Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-20 / 77. szám
1985. március 20., szerda Dunántúli napló 3 Tűzesetek Az egyedülálló, magatehetetlen idős férfi a házban lelte halálát: rászakadt a tűz következtében alázühanó födémszerkezet, a füst és a tűz is közrejátszott a tragédiájában. A tűz bekövetkezése várható volt, hisz mór hét éve figyelmeztettek arra a kéményseprők: a hivatalos tanúsítványon fehéren-fe- ketén az állt, hogy a kémény nem gáztömör és éghető anyagú faszerkezet van közel építve a kéményhez. Éveken át nem lett baj, hogy nem javították ki a kéményt, ám februárban bekövetkezett a tűz- tragédia. A tulajdonosok legtöbbje vár és reménykedik, hogy nála nem következhet be ilyesmi, tehát nem tesz semmit a megelőzés érdekében. Pedig a kéménybe épített, vaav az annak közelében lévő gerenda, más faszerkezeti anyag a nagy hőtől előbb- utóbb meggyullad és lángba borítja az egész házat, mint Vejtiben is az idős ’embernél. Vagy mint Pécsett az a családi ház, amely ugyancsak kéménybe épített gerenda következtében égett le, és az Állami Biztosító 320 000 forintban állapította meg a kárt. Ilyen ok miatr keletkezett lakóháztűz Kóróson is. A nagyharsányi lakásban áramszünet'volt, a fiatalember gyertyát gyújtott, azt a hamutartóba helyezte és az ágyra tette — amikor ismét lett áram, otthagyva az égő gyertyát, átment a másik szobába tévézni. A gyertyaláng 23 ezer forint értékű szobaberendezési tárggyal és anyaggal csökkentette a tv-néző vagyonát. A pécsi háziasszony talán a túlzott pedantériájának „köszönheti", hogy kiégett a konyhája. A tűz oka? Elnyomta az égő cigarettát a hamutartóban, azt beöntötte a műanyag szemetesvödörbe és elment otthonról. Úgy látszik, nem nyomta el jól o parázsló csikket! Vagy, ha nem önti be az egészet a műanyag szemetes- vödörbe, nem ég ki a konyhája. így 42 000 forintos tűzkárt állapított meg nála a biztosító. A konyha és annak berendezése húzta a rövidebbet, amikor a férfi a pécsi lakásában a bekapcsolt villanytűzhelyen felejtette a melegítésre odatett ételt — a kár 47 100 forint. A pb-gázpalack cseréjénél belobbant a gázelegy a szigetvári Oroszlán étteremben és. négy ember szenvedett súlyos, illetve könnyű égési sérülést. Mohácson a jugoszláv gyártmányú Siesta rendszerű gózhályhában lobbant be a pa'ack hibás tömítése miatt kiszivárgó gáz, égett a szoba berendezése — ketten sérültek meg, a becsült kár 40 ezer forint. Pécsett, a Hajnóczy utcában égett ki egy földszinti lakás, mert nem zárták el a gáztűzhely csapját és a kiömlő qáz belobbant. Jócskán akadt dolga a tűzoltóknak Mohácson, a Temaforgnál a rongytépő qépsornál ideqen anyag került a porelszívó rend- •szerbe és az felizzott állo- potban jutott a porkamrába — a porzsákok eléqtek. A korábbi porkamrarobba- nások is tanúsítják: nem fordítanak elég figyelmet a biztonsági előírásokra. Kémesen az S—100-as Skoda karosszériáját he- peszteáék. ám nem voltak elég körültekintőek — teljesen kiégett az autó utastere. Pécsett két lakástü- zet is okozott qyerek: az • eqyikben a 12 éves kislány kísérletezett a gyertyával és1 a gyufával, a másikban a gyerek „csak" játszott a gyufával . .. Amiből keveset szállít az Ipar Még fehér holló a fehéráru Értjük egymást? A metakommunikáció Az olcsó árut gyorsan elkapkodják a vevők. Nincs elegendő. Ezért korszerűsítette az elmúlt évben a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az olcsó cikkek forgalmazásával kapcsolatos irányelveket, elkészült az alacsonyabb árfekvésű és ezen belül az úgynevezett fehéráruk cikklistája. Olcsónak a