Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-10 / 39. szám

Panoráma ARAB ÉJSZAKÁK Geo Kretschmer bajor színésznő játssza az „Arab éjszakák" új tévéfilmvál­tozatának főszerepét. Klauss Lemke rendezése az arab mesék fantasz­tikus képtelenségeit hang­súlyozza. (Képünkön: Cleo Kretschmer, aki eddig a Palmer cég manökenje volt.) MÜKÉNÉ/ HOMBÁR Görög régészek az egy­kori Mükéné közelében egy 3200 évvel ezelőtti, kupolás sírbolt mellett ko­rabeli, leégett gabonatá­roló nyomaira bukkantak, ahol sok agyagedényt lel­tek. Ebben az időben kez­dett hanyatlani a müké­néi kultúra. JEGYREKORD. A szabadtéri színházak történetében legnagyobb jegyelővétel jelzi az ér­deklődést az 1985. évi bergenzi nyári fesztivál iránt. Január 31-ig 36 ezer jegyet vettek meg. A program: Mozart: Va­rázsfuvola, Bellini: Puritá­nok, Albee: Ki ölte meg meg Virginia Woolfot? és Strauss: Denevérének ba­lettváltozata, Roland Petit és balettegyüttesének pro­dukciója. MICSODA ÉJSZAKA! Boto Strauss „A park" címmel átírta a Szentiván- éji álmot, „a modern né­ző számára". A bécsi Burgtheaterben Shakes­peare soktitkú erdei éj­szakájának helyszíne ez­úttal egy félhomályos par­kocska, Puck ferdehajlamú és — a kritika szerint — az egész produkció gon­dolatilag unalmas, ráadá­sul szájbarágós, csupán Horst Zankls rendezése nyújt néha elragadó szín­padi látványt. (Földessy) Emőke nagyon csinos lány Fotómodellek lesznek A meztelenség nem furcsa, a természetes mindig szép Emőke nagyon csinos lány. Mit csinos? Kimondottan szép, az a típus, aki után korra való tekintet nélkül megfordulnak a férfiak. Barna hajú, diszkréten sminkelt arcú, zöldes-kék sze­mű, remek alakú, s ami talán a legfontosabb, sajátos karak­terű jelenség, akiből nem hiányzik a charme sem. Végh Emőke egy azon lányok közül, akik Budapesten a Grazorek stúdió G. M. K. fotómodell tan­folyamát kezdték el a hét ele­jén. — A barátnőm íratott be, a felvételin megfeleltem, így most öt hónapig tanulom azokat a tudnivalókat, melyek nélkülöz­hetetlenek ahhoz, hogy fotómo­dell legyen valaki. Hogy mik ezek? Mozgás, fodrászat, smin­kelés, s a gyors átváltozás meg­tanulása. Hisz a fotózások kö­zött nincs sok idő arra, hogy az arcunkat, hajunkat az álta­lunk reklámozott termék hangu­latához igazítsuk. Arra a kérdésre, hogy szép­nek tartja e magát, szerényen azt válaszolja, hogy átlagos­nak, s hozzáteszi, ebben a munkában inkább a karakter­nek jut főszerep. — Manapság egyre nagyobb az igény az aktfelvételekre. Nem zavarja majd, ha mondjuk egy naptáron látja meztelen testét? — Nem, egyáltalán nem, hisz ami természetes, az min­dig szép. Egyébként naturista vagyok, nekem a meztelenség nem furcsa. Vörös Antal László fotóripor­ter, a gmk mindenese mondja, hogy a munkaközösséget egy éve alakították reklámfotók, grafikai munkák készítésére, divatbemutqtók szervezésére. Nem kis vállalkozásról van szó, hisz idén például 25 millió fo­rintos forgalmat terveznek. Hogy mi adta az ötletet a fotó- modellképzéshez? — Nagyon nagy hiány van jó fotómodellekből, s az egyez­tetésük is nehéz, Így rákénysze­rültünk, hogy tanfolyamot szer­vezzünk. Nagy volt az érdeklő­dés, 450 lány jelentkezett, akikből 85-öt vettünk fel, az átlag életkoruk 17 év. A lányok hetente 2x3 órát járnak, taná­raink a legjobbak, a fodrá­szunk háromszoros magyar baj­nok, a mozgást például egy Amerikából most visszatért táncművész oktatja. Az öt hó­nap elteltével, miután okleve­let szereztek az artistaképző iskolában, a lányokat foglal­koztatjuk, szeptemberben pedig újabb tanfolyamot indítunk, amire fiúk is jelentkezhetnek. A lányokról készült felvételi adatlapokat nézegetjük, me­lyek hátlapján mindenkiről portré- és aktfotókat tűztek. Sokan érettségiztek, néhányon a gimnáziumot hagyták ott a tanfolyam kedvéért, a többség dolgozik. A budai villa nagy­szobájából diszkózene hangja szűrődik át a fodrászszobába. A mozgástanár erőteljes uta­sításokat ad, korrigálja a hi­bákat, a lányok emelik formás lábukat, testük különböző póz­ba csavarodik, karjukat lenge­tik, egy órán át megállás nél­kül. Havasi Jenniferrel az óra után beszélgetek. Egy lány, aki már proli fotó­modell Vörös Antal László felvétele — Arra nem számítottam, hogy milyen keményen kell dol­goznunk, de nagyon érdekes, s biztos, hogy hasznos is lesz. — Szülei mit szóltak? — Anyukám örült neki, apu­kám nem is tudja, hogy ide járok, neki nem mertem meg­mondani, — mondja: a nyúlánk, hosszú hajú lány... Roszprim Nándor A jövő játéka... Rubik: 2000-ben a játék olyan lesz, mint az élet A Diotorő próbaszünetében... Újvidéki balettmester Pécsett Újvidéken begyakoroljuk a Csárdáskirálynőt, aztán nekivágunk a világnak Gjviüéki bolet‘mesterrel, Zivo- jin Novkowal készült a Pécsi Balett társulata a Diótörőre; Csajkovszkij balettjét február 9- én mutatják be Tóth Sándor ko­reográfiájával. A Novkowal való közös munka annál is in­kább érdekes, mivel az újvidéki Szerb Nemzeti Színház tagja az orosz, pontosabban a moszk­vai iskolán nevelkedett, és sok tapasztalatot szerzett más euró­pai országok színházaiban is. A próba végeztével pályájá­ról kérdezem Novkovot. Dráma­ér, balettszakot végzett Újvidék színházi középiskolájában, a ba­lettet válosztotta, és tizennyolc évesen tagja lett a Szerb Nem­zeti Színháznak. Mindig korak- terszerepeket táncolt, Jogát és Tybaltot, szólótáncosként vagy pedia együttesével fellépett az NSZK. Belgium, Luxemburg szín­padain, táncolt Rómában és Kairóban. —• öt évvel ezelőtt lett idő­szerű, hogy váltsak a pályán, s egy évet Moszkvában töltöttem. A bolettakadémia koreográfusi, balettmesteri és koreológiai kurzusait látogattam, és ott vol­tam oz összes moszkvai próbán, előadáson. Azt hiszem, ez utób­biakon tanultam a legtöbbet. Láttam a Bolsoj teljes évj reper­toárját, a legkitűnőbb mesterek próbáit, majd hazatérve asszisz­tensként kezdtem el dolgozni a színházamnál, ahol egyébként is mindig működik egy moszkvai balettmester. A múlt nyáron Olaszországba hívtak egy-egy rövid időre balettmesternek: a veronai Arénába, valamint Co- taniába és Udinébe. — Szavaiból úgy tűnik, hogy ön elsősorban a klasszikus ba­lettel foglalkozik ... — Voló igaz, bár a jugoszlá­viai balettfesztiválon Ljubljaná­ban már jelentkeztem modern koreográfiával. A fő területem azért a klasszikus balett ma­rod. Ebben szeretném kamatoz­tatni huszonöt éves táncosi múl­tam tapasztalatait. — Magyarországgal, Péccsel hogyan került kapcsolatba? — Sokszor jártam Budapes­ten, és nagyon lelkesedem az Operaház balett-társulatáért. Jó borátok vagyunk Dózsa Imré­vel, és ö ajánlott engem a Pé­csi Balettnek, örömmel jöttem Pécsre, hiszen ismervén a mo- gyar balett színvonalát, ez a fel­adat nagy kihívást jelentett számomra. Azt találtam, amire számítottam: egy minden szem­pontból remekül • felkészült együttest. — Hazatérése után mivel foglalkozik majd? — Be kell gyakorolnunk o Csárdáskirálynő táncait — ez az egy feladat vár még Újvidé­ken. Azután szeretnék ismét ne­kivágni a nagyvilágnak, de most már a családommol együtt. Fe­leségem balerina, mindig na­gyon sokai segített nekem, elég nagy már a kislányunk is, ezért együtt szeretnénk dolgozni olyen külföldi társulatoknál, amelyeknél a saját művészi fej­lődésünk is biztosíthotó. Gállos Orsolya A bűvös kocka őrületbe ker­gette a világot. Most az „Eu- réka” névre hallgató komputer- játék nem hagyja élni az an­golokat, franciákat, belgákat, Svájciakat — ezt is magyar csa­pat készítette, az Andromeda Software Ltd. számára. Huszon­ötezer fontot, avagy 250 000 francia frankot nyerhet az, aki először megfejti a játék talá­lós kérdését.-Milyen lesz a jövő játéka? A VDN kérdésére először Rubik Ernő válaszol: — Jól lenne tudni. Csak egy biztos, hogy 2000jben a játék olyan lesz, mint az élet. igazodik ahhoz, amit a tech­nika az állami-társadalmi szi­tuációk között produkál. Gon­doljunk csak arra, hogy az el­múlt 15 év mit adott, s akkor egyértelmű a következtetés: fantasztikus lehetőségek vár­nak ránk. A LEGO-t a mű­anyagnak köszönhetjük: azt a jól illeszthető, parányi alkotó­elemekből összeállítható gyer­mekbirodalmat fából vagy fém­ből nehezen produkálhatta volna az ipar. Az a komputer, ami nemrég még szobányi volt, a zsebben elfér. Abban is biztos vagyok, hogy az anyag meghatározó lesz. Adok eqy ötletet; próbáljunk meg olyan műanyagot előállítani, amely ha akarom, pu'ha és hajlékony, ha akarom, kemény és törik, úgy változtatja for­máját, mint a gyurma, színét, mint a kaméleon ... Biztos vagyok abban, hogy kétezerben is lesz bú­gócsiga, hajasbaba, pöty- työs labda és kisautó, mely utóbbit hároméves fiam kezé­ből kivenni ma lehetetlen. A NOVOTRADE Rt. cégveze­tője, Vető István említette. Fel­nőtt gyerek örömmel, szenve­déllyel ül a gép mögé, s old meg logikát ügyességet igénylő felad­ványokat. Bizonyíték erre, hogy cégünk terméke, az „Eureka" közel 70 000 példányban fo­gyott el Angliában, s legalább 200 000 ember gyötri magát a ködös Albionban. (Az Euréka sztorija: egy kristálykocka öt darabra hull, s meg kell keresni darabjait a történelem előtti időkben. Megtalálni egy telefonszómot, amelyet, ha feltárcsáz az öt kazettán átvergődő játékos, a vonal túlsó végéről valaki azt mondja: „Gratulálok, ön meg­nyerte a 25 000 fontot!" A te­lefonálás végső határideje: 1985. december 31.)- Az Euréka a számitógépes játékok top-listájának élére került... — Ez egyértelműen öröm. Kiss Donát és Császár András programozta, ki-ki maga csa­patával. S hogy miért siker ez? A NOVOTRADE-n kívül az an­golok nem találtak vállalkozót arra, akik hajlandók lettek vol­na 3 hónap alatt elkészíteni ezt a programot. Legutóbb egy középis­kolás kisdiák küldött ötletpá­lyázatunkra koimputerprogra- mot, Robert Stein, az Andro­meda Software Ltd. tulajdo­nosa rábólintott, százezer fo­rint fölötti előleget fizettünk, s a fiú, minden Angliában el­adott játékkazetta után kap még 10 százalékot... Lehet, hogy valamikor ő is csak vil- lanyvasútról álmodott! Kozma Ferenc Jogtalan haszon, vásárlók megkárosítása Fekete ügyek a szén és az építőanyag körül Eddig több mint egymillió forint feletti üzérkedésre derítettek fényt- Diót akar? Vagy mogyo­rót? - kérdezi sokaktól a rendkívül készséges fuvaros. Mármint hogy szenet. A megszólított tétován hall­gat egy ideig: nincs túl nagy bizalma a jelentkezőben, de szén sincsen... Végül rá­bólint, legyen. Akkor a fu­varos előkap a zsebéből egy szénkiutalást, mindjárt fel is rakodnak a tehergépkocsira, házhoz viszik a szállítmányt, a fuvaroztató meg csak hápog, amikor a pénztárcájába kell nyúlni... Ráadásul itt volt az árváitok zás. Amit ma megveszek, hol­nap drágábban adhatom el - többeknek jutott ez eszébe. Például annak a baranyai há­rom embernek, akik 600 má­zsa iszapszenet vásároltak Pé­csett — nyilván nem saját cél­ra. Csakhogy hasonlóképpen gondolkodott a másik oldal is, a kereskedelmi felügyelőség, a Tüzép Vállalat és a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdon védelmi osztálya is. Közös vizsgálódásuk eredmé­nye: megbízottak útján sokan vásároltak fel nagy mennyisé­gű tüzelőanyagot, hogy kellő haszonnal továbbadják. Jól­lehet, a szén ára kötött, vi­szonylag stabil a fuvardíj is (mennyiségtől, távolságtól füg­gően), ám a rakodás, az sza­badáras... És ha a fuvaros úgy adja el a megbízottai, ki­terjedt családja tagjai által megvett szénutalványt, hogy mindjárt a fuvarra is vállalko­zik, kiderül: többe kerül jóval a szén, mint amennyi jár érte. (A Tüzép igyekszik intézkedé­seivel ennek elejét venni.) Az ellenőrzés során eljutot­tak a szakemberek a görcsö­nyi Tüzép-telepre is, amelyet 1981 áprilisa óta szerződéses alapon üzemeltet két pécsi fiatalember, Ruppert Antal és Kóger Gyula. Érdekes dolgok­ra derült fény. Mint ismert: vi- szonteladás céljából magán- kereskedő, szerződéses üze­meltető a kiskereskedelemtől nem vásárolhat. Rupperték megtették: csaknem 100 000 forint értékű fűrészárut így ér­tékesítettek. Mindketten vettek egy-egy tehergépkocsit, üze­meltetésre kiadták megbízható embereiknek, akik viszont fu­varozásra váltottak iparenge­délyt. Ez már önmagában is jogosulatlan ipari tevékeny­ség. A szállítás során komoly haszon is jelentkezett. A két gépkocsivezető fuvaronként 100 forintot kapott, később a hasznot 25-75 százalékban osztották meg, Rupperték ja­vára. Kitaposták azt is, hogy a Görcsönyi Téglagyár két al­kalmazottjukkal kössön szerző­dést szénpor szállítására, egy- egy fuvarért a gépkocsiveze­tőknek a téglagyár 400 forin­tot adott, ebből 300 Ruppertet és Kógert illette. A dolog- jö­vedelmezőnek bizonyult: múlt év júliusában / például az előbbi 11 000 forint, az utóbbi 7000 forint tiszta haszonra tett szert, ujjúkat sem kellett érte mozdítani. Másik vonal a pécsi magán Tüzép-telep. Bernáth Ferenc­nél kérte fel Ruppert: váltson ki engedélyt építőanyag-kiske­reskedéshez. A két fiatalem­ber látta azután el áruval a pécsi telepet, mintegy kilenc hónapon át, összesen 825 000 forint értékű anyaggal. (Ezt a szabálytalanságot a kereske­delmi felügyelőség felfedte, megbüntette Bernáthnét, ettől kezdve megszűnt az áru áram­lása a görcsönyi telepről a pécsire.) A haszon persze itt sem maradt el: Bernáthné kis­kereskedelmi árrése 9,5 száza­lék lehetett, ebből 4,5 Rup- pertékhez vándorolt. Az eddigi vizsgálatok egy­millió forint feletti üzérkedésre derítettek fényt, ám az ár­szakértők még nem léptek munkába, vagyis az összeg le­het ennél magasabb is. Jog­talan haszon, vásárlók meg­károsítása — az említetteken kívül —: elég tarka a kép. Az ügyben a nyomozás a főkapi­tányságon folytatódik. Mészáros Attila E vasamapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents