Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-25 / 82. szám

Mi. wártiw UL, hétfő Dunántúlt napló 7 A párt nemzetközi tevékenysége Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának Jelentése (Rövidített szöveg) Pártunk aktív nemzetközi te­vékenységet folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítését, a közös célokért ví­vott küzdelem sikerét. Tevéke­nyen részt vettünk a nemzet­közi kommunista mozgalom kö­zös fórumainak, rendezvényei­nek munkájában. Pártunk kép­viselői több mint négyszáz al­kalommal, összesen 85 kom­munista, marxista-leninista párt vezetőivel folytattak meg­beszéléseket. Több mint 50 nemzeti demokratikus párttal, nemzeti felszabadító mozga­lommal, továbbá szocialista, szociáldemokrata, illetve pol­gári párttal tartottunk fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai a szocializmus általános, közös törvényszerűségeit, egymás ta­pasztalait figyelembe véve, és ezeket országuk konkrét adott­ságaira értelmezve igyekeznek megtalálni a megfelelő formá­kat, amelyek alkalmazásával növelni lehet a gazdasági munka hatékonyságát, tovább lehet fejleszteni a szocialista demokráciát. Az elmúlt idő­szakban erősítették összefogá­sukat és az élet minden terü­letére kiterjedő együttműködé­süket. A tőkés országok kommu­nista és munkáspártjai figyel­müket olyan konkrét progra­mok kialakítására összponto­sítják, amelyek választ adnak a tömegeket érintő gazdasági, szociális problémákra, elősegí­tik a munkásosztály, a dolgo­zók kemény harcokban elért vívmányainak megvédését. A szocialista orientációjú fejlődő országok marxista-leninista pártjai további erőfeszítéseket tesznek az öröklött elmara­dottság felszámolásáért, az új társadalom alapjainak megte­remtéséért. Helyzetüket, rend­kívül bonyolult feladataik meg­oldását nehezíti, hogy az im­perialista támadás, a politikai, gazdasági nyomás, a katonai fenyegetés közepette tevé­kenykednek. Ennek ellensúlyo­zása érdekében növekvő mér­tékben támaszkodnak a szo­cialista országok pártjainak tapasztalataira. Hasonló mó­don építhetnek a szocialista közösség elvi és gyakorlati szolidaritására más fejlődő or­szágok kommunista pártjai is, amelyek rendkívül nehéz körül­mények között, több országban még ma is illegalitásban - helyenként fegyverrel is - har­colnak népük szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. A kommunista pártok — a marxizmus—leninizmus elméle­tét, a szocialista forradalom és építés általános törvényszerű­ségeit a nemzeti sajátosságok­nak, a konkrét feltételeknek megfelelően alkalmazva — ön­állóan határozzák meg politi­kájukat. Helyzetük különböző­ségéből is adódik, hogy külön­féle megoldásokat tartanak célravezetőnek. A pártok kö­zött az elmúlt években lénye­gében folyamatos volt a vé­leménycsere a szocializmushoz vezető lehetséges utakról, il­letve a létező szocializmus ed­digi fejlődéséről, mai viszonyai­ról és távlatairól. Pártunk tevékenyen részt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolásában, a nézetkülönbségek tisztázá­sában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellé­péséhez nélkülözhetetlen fel­tételek megteremtésében. Tá­mogatjuk a többoldalú együtt­működés minden olyan formá­ját, amely megfelel a kommu­nista mozgalom mai helyzeté­nek, követelményeinek, a pár­tok közötti viszony általánosan elfogadott normáinak, s amely eredményesen szolgálja a kö­zös ügynek, a társadalmi ha­ladásnak és a béke védelmé­nek sikerét. A beszámolási időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építés­ben szerzett történelmi tapasz­talatai segítséget adnak fel­adataink megoldásához. A magyar—szovjet pártközi kap­csolatok folyamatos bővülése jól szolgálta országaink poli­tikai, gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális együtt­működésének erősítését, népe­ink barátságának elmélyítését. A kölcsönös törekvéseknek megfelelően fejlődtek tovább pártunk kapcsolatai a többi testvéri szocialista ország kom­munista és munkáspártjaival. Az internacionalista szolida­ritás jegyében erősítettük együttműködésünket a tőkés és a fejlődő országokban dol­gozó kommunista és munkás­pártokkal. Igyekeztünk elérni, hogy kapcsolataink révén mi­nél alaposabban megismerjék a létező szocializmus valósá­gát, és minél reálisabban ítél­jék meg távlatait. Arra törekedtünk, hogy azokkal a pártokkal is rend­szeres maradjon az érintkezés, amelyek tőlünk eltérő módon ítélik meg a kommunista moz­galomban vitatott kérdéseket. Tapasztalataink szerint az őszinte véleménycsere, a türel­mes érvelés erősíti az egymás álláspontja iránti tiszteletet, az egymás helyzetének megér­tésére való törekvés kölcsö­nösségét, javítja a pártok kö­zötti összefogás feltételeit. Pártunk felfogása szerint az ideológiai különbségek, ellen­tétek nem zárják ki bizonyos alapvető érdekek egybeesését és ezzel összhangban a külön­böző politikai pártok, mozgal­mak összefogását az emberi­ség előtt álló legfontosabb kérdések megoldásáért. Ennek megfelelően — az imperialista törekvések visszaszorításához fűződő közös érdekeink alap­ján — az elmúlt években is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti de­mokratikus pártjaival, a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal. A világ békéjének megőr­zése, a fegyverkezés korláto­zása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés fenntartása ér­dekében folytattuk a párbe­szédet, a rendszeres vélemény- cserét a szocialista, szociál­demokrata pártokkal. Ugyan­ezen célok szolgálatában vet­tük fel a kapcsolatot több nyu­gat-európai tőkés ország rea­lista külpolitikai irányzatú pol­gári pártjaival is. o Pártunk XIII. kongresszusa felelősségteljes döntések előtt áll. Párttagságunk, népünk azt várja a kongresszustól, hogy reálisan, a közös munka ered­ményeit elismerve, a megol­datlan problémákat gondosan számba véve jelölje ki szocia­lista építőmunkánk legfonto­sabb feladatait, s dolgozzon ki a következő öt évre előre­mutató, megvalósítható, moz­gósító programot. A Központi Bizottság java­solja, hogy a kongresszus erő­sítse meg a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügye melletti elkö­telezettségünket; nyilvánítsa ki pártunk szilárd elhatáro­zottságát, hogy tovább halad előre a lenini úton, s népünk alapvető érdekeit képviselve folytatja áldozatos munkáját a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt híven történelmi múlt­jához, küldetéséhez, az elmúlt öt esztendőben is felelősséggel teljesítette kötelességét, szol­gálta a magyar nép érdekeit, a szocializmus építését. Politikánkban és végrehaj­tásában egyaránt kifejeződik az elvi szilárdság és a rugal­masság. Pártunk ügyelt arra, hogy érvényesüljenek a politi­ka időt álló, változatlan alap­elemei, ugyanakkor a változás és fejlődés követelményeinek megfelelően megújította ön­magát, nem engedve, hogy a politikát akár jobb-, akár „bal­oldali" irányba eltorzíthassák. A Magyar Szocialista Mun­káspárt mint marxista—leninis­ta párt, a lenini normák, a de­mokratikus centralizmus elvei alapján tevékenykedik. Érvé­nyesül eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egysége. Pártunk erős, a pártfegyelem alapvetően szilárd, jóllehet a párt egysége, a párt fegyelme, a párttagság helytállása az elmúlt években is és ma is nagyobb próbának van kitéve, mint a XII. kongresszust meg­előzően. *­A párttagság túlnyomó több­sége eleget tesz önként vállalt kötelességeinek, gyakorolja jo­gait, fegyelmezetten dolgozik, megfelel a tagsággal járó na­gyobb követelményeknek. A Központi Ellenőrző Bizott- sáq álláspontja az, hogy azok a követelmények, amelyeket a párt szervezeti szabályzata a tagsággal szemben támaszt, reálisak és teljesithetők. A kommunista elveknek és a vál­lalt normáknak a párttagok cselekvésében és magatartá­sában kell kifejeződniük. A párttagsággal járó jogok és kötelezettségek olyan értékek érvényesülését, erősítését, el­ismertetését foglalják maguk­ba, mint a becsületes munka, a felelősségtudat, a fegyelme­zettség, a szerénység, a tár­sadalom, a közösség hű szol­gálata. A pártfegyelemnek e fontos kritériumai azonban a gyakorlatban nem mindig ér­vényesülnek zökkenőmentesen és konfliktus nélkül a tagság életében és magatartásában. Noha a kommunisták túl­nyomó többsége helytállt, vol­tak, akik nem tettek eleget az önként vállalt fegyelem köve­telményének. A XII. kongresz- szus óta a pártfegyelem meg­sértése miatt 28 739 párttagot, a tagság 3,4 százalékát kellett felelősségre vonni és pártbün­tetésben részesíteni. A ielentés ezek után a párt fegyelmi helyzetét vizsgálva megállapította, hogy pártunk az alapvető kérdésekben esz­meileg, politikailag egységes. E megállapítás akkor is érvé­nyes, ha akadtak olyan párt­tagok is, akik a párt politiká­jának egy-egy részkérdésében más véleményen voltak, illet­ve fenntartással fogadták a párt eayes határozatait vagy a végrehajtásra hozott intézkedé­seket. Pártéletünk rendiének, a pártdemokrácia érvényesülésé­nek fontos követelménye, hogy az eltérő vélemények pártszerü kifejtését ne tévesszük össze a pártfegyelem megsértésével. A párt cselekvési egységé­nek minősége a határozatok végrehajtásában, a párttagok aktivitásában, a pártmegbíza­tások teljesítésében fejeződik ki. A párthatározatok elfoga­dásában általában minden szinten nagyobb az egyetértés, az egység, mint a végrehaj­tásban. Ezért is fontos a párt­tagság tájékoztatása, meg­győzése, a határozatok, állás- foglalások megértetése, elfo­gadtatása, a végrehajtás ál­landó segítése és ellenőrzése. A párttagok igénylik a párt- határozatok és az állami ren­deletek következetes végre­hajtását. Azt tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egységnek kell te­kinteni, és ezek mindenkire egyformán érvényesek. Hiá­nyolják a kötelességmulasztá­sok számonkérését. A tudatos meggyőződésen alapuló pártfegyelem megkö­veteli a demokratikus centra­lizmus helyes értelmezését és alkalmazását. Némelyek nem látják; a demokratikus cent­ralizmusban az össztársadalmi célokkal és érdekekkel együtt a helyi szükségletek és törek­vések is kellőképpen kifejeződ­hetnek. A pórt a politika alakításá­ban és végrehajtásában nem nélkülözheti a határozatok, a döntések előtti pártszerű vitát, a párttagság véleményét. A pártélet normái között kiemelkedő jelentőségű a bí­rálat és az önbírálat. Ez a pártfegyelem erősítésének nél­külözhetetlen eszköze. E kér­désben a pártban alapvetően rend van. Helyenként azonban rossz néven veszik a bírálatot. A bírálat elfojtása és megtor­lása sérti a párt normáit — állapította meg a Központi Ellenőrző Bizottság, vizsgálva a pártfegyelem megsértésének néhány jelenségét és azok okait. Ezekután rámutatott: A rend és a fegyelem szem­pontjából is kulcsszerepet töl­tenek be a vezető munkakö­rökben dolgozó kommunisták, hiszen bennük a párttagok és pártonkívüliek is a szocialista hatalom személyes képviselőit látják. A kommunista vezetők — kevés kivételtől eltekintve — helytálltak, példamutatóan dolgoztak, és magatartásuk is megfelelt a követelményeknek. Beosztásuk miatt több fi­gyelmet, megbecsülést érde­melnek, de ha szükséges, vé­delmet is, mert az ő esetükben fordul elő leggyakrabban a hi­bás általánosítás. A dolaozók túlnyomó több­sége értékeli, igényli a rendet és a fegyelmet, s becsüli azt a vezetőt, akinek van erkölcsi alapja ahhoz, hogy ezt szá­mon is kérje. A pártszerveze­teknek támogatniuk és védel­mezniük kell azokat a vezető­ket, akik a követelményeknek megfelelően rendet és fegyel­met tartanak. Egészséges gondolkodású és magatartású nemzedékeket csak úgy nevelhetünk, ha né­pünk munkáját, eredményeit és vívmányait becsüljük, a tör­ténelmi utunkat, haladó ha­gyományainkat, az elődök küz­delmét a valósághoz hűen ér­tékeljük. A tényekkel, a törté­nelmi igazsággal ellenkezik egyeseknek az a kísérletezése, hogy megszépítsék, meghami­sítsák a két világháború közöt­ti Magyarország képét. A fel- szabadulás utáni első évtize­det viszont úgy állítják be, mintha csak a hibák, a tör­vénysértések, a bűnök jelle­meznék azokat az éveket, és nem akkor ment volna végbe döntő történelmi fordulat a hatalom osztólyjellegében és a tulajdonviszonyokban. Lebe­csülik a nép és a párt koráb­bi országépítő munkáját, sőt olykor mai erőfeszítéseit, szo­cialista hitét is. Ez okkal váltja ki sok kommunista és párton- kívüli ellenérzését és felhábo­rodását, ezért indokolt e né­zetek ellen fellépni. A felszabadulásunk óta el­telt négy évtizedben hazánk­ban olyan társadalmi, gazda­sági, kulturális és szociális fejlődés ment végbe, amely hatalmas, történelmi változást hozott az egész magyar nép életében. Ez .vitathatatlan tör­ténelmi tény és nem feledtet­heti azt sem, hogy az 1950-es évek elején az akkori vezetés súlyos hibákat és bűnöket kö­vetett el. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt az időszakot értékelte, a hibákat kijavítot­ta, a tanulságokat levonva kö­zel három évtizede töretlenül folytatja politikáját. Párttagságunk és népünk túlnyomó többsége azonosul pártunk nemzetközi tevékeny­ségével, a Magyar Népköztár­saság külpolitikájával. Helyes­li és támogatja a nemzetisé­gek kérdésében kialakított ál­láspontját, akadnak azonban akik nemzeti múltunkra, jele­nünkre joqgal érzékeny közvé­leményünkben megpróbálnak kétséget ébreszteni e politika iránt, s a szocialista hazafi- sóg, a proletár internacionaliz­mus megkérdőjelezésével, a veszélyes burzsoá nacionaliz­mus felélesztésével kísérletez­nek. Az ilyen törekvések ellen következetes küzdelmet kell folytatnunk. Felgyorsultak a változások társadalmi életünk minden te­rületén, különösen a gazdasá­gi életben. Új feladatok, je­lenségek, problémák kerültek felszínre, amelyeknek megér­tetése fokozottabb politikai felvilágosító, meggyőző, neve­lő munkát igényel. A pártszer­vek és -szervezetek jelentős erőfeszítéseket tettek a párt­tagság eszmei, politikai neve­lése érdekében, azonban nem minden új jelenség megvála­szolására voltak felkészítve, illetve felkészülve. Ez is oka annak, hogy vannak pártta­gok, akik elbizonytalanodtak, gyengült a párt eszméi mellet­ti kiállásuk, tartózkodtak a té­ves nézetekkel szembeni fellé­péstől. Ideológiai vitákban felkészült, képzett kommunis­ták sem képviselték mindig elég határozottan és kellő idő­ben a párt álláspontját. A pártfegyelmi munka a pártpolitikai munka szerves része. Célja, hogy segítse, védje és erősítse a párt egy­ségét és a párttagság fegyel­mét. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalatai szerint e tevékenység a XII. pártkong­resszus határozatainak, a szer­vezeti szabályzat előírásainak megfelelően, jól szolgálta a párt érdekeit. A pártfegyelmi munkában érvényesült a párt egységének, tisztaságának vé­delme, a pártfegyelem erősíté­se, az egyének nevelése és a hibák megelőzése. A jelentés a továbbiakban a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységével foglalkozik és megállapítja, hogy a KEB a beszámolási időszakban a párt rendje szerint, a szervezeti szabályzat és a XII. kongresz- szus határozata alapján végez­te munkáját. A párt vezető szerveivel összhangban dolgo­zott, azok határozatainak vég­rehajtása érdekében tevékeny­kedett. A KEB vizsgálatai pártsze- rűen folytak, a párt védelmét, erősítését, az érintett pártta­gok nevelését szolgálták. A Központi Ellenőrző Bizott­sághoz párttagoktól és pár- tonkívüliektól 3770 bejelentés, panasz, kérelem érkezett. Ezek­re nagy figyelmet fordított. A bejelentések egy részét saját hatáskörben megvizsgálta és intézkedett. A panaszok, kérel­mek többségét — intézkedés céljából — illetékes párt- és állami szervekhez továbbította. A Központi Ellenőrző Bizott­ság a szervezeti szabályzat­nak megfelelően ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdál­kodását. A gazdálkodás meg­felelt a párt normáinak, az ál­lami rendeleteknek és előírá­soknak. Rátérve a pártegység és a pártfegyelem erősítésével, a pártfegyelmi munka tovább­fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatokra, a Központi Ellen­őrző Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy pár­tunk képes a szocialista társa­dalom továbbfejlődését nehe­zítő, gátló gyengeségek, hibák leküzdésére, a kedvezőtlen je­lenségek elleni határozottabb és következetesebb harcra. Ennek alapja a párt vezető, szervező és ellenőrző szerepé­nek fokozott erősítése, a kom­munisták és a pártonkívüliek összefogása, közös cselekvése és fellépése. Pártunk sikeres munkájá­nak, vezető, irányító szerepe érvényesülésének fő feltétele a párt eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egysége, összeforrottsága. A pártegység megteremtésének, megőrzé­sének és erősítésének legfőbb módszere és eszköze a párt­demokrácia fejlesztése. A pórt-, a társadalmi és az állami ellenőrzést összehan- goltabbá kell tenni. Követke­zetesebb alkalmazásával to­vább erősíthető a társadalmi fegyelem, a közmorál. A társa­dalmi, a gazdasági élet min­den területén, az irányítás minden szintjén szükséges és elengedhetetlen a felelősség és a hozzáértés növelése, ez­zel együtt az ellenőrzés haté­konyságának biztosítása. A maayar kommunisták esz­méjükből fakadó meggyőző­déssel, a qyőzelem hitével vál­lalják a harcot, az útkeresés nehézségeit és kockázatát. A kemény küzdelmekkel teli negyven év e hányatott sorsú ország felemelkedésének törté­nelmileg páratlan időszaka. Eredményeink megerősítenek bennünket meggyőződésünk­ben, hogy helyes úton iárunk. Hibáinkat, gyengeségeinket is­merjük. Leküzdésükre újabb és újabb erőfeszítéseket kell ten­ni. Pártunk ereje abban van, hogy a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete vezérli, tagjai ennek alapján csele­kednek. A négy évtized alatt felhalmozott tapasztalatok ala­pul szolgálnak a jövőbeli ten­nivalókhoz, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításá­hoz. A Pécsi Bőrgyár jobb minőséggel és a termelékenység fokozásával köszönti pártunk kongresz­szusát

Next

/
Thumbnails
Contents