Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-25 / 54. szám

A Dunántúli napló 1985. február 25., hétfő Európai ritkaság Erdősmecskéröl Pécsi vázlatkönyv címen vált ismertté Egyetlen példányt sem ismerek Európában olyan­fajta szobrászati vázlatgyűj­teményből, mint amit Boros László pécsi tanár ismerte­tett meg a hazai művészet­történeti kutatással. A gyűj­temény azóta Pécsi vázlat­könyv néven vált ismertté nemcsak idehaza, hanem Európa-szerte is. Ma. a pé­csi Egyházmegyei gyűjte­mény tulajdona. A bekötött 251 rajz a 17—18. század­ban a barokk kor szobrá­szainak szolgált mintául, s egy alkalommal Imre Mária néprajzkutató bukkant rá az erdősmecskei plébánián. Boros László pécsi ottho­nában forgatjuk e rejtélyes könyv merített papírlapjait a vörös krétával megrajzolt figurákkal. — Ilyen jellegű könyv egyelőre sehol másutt nem került elő - mondja a rajz- gyűjteményről. - München­ben és Innsbruckban csak vázlatlapokat őriznek. E vázlatok alapján faragtak a kor szobrászai, mesterről tanítványra szálltak ezek a lapok, és végül — a mi ese­tünkben — valaki egybekö­tötte valamennyit. Ezzel egyedülálló áttekintést ka­punk a 17-18. század kö­zép-európai szobrászati tö­rekvéseiről. Hogy mennyire használták ezeket a vázla­tokat, tanúsítja az is, hogy a könyv lapjai között meg­találtam az egykori szobrá­szok vésője nyomán lepat­tant faszilánkokat. Ezeket egy üvegben őrzöm, s idő­vel talán azonosítani tudom őket. — Két ízben jártam a sa­ját költségemen Ausztriá­ban, és a vázlatkönyv alap­ján több szobrot sikerült azonosítanom. A monogra­mok és a gyönyörű barokk vízjelek alapján négy, eddig ismeretlen szobrászt fedez­tem fel az osztrákoknak. A kiindulópont mindenképpen egy Schwanthaler nevű mes­ter műhelye Riedben. A ná­la tanult szobrászok kaptak a mestertől egy-két szobor­vázlatot, amikor felszaba­dultak. — Hogyan kerülhetett ez az 1664-98 közötti időből származó speciális rajzgyüj- temény a hódoltság utáni Magyarországra és éppen írdősmecskére?- Valóságos nyomozást kellett minden ilyen kérdés­ben folytatnom. Klimó György pécsi püspök hív ide Salzburgból egy szerze­test. Ez az ember végül Er­dősmecskére kerül, és ott is hal meg. Az ő adományo­zására utaló bejegyzés is áll a jegyzetkönyvben, így valószínű az ő alakja adja meg a választ erre a kér­désre.- Egy teljes dioptriát ron­tott a szememen ez a könyv — mondja végül Boros Lász­ló, de hangjában nincs pa­nasz. A pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző tanára, órák, túlórák, tanfolyamok között kell módot találnia a kuta­tásokra, a háromévenként lehetővé váló külföldi utak­ra. Rövidesen újabb mo­nográfiája jelenik meg, ez­úttal az Akadémiai Kiadó­nál a 18. századi pécsi szé­kesegyházról. Gállos Orsolya A cselgáncs és a táncszak ennél könnyebb E^yik helyen nlnce, maeutt ven Dunántúl rock and roll bajnokai Meghívás a Budapesti Tavaszi Fesztiválra „Még nem született meg az írásos irodalom, még nem volt festészet és szobrászat, az em­ber már táncolt. A tánc ősi összetett művészet" — írja a táncról Tüskés Tibor a „Test­vérmúzsák'' címmel megjelent kötetében. Az Amerikából származó, gyors ritmusú tánc, a rock and roll, a legújabbak közül való. Akrobatika, cselgáncs, tánc — külön-külön is van mindegyik­ben annyi fantázia, hogy ha műfajában versenyt rendez­nek, megtöltik a sportcsarno­kok lelátóit. A mindhárom mozgást magában egyesítő tánc — jóllehet a világ más részein évtizedek óta rendez­nek belőle nemzetközi verse­nyeket — nálunk most teszi első lépéseit a felnőtté válás felé. A rock and roll negyed- százada még a fiatalokat meg­fertőző, megrontó „bűnös” tánc, ma minden valószínűség szerint polgárjogot nyer úgy is, mint a társastánc-bajnoksá­gok kötelező és választható száma, de úgy is, mint az egyik legszebb sportág. — Ami a sportág hasonla­tot illeti, sok igazság van ben­ne — támasztotta alá feltéte­lezésünket Papp Viktor a Pécs Városi Sportcsarnokban, közel­múltban megrendezett első dunántúli rock and roll tánc­versenyt nyert páros férfi tag­ja. — Hosszú évekig cselgán- csoztam, s mit mondjak? Egy­értelműen hasznosítani tudom azokat a begyakorolt mozdula­tokat, amiket a tataminon ta­nultam, minthogy ott sem dol­goztattak meg jobban, mint itt a Vasutas Klubban egy-egy öt­perces táncpróbán.