Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-11 / 68. szám

1985. március 11., hétfő Dunantait napló 3 Nyugtalanító hírek, a szom­szédos Somogy megyében tá­madásba lendült az influenza, úgyhogy vasárnaptól a kórhá­zakban mór el kellett rendelni a látogatási tilalmat. És Bara­nyában? Szerencsére tömeges megbetegedésről, járványról még nem beszélhetünk, ámbár a betegség vírusai már hoz­zánk is elérkeztek, a pécsi or­vosi ügyeleteken az elmúlt szombaton és vasárnap, ha nem is nagy számban, de inf­luenzaszerű tünetekkel jelent­keztek betegek. Főként a fia­talabb korosztályokat, a hu­szonéveseket veszélyezteti a most felbukkant A-vírus, illetve annak H3 N2 altípusa. A betegeket egyelőre az ilyenkor szokásos gyógyszerek­kel, gyulladásgátló és lázcsil­lapító tablettákkal, cseppekkel, iC-vitamin tablettákkal látják el. Antibiotikumokat csak szö­vődmények fél lépte esetén használnak. Az orvosok szerint más lesz a helyzet egy hét múlva, ami­kor várhatóan Pécset és Bara­nyát is eléri a járvány, miután a Dél-Dunántúl megyéiben oda-vissza közlekedő emberek széthurcolják, terjesztik a víru­sokat. Abban az esetben, ha a rendelők forgalma hét köz­ben megszaporodna, aggasztó méreteket öltene, létszámukban megerősítik az orvosi ügyelete­ket. Ahhoz, hogy az influenza el­kerüljön, ki-ki maga is sokat tehet, ha megtartja az orvosok ilyenkor szokásos intelmeit: fo­gyasszunk sok folyadékot, le­hetőleg forró teát, gyümölcsö­ket, C-vitamint, táplálkozzunk jól, hogy a szervezetünk ne gyengüljön le a kelleténél jobban. Mindezeken felül tar­tózkodjunk és mozogjunk so­kat a szabadban, a friss leve­gőn, kerüljük a zsúfolt helyi­ségeket M. Z. Tavalyi elegtelenek Romlott az élelmiszerek minősége Bajok a baromfi zsigerelésével, tisztítottságával Gyári ízű házi kenyér A mulasztók maguk kérték a helyszíni bírságot Milyen volt a tavaly aszta­lunkra került és elfogyasztott élelmiszerek minősége? Erről állított ki bizonyítványt nap mint nap a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás. Most elké­szült a tavalyi ellenőrzések ösz- szegezése, dr. Kacskovics Mik­lós igazgatóhelyettest kérdez­tük, mi'k a legfőbb tapasztala- tck. — Ellenőrzéseink tükrében az előző évhez képest vala­melyest romlott a megyében előállított és forgalmazott élel­miszerek minősége. 1983-ban állomásunk 1059 mintát vizs­gált, a kifogásolt tételek ará­nya 8 százalék, 1984-ben 1124 mintából 99-et találtunk szab­ványon alulinak, a kifogásolási arány tehát 8,8 százalék. Ez romlást jelez, hozzátenném azonban, ez még mindig jobb arány, mint az országos átlag — összegezett az állomás igaz­gatóhelyettese. Ami a részleteket illeti, vi­szonylag kevesebb hibával ta­lálkoztak, tehát jobb minősé­gűek voltak a cukoripari, a do­hány-, az édes-, a gabona-, a hűtő-, a konzerv-, a sör-, a szesz-, a tej- és az üdítőital­ipari termékek. Továbbra is sok a kifogásolnivaló a baromfi-, a hús-, és sütőipari termékek, továbbá a forgalmazott zöldsé- gefc-gyümölcsök tekintetében. A baromfinál főként a fa­gyasztott csirke és pecsenyeka­csa zsigerelésének, a darabolt baromfihúsok tisztítottságának hiányosságait tették szóvá. A húsiparban némileg javult a minőség, ám előfordult, hogy állami vállalatunktól gyengén fűszerezett, nem megfelelő ál­lományú készítmények kerül­tek ki a kereskedelembe. A kisebb húsüzemekben nincs mi­nőségellenőrzés, nem működik laboratóriurji, így gyakran elő­fordult, hogy nagy víztartalmú, ugyanakkor alacsony fehérje- tartalmú töltelékárut állítottak elő. A sütőiparban több üzem­ben kezdték meg a házi jelle­gű kenyér sütését, az állomás szakembereinek tapasztalatai szerint a kilogrammonkénti 12 forintos ár és a minőség még nincs mindenhol összhangban. A forgalmazott zöldségeknél- gyümölcsöknél a legtöbb hibá­ért a kereskedelem a felelős, <3 leggyakoribb hibák: a gyü- -mölcsök romlása, kis mérete, a burgonya vírusos szennyezett­sége. Az elmúlt évben végül is a fogyasztók nagy tételű, súlyos megkárosításával nem találkoz­tak. A kisebb hibák előfordulá­sa esetén az állomás figyel­meztetést alkalmazott. Ez a szankció a legtöbb esetben már hatásosnak bizonyult, ugyanis a vállalatoknál alkal­mazott újabb gyakorlat szerint a vizsgálati díjat a vétkesre terhelik, így a mulasztóknak a legkisebb hiányosság esetén is jelentős — 500—1500 forint­nyi — összeget kell fizetniük. Az állomás tavaly 129 esetben figyelmeztette a gyártókat, fe­gyelmi javaslatot 45, szabály­sértési feljelentést 9 esetben kezdeményezett, kilencszer helyszíni bírságot vetettek ki, maximálisan 500 forint hatá­rig. Érdekes, a termelők a hely­színen felfedett hibák esetén maguk kérték a helyszíni bír­ságot, mert szabálysértési fel­jelentés esetén az illetékes ha­tóságok ennek a tízszeresét is kiszabhatják. Miklósvári Zoltán Famíves céhet alapítanak Babaházat épít a fafaragó A Népművészeti Egyesület megyei területi szervezete szom­baton tartotta közgyűlését. Az egyesület egyik tagja., Hajda György Zsigmond fafaragó, a népművészet ifjú mestere, öt kérdeztük ez évi terveiről: — Hadd kezdjem egy olyan munkával, amit most fejeztem be. A Janur. Pannonius Múze­umban, ahol 4 órában restau­rátorként dolgozom — egyebek mellett — két hétig próbálkoz­tam egy régi vosláda felnyitá­sával. Végre sikerült. A sok erő­feszítést fel tudom használni faragás közben is. Hajda György Zsigmond több országos pályázató; nyert fabú­toraival, használati eszközeivel. Azon ritka mesterek közé tar­tozik, akik nyírfakéreggel is dol­goznak. — Komoly terveim vannak erre- az évre. Miközben egy mű­emlék jellegű, századfordulós, kúriaszerű klasszicista épületet újítok fel magamnak, részt ve­szek a Budapesti Tavaszi Fesz­tiválon, a Mesterek utcájában. A helyszínen egy nagyobb tár­gyat szeretnék készíteni, farag­ni, közben pedig használati tárgyakat (fűszertartókat, kana­lakat) árulok. Készülök a ha­gyományos nyíregyházi Orszá­gos Népművészeti Kiállításra, ahol 1983-ban „gránátalma díja;- kaptam faeszközeimért. Indulok a siófoki kézműves pá­lyázaton is. Mivel több közület is rendelt tőlem és néhány társamtól munkát, Famíves céh elnevezés­sel gazdasági munkaközössé­ge; alakítunk. így elkészíthet­jük a mozsgói szabadidőpar­kot, ahol o tervek szerint fából lesz tekepálya, nagy méretű sakk és mászóka is. Talán még ebben az évben elkezdhetjük a pécsi Nevelési Központ III. számú óvodájának udvarán egy „babaház'' készítését is. Bozsik L. Gonosztevők az üveg harangban A középkori Kínában ugyan még nem ismerték a stressz fogalmát, de a hatásáról már sejtettek valamit. A legnagyobb gonosztevőket különösen ke­gyetlen és hosszadalmas tortú­rával végezték ki: üvegharang­ba állították őket, s ezt a ha­rangot nagy dorongokkal kon­gatták, amígcsak a delikvens bele nem halt az egyre elvisel­hetetlenebb hanghatásba. Ko­runk tudománya azóta megál­lapította, hogy 60 decibelnél erősebb zaj esetén az emberi szervezet stresszes állapotba kerül, megnő az adrenalin­szintje, az energiafelhasználás csökken, az egész szervezet egyre fokozódó feszült várako­zó állapotba kerül. Az emberi környezet gyors ütemű elszennyeződése miatt a kutatók az utóbbi évtizedek­ben sorba vették a veszélyfor­rásokat, illetve azokat a felté­teleket, amelyek az emberi nem fennmaradásához szükségesek. Ebben a sorban a tiszta levegő, tiszta víz mellett a zajszennye­ződés kiküszöbölése is szerepel. Világszerte fokozódik a küz­Nem szűnt meg a csendrendelet Szomszédbosszantás rezesbandával Kemény csaták nyikorgó ágyon delem a zajszint csökkentésé­ért. Nálunk is mind több zajos munkahelyen költenek millió­kat olyan berendezésekre, ame­lyek kordában tartják a deci­beleket. A küzdelem másik frontján, a magánélet szférájá­ban pontosan ellenkező elője­lű „fejlődés” tapasztalható az erősebb hanghatás kifejtésére alkalmas hangfalak elterjedé­sével. A csendháborítók elleni védekezés — akár jogi eszkö­zökkel is — indokoltabb mint valaha, mégis elterjedt Pécsett az a pletyka, hogy a csendhá- borítás megszűnt szabálysértés lenni. Nos, erről a városi tanács igazgatási osztályának sza­bálysértési csoportja semmit nem tud: március elejéig eb­ben az évben 35 csendhóborí- tási szabálysértésben jártak el. A kiszabott bírságok összege 1000—1500 Ft között mozog. Valószínű, hogy ezt a mesét azoknak a zenés szórakozóhe­lyeknek a gazdái tafálták ki és terjesztették, akik éjszakába nyúlóan üvöltő zenével szóra­koztatják vendégeiket, s a kör­nyék lakóit. Hogy mennyire érzékenyeb­bek lettünk a zajokra, illetve, hogy mennyivel több az ilyen eset, azt jól jelzi az is, hogy néhány éve szabálysértési sta­tisztikában külön rovatot kellett adni a csendhóborításnak. A lakóházi szomszéd bosszantó hangoskodáson kívül a legtipi­kusabb esetek a részegek éj­szakai utcai randalírozásai. Vannak furcsa esetek is: rezes­banda névnapi koncertje a kertvárosi panellakásban, gyerek ugróbajnokká képzése a szomszédok feje fölött. A legfurcsább eset ugyancsak panellakásban történt. Az egy emelettel lejjebb lakó fiatal- asszony nem bírta elviselni a felette lakó fiatalasszony tújsá gosan is rendszeres és intenzív szerelmi életét, mivel az a ke­mény csatákat nemcsak puha de nyikorgó ágyon folytatta Ebből az ügyből azonban vé­gül is becsületsértés lett, mert tiltakozását olyan jelzőkkel minősítésekkel hozta a zajkeltő lakótárs tudomására, hogy azo­kat nem viseli el a szégyenlős nyomdafesték. D. I. Bérlőközösségek! flz otthon­szeretők vállalkozása Bérlőközösség - még mindig inkább csak fogalom. Vállalko­zás? Újszerű partnerkapcsolat? Mindkettő. S egy PIK-es szak­ember szerint „Ez a jövő." A valóság az, hogy Pécsett a bér­lőközösségeknek egy éves múlt­juk van. A kettőből egyről, a Perczel utcairól már valóban csak múlt időben beszélhetünk, az első évfordulóján közös megyezéssel megszűnt. Maradt egy. A pécsi Lahti utca 5-7-ben a lakóközösség annak idején leltárral vette át az épületet a kertvárosi ház- kezelőséatől, és vállalta, hogy állja a közüzemi költségeket, abból a pénzből, amelyet a házkezelőség minden hónap­ban átutal a bérlőközösség OTP számlájára (ez a befize­tett lakbérek ötven százaléka), és vállalta, hogy megszervezi a ház takarítását. — Hoayan zárták az első évet? lói költötték a pénzüket? Felelős aazdái voltak a lakó­házuknak? SCHMIDT MIKLÓSNÉ, a kö- zösséa ügyintézője: — Huszonkétezer forint van a számlánkon. A tavaly befolyt százhúszezer forintból negyven- hétezer forintot takarítottunk meg. Karácsonykor 25 000 fo­rintot osztottunk szét a lakók között. ^ Aki többet dolgozott, 1600 forintot is kapott, volt aki csak hatszázat. Azóta már ő is ásott a ház körüli parkban, s akik eddiq kimaradtak a mun­kából, többen szóltak, miben segíthetnek. Nagyon jó közös­ség a miénk. — Tavaly klubot terveztek. — Készen van. Tavasszal új­ra lejárunk, most nincs fűtés. — Hogy érzi magát a bérlő- közösség? — A közgyűlésünkön én is megkérdeztem, mindannyian úgy határoztunk, folytatjuk. A közösség költségvetéséhez van kieqészítenivalója BÓLYI MARIÁNAK, q házkezelőség ve­zetőjének : — A szép megtakarítást az­zal érték el, hogy társadalmi munkában takarítanak, nem kell munkabért, s járulékot fi­zetniük. Ami viszont nekem gondot okoz, az a rengeteg ad­minisztráció. Annak idején ér­tesítettem a közüzemi vállala­tokat, hogy a díjakat a bérlő- közösség fizeti. Nem vették fi­gyelembe. Továbbra is PlX-től vonják le, írom a leveleket: a vállalatom pénzügyi osztályá­nak, aztán kérem a közössé­get a számla egyenlítésére. Nem lett kevesebb a gondom ezzel a lakóépülettel. Valóban ez az egyik legjobb közössé­günk, de hogy nincsenek kö­vetőik, azt elsősorban abban látom, hogy magának a kö­zösségnek is sok a papírmun­kája, mintha kisvállalatként működne, ugyanakkor a cégek nem tekintik partnernek őket. Hasonló okok miatt szűnt meg a Perczel utcai közösség. Nem volt olyan lakó, aki felelősség­gel vállalhatta volna a szin­te könyvelői számba menő munkát. Egyszerűbbnek látták a lakók társulását feloszlatni. Ami megmaradt, sikerült a ház tisztántartását a házkezelőség- gel közösen megoldani. A jövő mégiscsak az lehet, amit a Lahti utcaiak diktálnak. az ingatlankezelő vállalat nem zárkózik el, számít az újabb jelentkezésekre, de az egyszerűsítés, a továbblépés útját közösen kell megtalálni. Gáldonyi M. Támad az influenza Meg nincs tömeges megbetegedés Együnk sok gyümölcsöt, legyünk sokat a szabadban

Next

/
Thumbnails
Contents