Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-23 / 80. szám
Az MSZMP XIII. kongresszusa küldötteinek készült előzetes jelentés rövid ismertetése Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejez etben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társa c -.'mi élet áttekintésének megkönnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresszustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaság- politika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a pórt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos feladata, hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián, pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak á politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az ol-i vasókhoz. A fejezet — a pártintézmények munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szikesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszaba- dítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista. szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. jcr- nuáf 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések szá- mánck visszaesése és a halálozási arány növekedése miott. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb, mint 1980- ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúok száma mérsékelten tovább nőtt. A kisáru- termelők. kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szok- szervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, oz Országos Béketanács, a Nőtanács, az MSZBT és a- szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrígádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 e^er dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség" címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége c követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság' szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgaz- dcsógi feltételek mellett is —a tervezetthez közel álló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakul; jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósság, állomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként oz utóbbi két évben — ncgyobbrészt o folyamatban levő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de o lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően ^egyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2.5 százalékkal nőtt. A terme- együtt — évi átlagban mintegy 5.6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzet; ipbri tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egytizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egy- harmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika" című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdijak reálértéke — az évi automatikus nyugdíjemelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészség- ügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével .számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni. de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a Xfl. kongresszus határozatában és oz ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a köz- művelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 1984-ben ösz- szesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 köz- művelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyar- országon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128- ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, az opera, a hanaverseny, a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum Vili. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttmű- ködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi, szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. * Az Előzetes jelentés szövegét a Népszabadság március 23-i, szombati száma teljes terjedelmében közli. Tanulásra és kikapcsolódásra egyaránt lehetőséget nyújt a hallgatóknak a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiumának könyvtára Fotó: Proksza László Hitelnyújtás, szolgáltatások Takarékszövetkeze} Szentlörincen Fotó: Prokszc László Takarék- szövetkezetek Baranya megyében Üzleteik a városokban is megjelentek Három évtizede, hogy felvetődött a gondolat: létre kellene hozni egy olyan pénzintézetet, amely elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók, a földjeiken gazdálkodó kis- és középparasztok boldogulását segíti. A falusi lakosság pénzellátását biztosító hitelszövetkezetek ugyanis 1952-ben megszűntek és az űrt hosszabb ideig nem pótolta semmi. OTP-fiókok csak a városokban működtek, és ott folyósítottak hiteleket, kölcsönöket. Megfelelő szervező- és előkészítő munka után, 1956. október 14-én hivatalosan is megalakult az ország első takarékszövetkezete. Működését azonban csak a következő évben tudta megkezdeni. Az első példáján felbuzdulva, sorra létesültek az új pénzintézetek. Születésüknél a fogyasztási szövetkezetek bábáskodtak. Baranyában elsőként Dunaszekcsőn 1957. február 2- án alakult takarékszövetkezet. A 70-es évek közepére Pécs, Komló és Sásd kivételével szinte mindenütt jelen voltak a takarékszövetkezetek. A tizenkilenc központi üzlethez hatvanhét hálózati egység tartozott, amely háromszáz települést látott el. 1976-ban több takarékszö- • vetkezet egyesült. Számuk kilencre csökkent, működésük azonban már több mint 300 településre kiterjedt és tovább szaporodott a hálózati egységek, valamint a tagság száma is. A szövetkezeti pénzintézetekét az elmúlt év végéig az Országos Takarékpénztár felügyelte. Segítségükkel a takarékszövetkezetek igencsak „megtanulták a szakmát", hiszen nemcsak működési területüket fejlesztették még tovább, de a szolgáltatásaikat is. üzleteik a közelmúltban megjelentek a városokban, a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet Hird után kirendeltséget nyitott Vasason, a Hegyhátvidéke Takarékszövetkezet pedig Komlón, ezenkívül tervezik Pécs déli részének ellátását is. Kezdetben csak kamatozó betétek gyűjtésével foglalkoztak. Később a kör bővült, változott a takarékszövetkezeti betétek összetétele. Ami azonban még ennél is többet mond: részesedésük a megye-' összes betétállományából tavaly 21,6 százalék volt, ez jóval meghaladta az országos arányt. — A betétgyűjtést kedvezően befolyásolta a lakossággal kialakított közvetlen kapcsolat, tagjaink kötődése a szövetkezethez, a helyi tanácsi és gazdálkodó szervekkel való jó együttműködés — mondja Kasza Tibor, a MÉSZÖV elnöke. — De segítette ezt a tevékenységet a megalakulás óta érvényesülő anyagi ösztönzés is. Kicsit más volt a helyzet a másik legfontosabb üzletágban, a hitelezésben. Itt a kisegítő és a háztáji gazdaságok szerepének erősödése hozott élénkülést. A lehetőségek különösen az utóbbi években változtak igen kedvezően, a takarékszövetkezetek egyre több célra és mind nagyobb összegben nyújtanak kölcsönöket. Kedvezőek a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztésére adható hitelek, közülük például az állattartásra, a gyümölcs- és zöldségtermelésre, vagy a kisgazdaságok gépellátásának javítására igénybe vehető lehetőségek. De kaphatnak kölcsönt a kisiparosok, kiskereskedők, a családot alapító fiatalok, sőt az idei év második felétől már az OTP-vel azonos feltételek mellett nyújtanak építési hitelt is. A baranyai takarékszövetkezetek az országban elsőként kezdtek el foglalkozni biztosítási díjak beszedésével és üzletkötéssel. Tevékenységük azóta még tovább bővült, ma már az állomány kezelése mellett a kisebb károk rendezésére is vállalkoznak. Az utóbbi időben jó néhány olyan szolgáltatást is elvégeznek, amely gyakran csak minimális hasznot hajt, vagy egyáltalán nem hoz nyereséget. Hogy mi mindennel foglalkoznak még a falvak bankjai? Szervezik az autóklub tagságát, árusítanak könyvet, to-' tót 'és lottót, devizát, kifizetik a felvásárolt termények és állatok ellenértékét, együttműködnek az idegenforgalmi szervekkel, helyet biztosítanak társasutazásokra. Ferenci Demeter
