Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-29 / 86. szám

Dunántúlt napló 1985. március 29., péntek Az egyházaskozári temelöszövetkezet ipari melléküzemágában sátras utánfutókat, teherautóplató' kát gyártanak Lcufer László felvételei Minden eddiginél több jelentkező Baranya élelmiszer­w gazdasága a 70. OMEK-en Szigorú részvételi feltételek A világszínvonalat reprezentálják Megyénkben a legnagyobb libatelep a sásdi termelőszövet­kezeté Százhuszonhét évvel ezelőtt rendezték mea Budapesten az első országos mezőgazdasági kiállítást, amelyről a korabeli sajtó szuperlativuszokban szá­mol: be. „Itt látni az emberi ész roppanj hatclmát" írták. Vajon ahhoz képest milyen látnivaló­kat ígér a 70, országos mező- gazdasági és élelmiszeripari ki­állítás, amelyet idén augusztus 17—25. között rendeznek meg a kőbányai vásárvárosban; Méreteit tekintve minden­esetre nagyobb lesz minden ed­diginél. Az elmúlt öt év ered­ményeit reprezentáló és a kö­vetkező évek termelésfejleszté­séhez a legújabb ismereteket, módszereket bemutató anyag, valamint a jelentkezők magas száma miatt a HUNGEXPO a Lóverseny Vállalat bemutató pólyájának igénybevételével növelni kívánja a szabad terüle­tet. Ez annál is inkább szüksé­ges, mert az OMEK-kel egyide­jűleg rendezik meg a XXI. Ag- romasexpót, o nemzetközi me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri gép- és műszerkiállítást, va­lamint a technológiai és sza­badalmi világvásárt. A jelentkezések hivatalosan március 1-én lezárultak, de a HUNGEXPO-hoz azóta is na­ponta tucatjával futnak be a kérelmek. Ezért a rendezők, a határidőt március végéig meg­hosszabbították, A 70, OMÉK- re 45 ország kapott meghívást. Eddig 162 hczoi céq és 6 szo­cialista, 36 tőkés orszóq vál­lalatai jelentették be részvéte­lüket. A részvételi feltételek minden eddiginél szigorúbbak, hisz az előző OMÉK óta eltelt ct évben a tudomány és tech­nika sok újat hozott. Egész sor újfajta, új növényvédő szer je­lent meg, tovább nőtt a gépek teljesítménye. Következéskép­pen az előzsürizések rostáján esek azok maradnak fenn, akik a mezőgazdasági eredmény- bemutatókon gyakorlatilag a világszínvonalat képviselik. Baranya élelmiszergazdasá­gát ezúttal szokatlanul népes bemutató gárda képviseli, je­lezvén azt a dinamikus fejlő­dést és maqas termelési szín­vonalat, amelyet a megye ag­rárágazata az elmúlt öt évben produkált, A növénytermesztési eredmény-bemutatókra egy ki­ugróan jó év rekord eredménye nem elegendő, minimum három éven ó: kell kiemelkedőt pro­dukálni a részvételre pályázók­nak. Ennek a magas feltételnek Baranyából sokan megfeleltek. A 70. OMÉK búza, kukorica, szója, cukorrépa, napraforgó, lucerna és burgonya eredmény­bemutatóin megyénket a bicsér- di, a lippói, q mohácsi Űj Ba­rázda, a sásdi, a sombereki, a szclántai, a szajki, a szabad­szentkirályi tsz-ek, a szigetvári, a bikali, és szentlőrinci Állami Gazdaságok és 0 Bólyi Mező- gozdasági Kombinát képviseli. A megye állattenyésztésének is van mit felmutatni. A szarvas- mathe-tenyésztési eredménybe­mutatón a bicsérdi, a sásdi, a sombereki tsz-ek és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát rep­rezentálja Baranyát. De megte­kinthetik a látogatók a sásdi Búzakalász Tsz libatenyésztési, a Szentlőrinci Állami Gazda­ság sertéstenyésztési, a Bólyi Kombinát sertés,- és baromfi­tenyésztési eredményeit is. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát mint önálló kiállító is részt vesz, 300 négyzetméter fedett terü­leten mutatják be teljes vető­mag vertikumukat, amely nem­csak méreteinél fogva, de szín­vonalában is a legjelentősebb az országban. Minden eddiginél gazda­gabb anyaggal és több újdon­sággal jelentkezik az OMÉK- ben Baranya élelmiszer-ipara. A késztermék-bemutató újdon­sága lesz a Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Vál­lalat száraz hústermék-, kol­bász-, stifolder- stb. csalódja, amelyet a közelmúltban fej­lesztettek ki, s nagybani gyár­tására most készülnek. Négy új korszerű cigarettát mutat be a Fécsi Dohánygyár. A megyei sü­tőipari vállalat bemutatja a népszerűvé vált zsúrtorta csa­ládját, valamint különféle házi kenyereit. A Pannónia Sörgyár 9-féle üdítőt, 6-féle sört, a Ba­ranya megyei Tejipari Vállalat 9-féle sajtot, a Pannonvin Bor- gazdasági Kombinát palacko­zott borokat, hagyományos és tankpezsgőket, a Bikali Állami Gazdaság feldolgozott halkol­lekció: és konyhakész Pannó­nia húskészítményeket, a Szent­lőrinci Állami Gazdaság bur- gonyapelyhet, q pécsi barom­fifeldolgozó 20 négyzetméte­ren különféle vágottbaromfi termékeket, köztük nagymájú mulard. kacsát, a Szigetvári Kon­zervgyár konzerv-újdonságokat, a villányi Új Alkotmány Tsz pa­lackozott borokat, a bogádi tsz gyümölcsszörpö’ket mutat be. Baranya Színeiben állítja ki legújabb termékeit a Mohá­csi Fcrostlemezgyár, a Cser­kúti MEZŐGÉP. Részt vesz a bemutatón a pécsi TSZKER, a boksa; Pannónia Innovációs Vállalat és egy gombakom- posztcló gépújdonsóggal a Pécsi Állami Gazdaság is. A megyei Földhivatal a rekulti­váció, a melioráció és a föld­védelem Baranya megyei ered­ményeit dokumentálja. Érde­mes lesz ellátogatni majd az F 2-es pavilonba, ahol a TE- SZOV szervezésében első íz­ben rendeznek közös bemutatót ipari termékeikből a baronyai termelőszövetkezetek. Az egy­házaskozári Haladás Tsz há­rom újdonsággal jelenik itt meg: személygépkocsi után­futóval, műanyaa nyelű, fém­étkészlettel. A reménypusztai tsz sertés- és szarvasmarha- önitatókat, Üjpetre szeméttá­roló konténereket, az újmohá­csi Dunavölgye Tsz gépipari termékeket mutat be. Az aba- ligeti tsz fal- és padlóburkoló kerámiával, a pécsváradi Dó­zsa Tsz a tavoly megnyílt zen- gővárkonyi szőttesüzemének termékeivel jelentkezik a kol­lektív bemutatón. A kistermelők kiállításán a baranyai kertbarátok is részt vesznek, A komlói, a mohácsi, a pécsi és villányi áfész-szok- csoportok tagjai friss zöldséget, gyümölcsöt mutatnak be a 70. CMÉK-en. — Rné — Egy nap a kesztyuszabasszal Kemény munka 11-12 ezerért Kettőig fő munkaidőben, kettő után és szombaton vgmk'ban — Jó szem, gyors helyzetfelismerés hát kapunk darabbért, kapha­tunk anyaghányad prémiumot és délutános, vagy túlórapótlé­kot, esetleg párszám-prémiu- mot. — És a hétezres átlaga mi­ből áll össze? — A darabbérem négyezer körüli, mert gyorsan dolgozom. A szabásznak létszükséglet a gyors helyzetfelismerés, a jó szem és a gyors döntés, ma­gyarán a jó fej is, hogy a ki­terített bőrben már a kesztyűt lássa ... A műszak végéig, délután 2 óráig már csak percek vannak vissza. Ez az a pillanat, amikor Csordás László is „átvedlik géemkássá". A présgépnél összepakol, átmegy az ablak­sornál húzódó asztalához, (a te biohoz), előveszi a rá váró feltete juhnappa köteget, le­vágja róla a „kapnit”, a tájé­koztató cédulát, melyről min­dent megtudni; férfi, stepp, a vevő által küldött kaschmer-bé- léssel, Kanadába kerül, az ösz­A széles, fekete műbőrcsíko­kat tízesével számolja a prés­gép lapjára, gondosan egy­másra teszi és simítja is mind­egyiket, majd a vágó forma­kést (kelibert) a rakat szélére teszi, a gép két szarvát a keli- ber fölé fordítja, megnyomja a gombot, és a formakés a tíz anyagból egyszerre vágja ki a megfelelő darabot. Csordás László, a HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállclat 2-es gyárának kesztyű­szabásza alig van túl a har­mincon, begyakorlott mozdula­tai is sejtetni engedik, hogy nem most kezdte a szakmát. — Egy ismerősünk ajánlotta nyolcadikos koromban, hogy jöjjek kesztyűszabásznak, mert itt jól lehet keresni. Elhittem és ide jelentkeztem a Pécsi Kesz­tyűgyárba 1968-ban. Rá három évre már szabász szakmunkás­ként dolgoztam tovább. — És valóban jól lehet ke­resni? — Nem bántam meg. A normában hajtani kell, de át­lagban megkeresem a havi hét­ezret ér egy éve, amióta gé- emkázom is, hozzá tudom ke­resni a havi négy-ötezret. — Ez igy együtt nem hang­zik rosszul. Elmosolyodik. — Aki sokallja ezt a pénzt és aki bírja ezt a munkát, az csinálja utánam ... és majd nem iriayli. Építkezünk, renge­teg a részlet, a tartozás, a re­zsi. Most is 11 000-et adtunk fel. Élni is kell valamiből, a lá­nyaim is nőnek. Csattog