- Én sem előzmények nél­kül vállalkoztam a rock and rollra — kapcsolódik a beszél­getésbe Ruczek Yvett. — A pé­csi művészeti szakközépiskola végzős, táncszakos tanulója vagyok. így nagyon sok — még ha más jellegű mozgás után is — edzéssel készültem a táncra. Mintegy másfél éve találkoztunk Viktorral a Vas­utasban és egy éve táncolunk együtt. Mindezek után nem kis meg­lepetést keltett, hogy a Pécsi Vasutas Klub és Pécs Városi Sportcsarnok által meghirde­tett táncversenyen a zsűri a fiatal pécsi párost látta a leg­jobbnak a nagy tapasztala­tokkal, versenyrutinnal rendel­kező szombathelyi, veszprémi és pécsi párosok előtt, és sza­vazott nekik bizalmat a már­ciusi budapesti Fesztivál Kupán való részvételre. A Pécsett megrendezett du­nántúli elődöntőn • győzelmet aratott rock and roll párost március 24-én szólítják majd parkettre a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A Budapest Sport- csarnokban a Münchenben székelő rock and roll világszö­vetség támogatósával rende­zendő táncversenyen 15 ország legjobbjai mutatták be tudásu­kat, közöttük az olasz világ­bajnok és a nyugatnémet Európa-bajnok páros is. Kapu László Nemzet­közi állat­csere­bere Két kölyökjaguár az annyi, mint. . . jó néhány csodás színű, elbűvölően egzotikus tengeri hal. Egy keskenyszájú orrszarvú tehén pedig pont egy pár szé­lesszájú orrszarvú házas­párt taksál . . . Hogy mennyi az áruk forintban, márkában, pe­setában vagy akár yenben? Ez ma már egyre kevésbé érdekes. A világ állatkertjeiben jobbára más valutában számolnak. A különleges és kevésbé külön­leges vadak adás-vétele helyett inkább a csere a megoldás, így fordulhat elő, hogy a ljubl­janai állatkertbe Dél-Amerika, az őshazája helyett Magyaror­szágról érkezik két jaguár.- Az állatkertek szívesen cserélik a szaporulat azon ré­szét, amit nem tartanak meg továbbtenyésztésre — mondja dr. Fischer Antal, a Fővárosi Állat- és Növénykert emlősosz­tályának vezetője. - Ezek az állatcsere-listára kerülnek, me­lyet szinte a világon minden jelentősebb állatkert és állat­kereskedő megkap. Amit az egyik fél kínál, a másiknál ép­pen hiánycikk. Szerencsére — hiszen a ma­gyar állatkertnék sem éppen tömött a pénztárcája - így is kötődnek az üzletek. Az állatok ára - pénzben — ugyan ismert, de a valódi értéket mégis az határozza meg: hiánycikk-e éppen valahol. így aztán elő­fordul, hogy a várva várt jöve­vény éppen olyan országból érkezik, dhol soha nem volt honos. — Bizony, így történhetett meg — mondja Fischer dr. —, hogy tavaly mi küldtünk jeges­medvét Japánba. Sőt exportál­tunk kormoránt Svájcba, ahol ez a madárfaj szabadon él. Ugyancsak küldtünk gulipánt Rostockba, amit helyben is be­foghattak volna. Ennél már csak az hangzana szebben, ha Magyarországtól kértek volna oroszlánt Afriká­ba. Ilyen eset azonban nem történt. Nemrégiben újságcikk foglalkozott a szavannák kirá­lyának „árfolyamesésével”. Miszerint az oroszlán, sőt már a medve sem cikk. Az állatker­tek telítettek e két nemes vad­ból, s csak ímmel-ámmal gon­dozzák, etetik őket. .. — Ez nem így van. Való igaz, jelenleg nincs szükségünk több oroszlánra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elvonjuk tő­lük a kellő táplálékot, elha­nyagoljuk őket. Az állatok jó állapotát mindenkor az bizo­nyítja, hogy képesek-e szapo­rodni. Nos, a mi oroszlánja­ink képesek, olyannyira, hogy néha bizony születésszabályo­zással kell élnünk. A medve pedig a mi árulistánkon hi­ánycikk. Vinnének belőlük kül­földi és hazai artisták is. — Artisták is szerepelnek a vevők között? — Szép számmal. Büszkék le­hetünk rá, hogy állatkertünk­ben nőtt fel Jubile, az indiai elefánt, a későbbi porondok csillaga. Ugyancsak tőlünk ke­rült ki Komlós híres oroszlán­csoportjának néhány tagja. Az egzotikus állatok iránt nemcsak szakemberek, artisták érdeklődnek. Sokan szeretné­nek majmot venni a gyereknek, szülinapra. Ennél bátrabb ma­gánvevők is jelentkeztek már- „kerül, amibe kerül" alapon- tigrisért, oroszlánért. Rövi­desen muflonok, krokodilok, jávorantilopok, kenguruk kel­nek hosszú útra. A csodaszép madárház elkészülésére pedig tukánok és különleges papa­gájok érkeznek viszonzásul. — A jövő útja a tenyészkö- zösségek létrehozása. Az egyik állatkert nőstényét összepáro­sítják a másik állatkert hímjé­vel. Az utódok értékesítése megállapodás kérdése. Sok rit­ka madárfajt lehet így óvni, szaporítani. így, „nemes" feladattal út­nak indították a nálunk nevel­kedett pókmajomhímet és a binturong nőstényt. Helyettük többek közt vizilóbika érkezik- vérfrissítésre. A körülmények a szakemberek szerint optimá­lisak. Németh Szilvia A telefonrongálók ítélete A tárgyaló­teremben A Pécsi Megyei Bírósá­gon — egy olyan bűncselek­ményt tárgyaltak, ahol mind­össze egy nyilvános telefonké­szülék megrongálásáról, feltö­réséről, az abban talált ér­mék ellopásáról van szó: mondhatnánk: nem nagy ügy... Telefonínséges helyzetünk­ben nélkülözhetetlenek a nyil­vános állomások — mert tűz, mert életveszély, mert men­tők . . ., únos-untalan felsorolt érvek. Várjuk az igazságszol­gáltató szervektől a tettesek szigorú megbüntetését. A telefonrongálók ügyét má­sodfokon csütörtökön tárgyalta a Pécsi Megyei Bíróság dr. Bertha Pál tanácsa. Még a múlt év júliusában két fiatal­ember, az I. rendű vádlott Orsós József, illetve a II. rendű vádlott Tari Csaba — mindket­ten pécsiek — hazafelé tartva — természetesen részegen — telefonálni akartak. Nem sike­rült. A reakció: leszakították a készüléket, elvitték az Éger­völgybe, ott egy vassal felfe­szítették, a benne lévő pénzt kiszedték, egy részét elitták. A kár 5600 forint, hozzájön az ellopott VI20 forint. Nem sok, mondhatnánk. Csakhogy — és hangsúlyo­zottan mutattak rá erre az első fokú ítélet indoklásában is ■— a vádlottak által elköve­tett bűncselekmény társadalmi veszélyessége kiemelkedően magasfokú. S nemcsak azért, mert a Posta nem győzi pótol­ni a megrongált nyilvános ké­szülékeket, s nemcsak azért, mert nágy szükség van ezekre a telefonokra. Azért is, mert mindketten — Orsós is, Tari is — volt már büntetve. Tari ez esetben már visszaesőnek mi­nősült, mert korábban tönkre­tett egy mozigépházat, betört egy óvodába, ott felgyújtotta a fiókban talált iratokat — mert pénzt nem talált —, majd telefonált a tűzoltóknak, de így is csaknem 11 000 fo­rintos kárt okozott. Tari fiatal kora óta — fogalmaz így a bírói indoklás, s tehetjük fel a kérdést: akkor mikortól, hiszen most is csak 21 éves... — rendszeresen iszik, bűncselek­ményeit is részegen követte el, ilyenkor pedig kibuggyan be­lőle agresszivitása. Az ilyen jellegű bűncselek­mények felderítése — mint amilyen a telefonrongálás — nagyon nehéz. Ez is indokolja a szigort. Az I. fok Orsóst 1 évi és 4 hónapi, Tarit 2 évi és 8 hónapi szabadságvesztés-bün­tetésre ítélte, amit a 11. fok helybenhagyott, azzal, hogy Tari terhére a lopás mellett a rongálás vétségét is megálla­pította. Ennek — a büntetés változatlan haqyása mellett is — van jelentősége: Tari leg­közelebb, ha ilyen bűncselek­ményt követ el, visszaesőnek minősül. Ebben is . . . Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents