Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-10 / 39. szám
% it Sugouicon, pihenőben A jégtörés forró pillanatai Amikor majdnem menteni kellett a jégtörőt Munkájuk: árvízvédelem A Duna-partról néha szinte játékszernek tűnik egy-egy jégtörő — egyébként vontató —, különösen, ha árad a víz és a hajó a kisebbik fajtából való. A bajai Súgót a Jégtörő IX. és III. félszélességig átéri, mellettük a kisebb Marcai mentőcsónaknak tetszik. Pár órája pihenőben vannak. Kiérdemelték: hosszú és kemény műszakjuk zárult le a héten. — Fő feladatunk — mondja Tóth István, a Kilences kapitánya — segíteni a biztonságos jégbeállást, illetve az olvadásnál, leúszásnál azt, hogy a jég ne torlódjon fel. Vagyis amit csinálunk, az árvízvédelem: a víz térfogatának többszörösére hizó jég ugyanis szűkíti a medret, akadályozza o lefolyást, s ha felülről lefelé még torlódik is, több méter vastag jégdugók is kialakulhatnak. Ennek a flottillának ráadásul külön feladata is volt: a Paksi Atomerőmű vízellátásának biztosítása. A 660 lóerős motor hajtotta hajók 20—25 centiméteres jégben — ilyen van még a Súgón — simán elmennek, de „döngölve" 3—4 méter vastag torlaszt is képesek megbontani. Mi az a döngölés? Ha beindítják a hajó orrán és tatján lévő, ellenirányban túlsúlyos lendkereket, a jég többnyire enged a többszáz tonnás hajótest orsós, csavart mozgásának ...- Kaland? Romantika? Nehéz pillanatok? — Dunoföldvór és Paks térségében teljesítettünk szolgálatot — mondja a Ml-as kapitánya, Berendi Gábor. — Mi mentettük ki a Greilenstein nevű osztrák hajót és három bárkáját. Pontosabban: amikor ezek a jégbe fagytak, majd áradáskor felemelkedve elszabadultak, a tolóhajót, amely lefelé ment, egyik bárkájával a Sió-torokba vontattuk, a másik bárkát kikötöttük a part mellé. — A legnehezebb perc az volt, amikor hirtelen megindult a jég ... Hajnali öt óra volt, az erőmű fölött álltunk, a hidegvizes csatornánál. A több százezer köbméteres jég egyszerre megindult, és félig o partra tette a hajót. Ha nincs a motor, teljesen felrak minket a partra — ilyenkor jó össze pakolni a holmit: ha ugrani kell, ugorhassunk... A jégtö rőt már csak a helikopter mentheti. Dél felé jár — mögöttünk a konyhában Vinkó Sándorné hajószakács foglalatoskodik. — Az ellátást magunk intézzük — mondja. — A hajósok szeretik a fűszeres ételt, a pörköltet, rántott húst, a borsos, babérleveles „téli” salátát, de a palacsintát, a tejfölös étke két sem vetik meg. Most javítás következik Baján, aztán, amúgy igazi hajósmódra: „ki tudja, merre", végig az egész Dunán ... Varga János Megtartani a nézőt! Az értékekért egészségünkkel, Mibe kerül a színház- és mozijegy? K özlemény adta hírül január 19-én, hogy „átlagosan 15 százalékkal differenciáltan és fokozatosan” emelkedik a színház- és mozijegyek ára. Körkérdést intéztünk Dél-Dunántúl színházaihoz, színházi bérletes előadásokat bérletben adó művelődési házaihoz és moziüzemi vállalataihoz: hogyan oldják meg a helyárak emelését. Nógrádi Róbert, o Pécsi Nemzeti Színház igazgatója: — A Művelődési Minisztérium irányelveket ad ki erről, addig is végiggondoltuk megoldási lehetőségeinket. Fontosnak tartjuk, hogy ne kelljen „felhajtani" árainkat, mert a közönség egy részét kirekesz- tenénk a színházból. Amennyiben az élet nem kényszerít bennünket az ellenkezőjére, áraink változatlanok maradnak. 33, 40, illetve 50 forint a maximum, egy-egy kategóriában legfeljebb ez utóbbiban lehet 5 forint változás fölfelé. Ebben az évadban sem a bérlet, sem a szóló jegy óra nem lesz drágább. Kaposvár, Csiky Gergely Színház, Vájná Pál ügyvezető igazgató: — Még mi sem foglalkozunk a gyakorlati tennivalókkal. Ha a végrehajtási utasítás az át- laghelyár — ez nálunk 29,50 forint — 15 százalékos emelését szabja meg, akkor azt a megoldást választjuk, amire a színházaknak eddig is volt joguk saját hatáskörükben: az olcsóbb helyárak — 10 forint — maradnak, a drágábbak növekednek 50-ről 55-re, A bérletek ára nem. Nagykanizsáról, a Hevesi Sándor Művelődési Központból Papp Ferenc igazgató így tájékoztatta a VDN olvasóit. Ősszel - ha a színházak emelnek, s ha mi nem tudjuk kigazdálkodni — egyes előadások szóló jegyei többe kerülnek majd: egy budapesti vígjáték esetleg 120-ba, egy kaposvári vagy egerszegi dráma, melyet művelődéspolitikai szempontból fontosnak tartunk, 70-be. A diák- és gyerekelőadások ára 20 forint marad. A mozijegyek árának emelésére is készül központi irányelv, addig is több megyei vállalat alternatívákon dolgozik. Pozsgai Miklós, a Baranya megyei Mozíuzemi Vállalat igazgatója az irányelvekre várva nem tartotta időszerűnek a tájékoztatást. A Tolna megyei Vállalat igazgatója, Sajgó Fe- rencné a kérdésre — hogyan emelik a jegyek árát? — így válaszolt: „egyelőre sehogy, a tavalyi helyárakkal dolgozunk. Kaposváron Iványi Béla igazgatóhelyettes elmondta: a magyar filmek és a művészi, köz- művelődési szempontból fontos filmek belépője változatlan marad, csak az úgynevezett kiemelt forgalmazású filmek helyárait emelik, vagyis a kifejezetten szórakoztató, például kalandfilmekért kell többet fizetni, kb. 30 forint helyett 35 forintot. G. T. Cseri László felvétele Változik az ember testalkata. Gyermekeink egyre magasabbak, miközben testalkatuk egyre vékonyodik. önmagában mindez nem szenzáció: a humánbiológiai irodalomból immáron közismert tény. De az, hogy a szülők foglalkozása és jövedelme (!) jelentősen determinálja gyermekeik testmagasságát és testsúlyát — már elgondolkoztató. A zömmel értelmiségi szülők gyermekei általában magosabbak, mint a fizikai foglalkozású szülőké. S ez a tendencia már két és fél éves kortól szembetűnő! Mindezekről dr. Tahin Tamással, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docensével beszélgetünk, oki a fiatalok fizikai és mentális egészségének társadalmi tényezőit vizsgáló team vezetője, koordinátora. — öt évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia a fiatalokkal kapcsolatos kutatások startján minket bízott meg avval, hogy o fizikai-mentális kérdéskört vizsgáljuk. Az indok: az ifjú generáció egészségével — életmódjával — baj van. Figyelmeztetett erre a korosztály halálozási számarányának növekedése, az egyre elharapódzó olkoholizálás, drogélvezet. Kutatásaink összefoglalását április elején-közepén elkészítjük, s az állami vezetés asztalára rakjuk. Sok-sok boranyai és megyén kívül élő kutató — orvos, közgazdász, jogász, pszichológus-pszichiáter — szívós munkája nyomán rajzolódott meg a életünkkel törlesztünk Nagyra nő a gyerek moi fiatalság: $ úgy vélem, társadalmunknak kötelessége szembenézni a tényekkel. — Ezek szerint az, hogy egyre magasabbak a jövő generációi — mindössze a vizsgálat kuriozitása? — Ha úgy vesszük, igen. Sokkalta nagyobb baj, hogy önpusztító életet élünk. Az anyagi javak megszerzése közben elfelejtünk önmagunkkal törődni, s az autóért, lakásért, hifi-toronyért nagy árat fizetünk: egészségünk egy-egy darabjával, végső esetben életünkkel is törlesztünk az OTP-nek. Hadd támasszam ezt alá néhány adattal. A fiatalok és a középkorú népesség egészségi állapotának olyan durva mutatóiban, mint a halandósági arányok, jelentős romlás következett be. Szinte már mindenki tudja: a sorkötelesek körében végzett vizsgálat azt mondja, hogy a 18—24 évesek egyharmada alkalmatlan vagy csak korlátozotton alkalmas katonai szolgálatra. De azt már kevesen, hogy az alkalmatlanság nem elsősorban erőnléti okokra, hanem sokkal inkább az idegrendszer és az érzékszervek betegségei, a pszichés zavarokra vezethető vissza. A gyermek, aki sem a családban, sem a tanulói környezetben nem tudja gyermeki gondjait „feloldani", szorong. A túlterhelt pszichikum tiltakozik, s félelmetesen komoly dolog, hogy e nebulók 10 százalékát máris úgy kellene nyilvántartani, mint veszélyeztetett réteget, akiknél nagy a valószínűsége annak, hogy az alkoholizálók- hoz, szipózókhoz, drogélvezők hoz csapódnak! — Egyértelmű: a bajok gyö keiei életmódunkban, életvite lünkben keresendők . .. — Minden társadolmi váltó zás meghozza a maga, egészséget romboló hatását: felgyorsult életritmusunkkal nem mindenki tud versenyt futni. A z utóbbi évek minden szigorítása ellenére magas táppénzes esetszám azt igazolja, hogy az orvoshoz fordulók legnagyobb ré sze ténylegesen beteg, s valahol sántít a tömegkommunikáció által eddig tükrözött, táppénzcsalókat ostorozó felfogása — Áprilisban a jelentés elké szül; a mói megtette kötelessé gét. Hogyan tovább? — Nem lennék tudományos kutató, ha nem hinnék ab bon, hogy e társadalomvizsgá lódcs nyomán nem történne változás. Mi döntéselőkészítő munkát végeztünk az Akadémia kutatási főirányának keretében, s e kutatások iránti igényt a legfelsőbb politikai-állami vezetés fogalmazta meg. Ez garancia arrci nézve, hogy oz öt év nem volt hiábavaló. A POTE Marxiz mus—Leninizmus Intézete köré tömörül kutatók összeforrott csapatát sem szeretnénk szél ne!< ereszteni; a hatalmas isme rét- és adathalmaz további fel dolgozásra, eaves részterületek további vizsgálódásra várnak Kozma Ferenc A krahedli, a kétliteres, a félliteres és a pikoló Ahol a szóda még dupla buborékkal készül Gyermekkori emlékeim dédelgetett része - a szódás érkezése ... a régi pécsi, macskaköves utcákon csattogtak a lovak patái. Megállt a kocsi, a hajtó egy kézicsengőt rázva felemelkedett a bakról, és te- nori hangon kiabált: Itt a szóódás! a szóódás! Kinyíltak a házak kapui és az asszonyok a gyerekekkel együtt sorbaálltak a szódáért. Vitték haza bor mellé a rózsaszínű, kéig sárga és fehér szódásüvegeket. Kétliteres, literes, félliteres, hasas üvegek álltak a ládákban. A kávéházban pedig kis pikolós szódásüvegekből a vendég maga tölthette ki a kísérőt. . . Aztán az évek jöttek-men- tek. A lovakat az autó, a szikvizeseket a szifon és a patron .kiszorította a piacról. — Csak részben, mert mi is igyekszünk lépést tartani a korral — szakította félbe merengésemet Somlai László szik- vízkészítő kisiparos. - Én több mint húsz éve vagyok szódás. Folytatom a szülői mesterséget, mert édesapám, Somlai Nándor ugyanebben a Tol- buhin úti épületben kezdte a szakmát 1929-ben. Akkor még az emberek tudták, hogy kitől, milyen szódásüveget kapnak — homokkal volt a kisiparos emblémája rámaratva. Ma már senki nem isméri meg a magáét... Az apám készítette a krahedlit és a belevalót az édesanyám főzte ki nagy üstökben . .. — Mi az a krahedli? — Konyhanémetséggel mondva: szeszmentes üdítő ital, szörp. Édesanyám főzte a szörpöket — málna-, narancs- és citromízű volt —, abba került a szénsav. Hogy jól tartson - egy golyó zárta el belülről az üveg száját. Persze, hogy fogyott, és itták a felnőttek és a gyerekek. Én is gondoltam rá, hogy gyártani fogom ismét - megkaptam már az engedélyeket is hozzá úgy, hogy az üveggolyót ezüst-arany fóliával letakarva védem meg a portól. Gyárthatnám, lenne is keletje, de ... — Honnan venné hozzá az üvegeket?- Hót, ez az. Az édesapámtól maradt rám 500 darab ilyen üvegr Megvan a gép is hozzá. De honnan venném az üvegek pótlását, ha valaki nem adná vissza? Tudja, a régi szódásüvegeket is sokan gyűjtik. Én is már csak mutatóba őrzök színes, két- és egyliterest, meg pikoló-méretű szódásüveget. Hej, ha gondoltam volna az ötvenes években, hogy egyszer még nagy keletjük lesz! Tudja, teherautószám vitték a MÉH-be, és törték apró darabokra ezeket. Magam is csak mutatóba tartottam meg tízet, aztán kettő maradt. A régi üvegeket Csehszlovákiában csináltatták a szikvizesek, és ott maratták rá homokkal a nevüket is. A krahedlis üvegek is onnan valók. Még a sima, literes szódásüveg, és a hozzá való műanyag alkatrész beszerzése is gond. Azért még sokan isznak igazi, „dupla buborékos" szódát. Én havonta 30 000 liternyit szállítok a környékbeli lakosságnak, intézményeknek és vállalatoknak. Rajtam kívül még öt szódás dolgozik a városban. Ennek ellenére sok az ellátatlan terület. És persze ló helyett gépkocsival szállítunk. De a csengő és a kiabá lás maradt. . . Adóm Erika vasárnapi 3
