Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-25 / 54. szám
IMS. február 35., hétfő Dunántúli napló 5 Hajónaplóra vevők vagyunk... Széplaki és Varga agyaiéra a szárazföldén, a térkép alétt A vállalkozások korát éljük, miért ne szállhatna Mohácson tutajra és juthatna el egészen Korzikáig. Most szemközt velünk két pécsi fiatalember, akik éppen egy ilyen túráról álmodoznak, s a megvalósításában pillanatnyilag ott tartanak, ha Korzikáig egyelőre nem js, de Várnáig feltétlenül elérnek. — Még tavaly határoztuk el, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére, a béke és barátság ápolása jegyében túrát teszünk — viszi a szót a 33 éves Varga Béla, aki az egyik pécsi vállalat asztalosa. — Úgy döntöttünk, nemzetközi legénységet toborzunk, legyen velünk egy nyugatnémet orvos és egy jugoszláv rádiós. Hirdetés útján kezdtük keresni a társakat, ezért levelet irtunk az egyik nagy nyugatnémet hírmagazinnak és az újvidéki amatőr rádiós szövetségnek, beavatva őket tervünkbe. Elképzelésünkkel megkerestük a KISZ megyebizottságát és a megyei sporthivatalt is, ahol szóban elvi támogatásukról biztosítottak. Elmondtuk, díszes hajónaplót viszünk magunkkal, s ahol kikötünk, megkérjük a város első emberét, a béke és barátság nevében lássa el bejegyzésével a naplót. — Miért esett kútba a terv? — Rájöttünk később, rengeteg buktatója van a dolognak, falakba ütköztünk, sokan egyszerűen őrültnek tartottak, sőt szélhámosoknak hittek bennünket. A túra útvonalát a következőképpen tűztük ki: Mohács — Fekete-tenger — Boszporusz — Márvány-tenger — Égei- tenger — Kréta szigete — Földközi-tenger — Szicília — Szardínia — Korzika. Ez egy majdnem ötezer kilométeres, öt hónapig tartó túra. Kezdjük azon, ennyi időre a bank nem is hajlandó a valutát biztosítani ... Sokáig kétségek és remények között éltünk, s most ott tartunk, ai moszkvai világifjúsági találkozó tiszteletére mégis megtesszük a túrát, ha nem is Korzikáig, de Mohácstól Várnáig. Hogy miért pont éppen Mohácstól, annak magyarázatával társa, a 31 éves Széplaki Zoltán szolgál, aki ugyanannál a vállalatnál gépész. A barátság Varga Bélával éppen onnan, hogy mindkettőjüknek kis víkendháza van a Mohácsiszigeten, mindketten imádják a vizet. Mohácson maguk építenék meg a tutajt. — Ez egy tíz méter hosszú, öt méter széles, hordókra épített tutaj lenne, ácsolt sátorral, vitorlával és egy 250 köbcentis csónakmotorral felszerelve, ami előírás. A hordókra a Pécsi Bőrgyártól kaptunk ígéretet, s ugyanilyen nagylelkűségre számítva a fa biztosításáért erdőgazdaságokat szeretnénk megkeresni. Ugyanakkor felvettük a kapcsolatot a Skála-Cooppal, ahonnan támogatást ígértek. Cserébe utunk során ezeket a cégeket reklámozzuk. A két fiú készül az útra. Úgy tervezik, május elején kezdenek hozzá a tutaj építéséhez és május végén már vízre szállnak. Persze, a tutajt még le is kell vizsgáztatni, és maguknak is számos vizsgát tenni. Mindezzel kapcsolatban a mohácsi révkapitánytól már rengeteg jótanácsot, útbaigazítást kaptak. Délután öt óra van, Varga és Széplaki egyszerre csak fészkelődni kezd ... rohanniuk kell az MHSZ-be, a rádiós tanfolyamra. — Sok szerencsét! És a hajónaplóra1 vevők vagyunk, mármint a Vasárnapi Dunántúli Napló! Miklósvári Zoltán 11111 Pusztuló fák Magyarországon a kár 1,2 milliárd forint Több éve, hogy Európa északi országaiban felfigyeltek a szakemberek a fák — elsősorban a tölgyesek és a fenyvesek — pusztulására. Az okot is hamar kiderítették: savassá váltak az erdőtalajok. Horváth Ferenc erdőmérnöktől, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal természetvédelmi osztályvezetőjétől azt is megtudtuk: ha a talaj úgynevezett pH-szintje eléri a 4,2-t, ez már kritikus a növényzetnek. Nálunk pedig a pH-ér- ték 4,6 . . . Egy vasárnap délelőtti séta a Mecsekben: elsősorban a Zengő környékén, a Máré-vá- ra, illetve a Kisújbánya környéki részeken fedezhetjük fel az erdő pusztulásának elszomorító jeleit, egy-egy helyen 30- 50 hektáros foltokon. Néhány év alatt ideért a kór Észak- Eurépából, az NDK, az NSZK, Csehszlovákia és Auszutria területein keresztül. Éppen az osztrákok voltak azok, akik az ENSZ megfelelő szervének, a FAO-nak javasolták: a pusztulás megállítása, csökkentése érdekében - az egész világra Kiterjedően - nyilvánítsák 1985-öt az erdők évének. Ha a talaj savassága eléri, vagy túlhaladja a már említett kritikus értéket, a növényzet biológiailag nem tud lépést tartani. Ellenállóképességük nagymértékben csökken, legyengülnek, kiszáradnak a fák, megtámadják a növényzetet különböző gombák és rovarkártevők. A veszteség óriási: Magyarországon 1,2 milliárd forint körül tairtunk, bár a folyamat az utóbbi időben lelassult. Mennyi ez az 1,2 milliárd forint? Mögötte több mint 1 millió köbméter károsodott fa van. Magyarországon évente mintegy 7,9 millió köbméter fát termelnek ki, a pusztulás ilyen összehasonlításban jól érzékelhető. — Mitől válnak savassá az erdőtalajok? — A számtalan nagyüzem, gyár, erőművek révén és a nem megfelelő fűtőanyagok használata miatt rengeteg kén kerül a levegőbe, ami az itt levő vízpárával egyesülve kénsavvá alakul. Erre elsősorban a tölgy érzékeny, az elpusztult mennyiségből 800 000 köbméter tartozott ebbe a fajba (120 000 hektáron), a maradék 400 000 a fenyő. — Van recept? — Általánosan alkalmazható nincsen. Lehet azonban kö- rölütekintőbbnek lenni az erdőművelésben, mindenekelőtt a talaj kiválasztásával: megfelelő helyre megfelelő fát kell telepíteni vagy — elsősorban előhasználatnál - vigyázni, hogy a lábon maradt fákat a kitermelés során ne^sértsék meg. üdvös lenne a vadkár csökkentése is, és nagy szükség lenne egy erdővédelmi szervezet kialakítására. — Meglordithatatlan a folyamat? — Nem. Hiszünk benne, hogy előbb-utóbb elejét tudjuk venni a katasztrofális pusztulásnak, sőt néhány kutató szerint 1990-re túl leszünk a bajon. Mészáros Attila A kellemes hangulatról az Erotic show görljei, a kitűnő izekről pedig Blaskó János, az Etoile szakácsa gondoskodik. Läufer László felvételei Főzőcske: Párizs megér egy estét Az Etoile a Pannóniában Vacsora után Erotic show Ünnepség és vacsora Kalevala-est Pécsett Meghitt ünnepségre, majd közös vacsorára hívta tagjait a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága Magyar-Finn Baráti Klub vezetősége. Tegnap este a Nevelők Házában ünnepelték a Kalevala megjelenésének 150. évfordulóját. A finn nemzeti eposz születésének emlékére rendezett találkozón finn vendégek is részt vettek. Matti Vainio az Eötvös Loránd Tudományegyetem finn vendégprofesszora tartott előadást a Kalevala hatása a finn zenére címmel, majd Taru Valjakka a Finn Nemzeti Opera magánénekese, Nórái Eszter és Barth Eszter — Szabó Orsolya zongorakíséretében — finn zeneszerzők műveit adták elő. A finn nép élete, a kultúrájuk, zenéjük, irodalmuk megismerése céljából 10 évvel ezelőtt alakult pécsi klub tagjai a személyes barátságokat, kapcsolatokat is ápolják, szélesítik. Ezeket a célokat jól szolgálják a "heti klubestjeik, nyelvtanfolyamaik, a barátsági hetek és vetélkedők, illetve a finn- magyar baráti körök tavaly májusban rendezett első országos találkozójaA pécsi klub tagjai a tegnapi ünnepséget követően közös vacsorán vettek részt. A vacsorát minden klubtag fizette, a finn barátaikat vendégül látták. A hozzáértők mindannyiunknak sokkal inkább ajánlják a francia konyhát, mint a hagyományos magyart, már csak azért is, mert bár aprólékosabb munkát, több gondot kíván egy francia fogás elkészítése, ezt a fáradtságot ellensúlyozza, hogy sokkal egészségesebb. Köny- nyebb, tele van vitaminnal, jóval több zöldségfélét használnak, mint mi, hogy csak néhány előnyét említsük. Nos. a korábbi években mór többször rendeztek Pécsett francia vacsoraesteket, s ezeknek mindiq, kivétel nélkül nagy sikerük volt. A mostani nemzetközi gasztronómiai hetek alkalmából kerül sor — február 25- től március 1-ig — Pécsett, a Pannónia étteremben a „Párizs megér egy estét" hangulatos címet viselő francia vacsoraestekre. Ezúttal már könnyebb dolga volt a pécsi Hungar Ho- telsnek: három évvel ezelőtt ugyanis megnyílt Budapesten az Etoile, az ország egyetlen olyan étterme, ahol az európai gasztronómia ízlésvilágát meghatározó francia konyha remekeit kóstolhatják meg a vendé- qek nap mint nap. Az Etoile jóvoltából önként adódott a lehetőség: ezt az éttermet kérték meq, hogy működienek közre a francia vacsoraestek lebonyolításában. Néhány különlegesség az étlapról: hideg előételként ajánl, hatjuk a paradicsomos kagylót, meleg előételként a csigát. Természetesen nem hiányozhat a híres francia hagymaleves, s a provance-i módra készült béka sem. Lesz még borjúborda papírhüvelyben, s — hogy többet ne is áruljunk el előre —, rostélyos bordeaux-i módra. Blaskó János, az Etoile szakácsa készíti majd a Pannóniában a pécsieknek a francia ételkülönlegességeket, s őt kértük meg, hogy az egyik receptet árulja el olvasóinknak. A konyhafőnök ajánlata a bordeaux-i rostélyosra esett. A recept, négy személyre: a 75 deka rostélyost felszeleteljük, s hat deka vajban mindkét oldalát megsütjük, majd a szeleteket egy tálra rakjuk. Ugyanebben a vajban megpároljuk az apróra vágott egy fej vöröshagymát, megszórjuk egy evőkanál liszttel, s egy percig keverjük, míg kissé meg nem bar- nul. Hozzáöntünk két deci vörös bort és két deci vizet, s ad- dia főzzük, míg a lé fe'ére nem csökken. Ekkor visszateszük a mártásba a hússzeleteket és puhára pároliuk; közben megsózzuk. ZöldDetrezselyemmel meqhintve tálaljuk. Készülhet unvanez barnamártással is; ekkor a barnamártáshoz adjuk a bort. — Milyen jellemzői vannak még a francia étkezésnek, a irancia konyhának? — kérdeztük Blaskó Jánost. — Nagyon sok alkoholt használnak, konyakot, likőröket, nehéz vörösborokat. Zsírral nem főznek, csak vajjal vaqy margarinnal, de ezekből is szinte csők leheletnyi kerül az ételbe. S még hozzá kell tenni, hogy e néhány nao alatt mini drink bár nyílik a Pannóniában, s itt bárki megízlelheti a világhírű Calvadost. S minden este. vacsora után következik az Etoile Erotic Shaw-ja. D. Cs. 90 éves Opritia Mária Kilencven esztendős volt tegnap Péck egyik legkitűnőbb zongoratanára, Opritia Mária vagy ahogyan tanítványai ismerik, Mici néni. Neve ma is fogalom Pécsett és a város, az ország határain túl. Mindenekelőtt zongorapedagógusként aratta a legnagyobb elismeréseket, Bach-tanítását az egész országban egyedülállónak tartották. Tanítványok százait bocsátotta útra abban a kerek ötven esztendőben, amíg a pécsi zeneoktatás aktív tanára volt. Pécsre 1918-ban került a Bécsi Zeneakadémia elvégzése után, és lett a Városi Zeneiskola tanára, ötven éven keresztül megszakítás nélkül tanított a Mátyás király utcai 15. számú épületben, amely 1942- ben konzervatóriumi rangra emelkedett, 1950-ben államosították, 1952-ben zeneművészeti szakiskola, majd 1966- ban főiskola lett. Innen vonult nyugdíjba 1968-ban, de a tanítással, amely életének fő értelme volt, nem hagyott fel. Utolsó erejéig fogadta a tanítványokat Mecsek utcai otthonában, ahol e hosszú évtizedek alatt a tanórákon vagy a házimuzsikálások alkalmával számtalanszor megszólalt a két kitűnő Blüthner-zongo- ra. Tanítványai később, erejének hanyatlása idején is híven látogatták. Opritia Mária az utolsó négy esztendőben egy pécsi szociális otthon lakója. Egészségi állapota miatt szakszerű' ápolásra szorul. Neve azonban sok-sok emberben felidézi nemcsak a következetes zenepedagógust, hanem a kedves, jóhumorú embert és1 számtalan pécsi koncert egykori közreműködőjét. Kaliwo- da Olga dalestjének kísérő- jeként már a húszas években megszólaltatták Pécsett Bartók és Kodály dalait. Érdekes színfoltja volt az itteni zenei életnek a harmincas években az a női kamarazenekar, amit M. Graef Tildi, Molnár Klára, Várhalmi Oszkárné és Sassy Iringó valamint az ő közreműködésével alakítottak. Opritia Mária elmaradhatatlan szólistája vagy közreműködője volt a Pannónia Szálló nagytermében, a színházban illetve másutt rendezett szóló-, kamara- és nagyzenekari koncerteknek. A régmúlt hangversenyek hallgatói és a sok tanítvány Oslótól Rómáig, Pécstől Budapestig szeretettel őrzi és adja tovább nemcsak a tőle kapott biztos tudást, hanem a lényéből sugárzó emberséget is. Gállos Orsolya Mohácsról Várnába - tutajjal
