Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-20 / 77. szám

2 Dunántúli napló 1985. március 20., szerda / Genf és az MX-rakéta Március 12-én megkezdődtek Géni­ben a szovjet-amerikai tárgyalások a nukleáris és az űrfegyverkezés há­rom, egymáshoz szorosan kapcsolódó témaköréről. Hogy milyen lesz majd a könnyűnek éppenséggel nem Ígér­kező párbeszéd kimenetele, azt most még nehéz volna megmondani. Min­den azon múlik: vajon oz amerikai fél kész-e a kölcsönösen elfogadható fegyverzetkorlátozási megállapodások kimunkálására, avagy teljesíthetetlen feltételeket támaszt, a katonai erőfö­lény megszerzésére törekszik? Az előjelek kedvezőtlenek. A Rea- gan-kormány ismét csak nyomást pró­bál gyakorolni a Szovjetunióra, és ezt nem is nagyon titkolja. Erre utal az a tény, hogy a Genfben januárban megtartott külügyminiszteri találkozón kialakult egyetértés ellenére megkí­sérli elkülöníteni az űrháborús előké­születeket (az erre irányuló kutatási programokat) a napirendre tűzött más kérdésektől. Az sem túlságosan biz­tató, hogy Washington a katonai erő növelésében, a fegyverkezés fokozá­sában látja a majdani leszerelés zá­logát, jóllehet nyilvánvaló, hogy ez képtelenség. Az amerikai kormány az október el­sejével kezdődő 1985—1986-os költ­ségvetési évre minden eddiginél na­gyobb összeg, 313,7 milliárd dolláros hadikiadás jóváhagyását kéri a tör­vényhozástól. A kongresszusban, per­sze, még egy ideig eltört a kötélhú­zás - tekintettel a közel 200 milliár­dos államháztartási deficitre -, és nem lehetetlen, hogy a honatyák itt- ott némileg lefaragják a katonai ki­adásokat. Ha lesznek is kurtítások, az elmúlt évek tapasztalata szerint na­gyon valószínű, hogy a kormány ke­resztülviszi akaratát és megkapja a szükséges pénzt a hadászati csapás­mérő erők valamenyi elemének minő­ségi fejlesztéséhez. E programok egyike az utóbbi he­tekben megint előtérbe került MX tí­pusjelzésű interkontinentális ballisz­tikus rakéták ügye. Voltaképpen milyen fegyverről van szó? Az MX-ek 86 tonnásak, mintegy 11 ezer kilométer hatótávolságúak, s tíz, külön-külön nagy pontossággal a célra irányítható 600 kilotonnás töl­tettel vannak felszerelve (egy kiloton- na azonos ezer tonna hagyo­mányos robbanóanyag ener­giájával). Hogy valami elkép­zelésünk legyen egy-egy töltet rombolóerejének nagyságáról, elegendő csupán arra utalni, hogy az 1945-ben Hirosimát elpusztító amerikai atombomba az MX-ének mindössze harmin- cadát tette ki. Az MX-ek mindegyike - tíz robbanófejjel számolva — együttesen olyan pusztító erőt képviselnek,-amely 300-szor múlja felül a közel négy évtizeddel ezelőtt első­nek alkalmazott amerikai nuk­leáris fegyver megsemmisítő hatását. Telepítési módjáról az el­múlt években meglehetősen szenvedélyes viták folytak oz Egyesült Államokban. Végül az az elgondolás kerekedett felül, hogy az MX-eket az eddig szolgálatban álló Minuteman- rakéták mintegy 2—2,40 méter vastagságú, megerősített be­tonfallal védett silóiban helye­zik el. Mint látható, az Egyesült Államok felső politikai és ka­tonai vezetése mindenáron olyan előnyös helyzetbe szeret­né hozni hadászati támadó erőit, hogy a „megnyerhető” atomháború elméletével össz­hangban feltétlenül biztosítsa Lengyel felszólalás Stockholmban Közös erőfeszítésekre van szükség, hogy le lehessen küz­deni a nehézségeket és elfo­gadható megoldásokat talál­junk - jelentette ki hétfőn Wlodzimierz Konarski, Len­gyelország képviselője az eu­rópai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel, továb­bá leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó stockholmi konferen­cián. A lengyel nagykövet bírálta a NATO-országok legutóbbi, megújított javaslatait, mert ezek - értékelése szerint - nem tartalmaznak' semmilyen új elemet, nem előmozdítják, hanem hátráltatják a konfe­rencia munkáját. A NATO-or­szágok március 8-án korábban beterjesztett munkaokmányai­kat összegező szerződésterve­zetet terjesztettek elő. Megfigyelők rámutatnak, Ír­ja a lengyel hírügynökség, hogy a NATO úgynevezett ér­telmező javaslatai inkább el­ködösítették a nyugati állás­pontot, ahelyett, hogy tisztáz­ták volna. A NATO-országok az általuk előterjesztett mun­kaokmányokat átfogó javaslói­ként kezelik, noha nem dol­gozták ki azokat alaposan, és azt bizonygatják, hogy ezzel megkönnyítik a tárgyalásokat. A szocialista országok, vala­mint a semleges és az el nem kötelezett államok ezzel kap­csolatban ellentétes véleményt vallanak. Filipov Moszkvában A szovjet kormány meghívá­sára kedden munkalátogatás­ra Moszkvába érkezett Grisa Filipov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, Bulgária miniszter- elnöke. A vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. Kedden a moszkvai Kreml­ben megkezdődtek Nyikolaj Tyihonov és Grisa Filipov meg­beszélései. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa el­nöke kedden Moszkvában tár­gyalt Grisa Filipovval, a BKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Bolgár Népköztársaság minisz­terelnökével. A találkozón elé­gedetten állapították meg, hogy a szovjet-bolgár kapcso­latok eredményesen és dina­mikusan fejlődnek, jól szolgál­ják a két nép és a szocialista közösség érdekeit. Nemzetközi kérdésekről foly­tatott eszmecseréjük megerő­sítette a Szovjetunió és Bulgá­ria nézetazonosságát a kül­politika alapvető kérdéseiben. Hangsúlyozták, hogy a nagyon bonyolult nemzetközi helyzet­ben — amelynek kialakulásáért az imperializmust és elsősor­ban az Egyesült Államokat terheli a felelősség - különö­sen fontos a szocialista orszá­gok biztonságának, gazdasági és védelmi erejének erősítésé­vel, a Varsói Szerződésen be­lüli együttműködésével össze­függő kérdések. A szovjet kormány a Kreml- oen villásreggelit adott a bol­gár miniszterelnök tiszteletére. Ezen Nyikolaj Tyihonov és Gri- >a Filipov pohárköszöntőt mondott. A tárgyalások befe- .eztével a bolgár kormányfő lazautazott. ♦ BUENOS AIRES: A chilei emberi jogok bizottsága do­kumentumban leplezte le az Egyesült Államok kormányza­tának, az ENSZ Emberi logok Bizottsága legutóbbi genfi ülésszakán tanúsított képmu­tató magatartását. A Buenos Airesben nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint Washington á chilei juntát elitélő határo­zat ellen szavazott. Mindez azután, hogy Chilében ame­rikai személyiségeket tájékoz­tattak a junta emberi jogokat súlyosan sértő intézkedéseiről, többek között arról, hogy több mint ötezer személyt börtö- nöztek be vagy zártak kon­centrációs táborokba politikai okokból. Új-Delhiben folytatott tárgyalásokat a jugoszláv kormányfő. Képünkön: Milka Planinc (balra) Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök társaságában (Telefotó — KS — DN) + GENF: A Genfben egy hete elkezdődött, az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások újabb teljes ülésére került sor kedden délelőtt a szovjet ENSZ-misszió épületében. A megbeszélésen megvitatták, miként lehetne elindítani az érdemi vitát munkacsoportok keretében. ♦ MOSZKVA: A szovjet kor­mány meghívására kedden moszkvai látogatásra érkezett Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminiszte­re. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminisz­ter fogadta. ♦ BAGDAD: Kedden Irak és Irán tovább támadta egy­más polgári célpontjait. Köz­ben újabb légitársaságok je­lentették be teheráni járataik szüneteltetését. Délután a különböző légitársaságok, köz­tük a Lufthansa, az AIR Fran­ce, és az osztrák légitársaság mintegy 1500 külföldi állam­polgár elszállítását kezdték meg. Kedden az iraki légierő- bagdadi közlés szerint - folytatta az iráni városok bom­bázását. Az iraki jelentést a teheráni rádió megerősítette. Iráni részről azt jelentették, hogy a kora reggeli órákban — immár negyedszer — föld- föld rakétákkal lőtték az iraki fővárost. Szerződések aláírásával fejeződött be Reagan amerikai elnök kanadai látogatása. Képünkön: az amerikai politikus Mulroney kanadai kormányfő (jobbra) társaságában. (Telefotó — KS — DN) Kommentár Veszélyes fordulat Reagan befejezte kanadai látogatását Éles hangú, szovjetellenes kijelentésekkel fejezte be ka­nadai látogatását Ronald Reagan amerikai elnök. Meg­nyilatkozása annál is inkább nagyobb feltűnést keltett, mert beszédében ugyanakkor azt mondta, hogy George Bush alelnök „jó tárgyalást" foly­tatott Moszkvában Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtit­kárával a múlt héten. Brian Mulroney kanadai kormányfő is pozitívan értékelte saját moszkvai megbeszélését. Ro­nald Reagan ózonban most arra hívta fel Kanadát, hogy az Egyesült Álamokkal együtt „álljon ellen a szovjet agresz- sziónak". Az elnök ismét azzal igye­kezett megvádolni a Szovjet­uniót, hogy megszegi a fenn­álló leszerelési szerződéseket: Olyan szovjetellenes formulá­kat használt, amelyek hosz- szabb idő óta nem szerepel­tek nyilvános beszédeiben. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nem hunyhat szemet, a szerződésszegések" felftt. Reagan kijelentései Mulroneyt is láthatólag kellemetlenül érintették: a kanadai minisz­terelnök a nagyhatalmak kö­zötti közeledés, a leszerelési tárgyalások fontosságát húzta alá saját beszédében. Ugyancsak kínos meglepe­tést okozott a vendéglátóknak Caspar Weinberger hadügy­miniszter: a kanadai televí­ziónak adott interjújában ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok, „ha a szükség meg­kívánja”, nukleáris rakétákat telepít a szomszédos ország területére. Ronald Reagan kénytelen volt leinteni had­ügyminiszterét. Rakétatámadás az iraki főváros ellen, ádáz harcok a Tigris-folyó nyugati partján létesült iráni hídfőállás kö­rül, iraki bombák Teheránra — aggasztó hírek. Amitől tartott a világ közvéleménye, az elmúlt napokban igazo­lást nyert: az 1980 óta elhú­zódó konfliktus egyre inkább kiterjed és mind veszedelme­sebb méreteket ölt. A harci cselekmények föl- gyorsulásával párhuzamosan á diplomácia újabb és újabb erőfeszítéseket tesz a hábo­rúba keveredett két ország önmérsékletének fölkeltésére. Az ENSZ — ki tudja, há­nyadszor — szeretné elérni, hogy legalább a polgári la­kosság szenvedését és ártat­lan áldozatainak számát va­lamilyen módon mérsékelje. Pérez de Cuellar főtitkár er­ről tárgyalt az iráni külügy­miniszter-helyettessel és Irak állandó ENSZ-képviselőjével. Mindkét ország kérte a vi­lágszervezet befolyásának latba vetését a konfliktus rendezéséhez, de eddig a közvetítési kísérletek és az ENSZ felhívásai sikertelenek maradtak. Közben Bagdadban járt Husszein jordániai uralkodó és Mubarak egyiptomi elnök. Békés körülmények között en­nek a találkozónak az adott volna különös jelentőséget, hogy az 1979-ben bekövetke­zett szakítás, a Camp David- ben aláírt egyiptomi—izraeli megállapodás óta Egyiptom nem áll diplomáciai kapcso­latban Irakkal. Amman múlt év őszi „nyitása”, vagyis a jordániai—egyiptomi viszony rendezése óta szóbeszéd tár­gya, hogy az időközben Wa­shington által elvetett Husz- szein-tervhez Jordánia sze­retné megszerezni Irak támo­gatását. Erről'a témáról most bizonyára kevesebbet tár­gyaltak a bagdadi csúcsta­lálkozón, s érthető okokból inkább a harctéri helyzetet tekintették át. Irán is fontos tárgyaláso­kat kezdeményezett. Velajati külügyminiszter az ország két fontos szövetségesének: Szí­riának és Líbiának a veze­tőivel folytatott eszmecserét. Van valami jelképes ab­ban, hogy a front déli ré­szén szinte áthatolhatatlan mocsaras vidéken is súlyos harcok folynak. A két ország, noha a csaknem öt éve tar­tó háborúban rendkívül tete­mes ember- és anyagi ál­dozatot szenvedett, döntést nem tudott kicsikarni. A konfliktus mostani veszélyes fordulata joggal kelt aggo­dalmat: a világnak ebben a térségében a háború továb­bi kiterjedése beláthatatlan következményekkel járhat. Gyapay Dénes Az Ütinformtól kapott tájé­koztatás szerint a Sopron, Fer- töszentmiklós és Kőszeg térsé­gében kedd estére már nem­csak a főutakat, hanem a mel­lékutak nagyrészét is megtisztí­tották a hóakadályoktól. Vas megyében a keddi havazás és az óránkénti 80-90 kilométeres sebességű széllökések gondo­kat okoztak az áramellátásban és a telefonszolgáltatásban egyaránt. A postai légvezeté­kekre tapadt hó súlya alatt és az erős szél miatt több mint 400 telefonoszlop megdőlt, il­letve kifordult helyéből. A rend­kívüli időjárás következtében mintegy ötven Vas megyei tele­pülésen némultak el a telefo­nok. A Soproni Postaigazgató­ság szerelői azonnal megkezd­ték a munkát. Az áramszolgál­tató vállalat szerelői is nagy erőkkel dolgoznak a megron­gálódott villamosvezetékek helyreáilitásán. magának az abszolút fölényt és védettséget egy ilyen nuk­leáris összecsapás „túlélésé­hez”. Lényegében a „hadászati védelmi kezdeményezés"-nek nevezett űrhadviselési előké­születek és az MX-ek gyorsí­tott ütemű telepítésével kap­csolatos tervek ugyanazt a mögöttes szándékot takarják. Az USA egy általa megbízha­tónak vélt kozmikus „védelmi pajzs” birtokában valamikor o jövőben nem tartaná kizárt­nak az első „lefejező" csapás mérését a potenciális ellen­félre anélkül, hogy tartania kellene a megsemmisítő visz- szavágóstól. Más kérdés ter­mészetesen, hogy a Szovjet­unió az efféle törekvéseket nem nézné tétlenül és az ame­rikai „csillagháborús" elképze­lésekre megtenné o szükséges ellenlépéseket. Képünkön: A többlépcsős rakéta berendezéseinek elvi vázlata. Az orr-részben helyez­ték el a megadott célokra irá­nyítható tíz nukleáris robbanó­töltetet. (Fotó: MTI külföldi képszolgá­lat - Spiegel - KS) Serfözö László alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents