egészséges emberi élet jobb formálását. Arra kell tö­rekedni, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadá­sok a nemzeti jövedelem nö­vekedésénél gyorsabban emel­kedjenek. Erősíteni kell a ku­tatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés kap­csolatát. A társadalomtudományok müvelőinék elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdései­nek kellő színvonalú elméleti­ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések meg­alapozásában mindinkább igényli a tudományok közremű­ködését. O A következő években folytatni kell az oktatás elha­O A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követel­ménye, hogy erősödjön a pórt vezelő szerepe, tovább széle­sedjen eszmei, politikai befo­lyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlesz, sze munkastílusát és munka- módszereit. A vezető szerep gyakorlásá­nak alapjo a marxista—leninis­ta politika. Ennek érvényesülé­se nagymértékben függ a hatá­rozótok végrehajtásának meg­szervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez o gyenge pontja. Minden szinten na­gyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőrzés­re. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű fel­adatuk, hogy a pártonkívülieket íározott korszerűsítését. Az is­kola jobban alapozza meg a tanulók általános műveltségét, tudományos világnézetét. Ad­jon széles alapokra helyezett, tovább építhető szakmai isme­reteket. Fordítson nagyobb fi­gyelmet arra, hogy a tanulóif­júság meggyőző válaszokat kapjon társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Nevel­jen jobban a munkára, formál­ja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztö­nözze öntevékenységét. Erősít­se a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelődé­si intézményekkel való együtt­működését A közoktatás javításának fel­adatait és feltételeit társadal­mi-gazdasági program kereté­ben kell meghatározni. A pe­dagógusképzés bővítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagó­gushiány megszüntetését. 0 A pórt művészetpolitiká­jának változatlan alapelve az alkotás szabadságának bizto­sítása, a művészi kezdeménye­zések, kísérletezések támogatá­sa, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetek­re jellemző sokszínűség feladá­sa nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocia­lista, humanista szellemiségű művek határozzák meg. Nem szabad teret engedni az esz­méinktől idegen, szocialista viszonyainkat eltorzító törekvé­seknek. A közművelődésben a tartal­mi fejlesztés alapkövetelménye a közvetített értékek tudato­sabb kiválasztása. Korszerűsí­teni kell a művelődési intézmé­nyek munkáját. A művelődési iaénvek felkeltésében és ki­elégítésében különösen fontos szerepe van a televíziónak .'és a rádiónak. Helyezzük széle­sebb alapokra ,az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt el­vi, irányító és kezdeményező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták eavsége, fele­lősségtudatuk növelése, az irá­nyító munkában ot elvszerűség, cf szervezettség, a fegyelmezett­ség fokozása, a marxista kriti­ka erősítése. o Az ideológiai munkát a politikai, gazdcsági és kulturá­lis feladatok megoldásával szo­ros egységben kell fejleszteni. E munka eredményessége fon- to- mércéje c. pártszervek és a pártszervezetek egész tevékeny­ségének. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és politi­kánk mellett, c szocializmustól idegen nézetekkel szemben. bevonják a közös gondolkodás­ba és cselekvésbe, A pári eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egységé­nek folyamatos megújítását se­gíti a demokratikus centralizmus megvclósulása a pártéletben. A párttestületekben, a pártfóru­mokon folytatott szabad vitá­nak, a pártszerű kritikának és önkritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában. Az egy­ségnek a párt politikája mel­letti kiállásban és a megvaló­sításban tanúsított helytállás­ban kell kifejeződnie. A párton belüli demokrati­kus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a ncgyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain vélemény!' nyílvánít­hasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a dönté­sek előkészítésében. A többségi döntést g fegyelmezett végre­hajtás kövesse. Szükséges a pártéle; szabályainak követke­zetes megtartása, a fegyelem megszilárdítása, politikánk vé­delme mindenfajta torzítással szemben. 0 A párt politikájának kidol­gozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a tag­gyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, amelyek elősegí­tik, hogy a párttagokat még in­kább a példamutató helytállás, a szerény, fegyelmezett maga­tartás jt ‘emezze. A párt életének, munkastílu­sának fejlesztése elsőrendű fel­adat. Erősíteni kell a pártmun- ka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és fel kell számol­ni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. 0 A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadolom minden réte­géből azok kerüljenek a párt­ba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, mun­kájuk, magatartásuk, társadal­mi tevékenységük alapján meg­becsülést élveznek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevékenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fia­talok legjobbjai nagyobb szám­ban és arányban kérjék felvéte­lüket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget köte­lességeiknek, s akik alkalmat­lanná váltak a párttagságra. o A párt politikájának meg­valósításában,. a társadalom feladatainak megoldásában kiemelkedő szerepük ván a vá­lasztót; testületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein tevé­kenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párt­tisztségek kivételével — minden, beosztási betölthet arra alkal­mas pártonkívüli is. A káderpo­litikai elvekre alapozva a ká­dermunka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani o társadal­mi-gazdasági fejlődés követel­ményeihez, a szocialista demok­rácia kibontakoztatásához. A kóderkérdésfcke: oldják meg kel­lő időben. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, c rendet és a fegyelmei megkövetelő vezető­ket. A leghatározottabban fel kell lépnj a hatalommal való visszaélés mindenfajta meg- nyilvánulóso ellen. Szélesíteni kell a kádermun­ka demokratizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők kiválasz­tását, munkáját jobban a köz­vélemény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági te­rületen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pá­lyázat útján kel betölteni; gyakoribbá kell tenni c meg­határozott időre szóló kinevezé­seket, megbízásokat. 0 A párt a politika kimun­kálásában és végrehajtásában igényli az önállóan működő töm eg szervezetek és tömeg- mozgalmak, szövetkezeti érdek- képviseleti szervek alkotó rész­vételét, számít kezdeményezé­seikre, épít tapasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. A párt a tömegszervezeteket és -mozgalmakat jól bevált gyakorlatának megfelelően ssl- vileg, politikailag irányítja, politikáját az ott dolgozó kom­munisták révén érvényesíti. A kommunisták példamutató ma: gatartásukkal és meggyőző munkájukkal • növeljék a párt befolyását a tömegszervezetek­ben és -mozgalmakban. Pártunk támaszkodik a szak- szervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők leg­átfogóbb szervezeteire. A ma­gyar szakszervezetek továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatá­sában és megvalósitásábon. P ősítsék érdekvédelmi, érdek- képviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szo­cialista munkaverseny és bri­gádmozgalom megújításával járuljanak hozzá a munka tár­sadalmi megbecsülésének nö­veléséhez. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség a magyar ifjú­ság egységes . politikai szerve­zete; a párt irányításával, szer­vezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövetség vegye job­ban figyelembe az egyes ifjú­sági korosztályok és rétegek sajátosságait, érdeklődését, tö­rekvéseit, védje érdekeiket, ne­velje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cse­lekvésre. Segítse elő, hogy a 0 A Magyar Szocialista Munkáspártot nemzetközi tevé­kenységében a proletár inter­nacionalizmus elvei vezérlik. Részt vállal a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében, közös ügyünk előmozdításá­ban. Fontosnak tartja az alko­tó szellemű, nyílt elvtársi vé­leménycserét, ennek két- és többoldalú formáit. Pártunk szorosan együttmű­ködik a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom leatapasztaltabb erejével. Fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevé­kenykedő testvérpártokkal. Fej­leszti kapcsolatait a tőkés or­szágokban működő kommunis­ta és munkáspártokkal, figye­lemmel kíséri alkotó útkeresé­süket, szolidáris velük, és tá­mogatja a monopoltőke hatal­mának korlátozásáért, a de­mokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért, a társadal­mi haladásért vívott küzdel­müket. Bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunis­ta és munkáspártjaival, különös figyelmet fordít az újonnan lét­rejött marxista-leninista pár­tokra, segíti őket igazságos harcukban. 0 Pártunk szolidáris a fejlő­dő országok nemzeti felszaba­dító mozgalmaival, nemzeti de­mokratikus pártjaival, támogat­ja küzdelmüket népeik függet­lenségéért és társadalmi fel- emelkedéséért. fiatalok ismerjék meg jobban nemzeti történelmünket, a szo­cializmus építésének magyaror­szági tapasztalatait. Fokozza erőfeszítéseit az ifjúság sorai­ban is tapasztalható helytelen nézetek és magatartás leküz­déséért. A párt szervei és szervezetei közvetlenül felelősek a hozzá­juk tartozó KISZ-szervezetek irányításáért, támogatásáért. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge a jövőben is tegyen eleget kötelességeinek: szervezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelő­munkát. A Hazafias Népfront vállal­jon nagyobb szerepet a szocia­lista építést, a társadalmi vi­szonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összeforrottsó- gát, mozgósítson az ország fel­adatainak megoldására. A Magyar Szocialista Mun káspárt tovább építi kapcsola­tait a szocialista, a szociálde­mokrata pártokkal. Hasznos­nak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozga­lommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Az ideo­lógiai ellentétek, a társadal­mi fejlődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek, té- nyeinek eltérő megítélése nem akadályozhatja, hogy összefog­junk, együttműködjünk velük az emberiség sorsát érintő legfon­tosabb nemzetközi kérdések megoldásában, a világbéke megőrzésében, a leszerelésért folyó küzdelemben; a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének és kölcsönösen elő­nyös kapcsolatainak előmozdí­tásában. * Pártunk, forradalmi küldeté­sének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializ­mus magyarországi felépíté­séért. A' szocialista forradalom győzelemre vitelével népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érde­keit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világ­méretű küzdelemmel. A szocia­lizmus építésének magyaror­szági eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedé­sét, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke "egyete­mes ügyét. Ülést tartott az Elnöki Tanács és a Miniszter­tanács (Folytatás az 1. oldalról) A Kormány pénteki ülésén' személyi kérdésben' döntött Pál Lénárdot, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nökét — akit az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárává választottak —, tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg dr. Té­tényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mihály­nak — a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes ered­ményes munkássága elismeré­seként, nyugállományba vonu­lása alkalmából - a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál je­len volt Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Czinege La­jos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. * Kamara János életrajza Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplakatos volt. 1945-ben került a Belügy­minisztérium állományába. Kü­lönböző munkaterületeken, több vezető beosztásban telje­sített szolgálatot. Az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karón szerzett diplomát. 1974. június 21-én rendőr-vezérőrnaggyá és belügyminisztériumi államtit­kárrá nevezték ki. 1979 szep­temberétől rendőr-altábornagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntették ki. * Ülést tartott a HNF Országos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott. Meghallgatta -Lo­sonczi Pálnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájé­koztatóját a párt XIII. kong­resszusáról. Az elnökség elfo­gadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának aján­lásait személyi kérdésekben. Pécs-belvárosi munkahelyre épületrekonstrukciós munkában jártas, gyakorlott művezetőt felveszünk Fizetés megegyezés szerint. ­JELENTKEZÉS: BARANYA MEGYEI TANÁCSI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VALLALAT, Pécs, Fürst Sándor u. 5. szám alatt levő személyzeti és oktatási osztályán. VI. A párt és a tömegszervezetek VII. A párt nemzetközi tevékenysége

Next

/
Thumbnails
Contents