húskészítmények kilónként 76 forintos áron számítanak, a sajtok 68 forintig. De idetartoznak a kisebb csomagolású húskrémek, sertés- és marhomájkrémek, ízesített szörpök, az árpagyöngy, a repceolaj, olcsó kekszek, őrölt kávékeverékek, édességek, teaízesítő, az 1 kg-os csomagolású liszt és kristálycukor, a félliteres, másfél százalékos zsírtartalmú tej stb. A „fehér termékeknél" a dísztelen csomagolóanyag, a takarékperselyés kismalaccal felhasználása teszi lehetővé a mintegy 10 százalékkal alacsonyabb fogyasztói árat. Körülnéztünk, hogy alakul Baranyában az olcsóbb élelmiszerek kínálata. *- Az olcsó termékek cikklis- tája lassan öt éve ismert - mondja Arató Márton, a Me- csek-FÜSZÉRT Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese. — A legújabbat februárban ismertettük a vállalati értesítőben. A napokban a négy baranyai fiókunknál áruforgalmi ellenőrzést tartunk, a boltokat pedig üzletszerzőink járják, akik a legkisebb boltba is havonta legalább egyszer eljutnak. De nemcsak rajtunk múlik az, hogy megfelelő mennyiségű és választékú olcsó áru kerüljön a forgalomba. Az igény ugyanis évről évre nő, majdnem két-háromszorosa mindig a bázisévinek, a vállalatok termelőkapacitása viszont ennek nem mindig tud eleget tenni. Ráma margarinból tavaly 10 százalékkal többet szereztünk be, mint 1983-ban, mégsem volt elég. A repce étolajból év közben mindössze 3-4 hónapig folyamatos a szállítás. Jelenleg is levelezünk a Növényolajipari Vállalattal, hogy egész évben megkapjuk ezt a főzöolajat. De#ugyanígy ellátási gondok vannak a teaízesítővel, a paradicsomitallal, a natúrlecsóval, a súrolóporral (VIM). A tojás-, a WU2 és a gyermeksamponból tavaly 37 százalékkal rendeltünk többet, de ez is kevésnek bizonyult. Ugyanígy jártunk a babaszappannal is. * Az összes húskészítmény 66 százaléka az olcsó áruk kategóriájába tartozik, a folyamatos ellátást nem tudjuk mindig biztosítani - tájékoztat Pálmai Zoltán, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. - A tepertőbeszerzési gondjainkon nem sokat enyhít az a kis mennyiség, amit a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól vásároltunk. Az olcsó húsoscsonf, belsőség és zsírszalonnából a szállítás a megrendeléseknek csak 50 százalékát teszi ki. De ugyanez a helyzet a baromfiaprólékkal is. — Előrecsomagolt termékek? — Főként a hurka, a májas, a virsli és a mélyhűtött baromfi. A tőkehús csomagolását az iparnak kellene megoldania, ez a boltban nagyon sok élőmunkát igényel. Másrészt légtelenített csomagolást kell alkalmazni, mert különben a nyershús levet ereszt. — Hogyan oldják meg a boltokban a nagyobb kiszerelésű áruk szétcsomagolását? — Ha kéri a vevő, átcsomagolják. * A Csemege Kereskedelmi Vállalat kertvárosi lila ABC- áruházában a megnyitás óta rendszeresítették a tőkehús és a húskészítmények előrecso- magolását. — Milyen a vásárlói igény az előrecsomagolt tőkehúsra? - kérdeztük Scheller Ferenc üzletvezetőt. — A csomagolt húsból o december havi fogyasztástalapul véve februárban már nyolcvan százalékkal több fogyott el. Sertésből hetente 15 mázsát, marhából 5 mázsát és belsőségből napi 1,5 mázsát értékesítünk. A karajt 2-4-6-8 szeletes csomagokban, a combot 40 dekagrammostól az 1 kilogrammosig kiszerelésben értékesítjük. Az üzletben három ember foglalkozik ezzel. Van egy szakképzett hentesünk, ő csak bont, két eladónk pedig csomagol, osztályoz, mér és áraz. Ök egész nap csak ezzel foglalkoznak. A Húsipari Vállalat naponta szállítja a hentesárut és a tő- keihúst. Esténként a megmaradt csomagokat felbontjuk, lehűtjük és másnap reggel újracsomagoljuk. Ezzel a meny-* nyiséggel a délelőtti szállításokig ki tudjuk elégíteni az igényeket. Körbejártuk az áruházat. A hűtőpulton legalább négyféle előrecsomagolt szalonna, 15- féle sajt, tepertő és egyéb hús- készítmények. De megtaláltuk a 0,5 kg-os árpagyöngyöt, búzadarát és kristálycukrot is. A másfél százalékos zsírtartalmú tejből naponto 40 litert kap az áruház, és ez el is fogy. Nem hiányzott a polcokról a natúrlecsó, a paradicsomital, az ízesített szörpök, a halkonzerv és c kisdobozos májkrémek sem. Aki pedig tojás-, vagy WU2 sampont, Biopont vagy Biomixet keres, azt is megtalálja. Marton Gyöngyi Lehalkított tévékészülék képernyőjén beszégető vitapartnereket látva, bár beszédüket nem halljuk, sokat megérthetünk egymáshoz való viszonyukról, érzelmeikről, a képernyőn folyó történésről, ha pusztán viselkedésüket, te kintetüket, arcjátékukat, gesztusaikat figyeljük. Más helyzetben úgy látjuk, két ember nagyon jól megérti egymást szavak nélkül is, tekintetük, arcuk, testtartásuk „beszél", információt ad a másiknak. Felmerül a kérdés, mi is történik ilyenkor valójában? A köztudat számára ma is csak a beszéd az emberek közti érintkezés, jelzésváltás, kommunikáció igazán lényeges eszköze, holott az ezzel foglalkozó kutatások szerint legalább ilyen fontos mindennapi érintkezésünkben a nem szavakkal történő kommunikáció. Számos olyan emberi megnyilvánulás van, amely egy másik ember felé irányuló közlés, információ eszközéül szolgálhat. Ki ne tudná, hogy merev arcunk, vagy éppen ellenkezőleg, mosolyunk, biztató, barátságos tekintetünk, meleg hangunk pontosabban kifejezheti érzelmeinket, mint talán nehezen megfogalmazott mondataink. Másrészt hiába erősítgetünk szavainkkal szere- tetet, szerelmet, ha ennek ellentmond unott tekintetünk, közönyösen csengő hangunk, türelmetlen gesztusaink; a másik ember nem a szavaknak fog hinni, fontosabbnak értékeli a nem beszéddel történő, de annál „beszédesebb", akaratlanul is kibocsátott jelzések együttesét, melyet — kis egyszerűsítéssel - metakommunikációnak nevezünk. A metakommunikáció elmélete szerint a beszélgetőpartnerek beszéddel párhuzamosan, akaratlanul, spontán metakommunikativ jelzéseket is adnak egymásnak, amelyek a szavak, a beszéd tartalmát minősítik; megerősíthetik, ugyanazt közölve — ilyenkor hiteles igazán, amit mondunk — módosíthatják értelmét, sőt ellent is mondhatnak neki. Jellemző példa az ellentmondásos kommunikációra az udvarlója közeledését szavaival elhárító, tiltó, azonban metakommunikációjával — tekintetével, mimikájával, gesztusaival azt bátorító nő viselkedése. Ha ellentmond egymásnak a szóbeli közlés és az azt kisérő metakommunikáció, akkor az utóbbi a fontos, az igazi közlést ez közvetíti. Milyen eszközei lehetnek a metakommunikációnak? Az arcjáték, a mimika számos jelzést, érzelmi állapotot közvetíthet, a mosoly minden ember számára ugyanazon pozitív érzelem kifejezője, míg más mimikái jelzések, a kacsintás, a szemöldökráncolás különböző kultúrákban mást jelenthet. A tekintet irányulása, a lesütött szem, a „szemezés" ugyancsak metakommunikativ funkciót szolgálhat, jelzés lehet. A hangszín, a hangsúly, hanglejtés, a szavak sorrendje önmagában is közölhet kételyt, érzelmet, és különös jelentőségre tesz szert, ha a beszélők nem látják egymást, például telefonbeszélgetés során. A kézmozgások, gesztusok, a testtartás különösen fontos metakommunikációs eszköz egyes kultúrákban, az olaszok, vagy spanyolok heves gesztikulálá- sa, élénk kézmozdulatai különösen szembetűnnek, ha a faorcú, visszafogott, gesztusokkal alig jelző angolokhoz hasonlítjuk őket. A beszélgetés során jelzés, lehet egymás számára a partnerek térbeli távolságtartása, érzelmi kapcsolatot, hatalmi különbséget fejezhet ki. Kommunikációs zavarokhoz vezethetnek a különböző néphez tartozó beszélgetőpartnerek eltérő távolságtartási szokásai,, sokszor anélkül, hogy tudnák,, igazából mi is a bajuk egymással. A beszélgetés során a múltra, a partnerek által ismert összefüggésekre történő utalásoknak is kommunikatív szerepe lehet. A metakommunikációs jelzések részben veleszületettek, és minden ember számára ugyanazt jelentik, részben kulturálisan módosítottak, illetve tanultak, alapformái a gyermekkor fontos kapcsolatai során épülnek be a személyiségbe. A metakommunikáció segítségével igazodunk el a világban, alakíthatunk ki és tarthatunk meg emberi kapcsolatokat, rajta keresztül értesülünk arról, hogy környezetünk értékrendjében hol helyezkedünk el, visszajelentéseket kapunk magunkról. Aki nem jól érti mások metakom- munikatív jelzéseit, ■ az ügyetlenül mozog a világban, bizonytalan, hiába ismeri a „viselkedési szabályokat", az emberek között mégsem kelt jó benyomást, kapcsolatai szerencsétlenül alakulnak. A másik ember igazi megértését, a helyzetébe való beleélés képességét, az alkalmazkodást segíti a sok szálon futó me- takommunikativ jelzések minél! pontosabb észlelése, feldolgozása. Ezt a készséget csoportos tréningmódszerekkel fejleszteni lehet, részben tudatosítható, s lehetővé teszi önmagunk ellentmondásmen- tesebb, hitelesebb kifejezését is. Dr. Fekete Sándor Előre csomagolt olcsó hurkák és virslik o lila ABC-ben Széles sarló ragyog a Nap közelében Az „esthajnalcsillag,, Testvérbolygónkat, a Vénuszt az ókori emberek a szépség és a szerelem istennőiéként tisztelték. Kopernikusz a XVI. század végén bebizonyította, hogy nem a Föld, hanem a Nap körül kering. Galilei pediq o világ első csillagászati távcsövével azt is látta, hogy sokszor sarló alakú, tehát nem önálló fényforrás. A Föld és a Nap közötti pályán kering, 19 havonként kanyarodik be a két égitest közé. Éppen mdst, április 3-án kerül a Nappal együttállásba. Ekkor nagyjából egy egyenes vonallal összeköthető lenne egymással sorrend szerint a pöld, a Vénusz, a Nap, a Merkur és a Mars, mindnyájan nagyjából a Halak csillagképe előtt. A Vénusz felszínét az űrhajózás korszakában elsősorban a szovjet szondák vallatták. Felszínén -j- 470 fokos a meleg, légköre százszor nagyobb nyomással nehezedik a talajra, mint ahogy a légnyomást a Földön érezzük. Jelenleg is halad feléje egy szovjet VEGA- szonda, mely műszereket bocsát le rá, majd tovább megy a Halley üstökössel tervezett randevúra. Felhőtlen égbolt esetén most napnyugta után könnyen megkereshető az égen, mert ez a legfényesebb égitest. Napról napra hamarabb lenyugszik a Nap után. Az április 3-i együttállásnak az az érdekessége, hogy e dátum előtt és után pár napig sík vidéken fél órával a Nap után nyugszik le a horizont alá, de fél órával a Nap előtt már felkel. 3-án 8°-kal lesz a Naptól északra, így ezúttal1 sarló alakja nem fogy el, egy ívperc széles sarló ragyog a Nap . közelében. Észrevételéhez tanácsos színházi látcsövet használni, azzal azonban a Napba nézni tilos, nehogy szemünk károsodjék! Ez a különleges helyzet csak háromévenként ismétlődik néhány napra. Most igazán „est- hajnalcsillag'* lesz. Április második hetében már csak hajnalcsillagként fogja gyönyörködtetni az embereket. Dr. Tóth László V ij FI — c* ij- 1 cf ff O fi fi a C\ \ Ej Cf f f iw 11