a szabászolló, le- söpri a maradék széle anya­got, dong a gép. Egyenletes, gyors tempóval dolgozik. — Ez a 600 páros tétel mű­szaki kesztyű lesz, darabjáért egy forintot kapok. Két nap alatt meg akarom csinálni. Rit­ka ez a munka, nincs is benne pénz. Inkább valódi bőrrel sze­retek dolgozni a táblánál. A hatalmas csarnokban el­nézem a táblánál (az aszta­loknál) serénykedő kézi szabá­szokat, összehasonlítom a mun­kájukat Csordás Lászlóéval. Mondom is, hogy szerintem a gépi szabászat könnyebb. Ka­pásból válaszolja: — Szerintem is lényegesen könnyebb a géppel, mint a táb­lánál dolgozni. Ott, ha egy hó­napban megcsinálok mondjuk hétszáz párat, akkor nagyjából megvan a pénzem, itt a gép­nél ugyanezért a pénzért a dupláját kell megcsinálnom. — Ä táblánál a kéziszabász­nak mitől függ a keresete? — Hogy mennyi kesztyűt tud kiszabni és mennyi bőrből. Te­szes bőrfelület 859 négyzetde- ciméter — ebből 36 pár kesz­tyűt kell kiszabni. Egy pár nor­mabére 6,30 forint. — Ilyen kevés? — Nem, most a gmk-ban körülbelül 13 forintot fizet. Osztok, szorzók: egy óra alatt a norma mondjuk három pár, és ezért kap egy húszast, gmk- ban negyven forintot. Ezért vál­lalnak sokan qmk-t. Szerintem ez sem sok. Sőt! Szétszedi a köteget és egyen­ként gondosan egymásra teríti a bőröket, aztán síkporoz, a fehér port bedörzsöli a fekete bőrbe, aminek ettől szebb lesz a fénye. A benedvesített ken­dőt leteríti a táblára, majd a bőröket egyenként félbehajtva belegöngyöli (annyit, amennyit ma ki tud szabni), s amikor ezt befejezi, gyúrja, mozgatja, Üj otthonukban a Csordás-család nyomkodja az egészet egy ideig.. — Miért kell ezt csinálni? — így puhább lesz a bőr, könnyebb vele dolgozni, le­szabni, sablonra dolgozni. Előveszi a sablont, megfeni a szabószollót, kibontja a ned­vesítőkendőt és nekiáll a bőrt nyújtani, kisimítani, beleméri' a kesztyű hosszát és bőségét, levágja, újabb nyújtás, majd a hüvelykujj, az ujjköz-ék kisza­bása. Az első bőrből a norma szerint 2 párat kellene kihoz­nia, de addig ügyeskedik, amíg két és fél párat szab ki. — Ez a fél pár már eleve 10 forint anyaghányadprémiu­mot jelent — mondja. Nehéz követni gyors kézmozdulatait. Látszik, ..azok mindegyike már beléprogramozódott. Gyűlnek mellette a kiszabott pár kesz­tyűk. Három óra felé hazaugrik ebédelni a gyár közvetlen szomszédságába, a nemrég el­készült kesztyűgyári lakótelepen levő 3 szoba összkomfortos, 120 négyzetméteres lakásába,. Útközben megtudom, hogy 1972-ben, tizenkilenc évesen nősült, feleségét — aki itt be­tanított varrónő — is a kesz­tyűgyárban ismerte meg, a na­gyobbik lánya 12, a kisebbik 11 éves. A gyári lakásszövet­kezet kezdeményezte ezeket a munkáslakásokat, a gyártól kaptak 130 ezer forint kamat­mentes kölcsönt. Ezért a felesé­gével újabb 15 évet írtak alá. Az esküvőtől a tavaly márciusi beköltözésig az azóta is sokat segítő anyóséknál laktak. — Annyi mindent magunk csináltunk itt a feleségemmel. De kénytelenek voltunk, mert így olcsóbb lett a lakás ... A felesége meleqíti a le­vest, palacsintát süt, a gyors ebéd után megyünk is vissza o gyárba. — Mennyit dolgozik még délután? — Minden reggel úgy kez­dek, hoqy a műszakban átla­gosan meg kell keresnem a 300 forintot, és ha délután géemkázom, akkor ott is meg­legyen a 2—300 forintom. Eqyik héten géemkázom, a másikon lazítok, de minden szombaton dolaozom. Négv éve szakszer­vezeti bizalmi is vagyok, arra is kell néha időt szakítani a munkaidőben, tehát ezt az időt is be kell kalkulálnom a napi normntervembe. — Van valamilyen kívánsá­ga? — A legfontosabb, hogy egészség legyen. Már csak azért is, mert a táppénzből nem tudnám fizetni a lakásre­zsit és a törlesztést. Az is, hogy iöhetne már a ió idő, hogy a feleségemmel és a lányokkal mehessünk horgászni. Az ne­künk családi hobbi. Kint len­ni g szabadban, a ió levegőn, a legjobb kikapcsolódás: fel­frissül a tüdő, pihen a lábam, a derekam, a csuklóm. És né­ha még fogunk is valamit... Murányi László Csordás László, a táblánál a bőröket sikporozzo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents