Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-28 / 85. szám

Élénk vita a XIII. pártkongresszuson j Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napió XLII. évfolyam, 85. szám 1985. március 28., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gáspár Sándor: Szebbé, jobbá, gazdagabbá, emberibbé tegyük életünket! Zsolna/ dísztál a pártfórumnak A kongresszus neveben köszöntik Hunya Istvánt, aki 91 eves, a tanácskozás legidősebb résztvevője Pártkongresszus. A képen Gáspár Sándor a szónoki emelvényen. (MTI-fotó — Telefotó — KS — DN)------------------------------------------------- « ■■ ■ .... ■■.. S zerdán reggel 9 órakor, a Budapest Kongresszusi Köz­pontban folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa; napirenden tovább­ra is a Központi Bizottság beszámolója, a Központi El­lenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészítések feletti vita szerepelt. A tanácskozást Fock Jenő, nyugal­mazott miniszterelnök, Győr-Sopron megye küldötte nyitotta meg, s adott szót elsőként Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének, Pest megye küldöttének. Gáspár Sándor kifejezvén egyetértését a beterjesztett dokumentumokkal, azzal a kér­déssel foglalkozott, hogy a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták és az egész szakszer­vezeti mozgalom — hivatásának megfelelően — hogyan tudja minél eredményesebben szol­gálni a dokumentumokban megfogalmazott célok elérését. — A szakszervezeti mozgalom tevékenységéről az elvek tisz­tázottak, egyértelműek - mon­dotta. - Ezeket megerősítette a párt Központi Bizottságának 1983. októberi állásfoglalása. Ez az állásfoglalás — vélemé­nyem szerint — nemcsak ne­künk, de még az utódainknak is biztos elvi alapot ad a szak- szervezeti munkához. De hogy hagyományos fel­adatainkat még színvonalasab­ban tudjuk végezni, az újakhoz pedig hozzá tudjunk igazodni, ahhoz most, gondjaink köze­pette újra át kell gondolni dol­gainkat. Természetes, hogy a töpren­gésben a jó és hasznosítható javaslatok mellett születnek olyan ötletek és gondolatok is, amelyeket nem tudunk használ­ni. Az olyan ajánlásokat pél­dául, hogy a párt vonuljon ki a gazdaságból, és a különböző társadalmi-gazdasági folyama­tokat minden beavatkozás nél­kül hagyjuk öntörvényeik sze­rint érvényesülni. Az ellenkező végleten viszont olyan ajánlá­sokkal is találkozunk, hogy a feszesebb vezetés érdekében a párt irányítson közvetlen esz­közökkel minden folyamatot. Az ilyen véleményeket termé­szetesen nem tudjuk elfogadni. Szélsőséges követelményeket fogalmaztak meg a szakszerve­zetek címére is. Úgy is, hogy mit csináljunk, úgy is, hogy mit ne csináljunk. Ezekkel a néze­tekkel sem tudunk mit kezdeni. A szakszervezeti mozgalom­nak van megfelelő hivatása, azt kelj teljesítenie. A szakszer­vezeti mozgalomnak megvan a maga pályája, azon kell halad­nia. A szakszervezeti mozgalom a mai helyzetben a társadalmi fejlődéshez igazodva hatéko­nyabban lássa el a maga fel­adatát. Ezt az igényt a dolgo­zók, a szakszervezeti tagok ha­tározottan megfogalmazzák, és ez az, amire komolyan figyel­nünk kell. Ezt követően Gáspár Sándor beszélt a szakszervezeti mozga­lom legutóbbi 40 esztendejéről, hangsúlyozva az időszak tanul­ságait, majd így folytatta: Készülünk a szakszervezetek XXV. kongresszusára. Ez azt je­lenti számunkra, hogy ponto­san ki kell dolgoznunk a mun­kahelyi, az alapszervezeti ten­(Folytatás a 2, oldalon) Pozsgay Imre: A HNF a szövetségi politika letéteményese Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Bács-Kiskun me­gyei küldöttcsoport tagja ki­emelte: a felszabadulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának légkörében él ezekben a napokban az or­szág. Az évforduló eseményei és a kongresszus előkészületei egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlékszik felszaba­dulásának és új élete kezde­tének történelmi eseményeire, az azóta megtett út eredmé­nyeire, buktatóira, tanulságai­ra. A Hazafias Népfront olyan kiterjedt, az egész népet ma­gában foglaló politikai mozga­lom, amely közéleti keretet ad a párttagok és pártonkívüliek, hivők és nem hívők együttmű­ködésének. A közmegegyezés szellemében a népfrontban egyesültek az ország társadal­mi, politikai szervezetei, ame­lyek a közösségi érdek jegyé­ben képviselik a különböző osztályokat, rétegeket, előmoz­dítva ezzel a szövetségi politi­ka érvényesítését, a szocialista nemzeti egység megerősítését. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit erről Kádár elvtárs itt hétfőn mondott. Szavai újabb tettekre késztetik, lelke­sítik mozgalmunk aktivistáit, munkásait. Úgy érzem, ben­nünk, kommunistákban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy pártunk kezdeményezője, s mindmáig, de a jövőben is irányító tagszervezete ennek a mozgalomnak. A párt politiká­jával és szervezetével együtt benne van a népfrontban, és nemcsak a különböző népfront- intézményekben dolgozó párt­tagok képviselete által. A párt ennek, az egész né­pet átfogó mozgalomnak fő ereje, irányítója és minden fon­tos vállalkozás részese. Amikor a Magyar Szocialista Munkás­párt, az 1957-es országos párt- értekezlet alapján kezdemé­nyezte a népfront újjászervezé­sét, abból a mindmáig érvényes elvből indult ki, hogy a szocia­lizmus a marxista—leninista párt irányításával' az egész nép számára, az egész nép részvételével épül. Ez az elha­tározás is része volt a vállalt és mindmáig követett, tovább­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta Baranya küldöttségét (Munkatársunk telelonjelentése) Szerdán reggel a tanácsko­zás kezdete előtt a Boranya megyei küldöttcsoport képvise­lőit fogadta Kádár János elv­társ, a Központi Bizottság első titkára. Lukács János, a megyei párt­bizottság első titkára, köszön­te meg a találkozás lehetősé­gét, továbbította a megye kommunistáinak és dolgozói­nak jókívánságait a Központi Bizottságnak, a kongresszus munkájához, majd átadta azt a Zsolnay dísztólat, melyet a gyár kollektívája készített tár­sadalmi munkában, kongresszu­si ajándéknak. A 65 cm átmérőjű fajonsztál, melyen a Zsotnay-termékek közismert színes díszítő elemei láthatóak, az alkotók szakmai tudását, tehetségét dicséri, visz- szaadja azt a tiszteletet, meg­becsülést, melyet a párt, a kong­resszus iránt éreznek. A tálat egy nagyméretű díszdobozban helyezték el. A dobozban na­gyon szép látványt nyújtott, melyet a párt KB első titkára érdeklődéssel tekintett meg, ki­vitelezéséről elismerően szólt. Egy ízléses porcelántábla a doboz mellett a gyár nevét örökítette meg. Kádár János elvtárs néhány szíval megköszönte a dolgozók és a Baranya megyei küldött­ség ajándékát. Árra kérte a je­lenlévőket, hogy adják át a Központi Bizottság és szemé­lyesen az ő szívélyes jókíván­ságait és üdvözletét a Zsolnay Gyár munkásainak, a megye párttagságának, dolgozóinak. Megígérte, hogy az ajándékot méltó helyen őrzik majd. A találkozón részt vettAczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Deák Lász­ló, a Központi Bizottság tagja. Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, Szentirányí József, a Pécs városi Pártbizott­ság első titkára, Neubauer Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, Kovács Dezső, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, a Baranya megyei küldöttcsoport tagjai. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents